Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
1986. július 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Úgy él, mintha halhatatlan volna Rendhagyó szezonra készülnek Bayreuthban Richard Wagner unokája, Wolfgang Wagner irányításával. Az Ünnepi Játékok főprogramja nem Wagner-mű felújítása lesz, hanem dédapjáról. Liszt Ferencről, a centenáriumi megemlékezések eseménysorozata. Születésének 175., halálának 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy ismét cáfolják a gyakori vádat, amely szerint a Wagner-kul- tusz elhomályosítja Liszt érdemeit a világ első fesztiválszínházának létrehozásában. Az előadások július 25-én kezdődnek és augusztus 28-ig tartanak. Liszt halálának napján, július 31-én, a Fest- spielhausban, Wagner színházában, ahol 110 éven át csak az ő művei szólalhattak meg, ünnepi hangversenyt rendeznek és Liszt Faust szimfóniájával emlékeznek a XIX. század kiemelkedő művészére. Ez lesz a nyitánya annak a rendkívül gazdag programnak, amellyel a város és vendégei hódolnak Bayreuth egykori díszpolgára, pártfogója előtt. A közelmúltban jelent meg az idei Ünnepi Játékok évkönyve, első oldalait a két zseniális művész, Liszt és Wagner kapcsolatának szentelték. Korabeli képek, karikatúrák, levelek idézik fel a zenetörténelem hétköznapjait, az alkotók küzdelmeit, egymással és társadalmukkal. Liszt Ferenc leányával, Colimával pesti látogatásuk alkalmával. erős. termékeny föld, melynek annyi nemes fia van! Ez az én hazám! — vallotta. És én is — kiáltottam fel a hazaszeretetnek Önök által talán megmosolygott kitörésében — én is ehhez a régi erős fajhoz tartozom, én is fia vagyok az őserőtől .duzzadó, zabolátlan nemzetnek, amely bizonyára még jobb sorsra van kiszemelve.” Végrendeletében azt kívánta, ott temessék el, ahol örökös vándorútján a halál utoléri. 1886 áprilisában újra Bayreuthban tartózkodott. Unokája, Daniela-Senta esküvőjére érkezett, majd továbbutazott Munkácsy Mihály laxenburgi kastélyába, de megígérte, hogy az Ünnepi Játékokra visszatér. Július 21-én lázasan szállt le a vonatról, meghűlt és tüdő- gyulladást kapott. Betegen is megjelent a fogadó estélyeken és páholyában hallgatta végig a Trisztán és Izolda előadását. Nagyon szerette ezt a művet és családja, barátai aggodalma ellenére kimerülve tekintette meg. Leánya a Wahnfried, a családi villa mellett álló csendes Eschenbach villába helyezte el. Az orvosi kezelés, a gondos ápolás elkésett, szervezete nem bírta leküzdeni a magas lázat, július 31-én meghalt. Az Ünnepi Játékok gyászos eseményekkel folytatódtak. Koporsóját a mai Wagner Múzeumban ravatalozták fel és innen fáfclyásmenet kísérte nyughelyére a városi temetőbe. Sírja felett most kápolna emelkedik, falain a szülőföld Raiding emléktáblája, a magyar Liszt Ferenc Társaság üdvözlete, és a városé, amely örökre befogad„Csak fogj bátran neki és dolgozz műveden” — bátorította rendíthetetlenül Liszt barátját színházának felépítésére, — amelyhez a legjobb volna azt a programot mellékelni, mint amilyet a sevillai káptalan adott az építésznek a katedrális emelésekor: építsen olyan templomot. hogy a következő nemzedéknek ezt kelljen rá mondani: „a káptalan őrült volt, hogy ilyen vállalkozásba fogott, de a katedrális áll!” Ez volt az első alkalom, hogy egy eszme és egy mű kedvéért teremtettek színházat. 1876-ban a megnyitóján Vilmos császár azt mondta: Nem hittem volna, hogy véghezviszi. Wagner pedig így köszöntötte Lisztet: Itt áll az a férfi, aki legelsőnek állt mellém a hitével akkor, amikor még senki sem tudott rólam, aki nélkül önök talán soha a zeném egyetlen hangját sem hallották volna — az én drága barátom Liszt Ferenc. Az idősödő mester Pest, Bayreuth, Weimar és Róma között osztotta meg életét. Három gyermeke közül Cosi- ma élt. akit második házassága kötötte Wagnerhez, öt unokája várta és bayreuthi társasága. Sok estéjét töltötte a híres művészkocsmában, az Euléban, amelynek falait ma is a város művész vendégeinek fényképei, aláírásai díszítik. Liszt közelében felfedeztük a budapesti Operaház együttesének az emlékét, az 1938. évi vendégjátékuk alkalmából, a Szent Erzsébet legendáját adták elő. A bayreuthi krónika feljegyezte, hogy Lisztről azt állították rajongói: úgy él köztünk. mintha halhatatlan volna. Faggatták magyarságáról is. „Magyarország Sirkápolnája a bayreuthi temetőben. Legfőbb érték az egészség A fogyókúrák korszerű dietetikai elveiről (3.) Az Észak-Magyarország előző számaiban elkezdett dietetikai témához kapcsolódóan folytatjuk fogyókúrás étlap mintáink közlését. Az étrendek napi 1100 kalóriát tartalmaznak napi ötszöri étkezésre elosztva. A diéta éhségérzet nélkül, hosszabb távon is alkalmazható. Étlap Reggeli: Tea Zalahús Graham kenyér Zöldpaprika Tízórai: Borsi tejsavó Graham kenyér ' Ebéd: Sertéskaraj olasz módon Lengyeles zöldbab Arola citromlé Uzsonna: Alma Pi-Vi keksz Vacsora: Tea Sonkaszalámi Graham kenyér Retek összesen: Sertéskaraj olasz módon Hozzávalók: 10 dkg sertés- :araj, 2 dkg trappista sajt, 1 eáskanál étolaj, paprika, letrezselyemzöld, só, bors. Az előkészített sertéska- ajt az étolajon átsütjük, ke- és vízzel fedő alatt puhára 2 dl kcal szénh. 5 dkp 106,0 _ 5 dkp 132,5 27,0 5 dkp 10,0 1.5 1 dl 33,0 3,8 0,25 dkp 66.0 13,5 10 dkp 248,52 20 dkp 120.4 20,9 2 dl 20,0 — 10 dkp 30,0 7,0 2 db 50.0 5.0 2 dl — _ 8 dkp 127,2 — 5 dkg 132,5 27,0 5 dkp 7,5 1,1 1(182.62 105..1 pároljuk. A sajtot a hús tetejére tesszük, és addig sütjük, amíg a sajt kissé megolvad. Petrezselyemzölddel, zöldpaprikával, és paradicsommal díszítjük. Lengyeles zöldbab Hozzávalók: 20 dkg zöldbab, 1 dkg zsemlemorzsa, 1 dkg margarin, só. A zöldbabot a margarinnal és kevés vízzel fedő alatt puhára pároljuk. A zsemlemorzsát teflon edényben szárazon megpirítjuk és a párolt zöldbab tetejére szórjuk. Paradicsomleves Hozzávalók: 2 dkg paradicsompüré, 1 mokkáskanál liszt. 1 mokkáskanál étolaj, zellerzöld, egy kevés vöröshagyma, só, paprika. A vöröshagymát puhára főzzük, majd átszűrés után hozzáadjuk a paradicsompürét. Sóval, zellerlevéllel ízesítjük. Zsemleszínű rántással sűrítjük, majd ha fogyasztási hőmérsékletre lehűlt, szacharinnal édesítjük. Sült pulykacomb Hozzávalók: 8 dkg pulykacomb, 1 teáskanál olaj, bors, fokhagyma. A kicsontozott pulykacombot enyhén besózva kicsit állni hagyjuk. Teflon edényben kevés olajon előbb megpirítjuk, majd 1— 2 kanál vízzel puhára pároljuk. Sütés közben kevés fokhagymaporral és borssal megszórva ízesítjük. Leesés csirkemáj Hozzávalók: 8 dkg csirkemáj, 5 dkg konzervlecsó, 1 mokkáskanál étolaj, só. A felmelegített serpenyőben megpirítjuk a csirkemájat, ha puha, a lecsót hozzáadva felmelegítjük. Csak fogyasztás előtt sózzuk meg. Reggeli: É T L A p kcal szénh. Tea 2 dl — — Párizsi 5 dkR 106,0 — Graham kenyér 5 dkp 132,5 27.0 Zöldpaprika 5 dkp 10,0 1.5 Tízórai: Alma 15 dkg 45,0 10,5 Ebéd: Paradicsomleves 3 dl 61,76 8.4 Sült pulykacomb 8 dkp 153,16 Csöbensült karfiol 20 dkp 208,0 13.0 Uzsonna: Pi-Vi keksz 4 db 100,0 10,0 Vacsora: Lecsós csirkemái 8 dkg 139,26 ~ 4.4 Uborkasaláta 20 dkg 22,0 3.0 Graham kenyér 5 dkg 132.5 27,0 összesen: 1110.18 104.8 ftbaújszántói letűnt vigadalmak Apró gyerek voltam, amikor a húszas évek közepén vasárnaponként szekérfuvarral kirándultunk az Aranyosi-völgy fürdőjébe. Ács bácsi birodalma volt ez, ahová a „csodatevő” víz kádfürdője vonzotta a környék öt-hat községének lakosságát. Mi, gyerekek rákásztunk a patakban, a fiatalok délelőttől táncoltak cigánymuzsika mellett a betonpadlós szaletliban, az öregek gyógyítgatták reumájukat a kádfürdőben. A fürdőterület tágas ligete „országos vásár” jellegét mutatta. Hatvan-het- ven szekér pihenő lovai jóízűen ropogtatták az abrakostarisznyák zabadagjait, majd „másodfogásként”, az illatos szénát, az erdőszélen jókedvű családok, csoportok fogyasztották az otthonról hozott elemózsiát, — vagy gulyást főztek —, ételt melegítettek. Délután közepén, amikor a szántói bor már erősen melegítette a környékről ideszekerezett fiatal gazdák fülét — már megváltozott a helyzetkép. A fiatalok maradtak előbbi helyükön, a fürdő udvara pedig megtelt táncospárokkal: Budai Lajos és zenekara a késő esti órákig diktálta a tempót. A táncoló tömeg egy nagy kórussá alakulva, harsányan énekelte az akkori divatos csárdást: „Nincsen pénzem, de majd lesz, Majd, ha Cekeházán vásár lesz: Eladom a szürkét meg a feketét, ölelem a barna menyecskét.” A hangulat fokozásának a józan életű asszonynépség vetett véget — magyarázva a tényállást: „...a gyerekek alusznak a szekérderékban !” A banda húzta kimerülésig, de lassan egymás után indult a szekérkaraván: Bé- nyére, Szántóra, Tállyára, a Hernád-völgybe. Hazáig szólt a nóta, s a hat kilométeres, tölgyfa illatú, erdei út „mozgó dalárdája” talán még az erdő madarainak is tetszetős szerenádként hatott. Akik a hosszú aranyosfürdői utat sajnálták megtenni, Szántón is találtak zenés szórakozást: vasárnap délután kimentek a Fehérhegyre, Kecskés János bácsi kerthelyiségébe. Ez egy kedves kis völgy ecske, inkább mélyút volt, kétoldalt szilvásokkal. Itt is egész nyáron cigánybanda muzsikált, Dezső prímással az élen. A fiatalok táncolták a tangót, foxot, bécsi kerin- gőt, a mamák gyönyörködtek táncoló lányaikban, a csizmadia mesterek, más iparosok szerény kártyajátékokat űztek az asztaloknál. •Volt egy harmadik, nagyon meghitt, ligetes mulatóhely a nagyállomás közelében, a „Gatyamadzag” kerthelyiség. Ide a kereskedők, az értelmiségiek jártak, drágább volt, mint a többi, de a zenét és a szép kertet meg kellett fizetni. Itt muzsikált első hegedű- tanító mesterem, Koreny Pista bácsi, öt fiával (Pista, Kálmán, Aladár, Elemér, Vilmos). Bizony, amikor Stefi bácsi kulturált, híres bandájával elkezdte a „Herkules-fürdői emlék”-et, a keringő alatt ülő pár nem volt — a közeli vasúti sétányról sok bámészkodó (közöttük én is, mint diákgyerek), csodálta a hullámzó tömeget, együtt lélegeztünk a hangsúlyt adó nagybőgő ütemével, s szívtuk magunkba a hársfa illatú kert édes muzsikáját. A banda pihenőjében a táncoló párok némelyike a külső ösvényre húzódott, „szemüket pihentetve a villanyfénytől”, s a néma csendben a „tulaj” éles tenor hangja hallatszott: „Uraim! Itt a friss, csapolt sör!” A külső, szabadtéri, nyári szórakozóhelyek mellett, a „városka” is élte az esti mulatozás, szórakozás külön világát. A központban volt a Fleischer szálloda és vendéglő, melynek szálló- és betérő vendégei kulturáltan elszórakozhattak Rigó prímás és bandája muzsikája mellett. Voltak még zenés vendéglők, melyekben zenekar játszott: Bialkó, Takács, Zélinger, Masu, Izsák, Sim- kó. A kisebb korcsmákban egy-két betérő zenész mulattatta a vendégeket. Egy fél évszázad előtti cigányzenekari szórakoztatás világa már a múlté. Feledésbe mentek a csizmadia, iparos, kereskedő bálok, az egyházak színjátszással egybekötött farsangi vigalmai, ahol éjfélkor „ros- tung” étkezés alkalmával, a zenekar vezetője meghajolva köszöntötte az asztal- társaságokat, elhúzva a rendelt, szívhez szóló nótákat. Tévedés ne essék, nem akarom én a régi idők mulatozásait „visszasírni”, a divatos „nosztalgia” hullámhosszán. Csak / szemléltetni kívánom hitelesen: ötven évvel ezelőtt egy négyezer lakosú községben kilenc szervezett cigányzenekar negyven tagja muzsikált, szórakoztatta a lakosságot. Ma elhalt ez a szórakoztató ág. Az Okait megítélésem szerint, szükségtelen magyarázni. Az bi2tos, cigány fiataljaink már elvesztették helyüket — igen kevés kivételtől eltekintve —, a családi örökség által beléjük oltott és nevelt zenében. Az idős zenészek elhaltak, a derékhad fizikai munkára (gyárakba, mező- gazdasági üzemekbe, vízügyhöz, útépítéshez, MÁV- hoz) ment át. A fiatalokat nincs ki tanítsa az ősi mesterségre, született művészetre. Igaz, hogy a rádió, a tv elibénk tárja a maga eszközeivel a jeles budapesti zenekarokat, szép műsorokat, programokat (vonópárbaj, zenekarok vetélkedője), de ez a központi szándék csak „szemfényvesztés”. Az országot behálózó cigányzenekari múlt elhalóban van. Nem szabad azonban szemet hunyni azon tény felett, hogy Bihari, zenekarával a múlt században európai hírű muzsikát tolmácsolt, hogy Haydn, Liszt, Brahms nagyra értékelte a magyar cigányzenét, műveikben, témáikban merítettek belőle. Bakonyi Béla Tizenöt év - nyolcvan új színház Jelenleg 630 hivatásos állami színtársulatot tartanak számon a Szovjetunióban. Ez azonban az ország hatalmas méreteit tekintve, bizony, nem elegendő. Éppen ezért évről évre növelik a színházak és a társulatok számát. Jevgenyij Zajcev. szovjet művelődésügyi miniszter- helyettes elmondotta, hogy az ezredfordulóig több mint 80 színház alapítását tervezik a köztársaságok. Csak a most folyó 12. ötéves tervben 12 ifjúsági és 20 bábszínházát vehetnek birtokukba a gyermekek és a serdültebb fiatalok. Ma a Szovjetunióban minden százezer lakosú város színházzal, önálló, hivatásos színtársulattal rendelkezik. A kisebb, átlagosan 50—80 ezer lakosú városokban nem elsősorban az állandó színház megépítése, a társulat fenntartása jelent gondot.
