Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
A Bükkaljai Bányaüzemben Reménykeltő fél év — 87 ezer tonnás túlteljesítés ' — A radostyáni külfejtés sikere A külszíni fejtés dolgozói alapo san kitettek magukért az első hat hónapban A Bükkaljai Bányaüzem a szénbányák vállalat egyetlen olyan termelőegysége, melyben mélyműveléssel és külszíni szénfejtéssel is foglalkoznak. Az első fél év tevékenysége bizonyítja, e kettősség nem jelent hátrányt. Sőt, mint a közelmúltban lezajlott értékelésen megfogalmazódott, a radostyáni külfejtés az év első három hónapjában jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági szénigényeket maradéktalanul kielégíthették a bükkaljai bányászok. Emellett ennek a területnek a kiaknázása eredményezte az üzemi löbblettonnák közel 90 százalékát. A három termelőegységet összefogó Bükkaljai Bányaüzem az év első hat hónapjában összesen 409 779 tonna szenet adott a népgazdaságnak, ez a mennyiség 87 ezer tonnával több a tervezettől. A mélyművelésű tömegtermelő munkahelyek 13 ezer tonnás túlteljesítést produkáltak, míg a külszíni bányamezőből a tervezett 40 ezer tonnával szemben 113 830 tonnát szállítottak el a fogyasztókhoz. Meg kell még azt is említeni, hogy a mélyművelés többleteredménye közel 70 százalékban csak a szabadnapok igénybevételével vált lehetővé. A termelési eredményekkel párhuzamosan, kedvezően alakult a munkaidő fel- használása is, az üzemnapok száma eggyel haladta csak meg a tervezettet, s az egy főre jutó túlműszak száma pedig 30 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A három termelési területet külön-külön tekintve már nem a legkedvezőbb a kép: a föld alatti terven felüli szénmennyiséget Edelény- akna biztosította, 22 ezer tonna többletet küldtek felszínre az akna dolgozói. Szelesen közel 9000 tonnás lemaradással kellett számolni. annak ellenére, hogy a két komplex gépesítésű munkahelyből az egyik folyamatosan termelt. A másik munkahelyen a talpvíz és a rengeteg vető okozott zavarokat. Ami a külfejtést illeti, ott a legfontosabb, hogy a kellő gondossággal megfogalmazott tervek eredményeként kiemelkedő eredményt tudtak (Folytatás a 2. oldalon) Sir Geoffrey Howe békemisszióját kudarc fenyegeti — jelentették egybehangzóan hétfőn Pretoriából a brit külügyminisztert kísérő angol sajtótudósítók. A BBC televízió tudósítójának jelentése szerint Howe „igen kemény hangú és szókimondó” beszélgetést folytatott vasárnap Pik Bo- thával, a dél-afrikai kormányzat külügyminiszterével. Megfigyelők szerint a brit külügyminiszter maga sem reméli, hogy a „kemény hang” jobb belátásra bírná a Botha-kormányt, hanem inkább arra szolgál, hogy eleve Pretoriára hárítsa a felelősséget küldetésének kudarcáért. Annak ugyanis semmi jele, hogy Pieter Botha elnök, kedden, amikor másodszor is fogadja a brit külügyminisztert, valamilyen „látványos gesztust” tesz majd Londonnak. A „minimális engedmény”, amit a brit kormány „sikerként” könyvelhetne el, brit megfigyelők szerint Nelson Mandela szabadon bocsátása lenne. Kérdésesnek tartják azonban még azt is, hogy a dél-afrikai polgárjogi mozgalom bebörtönzött vezetője egyáltalán elfogadná-e ezt a „látványos gesztust”, ameny- nyiben az nem járna együtt a többi bebörtönzött szabadságharcos szabadon engedésével, a szükségállapot feloldásával és a betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus legalizálásával. Keresetnövekedés - teljesítmény alapon A múlt évtől módosították, illetve korszerűsítették a keresetszabályozás! rendszert. Erre azért került sor, hogy ily módon is ösztönözzék a vállalatokat, üzemeket, hogy a keresetek növekedése jobban kapcsolódjék a teljesítményekhez. Ókkal feltételezhettük, hogy a múlt év januárjától érvénybe lépett új keresetszabályozási rendszer számottevően enyhíti majd a munkaerő ára és haszna körüli anomáliákat. Persze, ehhez a vállalatok akarata is szükséges volt. Mert a szabályozás előnyei aligha érvényesíthetők a mozdít- hatatíannak tűnő, merev belső ösztönzési rendszerben. Ha ugyanis a vállalatokban nincs hajlam saját érdekeltségi rendszerük gyökeres megváltoztatására, a munkaerő ugyan drága lesz, viszont ebből senki sem húz hasznot, még az állami költségvetés sem. Ha pedig változik a vállalatok ösztönzési gyakorlata, akkor okosabban, racionálisabban foglalkoztatják a nem is olcsó munkaerőt, ami végül is nyereséget hozhat. A magasabb nyereségből viszont — s ez a keresetszabályozás lényegéből fakad — magasabb béreket és kereseteket tudnak fizetni. A keresetszabályozás-módosítás a vállalatok bér- és munkaerő-gazdálkodásában hozott ugyan eredményeket, ám a változtatás során nem kívánatos hatások is jelentkeztek. Ezek közül a leglényegesebb, hogy nem kevés gazdálkodó szervezetnél fordítottak megalapozatlanul nagy összegeket a bérek, keresetek növelésére, közben megfeledkeztek a következő évek jövedelmezőségének megalapozásáról, a gyártás korszerűsítéséről — állapította meg többek között az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal nemrég napvilágot látott összegzése. Nem kívánatos jelenség, hogy míg a népgazdasági terv az átlagkeresetek 5,5 százalékos növekedését irányozta elő, az év első öt hónapjában a bérek több mint 7 százalékkal emelkedtek. Akadtak olyan vállalatok, üzemek, amelyek még az elhasznált gépek pótlására szolgáló pénzek egy részét is a kereseti adók fizetésére fordították, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a nyereségből ezt nem tudták kiegyenlíteni. Valószínűleg korlátot jelent majd a keresetszintszabályozásban, hogy a 10 százalék feletti átlagkereset-növekedés esetén 500 százalékos különadót kell az érintett vállalatoknak befizetniük. Ilyen nagy bérterhei azonban kevés gazdálkodó szervezet vállal magára. Az ilyenfajta intézkedésekre nagy szükség van, mert különben a teljesítmények és a jövedelmek elszakadása az infláció növekedését eredményezi. Ez pedig ellentétes gazdaság- politikai céljainkkal. L. L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ESZAKMAGrARDISZAG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 177. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. július 29. Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban Az SZKP KB főtitkárának beszéde Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Vlagyivosztokban mondott beszéde közben. Rendezzenek Hirosimában az ázsiai és csendes-óceáni térség országalmáik részvételével a helsinkihez hasonló biztonsági és együttműködési értekezletet — javasolta Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára hétfőn vliagyivosztoki beszédében. Gorbacsov egyben jószomszédi viszony megteremtését célzó tárgyalásokat és üregyüttműködóst javasolt Kínának, valamint közölte: a szovjet vezetés megkapta és tanulmányozza Ronald Reagan amerikai elnök válaszát a közelmúltban előterjesztett új szovjet leszerelési javaslatokra. Bejelentette: még ebben az évben kivonnak hat ezredet Afganisztánból, hogy ezzel is elősegítsék az afganisztáni probléma politikai rendezését. Egyben közölte, hogy tárgyalnak a Mongol Nép- köztársasággal az ott állomásozó csapatokról is. Gorbacsov hétfőn ünnepélyes keretek között Lenin- rendet adott át Vlagyivosztoknak. A csendes-óceáni partvidék e jelentős ipari és kulturális központját a gazdasági és kulturális építőmunkában elért sikerekért, a szovjet Távol-Kelet gazdasági fejlődésében játszott kiemelkedő szerepéért tüntették ki. A kitüntetés átadásakor a szovjet pártfőtitkár beszédet mondott, s ebben elemezte az SZKP XXVII. kongresz- szusa után kialakult helyzetet. — A gazdaságban kedvező változások mutatkoznak — mondta, s szólt a gazdasági folyamatok nagymérvű dinamizmusáról, a termelés és a munkatermelékenység gyorsabb növekedéséről. Javult a helyzet a gépgyártásban, a fűtőanyag- energetikai és az agráripari komplexumok területén, a vaskohászatban és némely más ágazatban. Jobban oldották meg a szociális feladatokat fs — mondta. Mihail Gorbacsov részletesen foglalkozott a szovjet Távol-Kelet gazdasági fejlődésének kérdéseivel. Feladatul tűzte ki, hogy a térséget magasan fejlett népgazdasági egységgé változtassák. A gazdasági tevékenység legfontosabb irányaként említette az óceán kincseinek, av. ásványokban gazdag tengermellék lelőhelyeinek teljesebb hasznosítását, a Távol- Kelet energetikai lehetőségeinek gyorsított fejlesztését. Az SZKP KB főtitkára megkülönböztetett figyelmet szentelt továbbá a szociális kérdéseknek: bírálta a helyi vezetőket azért, mert nem építenek elegendő lakást, kórházat és iskolát a határterületen. A szovjet vezető beszédének jelentős részét nemzetközi kérdéseknek szentelte. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között csak olyan békéről lehet szó, amely mindenkié, mert az atomháború nem pusztán csak két tömb, két szembenálló erő összecsapása lenne; világkatasztrófához vezetne, amely az egész emberi civilizációt megsemmisüléssel fenyegetné. Megállapította, hogy a szovjet békekezdeményezések alapját az emberiség sorsa iránt érzett mély felelősség képezi. Elítélte az amerikai kormányzatot, mert nem képvisel építő jellegű álláspontot és „propagandaként” próbálja meg beállítani a szovjet javaslatokat. Az SZKP KB főtitkára megkülönböztetett figyelmet fordított az ázsiai—csendesóceáni térségre, ahol, mint megállapította, újabb újjászületés megy végbe, ez a haladás hatalmas erőforrásait rejti magában, s nemcsak Ázsia és Óceánia számára. A szovjet vezető nagyra értékelte az ázsiai államoknak az el nem kötelezettek mozgalmában játszott szerepét. Külön elismeréssel szólt Indiának az egyenjogú együttműködés normái megszilárdításában játszott szerepéről . A Szovjetunió és India baráti kapcsolatai nemzetközi méretekben is jelentős, stabilizáló kezdetet jelentettek — hangsúlyozta a főtitkár. Mihail Gorbacsov kitért arra is, hogy az imperializmus akadályozza az ázsiai— csendes-óceáni térség népeinek haladását, s utalt a gazdasági zsarolásra, az imperialista erőknek az ázsiai és óceániai országok belügyei- be való beavatkozásának különböző formáira. A Szovjetunió szintén ázsiai, csendes-óceáni ország, foglalkoztatják a térség problémái. Érdeklődésünk nem jelent. igényt valamiféle előjogokra és különöleges helyzetre, nem önző kísérlet arra, hogy biztonságunkat mások rovására növeljük, nem előnykeresés mások kárára. Érdekünk ez erőfeszítések egyesítéséhez, az együttműködéshez fűződik, tiszteletben tartva valamennyi nép azon jogát, hogy saját választása szerint éljen, hogy békében és függetlenségben élve oldja meg problémáit — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon) Emődi akkumulátorok Az Emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezet, a megyei Agroker vállalattal és az Unitechnika ipari szövetkezettel közösen létrehozott akkumulátor-összeszerelő üzemében eddig több százezer - személyautók és mezőgazdasági erőgépek működtetéséhez szükséges - akkumulátort készített. Fotó: Balogh Imre mmmm
