Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

1986. július 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 15 Jóakarat-versenyek Egy évvel ezelőtt Moszk­vában és New Yorkban, vi­lághírű szovjet, és amerikai sportolókat szerepeltető mű­sorban jelentették be: 1986 júliusában első alkalommal rendezik meg a Jóakarat- versenyeket Moszkvában. A szovjet fővárosba több mint ötven országból érkeztek résztvevők, köztük természe­tesen ott lesznek a magyar színek képviselőt is. Tizen­nyolc napon keresztül a sportolóké lesz a főszerep, akik egyébként már pénte­ken megkezdték viaskodásu. kat. Elsőként az úszók mu­tatkoztak be, s .tíz számban már győzteseket is hirdettek. A versenyeknek egyébként két borsodi résztvevője lesz, a súlyemelésben Jacsó József (DVTK) és Szanyi Andor (Olefin SC) lép dobogóra. Volt egyszer egy Mundial... A mexikói kiima kevés labdaiúgónak okozott gondot, a leg­többen igyekeztek jól beosztani erejüket. A felvételen egy gól­szerző, de nem levegő után kapkod, a lövés pillanatában egy elkéső védő „segítette” a talajra. Nincs még egy hete sem, hogy Diego Armando Ma­radona (a mexikói Mundial, s egyben talán a nyolcvanas évek legkiemelkedőbb tudá­sú futballistája) önfeledt mo­sollyal az arcán átvette a FIFA Világ Kupát, s csókot nyomott a díszes serlege, amelynek megszerzéséért a fináléban 24 együttes kezd­te meg vetélkedését. A dön­tőt követően az argentinok boldog, a nyugatnémetek csa­lódott arcát követhették fi­gyelemmel a világ 166 (!) országának televíziónézői. Ennyi tv-állomás még soha nem közvetített labdarúgó- mérkőzést. Mexikóban egyébként is a legek világbajnokságát ren­dezték. Amennyiben hinni lehet a hivatalos adatoknak — ez nem mindig biztos —, akkor a Mundial mérkőzé­sein voltak a legtöbben. Hat­vanezer híján két és fél mil­lióan váltottak jegyet. És ézen a VB-n esett a. legkeve­sebb gól: mérkőzésenként átlagosan 2,54, ami egv haj­szállal elmarad az eddig leg- gölszegényebb. 1974-es világ- bajnokság 2,55-ös átlagától. ELSŐ A BIZTONSÁG! Mi újat hozott a mexikói világbajnokság? Nos, forra­dalmi változást nem észlel­hettünk, a csapatok a véde­kezést tekintették elsőrendű­nek, s ezért „feláldoztak” bizonyos csatárposztokat. Akadtak együttesek. ame­lyek két, mások egyetlen (!) támadóval próbáltak meg eredményesen szerepelni. Az esetek döntő többségében az elöl hagyott játékosok csak vergődtek, a szoros őrizet­ben, képtelenség volt őket megtalálni, s helyzetbe hoz­ni. A saját kapu túlzott biz­tonságát főleg a csoportmér­kőzéseken tartották szem' előtt a válogatottak. Min­den idegszálukkal arra tö­rekedtek, hogy „összekapar­janak” annyi pontot, ameny- nyi elegendő lehet a követ­kező körbe jutáshoz. Véde­kezés ide vagy oda, akad­tak szépségdíjas találkozók. Gondolok a dánok győzelmé­re az uruguayiak ellen, de bármennyire is fájt, a szov­jetek sikere is lenyűgöző mó­don született meg a magya­rokkal szemben. Kezdetben úgy tűnt, hogy azok az együttesek érhetnek célba, amelyek magas r»m1t- re fejlesztették a kontrajá­tékot. A szovjetek, dánok franciák tették-vették hátul a labdát, de amint villa­násnyi esély kínálkozott, azonnal felpörögtek, s úgy száguldoztak a pályán, akár egy rakéta. Szokásos játé­kukkal rukkoltak elő a bra­zilok is, akik technikai fi­nomságok sokaságát mutat­ták be, s ezúttal jelesked­tek a védekezésben is. Jelzi, hogy öt összecsapáson mind­össze egyetlen gólt kaptak, igaz, az a kiesésüket jelen­tette. Akárcsak 1978-ban, ez­úttal is vereség nélkül (!) búcsúztak, s ez a tény min­denképpen elgondolkoztató. NEM A 24 SOK, HANEM A 36 ... Ráirányítja a figyelmet a lebonyolítás jelenlegi rend­szerére. Folyik a vita, jó-e a 24 csapatos finálé? Nos, kivetnivalót nem nagyon le­het benne találni, hiszen más kontinensek csapatai is leadhatják névjegyüket, rit­kán látott együttesekkel is­merkedhetnek a nézők, s o gazdasági szempontok is a több résztvevő mellett szól­nak. A csoportmérkőzések ufó-í folytatás ugyanakkor szá­momra roppant idegen. A „gyors halál” azért nem nyert nálam polgárjogot, mert olyan válogatottak is felkapaszkodhatnak Fortu­na szekerére, amelyek a cso­porton belüli találkozók so­rán elsődlegesen a számolga­tással voltak elfoglalva ... A belgák például egyáltalán nem tudtak teljesítményük­kel meggyőzni arról, hogy őket illeti a 4. helyezés* a Mundialon. Elegendő volt azonban két súlyos játékve­zetői tévedés a Szovjetunió elleni összecsapáson, s kibu­kott az egyik nagy esélyes. Véleményem szerint nem -f>i' 24 résztvevő együttes1, ha- mem a föld minden tájáról • meghívott 36 játékvezető te­kinthető soknak. Nem sze­rencsés olyan országokból foglalkoztatni bírót, ahol ez­előtt 10—20 évvel még azt sem tudták, mi az a labda­rúgás .. . Ezek a játékvezetők felvértezetlenek a nagy csa­tákra, idegen számukra a légkör, bizonytalanul fújják a sípot, mert hiányzik a ta­pasztalat. Akármennyire is igyekszik demokratikusan működni a FIFA, mielőbb változtatnia kell azon a fel­fogáson, hogy lehetőleg mind több ország játékvezetőiét foglalkoztassák. HOVÁ TŰNTEK AZ EGYÉNISÉGEK? Mexikóban valójában egyetlen szuperklasszist (Ma- radonát) láttam. Volt rajta kívül számtalan nagyon jó képességű labdarúgó (Lerby, Laudrup, Elkjaer-Larsen, Be­lanov, Fernandez, Tigana, Jo- simar, Julio Cesar, Careca, Matthäus és a sort még foly­tathatnám bőségesen), de hi­ányzott belőlük valami. Va­lami megfoghatatlan, olyas­mi, amit a régiek születé­sük pillanatától magukon hordoztak. Mert az 1970-es VB-t nyert Brazília váloga­tottjában Pelén kívül is leg­alább 5—6 világklasszis rúg­ta a labdát. Ök mindannyian tudtak valamit, amit rajtuk kívül csak nagyon kevesen. Persze, mostanság más fut­ball járja. Vajon ki gondolt arra, hogy a csoportmérkő­zéseken színtelenül robotoló NSZK végül döntőbe verek- szi magát? Bizony, az egysé­ges csapatjáték ezen a Mun­dialon véglegesen áttörte a frontvonalakat. Csilloghat va­laki egy csapaton belül, együttese kizárólag akkor érhet el sikert, ha tudását alárendeli a közös érdek­nek. Számomra úgy tűnt. hogy Mexikóban a legjob­bak elérkeztek a megsze­rezhető fizikai képességek csúcsára. Ebbe az irányba tehát tovább aligha lehet haladni. Mi lehet akkor a jövő, a fejlődés útja? Megítélésem szerint az olyan univerzális játékosok „kitermelése”, akik a pálya minden centiméterén ottho­nosan mozognak, s hiába van 2-es szám a trikójukon, a balszélről is képesek bs-t adni a labdát. Számomra ebben a vonatkozásban a szovjet, a dán, a brazil, a francia és az argentin válo­gatott nyújtotta a legtöbbet. Izgalmakkal, feszültségek­kel, drámai pillanatokkal te­li világbajnokságot hagy­tunk magunk mögött. A fe­leségek közül bizonyára so­kan sóhajtottak fel meg­könnyebbülten, de bizonyá­ra vagyunk jó néhányan, akik azon kesergünk: mi­lyen kár, hogy megint néey évet. kell várnunk ... Doros László Események a sportvilágból Újabb négy évre szóló szerződést írt alá a spanyol FC Barcelona együttesével Steve Archibald, a skót lab­darúgó-válogatott erőssége. Érdekesség, hogy a spanyol bajnokságban egy csapatban csak két külföldi szerepelhet A Barcelona labdarúgója pillanatnyilag Archibaldon kívül Hughes, Lineker és a nyugatnémet Schuster is. Különleges nehézségekkel kellett szembenéznie a férfi kosárlabda-világbajnokság C-csoportjának mérkőzéseit megelőző készülődés során a Hotel Melia Torremolinos vezetőségének. A magasra nőtt sportolók miatt a fo­lyosókat és a szobaajtókat magasítani kellett. 65 extra­hosszúságút ágyat rendeltek az asztalosoktól, amelvek kö­zül tíz 240 cm hosszú. MEXICO. 0.1*,. A«Q i.vi sasaoo at óé m~tO os wm NlMtttO 19,238 Edkiósi EspPda? rosi S la Guía del Mundial 11 ilssUa ¥$. Bhlpíria g? Jagöo irgvtMträil Egy mexikói újság címoldala. Magyarországról mindössze egy turistacsoport kelt útra a távoli Mexikóba, hogy kö­zelről tekintse meg a Mun­dial eseményeit. Az Express- küldöttségnek tagja volt Bo­csi András, a KISZ Borsod Megyei Bizottságának mun­katársa is. Élményeiről, be­nyomásairól kérdeztük. — Ha jól tudjuk, jutalom­ból kapta a repülőjegyet ... — Igen. Történt ugyanis, hogy a KISZ KB kiírta a Magyar Ifjúság Kupa kispá­lyás labdarúgótornát és a győzteseket, valamint a moz­gósításban élen járókat ki­utaztatta a VB-re. Nógrád- ban. Somogybán és Borsod­ban neveztek a legtöbben — az akció népszerűsítéséből, szervezéséből én is alaposan kivettem a részem. — Akkor érkeztek Mexi­kóvárosba, amikor a részt­vevő csapatok, s néhány ma­gas rangú vendég ... Milyen volt a repülőtéri fogadta­tás? — Felejthetetlen. Ügy érez­tem magam, mint egy nagy stadionban. Bábeli volt a hangzavar. A kiszállás után rögtön a kezünkbe adtak egy csomagot, melyben újságo­kat, emblémákat, műsorfüze­tet, televíziós programot, cu­korkát és még néhány apró­ságot találtunk. A reptér be­tonján és a várócsarnokban aztán megtartottuk az első hangpróbát. Kanadai és francia szurkolók is pont ak­kor érkeztek, az alkalom szinte kínálta magát. — Hol nézték a megnyitó- ünnepséget? — Az Azték-stadionba saj­nos nem tudtunk jegyet sze­rezni, így a repülőtértől né­hány kilométerre egy park­ban felállított hatalmas vász­non kísértük figyelemmel az eseményeket. A jó néhány méteres „televíziót” vagy százezren néztük-csodáltuk. — A mieink találkozóit azonban már közelről látták, s a meccsek előtt nyilván góltotót is csináltak. — Természetesen sokszot latolgattuk az esélyeket. Le- onban, a szovjetek elleni 90 percet megelőzően a magyar vereségre senki sem tippelt. Legtöbben 2-2-t vártunk. Szó ami szó. kicsit elszámi- tottuk magunkat. Az össze­csapás előtti remek hangula­tunkat gyorsan lehűtötte a szovjetek két gólja. Még 5-0 után is biztattuk a fiúkat, pedig kissé nehezteltünk ró­juk, mert a kezdés előtt nem üdvözöltek minket. A játék­elemzésére magától értető­dően nem vállalkoztunk, a kudarc okait persze vérmér­sékletünktől függően más­ként ítéltük meg. — A franciák elleni 0-3 után néhány optimista szur­koló még hitt abban, hogy legjobb harmadikként to­vábbkerülhetünk ... — Köztünk is voltak olyanok, akik rózsaszínű szemüvegen keresztül néz- ték-számolgatták lehetősé­geinket. Ha a csoda megtör­ténik, mi akkor is hazajö­vünk, mivel csoportunknak csak a selejtezők megtekin­tésére volt alkalma. Egyéb­ként a magyarok három meccsén kívül a szovjet —francia rangadót láttuk a helyszínen. — Még az elutazás előtt említette, hogy programjuk­ban szerepel a magyar kül­döttség meglátogatása is. A randevú valóra vált... — Mezey Györgyék egy vacsorára és baráti beszél­getésre láttak minket vendé­gül. Az összejövetel előtt izgultunk, s mint később megtudtuk, ugyanezt tet­ték a futballisták is. Fe- szélyezettségük nehezen ol­dódott. Sok mindenre kí­váncsiak voltunk. Megnéz­tük a szobáikat, tudakoltuk, hogy bírják-e a hőséget, mit szeretnek enni és így to­vább. Ha már az utóbbit em­lítettem. elmondom: Mátyás Rudolf, a Júnó szakácsa pap­rikás krumplit főzött ne­künk, s rögtön otthon érez­tük magunkat. — A játékosokból nem próbálták meg „kiszedni”, hogy miért vergődtek a pá­lyán? — Dehogynem. Érdemi választ nem kaptunk. Én Détárival is szót váltottam. Körülbelül ezt mondta: „Nem tudom, nem értem ...” — A világbajnokság többi mérkőzését televízión keresz­tül követték végig? GYEPSÍ. Ma és holnap látványosságszámba menő versenyre kerül sor Bükk- szentkereszten. A H. Papp József SE síszakosztálya gyepsíversenyt rendez. Szom­baton 10, vasárnap pedig 9 órakor kezdődik az esemény, amely .iránt bizonyára élénk érdeklődés nyilvánul meg. — Igen. A futballt egész nap sugározták. Különös ösz- szefoglalókat is készítettek. Egy blokkban láthattuk pél­dául a gólokat, a szabályta­lanságokat, a sárga lapokat, a bírói tévedéseket, a sza­badrúgásokat, a kimaradt helyzeteket és még sorolhat­nám tovább. — Itthon a különböző hí­rekből arról értesültünk, hogy a VB ideje alatt ala­posan felszöktek az árak ... — Az információkban sok igazság volt, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy az élelmes kereskedők egyes ruházati cikkek és cipők árát 50—60 százalékkal is leengedték. Mondanom sem kell. fogytak a készletek. Persze a szállodai árak. az étkezési költségek . .. Egy üveg sör a „normális” 100 —120 pesóról 450-re szö­kött. A VB-emblémás kulcs­tartók, esernyők, matricák^ pólók, nadrágszíjak igen­csak sokba kerültek. Jóma­gam egyébként — az ap­róbb ajándéktárgyakon kí­vül — rengeteg újságot hoz­tam haza. A sajtótermékek­ben átlagosan 30 oldalon ke­resztül foglalkoztak a Mun­dial eseményeivel. A Con- tacto és az Ováción példá­nyait nyugodtan árulhatták volna kilóra is. — Express-csoportjuk ál­lítólag nemzetközi futball­mérkőzéseket is vívott... — Így volt. A nők 4-4-re, a férfiak 1-1-re végeztek a leoni amatőr együttesekkel Kispályán viszont 16-3 arány­ban bizonyultunk jobbnak. Érdekes, hogy Mexikóban szinte nem ismerik a „tori- nózást”, még egy kiskaput is alig tudtak összetákolni. Bocsi András sok min­denről beszélt még. El­mondta, hogy jártak Xochi- milkóban, a számunkra em­lékezetes olimpiai kajak-ke­nu „pálya” színhelyén, meg­tekintették a főváros törté­nelmi nevezetességeit, ha csak néhány pillanatra is, de Leon főterén találkoz­tak a város polgármesteré­vel, s bizony közelről szem­lélhették meg a tavalyi föld­rengés hatalmas pusztítását SAKK. Az Edelényi Vá­rosi Sportfelügyelőség ma el­ső ízben bonyolítja le ama­tőr egyéni sakkbajnokságát. Az eseményre az ifjúsági házban kerül sor, az érdek­lődők még a kezdés előtt is jelentkezhetnek. A ma 9 órakor kezdődő viadalra az előzetes felmérés szerint száznál is többen neveznek Kolodzey Tamás Csak röviden...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents