Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
1986. július 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 a vnaq mi Az esély többször kopogtat, mint hinnők, de többnyire senki sincs otthon. (USA) A legkényelmesebb hazafiság az, ha az ember krónikusan büszke a saját népére. (Lengyelország) Borúlátó az a derülátó, akinek élettapasztalata van. , (Észaik-lrország) A szerelem jó a tüdőrák megelőzésére; a szerelmi aktus közben nem dohányzunk. (Franciaország) A nevetés a gondolkodás folytatása más eszközökkel. (Olaszország) A paraszt nem eszi meg azt, amit nem ismer; ha a városi ismerné, hogy mit eszik, rögtön paraszt akarna lenni. (Hollandia) Az élet: rajzolás, csak nem lehet radírral korrigálni. (Oskar Kokoschka) A bölcs tudja, de az asszony jobban tudja. (India) Káin és Ábel óta tudjuk, hogy minden ember testvér. (Mexikó) Aki ár ellen úszik, nem kívánhatja, hogy az megváltoztassa az irányát. (Brazília) A rózsák hivatalból illatoznak (Kenya) A kőkorszak embere csodálkozna rajtunk: enni és osztozkodni akarunk, még mielőtt zsákmányt ejtettünk volna. (Ismeretlen magyar szerző) Válogatta: Polgár Dénes Hogyan halnak meg az emberek A cipész: eltalpal. A szakács: megfőzi utolsó ebédjét. A házmester: beadja a kulcsot. A színész: elmondja a végszót. A szabó: elharapja a cérnát. A lakatos: eldobja a kulcsot. A sírásó: önmagát ereszti a gödörbe. A pap: találkozik a főnökével. A harangozó: utolsót kongat. A kereskedő: elköszön. Az újságárus: utolsót lapoz. A biztosító: felmondja a biztosítást. A táncos: feldobja a talpát. A pincér: benyújtja a számlát. A kovács: elpatkol. Az asztalos: eladja a deszkáját. A kárpitos: beveri a szöget. A nyomdász: levonja a kefét. A postás: kikézbesíti a halálhírét. A katona: utolsót durrant. A nagybőgős: elhalón brummog. Az ügyvéd: ügyefogyott. Aki írta: üdvözli az elöljárókat. Sárközi Sándor pályaudvar Vasúttársaság épületét egymástól megkülönböztessék. A mai Gömöri épületének elődjét azért is építették erre a helyre, mert közelébe esett az 1864-ben felépült-., borsod—miskolci gőzmalom. A Gömöri vasútvonal megépítése az 1870-es esztendő júniusában kezdődött el és egy év múlva, 1871. július 13-án Bánrévéig meg is épült, ezzel egy időben a forgalomnak is átadták. A vonatok, úgy, mint ma. az akikor még Tíszavidéki Vasút pályaudvaráról indultak, keresztülhaladtak a Gömöri állomáson, és három óra alaitt érkeztek el Bánrévére. Talán érdemes itt megjegyezni, hogy ez a vasútvonal meghosz- szaibbítása Ózd, illetve Borsodná- dasdig egy esztendő múlva nyílt meg. 1898-ban a MÁV nagyarányú építkezésbe kezd. A költségvetések lehetővé teszik egy új állomásépület megépítését. Pfaff Ferenc tervei alapján százezer forintos költséggel megépül a Gömöri pályaudvar. Nevét valószínűleg a Gömör vármegye felé vezető vasúttól kapta. Napjainkban 130—140 vonat halad át a pályaudvaron, s ami -még egy említésre méltó dátum a Gömöri vasútállomás életében, mégpeAz állomás főbejárata dig az, hogy az első villamosmozdony vontatta szerelvény 1971. július 9-én haladt át az állomáson. Az építészetileg nagyon szép épület Miskolc értékes házai közé tartozik. Kár, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség még nem nyilvánította műemlékké. Ha közelebbről gondosan szemügyre vesszük az épületet, láthatjuk, hogy bizony már ráférne a felújítás. A közel százesztendős falakat jócskán belepte a néhai gőzmozdonyok füstje, a homlokzatot díszítő gipszminták sok helyen leperegtek. Bízunk benne, a 100. születésnapra minden szép lesz. hiszen addig van még egy kis idő. Fojtán László Megkopott díszítőelem A Miskolcon lakók, no meg az ország különböző részeiből városunkba látogatók többnyire inkább a főpályaudvart, a Tiszait ismerik. Ez félig-meddig érthető is. A városunkba érkező vonatok túlnyomó része a Tiszai pályaudvarra fut be. Ezen a szép állomásépületen üdvül van egy másik is, a Gömöri pályaudvar, amely legalább olyan szép és építészetileg értékes. 1870-ben kezdődött el a közvetlen Hatvan—Miskolc közötti, úgynevezett államvasúti pálya építése, , melynek állomása a mai Gömöri helyén állott. Ezt az állomást így is nevezték el, hogy állam vasúti pályaudvar. mely elnevezést az indokolta. hogy ezt és a Tíszavidéki A Gömöri pályaudvar i miskolci házak 365 éves könyvtári rendelkezés Új könyvtárépület Naponta száz meg száz látogató talpra alatt dongnék roppanva á fényesre kopott tölgyfalépcsők, amíg a pataki öreg kollégium emeleti traktusára, a Pollack Mihály tervei alapján épített Nagykönyvtárba érnek. Ezeken igyekezett fel diákkorában Kossuth, Szé- mere Bertalan, Tompa Mihály, Izsó Miklós, Erdélyi János, Móricz Zsigmond is a híres tékába, hogy ismereteit gyarapíthassa egy- egy évszázados vagy frissen szerzett könyv olvasásával, tanulmányozásával. Csaknem félezer esztendő történelmének és kultúrájának, falakba, kövekbe, könyvekbe ivódott nehéz, sűrű levegője veszi körül a vendégeket, kirándulókat, amint belépnek a jávor fakazettás padlózató, freskókkal ékes, rozettás mennyezetű könyvtárterembe. A könyvek gyűjtése, s ezek intézménye, a könyvtár egyidős magával a 455 esztendős öreg kollégiummal, annak szerves részét alkotta az iskola alapítása óta századokon át. Ahogyan ezt a világhírű pedagógus, Comenius Amos János az 1650—1654 közötti p>ataki munkássága alatt is hirdette: ,,A könyvek révén sokan lesznek műveltté az iskolán kívül is, könyvek nélkül azonban senki sem lesz művelt még az iskolában sem”. Már az első idők tanárai, diákjai is megfordultak külföldi egyetemeken, s onnan sohasem tértek haza úgy, hogy új könyveket ne hoztak volna magukkal a kollégiumi téka számára. Hogy a 17. század' elején már — a korabeli viszonyokhoz kép>est — szépen gyarapodó könyvtár is segítette Patakon a tudományok művelését, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az I. Rákóczi György fejedelem által 1621-ben jóváhagyott iskolai törvénykönyvben külön fejezet foglalkozik a könyvtárnok munkakörével. „A bibliothecarius — olvashatjuk az egyik helyen — a könyveket a penésztől, piszoktól és elveszéstől óvja meg. Aki a megszabott időben kér könyvet, minden nehézség nélkül adjon neki. A könyv visszahozata- lára szabjon időt, ez két hétnél tovább nem terjedhet.” A könyvtárnokot a pri- máriusok, vagyis a kollégium legkiválóbb diákjai közül — a tanulótársak szavazatai alapján — a tanárok választották. A könyvtáros hivatali tisztének megkezdése előtt az iskola rectora előtt esküt tett. A latin nyelvű esküszöveg néhány érdekesebb mondata így hangzik: „Ego ... bibliothecarius Scholae Saa- ros-Patachinae sancte pol- liceor...”, vagyis „Én N. N., a Sárospataki Iskola könyvtárosa szentül fogadom, hogy az iskolának rám bízott vagyonát a törvények értelmében hűségesen megőrzőm és kezelem ... Az iskola polgárainak hasznára a könyveket személyválogatás nélkül kikölcsönzöm; a kikölcsön- zötteket vagy bármi módon más kézre kerülteket visz- szakövetelem és saját helyükre visszateszem... Amiket rám bíztak, jó lel- klismerettel beszámolok róluk azoknak, akiikre ez tartozik ... Sic me Deus Tri- unus adiuvet...”, azaz „A háromszemélyű egy Isten engem úgy segéljen ...” Az iskola legnagyobb pártfogói, a Rákócziák maguk is^zerették és gyűjtötték a könyveket. I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna fia, az igen tehetséges III. Rákóczi Zsigmond 1652-ben a mintegy 3500 kötetes Rákóczi- könyvtárt a kollégiumra hagyatékolta. A ránk maradt katalógus szerint ekkor körülbelül 4500-ra tehető a p>ataki téka könyv- állománya. Később is a pártfogók, tanárok, diákok gyarapították adományaikkal a kollégium „könyvesházát”, ahogyan egyik leghűségesebb diákja, Bessenyei György nevezte kísérő levelében, amellyel könyveit, kéziratait Patákra küldte. A felszabadulás évében, 1945-ben 104 165 kötetből állt a könyvtár, s az azóta eltelt 41 esztendő alatt csaknem megháromszorozódott a Sárospataki Nagykönyvtár könyveinek a száma jelenleg meghaladja a 300 ezer kötetet. Érthető hát, hogy az épület, amelynek alapjait 1806. szeptember 23-án rakták le, régen „kinőtte” magát, s szükségessé vált a közvetlen szomszédságában egy új épület emelése. Ennek tervét Makovecz Imre Ybl-díjas építész készítette, majd másfél évi munka után — a Művelődési Minisztérium, az Állami Egyházügyi Hivatal és a megyei tanács hathatós anyagi támogatásával — mintegy huszonötmillió forintos költséggel elkészült a különlegesen szép stílusú új könyvtárépület. Tágas termeiben csaknem ötezer folyóméternyi korszerű pjolcain a könyvek tíz- és tízezreit lehet elhelyezni. Ezzel nemcsak az eddigi gondokat tudják megoldani, hanem a Sárospataki Nagykönyvtár jövő fejlődése is biztosítva van legalább 50—60 esztendőre. A könyvtáravató ünnepségen szép számú közönség vett részt, s megjelent azon Köpeczi Béla művelődési miniszter, dr. Ladányi József megyei tanácselnök. Orosz László, a városi pártbizottság első titkára, Takáts Gyula városi tanácselnök. Az új intézményt Kürti László, a Ti- száninneni Református Egyházkerület püspöke, országgyűlési képviselő adta át — gondolatokban gazdag beszéd kíséretében — rendeltetésének. Hegyi József
