Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

1986. július 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * Érdekes grafikák C—16-on • Első programunk egy 30 egységnyi sugarú kört rajzol a képernyő közepére. Ez érdekesnek nem mond­ható, de a következő két Program ennek a program­nak a továbbfejlesztése. (Amit érdemes megfigyelni: nem a CIRCLE-utasítást használjuk a kör rajzolásá­hoz. A DRAW-utasítással megjelenített pontokból áll össze a kör. A DRAW-utasí- tás „kevesebbet tud”, ezért jobban variálható.) 10 KEY2/"GRAPHIC0M+CHR*(13) 20 COLOR1,3,3:C0L0R4,1:COLOR0,1 30 GRAPHIC1,1 40 FOR X=0 TO 2#ffSTEP tr/60 50 DRAW1,30*CQS OO + l 60, 30#S IN OO +100 60 NEXTX 2 KEV2, " QRRPHIC0 " +CHR* ( 13 ) 3 C0L0R1,3,5:C0L0R4,1:COLORS,1 5 GRRPHICl,1 10 FOR X=0 TO 15*« STEP .06 12 H=50*COS(X > +160 14 B=20*SIN<X>+6*X 15 C=B+10 20 DRHWLfbB TO R, C 30 NEXTX ® A 2. program az első átalakításával is elkészíthe­tő. Itt a DRAW-utasításban felhasználandó adatokat kü­lön változókban tároljuk. A sorok így megrövidülnek ér a végrehajtás sebessége is megnő. A program env ..szalagot” rajzol a képer­nyőre. Könnyebben megérthet­jük, ha először úgy írjuk be a gépbe a programot, hogy a 14-es sorba B=20j|c SIN (X) -j-100-at írunk, a 16-os sort kihagyjuk, a DRAW-utasítás után pedig csak az első két adatot ír­juk. Ekkor a program 7,5 két és fél ellipszist rajzol egymásra (mivel a sin., ill. a cos. függvény előtti szor­zók nem egyenlők). írjuk a 14-es sor végére a + 6j|cX- et! Ekkor egy spirált, ka­punk. Ha ezután a 16-os sort és a DRAW-utasítás harmadik és, negyedik adatát is beír­juk. akkor minden n^tból egy 10 egységnyi vonalat húz és így kapjuk meg a szalagszerű ábrát. Iroda - papír nélkül vr: SIÄSlPÄlt mm Ólom a {estékben A legtöbb régi falfesték­ben ólom van, s ha a fes­téket házilag leégetik, vagy lekaparják, ólompor tölti be a lakást. Angliában ez a leggyakoribb oka a gyerme­kek között támadó ólom- mérgezésnek. A Londonban megvizsgált lakásoknak mintegy a felében 1—40 százaléknyi ólomtartalmú falfestéket találtak. A he­lyes eljárás az, ha a festé­ket festékoldóval, vagy ned­ves homokdörzsöléssel tá­volítsák el — a fontos az, hogy ne keletkezzen száraz por. Persze,, Kívánatos, hogy az új festékbe már ne ke­rüljön bele ólom. Az Egyesült Államokban használt, a falra helyezhe­tő röntgen—fluor eszencia­elemző már akkor is jelzi az ólomnak a festékben va­ló jelenlétét, ha az több fes­tékréteg alatt helyezkedik el. A készülék parányi sugár­forrása az ólomatomokat röntgensugarak kibocsátásá­ra gerjeszti, s egy színkép- elemző révén nagyjából megtudható az ólom meny- nyisége is. Magyarországon a falfes­tékben nem használnak ól­mot, ellenben ólomvegyület a minium, amelyet a roz'- dásodás gátlására alkalmaz­nak alapozó festékként. Üjabban ezt is mással he­lyettesítik. Világjelenség, hogy az 9 irodai munka meny- nyisége folyvást, gya­rapodik, s egyre több és több munkaerőt köt le. Pél­dául az USA-ban. és az NSZK-ban — az ötvenes években — a dolgozóknak mintegy 40 százaléka vég­zett irodai munkát, ellenben napjainkban ez az arány megközelíti az 50 százalékot. Egyebek között ez a felis­merés vezette a kutatókat, a, holnap „papírtalan” iro­dáinak az eszméjéhez. S nem véletlen, hogy ma az irodai munkáknak az auto­matizálása a számítástechni­kának egyik leggyorsabban fejlődő területe: csak ügyes eszközökkel vethetünk gá­tat annak, hogy az íróaszta­lok száma tovább szaporod­jon. A holnap irodáiban —sok más számítástechnikai esz­közzel együtt — mikroszá­mítógépeket helyeznek el, s azokat az épületben egy he­lyi hálózat, köti össze egy­mással. Hazánkban ma kö­rülbelül félmillióan foglal­koznak ügyviteli és egyéb irodai feladatokkal. Angol szakemberek a gép­írónők munkáját vizsgálva kimutatták, hogy az átlagos­nál jobb gépírónő is körül­belül minden 500 leütés után melléüt. hibázik. A javításra elég sok időt kell fordítania, nem is szólva azokról a le­velekről, iratokról, amelye­ket újból le kell gépelni. Ért­hető hát. hogy a javítás egy­szerűsítésére is nagy gondot fordítanak a gyárak. Ma már szinte minden korszerű író­gépnek van emlékezete: „megjegyzi” az éppen leírt szöveget, javításkor elegendő csupán a módosításokat be­vinni a memóriába, a gép máris hibátlanul lekopogja a szöveget. De másra is emlé­kezik az okos gép: bekezdés- méreteket, címeket, formátu­mokat, sorközöket lehet, be­táplálni a memóriájába. Emlékező gép például a Dataplex angol cég „szer­kesztő írógépe” is. Nemcsak a gépírónők, levelezők, ha­nem az újságírók is nagy hasznát veszik ennek a há­lózatról működtethető, író­asztalba építhető masiná­nak. amely egyetlen gomb­nyomásra töröl, sorokat cse­rél. újabb részeket „ültet” a már leírt szövegbe. S ha a gépíró 'megnyomja a „hi­bátlan” gombot, percenként 240 szavas sebességgel ír a befűzött papírra. Egyszerű cserével az írógépkocsi hosz- szát. sőt az alkalmazott be­tűtípust is változtathatják. Képünkön: egyszerű a ja­vítás a Dataplex „szerkesz­tő írógépen”. A szöveg szokványos lyukkártya mé­retű. de műanyagból készült mágneskártyán is rögzítődik. Hiba esetén egyszerű visz- szaléptetéssel azonnal javít­ható a lyukkártya szövege. A már hibátlan levelet, ira­tot akár több százszor is ki lehet íratni a kártyáról, ter­mészetesen mindig eredeti példányban. 10 KEV 2,"GRRPHIC0"+CHR$(13) 20 COLOR1,3,3;CDL0R4/1 :C0LOR0.> 1 30 GRRPHICL 1 40 FORX-0 T0 10.17*« STEP.06 50 R«50*COS( X > +2?0-8*X 60 B=20*SINCX>+6#X 70 OB+10 80 DRRWLH/B T0 R,C 90 NEXTX 100 FOR X—1 TO 10.17*« STEP .06 110 R«50*SIN(XH30+8*X 120 B»Z0*COS<X)+9+6*X 130 OB+10 140 DRRW1,R,B T0 R,C 150 NEXTX • A harmadik program a második továbbfejleszté­se. Itt az első koordináta él ­tekét is csökkenthetjük a cik­lusváltozó aktuális értékének nyolcszorosával. így egy fer­dén rajzolt szalagot kapunk. A második ciklus a képer­nyő másik oldaláról kezdve rajzolja meg az első által előállított ábra tükörképét. (Feladat: Készítsünk szubrutint az ismétlődő programrészletek­ből!) 5 KEV 2, " ORflPH IC0''+CHR* <131 10 CDL0R1, 3, 5:CQL0R4,1:COLOR0 20 0RRPHIC1,1 30 FOR X“0 T0 16 STEP.2 40 fl*20*X 50 B*20*SINCX>+20 60 O320-R 70 D-200-B 80 DRRWLR.B T0 C,D 90 NEXTX 100 FORV“0 T0 10 STEP .2 110 R«20*SIN<V)+20 120 B=20*Y 130 C=320-fl 140 D=200-B 150 DRAW1,fl,B T0 C,D 160 NEXTV • A képernyő tetején és al­ján vízszintesen kirajzolt szi- nuszhullámok átellenes pontjait kötjük össze, majd ugyanezt megismételjük a képernyő bal és jobb oldalán kirajzolt füg­gőleges szinuszhullámokkal is. A 80-as és 150-es sorok követ­kező módosításával, tehetők láthatóvá a szimiszhullámok: DRAW 1. A. B: DRAW t. C. D. 10 KEY2,"GRAPH1C0"+CHR*(13) 20 COLOR L 5 * 5;C0L0R4 ,1:COLOR©,1 30 GRRPHICl.1 40 F0RX=-4 T015.8 STEP.1 50 R=30*SIN(X>+170-10*X 60 B-204KX+5) 70 O30*COSCX) + 160-10*X 80 DRRW1,20*X,R T0 B,C 90 NEXTX Egy ferde sin.-hullám pont­jait kötjük össze egy ferde cos.-hullám vízszintes tengely szerint, 50-nel nagyobb koordi­nátájú pontjaival. A 80-as sor következő módosításával csak a sin.-, ill. cos.-hullámokat raj­zolja a program: 80 DRAW 1,20 X, A; DRAW 1, B, C. 2 KEV 2» " ORflPH IC0 " +CHRÍ <13 > 5 C0L0R1,5,5:C0L0R4,5,5;COLOR0,1 7 GRRPHICl,1 10 FOR X=0 T0 100 STEP2 20 BOX1> X+60,X,260-X, 199-X, X*2 30 NEXTX 40 PR1NT1,0,0:PRINT1,319,0 • A BOX_utasltássa,l rajzolunk egy tetszetős ábrát. A program a képernyő közepére rajzol egy­re kisebb négyzeteket, minden négyzetet a rajzoláskor aktuális ciklusváltozó értékének kétszere­sével elforgatva. Ezután a leg­nagyobb négyzeten kívül eső te­rületet PA I NT-utas: társai be­színezi. Minden program elején meg­található KEY2, „GRAPHIC 0” 4- CH.RS (13) utasítás, aimi az F2 billentyű funkcióját írja át. A program végrehajtásának be­fejezése után egyetlen billen­tyű lenyomásával (F2) visszaál­líthatjuk a normái képernyőt. Galambos Tamás II. b osztályos tanuló. Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc A magas szintű növénytermelés és élelmiszer-ellátás elképzelhetetlen a ké­miai növényvédelem — a peszticidek használata — nélkül. Az utóbbi két- három esztendőben azonban szerte a világon, így hazánkban is, felfokozott hangulat alakult ki a peszticidek el­len. A borúlátó hangulat kialakulásá­nak jól körülhatárolható okai voltak. Egyrészt az olaszországi egymást kö­vető súlyos mérgezések a di­oxin nevű gyomirtószert gyártó üzem­ben és annak környékén, másrészt pe­dig az ennél is szörnyűbb — két és fél ezer ember halálát okozó — bho- pali katasztrófa. Indiában az áldozatok mellett még több tízezer ember szen­ved a katasztrófa következtében kisza­badult — és a légteret szennyező — metilizocianát-mérgezés nem egy eset­ben vakságot okozó utóhatásaitól. Az emberi gondatlanságot követő szeren­csétlenségsorozatot olyan peszticidek okozták, amelyék nálunk egyáltalán nem kerülnek felhasználásra. tEnnek ellenére a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksége már nyolc esztendővel ezelőtt megvizsgálta, hogy miként lehetne Magyarországon is csökkenteni a felhasznált peszticidek mennyiségét, s feladatul adta ki a Nö­vényvédelmi Kutatóintézetnek és más agrobiológiai állomásoknak, hogy a külföldi tapasztalatokat is felhasználva tanulmányozzák a r környezetkímélő (biológiai és nemesítési) módszerek bő­vítésének lehetőségeit, s vizsgálják meg, hogy a kémiai növényvédő szerek környezetszennyező hatását miképpen lehetne csökkenteni. A feladatmegha- tározást követően az eddiginél is in­tenzívebb kutató- és fejlesztő munka indult meg az agrokémiai, biológiai és technikai kutatóhelyeken és az agrár- tudományi egyetemeken. Az elért ered­ményekről — amelyek közül nem egy világra szóló akad — és az elkerülhe­tetlen kudarcokról kérdeztük Király Zoltán akadémikust, az MTA Növény- védelmi Kutatóintézetéből. A beszélgetésnek az adott különös időszerűséget, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémia Agrártudományi Osztályának ülésén nemrég Király akadémikus számolt be a környezetkí­mélő növényvédelem hazai helyzeté­ről és a fejlesztés feladatairól. Magyarországon jelenleg 4000 felső­fokú végzettségű szakember irányítja a gyakorlati növényvédelmet, munká­jukat 800 technikus, valamint 40 000 szak- és betanított munkás segíti. Eredményességük fényes bizonyítéka, hogy az elmúlt 5 esztendőben Ma­gyarországon egyetlen növényvédelem­mel kapcsolatos mérgezés sem fordult elő a mezőgazdasági nagyüzemekben. A hazai növényvédelmi kutatások­nak szép hagyománya van. Több mint 100 éves múltra tekinthet vissza az egykori Országos Phyloxera Kísérleti Állomás. Azóta alaposan megnőtt a terméshozam, viszont ezzel együtt járt a károsítok és a gyomnövények elsza­porodása is. A különféle növényi be­tegségek évente a Föld élelmiszerkész­letének 35 százalékát pusztítják el. No­ha a hazai kártétel ennél jóval mérsé­keltebb, nálunk is több millió forin­tot tesz ki évente. A környezetkímélő eljárások közül legdinamikusabban a biológiai védekezés módszerei fejlőd­tek. Legfontosabb fajtája ennek a módszernek, hiszen elszaporitja a ká­rosító természetes ellenségeit (parazi­tákat, ragadozókat). Ezzel a módszer­rel már a második világháborút meg­előző években is kísérleteztek, amikor fürkészdarazsakat szaporítottak és ter­jesztettek el. Mind ez, mind az 50-es évek kísérlete — poloska elszaporítása a burgonyabogár ellen — kudarcot val­lott. Az utóbbi években viszont már több sikerről is számot adhatunk. A Hódmezővásárhelyi Biológiai Védekezé­si Laboratóriumban az üvegházak és a fóliasátrak hírhedt károsítóit, az üvegházi liszteskét és a takácsatkát sikerült eredményesen gyéríteni. Az előbbit egy gombafaj, az utóbbit egy ragadozóatka pusztítja. A liszteske el­len egy fürkészdarázs is eredményesen veszd fel a harcot. A tömeges alkal­mazásra valószínűleg csak akkor ke­rül sor, ha a jelenleg használatos ké­miai szerekkel szemben a kórokozók rezisztenssé válnak. Ebben az esetben a tápanyagul szolgáló rovarokból tö­megtenyészetet. „gyárat” kell létrehoz­ni a paraziták elszaporítására. Oj el­járásnak számít a szexferomonok al­kalmazása is. Magyar kutatók szinte­tikusan előállítottak olyan mirigyvála­dékokat. amelyek „félreinformálják” az arra érzékeny rovarokat. Az „üzene­tet” a biológiai ciklustól eltérő időben továbbítják a hímeknek, s ezek a nőstény számára „alkalmatlan időben” kívánnak párosodni. Az eredmény: a nőstények petelerakása tömegesen el­marad. Sikerült szintetizálni az alma­moly és a keleti gyümölcsmoly, vala­mint a szilvamoly szexferomonját. A REANAL Finomvegyszergyár által gyártott csapdákat ma már exportálják is. Előállították a hormonokkal azonos összetételű úgynevezett hormonanaló­gokat is, amelyek a rovarok bebábo- zódását irányító juvenilhormonnak nevezett anyagokat imitálják. Hatásuk­ra tartós lárvaállapot következik be. A rovar az utolsó lárvaállapotban „kon­zerválódik”. Hatásosnak Ígérkezik ez az eljárás azoknál a rovaroknál, ame­lyeknél az imágó (a kifejlett rovar) a kártevő, mint például a légynél vagy a szúnyognál. Hosszabb idő után ugyan, de értékelhető egyedszámcsök- kenést tapasztaltak olyan többgene­rációs rovaroknál is, mint a raktári atka, vagy a különböző levéltetvek. Hasonló elven működnek a vedlésgát- ■lók, amelyek fellazítják a rovar kitin­páncélját, ezáltal az vedlésre képtelen­né válik és elpusztul. Elterjedőben van az inhibitorok használata. Egyes vegyi anyagok ugyanis étvágytalanná teszik a rovarokat, mások pedig a pe- tézést gátolják meg. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents