Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-06 / 158. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. július 7., hétfő Negyven éve-történt A barátság első kongresszusa „Vasárnap már a kora reggeli órákban tömegesen érkeztek a Zeneakadémiára a kongresszus résztvevői. Már jóval a kezdés időpontja előtt zsúfolásig megtelt a nagy hangversenyterem, olyannyira, hogy a későbben érkezőknek már csak a folyosókon jutott hely." Negyven évvel ezelőtt, 194(1. július 9-én, a Szabad Nép e mondatokkal kezdte tudósítását a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első országos kongresszusáról. Az akkor egyéves szervezet — mint a neve is tanúsítja —, a szovjet kultúra magyarországi megismertetését és népszerűsítését tekintette a legfontosabb feladatának. Az 1945 nyarán alapított MSZMT elnökségében találjuk Szent-Györ- gyi Albertet, Zálahy Lajost, Bajor Gizit, Kodály Zoltánt, Illyés Gyulát, Szaka- sits Árpádot, és a magyar kulturális élet számos más kiválóságát. A négy évtizeddel ezelőtt — 1946. július 6. és 9. között — megtartott kongresz- szuson a felszólalók elismeréssel szóltak a társaság nemes hivatásáról, s már bizonyos eredményekről is beszámolhattak. A kultúra kereteit azonban csakhamar szétfeszítette a bővülő együttműködés sok-sok új hatása. Az 1949-ben, Magyar—Szovjet Társaság névre keresztelt szervezet már a két ország és nép közötti, sokoldalú kapcsolatok ápolására és elmélyítésére tette a hangsúlyt. 1957 után a tömegmozgalomként tevékenykedő Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a politikai felvilágosítást és nevelést tűzte célul. Az MSZBT mindenütt jelen van, ahol kapcsolatok szövődnek magyar és szovjet emberek, vállalatok, városok, vagy akár megyék között. Sokan vannak, akik egy barátságvonattal megtett szovjetunióbeli utazás felejthetetlen élményeit őrzik. Az elmúlt évben hetvenezer középiskolás izgulta végig a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő fordulóit. Az egyetemisták és a nyelvtanárok közölt népszerűek a nyelvi továbbképző tanfolyamok. Mindez csupán néhány részterülete az MSZBT szerteágazó tevékenységének. A magyar—szovjet együttműködés a munkahelyeken, a kis közösségekben kovácsolódik őszinte barátsággá. Jelenleg az MSZBT-nek 1800 munkahelyi tagcsoportja van szerte az országban. Megyénkben a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár az országban az elsők között lépett be kollektív tagként az MSZBT-be. Magyarországnak valamennyi megyéjét testvéri szálak fűzik egy-egy szovjet területhez, autonóm köztársasághoz. A városok között is gyümölcsöző az együttműködés. 'Borsod-Abaúj-Zemplén és a szovjetuniióbeli Vologda! terület között is közvetlen, testvéri, baráti kapcsolatok jöttek létre. Az elmúlt tizenöt évben küldöttségek sokasága látogatott egymáshoz: megismerni egymás életét, munkáját, kultúráját, eredményeit és gondjait. Sok rokonvállalat és kollektíva között szövődött barátság. Együttműködési szerződést kötött például egymással a Csere- poveci Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek, a Cserepoveci Nitrogén-műtrágyagyár és a Borsodi Vegyi Kombinát, a Vologdai Lenkombinát és a Miskolci Fonoda. Rendszeresek a borsodi és a vologdai képzőművészek, a miskolci és vologdai színészek találkozásai. A Szovjetunióról és a szovjet emberekről szinte valamennyien őrzünk kedves emlékeket, kellemes benyomásokat. Ebben nagy szerepe van a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak, amely most ünnepli e.Lső országos kongresszusának 40. évfordulóját. Javítják a települések ellátását Megközelítőleg 18 millió forintot fordítanak az idén az áfészek a különböző települések ellátásának javítására. A szövetkezetek saját- erős beruházását a tagok céljegyek jegyzésével is segítik, de anyagi támogatást nyújt a lebonyolításhoz a Mészöv is. Az így összejött pénzügyi lehetőséget használják fel, hogy kilenc településen javítsák a lakosság ellátását. Több miint 5 millió forintot fordítanak ebből az ösz- szegből Sajószögeden egy új ABC-áruház építésére,. Ugyancsak ABC-áruház épül Egerlövön is. A 340 négyzet- méter alapterületű új boltban az élelmiszerek mellett napi közszükségleti cikkeket is vásárolhatnak a község lakói. A rendelkezésre álló pénz felhasználásával a már meglévő ABC-kisáruházat bővítik, Felsődobsza községben, a megnövekedett igények kielégítésére. Mivel a meglévő bolthálózat a növekedett igényeket nem tudja kielégíteni, új ABC épül -Felsőnyárádon, valamint Göncön is. Mindkét üzlet építése összefügg a két település gyarapodásával, az új családi házas részek kialakulásával. Ugyancsak a gyarapodó községek jobb ellátása tette szükségessé, hogy vegyesboltot építsenek Szend rőn,: valamint a megye legkisebb települései közé tartozó Bas- kón is. Mindkét helyen a helyi lakosság ellátásán kívül az egyre növekvő idegenforgalom is indokolja az új üzletek megnyitását. A 18 millió forint felhasználásával létesítendő üzletekkel tovább folytatják azt a programot, amelynek keretében a múlt évben már 23 településen létesítettek új elárusítóhelyeket, több mint 25 millió forint felhasználásával. Hogy ki kezdte? Ne- • héz lenne megmondani. Amit tudunk: csütörtökön már a búzamezőre fordultak a hejőkeresztúri termelőszövetkezet Claas Do- minátorai. Pénteken délelőtt tíz óra körül már lassú kombájnok akadályozták a forgalmat a hármas főúton, né- gyesével-halosával vonullak a forró mezőkre. Ugyanezen a napon kezdődött meg az emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben is a kenyérgabona vágása. Szombaton már Hejőpapiból is érkeztek tehergépkocsik a malom udvarára, a hernádné- meliek vasárnap reggelre jelezték az első szállítmányt. Megkezdődött tehát a nyár legfontosabb munkája, az aratás, amely sokak szemében csak a búza betakarítását jelenti. Nyolcvanegyezer hektáron érett be a kenyér- gabona, s ezt a számot megszorozva négy tonnával, avagy negyvenezer kilóval, lehet csak felmérni, mi vár az aratókra, emberekre és gépekre az elkövetkezendő hetekben. Tehát nem az a fontos, hogy ki kezdte, hanem az, hogy mikor, és mennyi lesz learatva ... * Ernőd, Szabadságharcos Termelőszövetkezet. A tábla neve Gyeptörés, a hőmérséklet 31 Celsius-fok, a búza 18 százalék vizet tartalmaz, vagyis aratni lehet. Ezt jelenleg őt kombájn próbálja művelni. A motollák forognak, a motorok dübörögnek, mégis, valahogy nem meggyőző a kép. Nehéz rájönni miért, de a véletlen a szemlélődő segítségére siet. A véletlen Vass Bélának, a gépészeti ágazat vezetőjének egy mondata volt: — Sok a kiállás. A kombájnok még nincsenek belőve, gyakran akad javítani való. Még nem tudnak abban az ütemben menni, amit megkíván a gyors betakarítás. De egy-két nap, s az aratóBúzát vágunk, kenyérgabonát... Szabó Dezső kombájnos: - Csak percekre állítjuk le az arató-cséplőgépeket. cséplőgépeken már semmi nem múlik. Gyakorló gazdászok mondják, az igazi érés előtt éppen azért érdemes korábban elindulni a kombájnokkal, hogy a rejtett hibákra fény derüljön. Az üzemek inkább választják a költség- növelő szárítást, hogy a rohammunkára, amikor egyszerre érnek be a magok, a mezőkön hibátlan legyen minden gép. Szabó Dezső, az idén jubilál, tizenötödször arat: — Hát igen, minden kezdet nehéz. Szerelők vagyunk, magunknak javítjuk ki a kombájnokat — így a vesz- tegléseket nem lehet más számlájára írni —, de előfordul meghibásodás. És az nem biztos, hogy a gép hibája. Napok kellenek, hogy együtt dobogjon szívünk a gép motorjával. El kell különítenünk a hangokat, a motorét, a variátorét, a dobét, az ékszíjakét. Ez kezdetben nem megy. Később az első gyanús zörejre leállítjuk a kombájnt, s rögtön oda nyúlunk, ahova kell. Minden aratáskezdet ismerkedés, a megszokottnak tűnő munkával, a jól ismert géppel, s a búzával, amely minden évben más és más. Még Koncz István, a szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője mondta: — Az idei év sem volt különösebben kedvező. Az őszi csapadékhiány miatt vontatottan kelt a búza, az aszályos május, s június eleje megint megviselte a kalászos kultúrákat. Több mint öttonnás hektáronkénti termést terveztünk, s örülünk, ha 4,4 tonna lesz belőle. Ez nagy árbevétel-kiesés, márcsak azért is, mert kalászos területünk zöme a vetőmagtermesztés szolgálatába áll. Vass Béla. a tűzoltást szolgáló lajtkocsi mellett még hozzátette: — De ami megtermelt, azt mi le is fogjuk aratni. Gépeinket korántsem lehet korszerűnek nevezni, de kombáj- nosaink lelki ismerete nem hagy maga után kívánnivalót. Nem fiatal szerelők ülnek, az öreg gépeken. Tapasztalt, munkát szerető emberek. Akiknek nem kell különösebben magyarázni, hogy miért kell átszerelni a kisebb asztalt a gépre, mert tudják, hogy olyan táblába fogunk vágni, ahol akkora nagy a hozam, hogy nem bírná elcsépelni a szemeket a dob. Így azt sem kell magyarázni, hogy nem csökken majd a teljesítményük, mert tisztában vannak a terület, teljesítmény-, termésmennyiség-arányaival. És, hogy miként, hogyan dolgoznak, annak érdemes utánanézni... Ezek a kombájnok tényleg be vannak lőve. Szem csak a magtartályba juthat, nagyon kevés a szóródás. Bár az emődi aratás első két napján gyakran voltak kisebb- nagyobb gondok, egy biztos; a hat kombájnos munkáját megint csak dicséret illeti majd. * És már van hova szállítani. A gabonaforgalmi vállalat miskolci körzeti üzemében szombat reggel óta új búzát fogadnak. A korai aratás első mázsáit szállítja a felhordó a silótornyokba ... — kármán — Fotó: Balogh Imre Marjai Józset Berlinbe utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke a bízott, ság XXIV. ülésszakára vasárnap Berlinbe utazott. Véget ért a (Folytatás az 1. oldalról) foglalkoznának, hanem nagyobb gondot fordítanának .anamnézisre, az okkutatásra, az előzmények megismerésére. Trethon Ferenc (MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság), azt a szekciót vezette, amelyikben a vállalat és a vállalati környezet volt a téma. Utalt arra, hogy a vállalatirányítás közvetett és közvetlen módszerei még mindig nem tisztázottak teljesen, s néha úgy tűnik, hogy a mai gyakorlat létrehozott egy új modellt, amely közvetett ugyan, de egyre több jegye utal a központi irányítás erősödésére. A gazdasági kényszer fokozódása egy bizonyos ponton túl már nem ösztönöz nagyobb takarékosságra, termelékenység javításra, jobb piacismeretKlSZ-vezetők Szombaton befejeződött Szarvason az egyetemi és főiskolai KISZ-vezetők egyhetes országos tanácskozása. A mintegy 300 résztvevő megvitatta azokat a feladatokat, amelyek a KISZ XI. kongresszusának határozataiból, a felsőoktatási rétegprogramból adódnak az egyetemi, főre, hanem egyszerűen a fejlődés gátjává válik. A záró előadást Csikós- Nagy Béla, a Magyar Köz- gazdasági Társaság elnöke tartotta. Soktémájú ismertetőjének alapvető kérdése az volt, hogy miért várat magára a magyar gazdaság gyorsabb kibontakozása. Okokat sorolt, amelyek végül is azt eredményezték, hogy gazdaságunk növekedési üteme évek óta alacsony rátát mutat, hogy hazánk tért vesztett a világpiacon, hogy értéktermelő szektoraink struktúra-válsággal küszködnek, hogy elmulasztottuk a piacépítést, hogy az államigazgatás gyakorta uralja, s nem szolgálja, kiszolgálja a gazdaságot. Szólt néhány kellemetlen. mindenképpen tisztázásra szoruló kettősségről is. Egyrészt ugye teljes a foglalkoztatottság, másrészt vit tanácskozása iskolai ifjúsági mozgalom korszerűsítése érdekében. A KISZ-vezetők foglalkoztak az új oktatási törvény életbe lépésével kapcsolatos intézményi tennivalókról is. A tanácskozáson időszerű belpolitikai, valamint ifjúságpolitikai kérdésekről Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára előadást tartott. szont a munkaidőalapot nem használjuk ki, a munka termelékenysége nemcsak a nemzetközi színvonaltól marad el. hanem a hazai, potenciális lehetőségektől is. Másik ilyen kettősség már a szűkén vett vállalati kategóriába tartozik. A félgőzzel, vagy rosszul működő vállalatok a jól húzó cégek „hasznából” élnek. Ez tarthatatlan állapot, hiszen egyrészt konzerválja a régi, rossz gyakorlatot, másrészt eleve gátat szab a jók dinamikusabb fejlődésének. Gazdálkodásunkról, boldogulásunkról szólva — befejezésként — azt mondotta Csikós-Nagy Béla, mintegy összegezve a vándorgyűlés résztvevőinek véleményét: nem mögöttünk, hanem még előttünk van az út nagyobbik tele. B. I. A pápa Kolumbiában Kolumbiai látogatása ötödik napján, szombaton az ország központi részén tesz látogatást LI. János Pál pápa. A katolikus egyházfő, aki július 1-én érkezett a latin- amerikai országba, útja eddigi állomásain, Bogotában és a déli Cali városában és környékén mondott beszédeiben megbékélést és párbeszédet sürgetett a .kormányzat és az ellene harcoló gerillák között, elítélte az erőszakot. H. János Pál pénteken, az ország fővárosából, Bogotából a délnyugatra fekvő Caliba repült, majd ellátogatott az Indiánok lakta Popayanba, amelynek környéke az ország egyik legelhanyagoltabb, legszegényebb vidéke. Itt, a katolikus egyházfő köszöntésére kétszázezer ember gyűlt ösz- sze a helyi katedrálisban. Az üdvözlő beszédet felolvasó indián vezető — a hivatalosan jóváhagyott szöveget félretéve — az indián közösséget sújtó, durva társadalmi igazságtalanságokról tájékoztatta a pápát, elmondta, hogy a helyi lakosok földjeit a nagybirtokosok kisajátítják, ősi kultúrájukat megsemmisítik. A szónok arra kérte az egyházfőt, hogy az emberi jogok nemzetközi bizottsága előtt lépjen fel az indiánok védelmében. közgazdász-vándorgyűlés Július 9-én 11 órakor megnyitjuk Miskolc legnagyobb iparcikk-árnbázát az Eszperantó téren!
