Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1986. augusztus 16., szombat A telektől szép épület. Remélem, hogy egy-két év múlva „Az év lakóháza” pályázaton a .miskolci és a városkörnyéki házak nagyabb számban szerepelnek majd. Az ajánlott terv adaptálását is szakemberre kell bízni. Ügy gondolom, az építtetők sokkal nagyobb bizalommal lehetnének a tervezők iránt, egy kis módosítással a típustervekből is egyedi, szép házakat lehet építeni. A városkép alakulásához az is hozzátartozik még, hogy nagy szerepet kapnak a zöldövezeti részék, a növények, persze ez is csak akkor lesz szép, ha szakszerűen megtervezett, telepített. — Hosszabb távon hogyan biztosíthatók a területek, a magánerős építkezésekhez? — Miskolc város jóváhagyott általános rendezési terve a környező domboldalak, például az Özugró, a Bodó- alja, egy részét szeretné ilyen célra hasznosítani. Ezen túlmenően a délkeleti városleteket nem hagynánk elpusztulni. összvárosi szinten kell látnunk a fejlődésit. Nehogy ugyanabba a hibába essünk, mint a lakótelepek kialakításánál, amikor a város töbhi magját, értékes lakóépületeinket hagytuk tönkremenni. Van-e miből építkeznünk? Most elsősorban nem az anyagjaikra gondol unit, — bár ez sem utolsó szempont — hanem az építőanyagra. Oly sokszor hallani az építkezőiktől, hogy hetekig hiába szaladgálnak egy-egy anyag után, sajnos van, amit lehetetlen megszerezni. A jelenlegi helyzetről érdeklődtünk, a Tüzép Vágóhíd utcai telepvezető-helyettesétől, Hevesi Dezsőtől. íróasztala mögött, a falon egy kis táblán a következő mondat áll: „A csodákat teljesítjük, de a lehetetlenre egy kicsit várni kell”. — Reméljük ez nem az építőanyagokra vonatkozik,? — Kevesen hiszik majd el, amit most mondok, — mert az építkezőik sokszor véget nem érő panaszai nem ezt bizonyítják —, de alig volt éhben az évben olyan áru, amelyre azt mondhatnánk, hogy folyamatosan hiánycikk. — No, akkor kezdjük talán az alapoknál, mert ez így nagyon ellentmondásosan hangzik. Az építkezők szerint csúszópénz vagy ismeretség nélkül semmit sem lehet 'beszerezni. — Cement és mész folyamatosan kapható. Falazóanyagok is voltak, jelenleg poroton és berentei gázszili- kát nincs. Nyílászárókból elég rossz a helyzet, mert az idén januárban életbe lépett új hőszigetelési szabványnak a hagyományos és a jugoszláv ablak nem felel meg, csak amit a Sofaterv gyárt. Ez jelen pillanatban nem kapható. A műanyag ablakok nagyon drágák, kevesen tudják megvenni. Állványfa, gömbrúd, tetőléc, gerenda, betonfödém, folyamatosan kapható. Pala nincs. Kaptunk ugygan a Nyergesújfalui Eternitgyártól 160 ezer darabot, de mind repedt, hibás volit. Békéscsabai cserép nincs, de osztrák van, igaz ez utóbbi 22 forintba kerül, míg a békéscsabai mázas 9,80-ba. Csempe van mintegy 40-féle, az ára 3,60 és 36,10 forint között, ebből ki tudjuk szolgálni az igényesebb vásáriákat is. Burkolóanyagokból nagyon jó a választék és az ára is elfogadható: a csehszlovák és magyar mettlachi 300 és 600 forint között, a jugoszláv és olasz mettlachi 700 és 900 forint között van. Parkettánk van, normál, mozaik és szalagparketta; akácból, kőrisből, tölgyből, bükkiből, gyertyánból, és dióból, 'valamint a luxusigények kielégítésére a dévaványai termelőszövetkezet intarziás parkettát is szállít. — Nos, így valóban felépítettük a házat, és a felsorolt tizenöt építőanyagból „mindössze” hatféle nem kapható. Mit kínálnak a belső berendezési tárgyakból? — Komplett fürdőszobai fajansz készlet van, kád kivételével, mintegy tíz színben, hagyományos, formatervezett és luxuskivitelben. Természetesen a legkapósabb színekből — bahama, ber- mudakék, négerbarna, — nem tudnánk teljes garnitúrát adni. Radiátorokat és vízvezetókcsöveket is tartunk,- Nem akarok belerokkanni az építkezésbe - Hanák Miklós, Szirmabesenyő. rész, Szirma és Martintelep ad ilyen fejlesztési lehetőséget. Alapvető gondunk, hogy Miskolc belterületét nagy kiterjedésű zártkerti állomány határolja, és véleményem szerint, a magánerős építést e felé kellene orientálni, a kölcsönös érdekek felismerésével. Ehhez persze jelentős gazdasági áldozatokkal kell biztosítanunk az infrastruktúrát. Nagy lehetőségek rejlenek a korábban építési tilalom alá eső részekben. Egészséges önfejlődést biztosítana, ha ezeket a terüMegvalósult célkitűzések A görömbölyi Madár utca térsége - Ginzery Sándor utca - madártávlatból K evés olyan dolog van, amellyel annyit foglalkozott a-z elmúlt esztendőkben a sajtó, a rádió, televízió, s maguk az emberek ils, mint a magánerős építkezéseik. Talán még emlékeznek olvasóink, hogy Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága is tárgyalta a témát júliusban. Lapunkban is többször adtunk hírt a város és ai városkörnyék építkezésének helyzetéről. Úgy gondoljuk azonbain, hogy nem lehet erről a témáról eleget beszélni, hiszen népgazdaságunk teherbíró képességének adottságai miatt — a mérsékeltebb ütemű állami lakásépítés mellett — nő a jelentősége a magánerős lakásépítésinek. Ezért is írunk újra és újra róla! S mert úgy gondoljuk, sokam vannak, akik még csak ezután szánják rá magukat, hogy saját erőből teremtsék meg otthonukat. A városi tanács építésügyi osztályán Karabinszky Tibor csoportvezető-főmérnök . mondta el az elmúlt évek tapasztalatait. — Miskolcon a VI. ötéves tervben összesen 3262 lakást szerettek volna magánerőből megépíttetni. Ez a tervezett lakásépítés mintegy 39 százaléka volt. Ennél — noha az építkezési kedv az elmúlt két évben a statisztika szerint visszaesett, — 1053-mal több lakás készült el, amely az összlakásépítés 56,9 százaléka. Természetesen a formák eltérőek: telepszerű »társas lakás 2901 — ez nagyon kedvelt, fcöznyelvben ,, kaláka.s építkezés”-forma, talán azért, mert megoszlanak az anyag- beszerzés terhei; egyedi társaslakás 330; korszerű családi ház 381 és hagyományos családi ház 703. A VI. ötéves tervben 1104 telek került tartós használatba, melynek előközművesítésére 231 millió forintot fordítottunk. A miskolci lakásigények enyhítése érdekében további 632 hagyományos családi házzal beépíthető telket alakított ki a megyei tanács a városkörnyéki 'községekben. Ebből az elmúlt két évben 142 telket visszaadtunk a helyi tanácsoknak. Az az igazság, hogy vannak olyan területek, amelyek — a megyei tanács 50 ezer forintos támogatása ellenére (ami egyébként a VII. ötéves tervben már megszűnik) nem nyerték meg az építkezők tetszését. Megmaradtak telkek Parasznyán, Nyéklád»há- zán, Harsányban, Sajóbá- 'bonyban, Sajókeresztúron. Az a véleményünk: ha e községekben a városi közlekedés, a városi autóbuszjárat és az infrastrukturális ellátás fejlesztése megoldható lenne, itt is elkelnének a telkek. Vannak úgynevezett közkedvelt népszerű települések, mint Arnót, Mályi, Felsőzsol- ca, Szirmabesenyő, Onga, ahol kapósak, keresettek voltak a telkek. — Beszélgetésünk elején utalt arra, hogy az elmúlt két évben visszaesett az építési kedv. Vajon mivel indokolható ez? — Az egyik ók, bizonyára az 1984-es építőanyag-áremelés volt, és a kisipari egységár is mintegy háromszorosára emelkedett. A vállalatok kevesebb »anyagi segítséget tudnak az új gazdasági szabályozók miatt nyújtani. Üj hőtechnikai előírás lépett életbe, amely növeli az anyagi ráfordításit (igaz, ez a ké- Szerencse, hogy kőműves a szakmám - mondja Lestál László Arnóton A Miskolc-Berekalja, kissé zsúfoltnak látszik sőbbiekiben megtérül a fűtésköltségeknél). — Milyen lehetőségek lesznék a VII. ötéves terviben? — 1296 építési telek kialakítását tervezzük az Avas- keleten, a Szirma-Berekker- ten, a Feszty—Nimród utcákban. Ebből 1231-et »tartós használatba adunk. Áruk 180 —220 ezer forint között van. Felmérjük a foghíjitelkeket a városban. Ezekből nem sok van ugyan, de ez is növeli az építkezési lehetőségeket. Megkezdődött peremkerületek »tömbbelső feltárása: Gö- römbölyön, Szirmán, Perecesen, az Avas-alján, a Bacsó Béla. és a Somogyi Béla utcákban, ahol családi házas beépítésre »lesz lehetőség. — Hogyan illenek bele a város arculatába ezek az újonnan épített lakások? Erre a kérdésre »már Kelemen István, a város főépítésze válaszolt. — Sajnos, nem »mindenhol illeszkednék a térségben kívánatos városképbe. A területek nagyon kicsik, többnyire zsúfoltságig beépítik őket: példa rá a Berekalja. Itt is elsősoriban az a gazdasági szemlélet érvényesült, hogy minél kisebb területre minél több lakást építsenek. Ez egyébként nemcsak Miskolcon van így, hanem olyan városokban is, ahol nagyobb területek állnak rendelkezésre, például Debrecenben. Az új Országos Építésügyi Szabályzat nagyo»bb telkek kialakítását írja elő. Több területen felülvizsgáltuk az építhető maximális párkány- magasságot, az OISZ adta lehetőségeken belül csökkentéseket alkalmazunk. Tehát hadakozunk a keskeny telkek, égbenyúló házak ellen. A magánház-építéseknél is érvényesül az elmúlt 30 év sajnálatos tapasztalata; főleg típusterveket használnak. Arra kell törekednünk, hogy egy-egy utca hangulata egyedi legyen. Nehogy ugyanabba a hibába essünk a »kis léptéknél, mint a nagynál; ne uniformizáljuk a családi házakat a panellakótelepek formájára! Sajnos, kevés a
