Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
1986. július 29., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 sport Zempléni túra Augusztus 15-én, pénteken a Zemplénben túráznak majd a pedagógusok és a nyugdíjasok. A csoport reggel 6 órakor indul a miskolci görög katolikus templom mellől, majd a Szerencs— Monok—Sárospatak—Sátoraljaújhely—Széphalom—Hollóháza—Vizsoly útvonalon ismerkednek a nevezetességekkel és a természettel. A befizetendő 280 forint magában foglalja az ebéd árát is. (Az összeget a Borsod Tourist irodájában lehet befizetni.) Érdeklődőket szívesen látnak, s amennyiben lesz hely, jelentkezésüket elfogadják. Diósgyőri kajak-kenus helyzeti® A DV.TK szebb időket is megért kajak-kenu szakosztályának életében alapvető fordulatot hozott az 1983-as esztendő. Ekkorra „holtpont” alakult ki, s csak néhány sportolója maradt a szakosztálynak. Gyakorlatilag mindent újra kellett kezdeni, csaknem a nulláról indultak. A technikai, szakmai vezetésben egyaránt váltás következett be. Arról, hogy ez a megújult vezetői gárda eddig milyen mértékben tett eleget az előlegezett bizalomnak, Puy Attila vezető edzővel beszélgettünk: — Három évvel ezelőtt dr. Tolnai Lajos lett szakosztályunk elnöke, s nagyszerű munkatársának bizonyult Irmai István szakosztályvezető is. Mindkettőjüktől messzemenő támogatást kaptunk és kapunk, ténykedésüknek jelentős szerepe van újjászületésünkben. Ronyecz Richárd • technikai vezető pedig a gazdasági munkától a léte- i sítménygondozáson át a versenyeztetésig, mindent nagy odaadással és eredményesen végez. A női szakággal minden korosztályban Kolozsvári István mesteredző foglalkozik. Az ifjúsági és serdülő férfi kajakozok munkáját Ignácz Tibor irányítja, e hajónemben az úttörőkkel Rajnai Sándor dolgozik. Ma- 'katura Erzsébet az úttörő tkenusok edzője, míg jóma- :'gam a kenusok edzéseit vezetem, s néhány ifjúsági le- j ányversenyző munkáját irá- ' nyitom. Szakvezetésünk és az öttagú edzői gárda nagyon jó munkaközösséget alkot, mindnyájunk vágya szakosztályunk fellendítése. Ügy gondolom, ehhez a személyi feltételek tehát biztosítottak. — S a tárgyi feltételek? A Csorba-tó ideális, már nemzeközi szintű vízi pálya, s ezt a lehetőséget jobban ki kellene használni több minősítő verseny rendezésével. Hajóparkunk a jelenlegi igényeket kielégíti — persze csak folyamatos felújítás mellett. Nélkülözhetetlen az Augusztus 20. strandfürdőn lévő tanmedencénk, novembertől márciusig ez az objektum biztosítja munkánk folyamatosságát. Sajnos, a Csorba-tavi kondicionáló termünk lassan teljesen használhatatlanná válik és felújítására egyhamar nem számíthatunk. Ettől is aggasztóbb azonban, hogy illetékesek a strandon lévő tanmedence megszüntetését tervezik. Pedig a megmaradása a szakosztály számára létkérdés! Gondot jelent a szükséges eszközök szállítása és a versenyzők utaztatása, bár e téren biztató, hogy a Távhőtől már több alkalommal kaptunk buszt. Valamennyi edzőnk motorcsónakkal rendelkezik, s ez nemcsak biztonságtechnikai okokból jelentős, de közvetlenebb kontaktust is biztosít a fiatalokkal a munka során. — Eredmények? — Amint említettem, 1983-foan gyakorlatilag a semmiről indultunk, s azóta mindent újrakezdtünk. Tavalyelőtt a versenyeken 40 pontot szereztünk, míg a múlt esztendőben 71 pontos összteljesítménnyel 5-ek lettünk a B kategóriások ranglistáján. Az olimpiai pontok is a fejlődést dokumentálják, hiszen a megújulás rajtját jelentő ’83-as évben ilyennel még nem rendelkeztünk, tavaly viszont már négyet szereztek versenyzőink. Biztató, hogy két versenyzőnk, Bogdanovics Beáta és Dósa Gyöngyvér a serdülő korosztályban válogatott lett és a közeljövőben 3 napos nemzetközi versenyen képviselik a magyar színeket. Szakosztályunknak jelenleg több mint 150 tagja van, zömében serdülők és ifjúságiak. Számottevő felnőtt versenyzőnk egyelőre nincs, de biztató az utánpótlás helyzete, s így minden bizonnyal előrelépésre számíthatok. — Tervek, feladatok? — Következetesen akarunk dolgozni! Tovább kívánjuk szélesíteni az eddig is gyümölcsöző kapcsolatainkat, az országos és megyei szövetséggel, valamint az egyesületekkel. A különböző korosztályokban szeretnénk egyre több válogatottat adni. s feltétlenül növelni akarjuk a felnőtt versenyzők számát. Ezért arra törekszünk, hogy a jövőben fiataljainkat nem csupán felneveljük, de meg is tartsuk. Kossárik Nándor Totónyeremények A totó 30. heti szelvényén szereplő mérkőzések közül több vasárnap este, lapunk zárta után fejeződött be, így a teljes listát hétfői lapunkban nem tudtuk ismertetni. Az eredménysor: 1, x, 2, 1, 1, 1, x, x, x, 1, 1, x, 2 és a +l-es 2. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a nyeremények az illeték levonása után a következők: 13-j-l találatos szelvény 15 darab volt, nyereményük egyenként 223833 forint. 13 találatos szelvény 26 akadt, nyereményük egyenként 117 122 forint. 12 találatos szelvényt 1765-öt találtak, nyereményük egyenként 1814 forint. A 11 találatos szelvények száma 21 632, nyereményük egyenként 148 forint. A 10 találatos szelvények száma 135 003, nyereményük egyenként 36 forint. Csak röviden... LABDARÚGÁS. Borsodi Bányász—FK Zorka (jugoszláv II. ligás) 2-0 (1-0). Sa- jószentpéter, 500 néző. Vezette: Luterán. G.: Buko- vics, Palásthy. SPORTLÖVÉSZET. Megyei nyílt futóvadlövő-baj- nokság, Miskolc Csanyik- völgyi lőtér. Eredmények, nők: 1. Bodnár 403, 2. Dombrovszki 388, 3. Tomcsik (valamennyi MHSZ Miskolci Erdész LK) 375. Férfiak, 20 + 20 lövés, ifjúsági I. kcs.: 1. Karuczka 354. Ifjúsági II. kcs.: 1. Szopkó (mindkettő Miskolci Erdész LK) 382. Felnőttek: 1. Má- dai (D. Dózsa) 367. 30 + 30 lövés, ifjúsági I. kcs.: 1. Lukács 524. Ifjúsági II. kcs.: 1. Szopkó (mindkettő Miskolci Erdész LK) 542. Felnőtt: Mádai (D. Dózsa) 559. ÖKÖLVÍVÁS. Ifjúsági Barátság Verseny — Szolnok. Dubszki (Borsodi Bányász) az 51 kg-osok között 3. lett. KAJAK-KENU. Kaposvárott rendezték meg a vidéki OB-t. Eredmények, felnőttek, K I. 500 m: 2. Erdő- di (Olefin SC). K II. 500 m: 3. Rusz, Makatura (DVTK). KÉZILABDA. Fesztivál Kupa — Szeged. A férfiak mezőnyében az Ózdi Kohász a döntőben 25-20-ra kikapott a Békéscsabai Előre Spar- tacustól. NEMZETKÖZI labdarúgómérkőzést rendeznek ma Mezőkövesden. Az Eger SE NB I-es csapatának ellenfele a csehszlovák II. ligás Bytca gárdája lesz. Kezdés: 17 órakor. Előmérkőzést az egri juniorok és a mezőkövesdi felnőttek 15 órától vívnak. Jól szurkolt a kicsi Tarrné Dusek Ilona, a Miskol- labdatornán. Az egyik mérkő- ci Spartacus „portása” a leg- zés szünetében anyai hivatá- jobb kapusnak felajánlott sát gyakorolta - frissítővel kí- tiszteletdijat kapta a XII. Spar- nálta csemetéjét, tacus Kupa nemzetközi kézi- Fotó: Juhász Emese Pillanatképek az ifjúsági tornáról >*> % A múlt héten rendezték meg Borsodban a III. Tokaj-Hegyalja Kupa nemzetközi ifjúsági labdarúgó- tornát, melyen a magyar együttes az ötödik helyet szerezte meg. Bal oldali képünkön Báder (sötét mezben) csatázik a labdáért a finnek elleni mérkőzésen. Jobbról: Kómán elől tisztáz az északiak kapusa. Laczó József felvételei Négy edző százhúsz gyerekkel A hajók lent vannak a vízen, itt fent. az Olefin SC csónakháza előtt csak egy apró termetű legényke pü- föli a „körtét”. — Elek Attila vagyok — mutatkozik be. — Kilencéves múltam. — Miért nem vagy a vízen a többiekkel? — Mert tegnap elrontottam a gyomromat, s helyesebb, ha pihenek. Otthon azért nem maradtam, merk jobb a megszokott arcok között. A kapun bekanyaradó mikrobuszból Farkas Zoltán és Ughy Imre edzők lépnek ki. Elnézést kérnek, de még be kell szaladniuk a városba, fél óra múlva ígérik visszatérésüket. Sebaj, miközben ballagok lefelé a lépcsőkön, Jancsár László edző már gyújtja is be a motort, beülünk a csónakba, s megyünk lefelé a- Tiszán. * Ez a mostani nyári sportnapközi a hatodik az Olefin SC kajak-kenu szakosztályának történetében. Eleinte persze nehézkesen ment a dolog, sok gondot okozott a szervezés, az anyagi eszközök előteremtése. Most már egyszerű minden, jelentősen besegít a városi tanács, az érdeklődés pedig minden évben nő. Jancsár Lászlón és Ughy Imrén kívül Erdős Attila, valamint Gályász Lajos foglalkoznak a gyerekekkel. akik lehetnek körülbelül 120-an. Közülük harmincán lányok, s ez mindenképpen jó aránynak minősíthető — tudom meg mindezt Jancsár Lászlótól, aki egyet- egyet fordít a csónak kormányán. Szeljük a habokat, jólesik a hűs, vízi levegő. Egyébként reggel 3-kor gyülekeznek a résztvevők a csónakház előtt. Van, aki kerékpárra száll Leninváros- ban, másokat busz szállít ki. Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak, a vízre fél tíz tájban mennek, s egészen délig „hajókáznak”. A délután sem tétlenséggel telik, de megoldották, hogy aki pihenni akar, azt semmi se zavarja. Szivacsokat és matracokat fektettek le, egy-két órára kitűnően megteszi. Akikben buzog az energia, azok tévézhetnek, focizhatnak. ütögethetik a fehér kaucsuklabdát, s a napokban Jancsár videót is visz ki a telepre. — Június 16-án nyitottuk meg a tábor kapuját, s egészen augusztus 10-ig maradunk együtt — igyekszik túlharsogni Jancsár László a dübörgő motor hangját. — Eredetileg úgy terveztük, hogy délután 5 órakor érnek véget a foglalkozások, de annyira megszerették menet közben a gyerekek, hogy olykor este 7-kor érnek haza. — Eddig csak a kajakkenu szakosztály tagjai vehettek részt a sportnapköziben. Az idén is ez az elv érvényesült? — Nem. Változtattunk, s úgy tűnik, hogy helyesen tettük. Mindenki jöhet, élfogadtuk a kívülállók jelentkezését is. Egyetlen feltételt szabtunk: aki idejön, tudjon úszni. Egyébként van köztünk egy Bécsből érkezett gyerek is, akinek az egyik rokona az erőműben dolgozik, s ő hozta magával. — Mennyit kell fizetniük a szülőknek egy napért? — A napközisek a tanévben megszabott térítési díjat fizetik, a többiek 26 forintot. Közeledünk a mólóhoz, amikor megjegyzi, hogy a táborzárás előtt elmennek Tokajba, ahol 2—3 napot töltenek el. Az utazást kerékpárral oldják meg. s a táv megtétele felér egy kiadós gyakorlással, lévén szó 60 kilométerről. Alig kászálódunk ki a csónakból, jönnek utánunk a vízen levők is. Helyére teszik a hajókat, aztán mennek a tejeszacskókért. Élvezettel fogyasztják a fehér folyadékot. Skobrák Katalin, aki hatodik osztályba megy, s legutóbb 4,6 volt a bizonyítványa, azt mondja, hogy úszni csak a télen tanult meg, korábban azonban részt vett egy tiszalöki táborozáson, ahol meglátta a Tiszán csónakázó gyerekeket. Akkor kapott kedvet az egészhez. Jelentkezett, itt ragadt, s már túl van az első vízre- szálláson. Az iskolában egyébként remek tornászként tartják számon, öccse, Alfréd is résztvevője a sportnapközinek, ő egyelőre az úszókhoz jár, de otthon gyakran mondogatja, hogy legközelebb átpártol... Makó Mónika 11 esztendős, egyelőre még nem versenyez. de ő is csak fél éve ismerkedett meg az úszás alapjaival. .//.h — Hogy érzed, itt magad? — Jól. Akkor pedig minden remek, ha az edzők is jókedvűek. — Általában ilyenek.?. — Igen. de néha előfordul, hogy túl szigorúak. — Szerinted milyen az ideális szakvezető? — Legyen határozott, erélyes, szeresse a gyerekeket, és azt, amit csinál. Ehhez nincs mit hozzátenni. Váltok még néhány szót Szonda Szilviával. (Tízéves, tanulmányi eredménye 4,9.) Azt mondja, hog/ nincs gondja az úszással, s cseppet sem bánta meg a júniusi jelentkezést a sportnapközibe. „— Nagyon érdekes itt minden” — foglalja össze tömören a véleményét. Persze, vannak itt élsportolók is. Mint például Rálátsz Éva, aki néhány perccel ezelőtt „söpört ki” a kapun Trabantjával. Dagmar Kopaceket, a Leninvárosban gyakorló ausztrál kajakoslányt vitte a városba. * Visszaér Farkas és Ughy, nem tűnnek túlságosan vidámnak. A kérdésre csak annyit felelnek, hogy talán sikerrel jártak ... Aztán Farkas arról kezd beszélni, hogy a vízitelep szomszédságában van az egykori laktanya. Mostanság az épület fele munkásszállóként üzemel. Azt mondja, hogy Borsodban terveznek egy sportkollégiumot. íme, itt a nagyszerű alkalom, minimális ráfordítással megoldhatnák ezt az évtizedes problémát. A vízitelep egyfajta pszichikai centrum, hozzá szervesen illeszkedhetne a kollégium. Ughy az ÁISH-ról kezd beszélni, azt mondja, sokat várnak a sport és az ifjúság „házasságától”. Lassan eléri a 12 órát a mutató, ideje ebédelni. Nem szükséges senkit biztatni, mennek rendezett sorokban. A Tisza partján így telnek a napok egészen augusztus 10-ig. (doros)
