Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ESZJUtmiOKffiG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 160. szám Ára: 1,80 Ft Szerda, 1986. július 9. A nemzetközi helyzet alakulásáról Vasérc helyett gipsz A búza a hegyaljai és a Hegyköz eleji földeken közepes termést ígér, a Bodrogközben azonban — helyenként — a belvizes területek és a szórványos jégverés miatt a vártnál kevesebb lesz a kalászosok hozama. Aztán az időnként hirtelen bekövetkezett aszályos időjárás sem kedvezett a szemek tökéletes kifejlődésének. Ilj feladatok Rudabányán Szerződéskötés a tervbe vett fejlesztésről A Rudabányai Vasércbánya és Ércdúsító az Országos Érc- és Ásványbányák egyik önállóan gazdálkodó üzeme, amely a vállalat összlétszámúnak mintegy tizennyolc százalékúi <1100—1200 dolgozót) foglalkoztatja, bevételéhez pedig 14 százalékos arányban járul hozzá. Ezek a számok is alátámasztják, hogy a rudabányai pátvasércbánya jelentős szerepet töltött be a vállalat életében. Azért beszélünk máit időben, mert amint ismeretes, a Gazdasági Bzottság — több éves előkészület után — úgy határozott, hogy be kell zárni a rudabányai bányát. A Gazdasági Bizottság döntését számos — az országos vállalat teljes termelési, gazdasági tevékenységét felölelő — vizsgálat, elemzés alapozta meg. Ezek az elemzések egyértelműen bebizonyították, hogy a vállalat számára elkerülhetetlen és halaszthatatlan a gazdaságtalan termelés megszüntetése, és ezzel egyidejűleg a jövedelmezőbb ásványbányászati tevékenységek körének bővítése. A vállalat elképzeléseinek megvalósításához a Pénzügyminisztérium, az Ipari Minisztérium, valamint az Országos Érc- és Ásványbányák képviselői ez év januárjában aláírták a vállalat gazdaságos működésének feltételeit magában foglaló együttműködési megállapodást. Ez biztosítja a bányabezárással és a termékszerkezet-váltással kapcsolatos feladatok végrehajtását, amely egy új, jövedelmező termékstruktúra kialakítását teszi lehetővé a VII. ötéves tervidőszakban, melynek révén az Országos Érc- és Ásványbányák képes lesz saját erőből a gazdasági szabályozás általános követelményeinek megfelelni. Ennek a megállapodásnak részét képezi a Rudabánya szomszédságában. Alsóteleke- sen megnyitásra kerülő gipszbánya és az erre épülő égető- és feldolgozómű megvalósítása. A fejlesztéshez szükséges 188 millió forintot állami alapjuttatásként kapja a vállalat, amit a létesítmények megvalósítását — 1988 szeptemberét — követően évi 7,2 százalék mértékű fix járadék mellett, 15 év alatt fizet vissza. Az állami alapjuttatásra, illetve annak feltételeire vonatkozó szerződést a napokban írta alá Rudabányán dr. Kádár László, az Állami Fejlesztési Bank területi igazgatója és Mező Barna, az Országos Ere- és Ásványbányák vezérigazgatója. A gipszbánya létesítése a rudabányai termékszerkezetváltás kiemelkedő részének tekinthető mind gazdasági, mind társadalmi-politikai vonatkozásban. Hazánk jelenleg teljes egészében szocialista importból fedezi gipszszükségletét. A földtani kutatások azt bizonyítják, hogy' Alsótelekes térségében hazánk eddig egyetlen ismert, több tízmillió tonna nagyságrendű gipsz ásványvagyona található, ahol a mellékkőzet (anhidrit) is haszonanyag. Az évente 200 ezer tonna gipszkő kitermelésére alkalmas új gipszbánya a hazai építő- és építőanyag-ipar nyersanyag- igén.yét teljes mértékben ki tudja majd elégíteni. A fejlesztés révén hasznosítják majd a vasércmű egyes berendezéseit is, amelyekkel az égetett gipszet, illetve különféle késztermékeket állítják majd elő. A beruházás gazdaságosságához hozzájárul az a körülmény is, hogy az infrastruktúra rendelkezésre áll, nem szükséges nagy összegeket ilyen célokra fordítani. Végezetül, de nem utolsósorban, fontos szempont, hogy a rudabányaiaknak mit is jelent a megvalósuló új bánya és feldolgozó üzem. Megnyugtató, hogy a vasércbányászatból felszabaduló munkaerőt az új bánya és feldolgozó üzeme foglalkoztatni tudja. Igaz, másféle munka volt vasércet bányászni. és megint, más gipszbányában, vagy örlőüzemben dolgozni. Az viszont tény, hogy helyben, de legalábbis a lakóhely közelében találnak munkát, megélhetést, perspektívát az itt élő emberek. L. L. Illetékmódosítás Az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakán alkotott új illetéktörvény — az 1986. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott. 9 1986. PM számú rendelet, amely 1986. július 1-jén lépett hatályba — értelmében ettől az időponttól egyebek között módosul eljárásért fizetendő illeték mértéke is. A pénzügyminiszteri rendelet előírásai az erkölcsi bizonyítvány ügyintézését is érintik. Ennek alapján a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges eljárási illeték 100 forintra emelkedett. Két Itt előny... Két hét előnye van a Kispesti Textilgyár Putnoki Pamutfonó Gyárának, ugyanis már június közepén teljesítették első féléves termeié si tervüket. Az előirányzat szerint 400 tonna gyűrűsfonalat kellett legyártaniuk június 30-ig, ám az egyre javuló termelési feltételek lehetővé tették a munka korábbi befejezését. Úgy tűnik, hogy a tanulóidő lezárult a környék egyetlen nagyobb könnyűipari gyárában. A fonodások az eltelt esztendők alatt kitanulták a szakmát és egyre jobb minőségű gyürüsfonalat küldenek a Kispesti Textilgyár szövődéibe. A kéthetes előny egyébként any- nyit jelent, hogy terven felül 30 tonna anyag kerül még ki a gyárból, ami hozzávetőlegesen 120 ezer négyzetméter nyersszövet legyártásához elegendő. -fónagyFotó: Fojtán Folytatódtak Gorbacsov és Mitterrand tárgyalásai A zempléni búzamezőkön Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand kedd délelőtt egyaránt nyugtalanságának adott hangot a nemzetközi helyzet veszélyes alakulása miatt. Hangsúlyozták: új szemlélet, a realitások felismerése szükséges ahhoz, hogy kedvező fordulat következzék be — jelentette ki Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium sajtószóvivője moszkvai sajtóértekezletén kedden. A két ország vezetőjének zárt ajtók mögött tartott két megbeszélése (a hétfői és a keddi) összesen több mint öt órán át tartott. A szovjet fél kiemelten szólt a fegyverkezés veszélyeiről, hangsúlyozva, hogy amennyiben az újabb fordulójához érkezik, akkor már nehéz lesz megállítani. A Szovjetunió ugyanakkor — nemzetbiztonsági érdekeinek szem előtt tartásával — minden tőle telhetőt megtesz a kiút, a megoldás felkutatása, a fegyverkezési hajsza megállítása, a leszerelés érdekében — jelentette ki a szóvivő. A második találkozón szó esett az önálló francia nukMitterrond és Gorbacsov megbeszélése a Kremlben leáris ütőerőről, e fegyverzet fejlesztési programjáról, valamint arról is, hogy Franciarország is érdekelt a leszerelés megvalósításában. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: a Szovjetunió megértéssel fogadja, hogy Franciaország szuverenitásának jegyében maga kíván dönteni védelmi erejének szintjéről — mutatott rá Geraszimov. A keddi megbeszélésen érintették azokat az érveléseket is, amelyekkel a fegyverkezési hajszát magyarázzák: a szemben álló felek bizonyos területeken levő fölényéről van szó — mondta Geraszimov. Megtárgyalták a csernobili baleset következtében kialakult helyzetet is. Mihail Gorbacsov tájékoz(Folytatás a 2. oldalon) A meleg, napsütéses időjárás, az olykor kánikulai hőség meggyorsította a gabonafélék érését megyénk északkeleti tájain, a zempléni mezőkön is. Mint minden évben, ezen a nyáron is a hegyaljai szőlőföldek alatt elterülő táblákon érett be legkorábban az őszi árpa és a búza: itt indultak meg legelőször a kombájnok, s utánunk a szalmabálázó gépek. Az őszi árpát és a repcét a Bodrogközben is aratják, sőt aratásra érett itt és a Hegyközben a búza is. Ez utóbbi vidéken különösen a Széphalom és Pálháza közti mezőkön jól fejlett, gyommentes táblákon ringatja a kalászokat a meg-meglebbe- nő szellő. A Bodrogközben és a Hegyközben a gabonabetakarítás dandárja igazában július második hetében következik, s attól kezdve — jó idő esetén — 12—15 napra lesz szükség, hogy az utolsó szem pirosló búzamag is magtárba kerüljön. Raktározási gondok nemigen nehezítik ez idén az aratást, mivel Sárospatakon az eddigi 4000 tonna befogadóképességű. kőépületű magtár mellett ez idén hat darab acéllemezes új gabonasilót épített a Gabona Tröszt, s ez további 6000 tonna szemes termény tárolását teszi lehetővé. A kapásnövények állapota bizakodásra nyújt reményt. A kellő időben hullott eső, majd az ezt követő meleg idő megtette a hatását: a kukorica, cukorrépa, burgonya, az újabban mindjobban „népszerűsödő” lóbab — a belvíz járta foltok kivételével — kedvezően fejlődött, s a kívánalmaknak megfelelő állapotot mutat. Ugyanez mondható el a történelmi borvidék szőlőülir tetvényeiről is. Az időjárás kedvezett a virágzásnak és a terméskötésnek. A csapadékot mindig kellő időben kapták a karós és kordonos tőkék, így a bogyók a nyár eleji állapothoz képest jól fejlettek, és látványnak is gyönyörű a venyigékről sűrűn alácsüngő, egészséges szemekkel rakott sok-sok furmint- és hárslevelű fürt. (h. j.)
