Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. július 3., csütörtök Nézőtéri meditáció A harsogó derűtől a könnyes drámáig A Mire megyek az apámmal? című francia filmvigjáték egyik kockája. Követhetetlenül rapszodi- kus a premiermozik bemu­tatási rendje. Míg. az elmúlt héten szinte kizárólag csak egyetlen új filmet láthattak a miskolci nézők, azt is már az előző hétről hagyita rájuk a műsorosztás, a ma kezdő­dő műsorhéten négy új film várja az. érdeklődőket, s ezek hangulata a harsogó derű­től a könnyes drámáig ter­jed. A négy közül kettőről — a várhatóan nagyobb kö­zönséget vonzó és hosszabb ideig műsoron tartandókról — szólok bővebben. * Mire megyek az apám­mal? a címe a Patrick Schulmann rendezte francia f.ilmvígjátéknak. Miként lett a hatvanas évek második felében elégedetlenkedő és a fogyasztói társadalommal szembeszálló egykori hippi­ből napjainkra kiegyensú­lyozott állampolgár, apa- s akaratán kívül hirtelen olyan közéleti személyiség, akinek karrierje meg sem áll a köztársasági elnöki székig? Természetesen nem sima ez az út, tele van rendkívül ér­dekes kalandokkal, kisebb- nagyobb buktatókkal, s ka­cagtató jelenetek sorával, nem utolsósorban borsos-pi­káns szerelmi jelenetekkel. (Vakáció van az iskolákban, s ez a film nem éppen a kiskorú iskolásoknak szol­gál nyári időtöltésül.) A már íelserdült apa azért elége­detlen fiával, mert az túl­zottan komolyan veszi az életet, nem akar apja nyom­dokaiba lépni, holott azatva szeretné, ha serdülő fia az ő hajdani hippi útját követ­né. De mindhiába, az érett­ségire készülő fiú igen ko­molyan vesz mindent. Idő­közben az atyából is új­ságíró lett, más emberré vált. mégis vonzzák a régi szokások, s így a fiú tár­saival együtt vállalkozik rá, hogy megváltoztatja a papát. Eközben sodródnak vala­mennyien az érdekes és. mu­latságos kalandokba, ame­lyekből képet kapunk a nagy sajtóvállalati főnökök, egy­házi vezetők és igen furcsa' rendeltetésű bordélyházak kapcsolatáról, meg jó né­hány olyan dologról, amit már számos, hasonló fran­cia filmben megismerhet­tünk, de a film mindvégig tagadhatatlanul igen mu­latságos, s ha huszonöt-har­minc perccel rövidebb len­ne, még jobban élvezhet­nénk. Börtönviselt úriember címmel Miguel Hermoso ren­dezett spanyol filmvígjáté­kot. A feliratosán vetített film megközelítőleg sem olyan mulatságos, mint az előbbi francia játék. Sok­kal közelebb áll a társa­dalmi drámához, mint a szorosabban vett vígjáték­hoz. Ebben egy üzletembert, aki barátai, vagy cégtársai megbízásából próbált a ha­táron nagyobb összeget át­csempészni. devizavétség mi­att börtönbe zárnak. A bör­tönben mindenféle kisstílű vagányokkal barátkozik ösz- sze- s mikor feltételesen sza­badlábra helyezik, korábbi üzlettársai először elhúzód­nak tőle, majd attól tartva, hogy sokat tud róluk és azt elárulja a hatóságoknak, egy gyanús üzletbe ugratják be. A férfi, aki közben bör- tönitársával, egy öreg zseb­tolvajjal került össze, kény­telen rájönni, hogy nem az egykori úriemberi társaság, hanem ezek a bűnözésre mindenkor hajlamos, ám „aranyszívű” rabtársak az igazi barátai. Meglehetősen lassú tempóban pereg a történet, nem sok benne a derű. mindössze néhány ki­sebb epizódra korlátozódik, s egészében ezzel a már köz­helyszámba menő tanulság­gal együtt nagyon hamar elfelejthetjük. * A hét további új filmjei­ről már csak qlőzetes tájé­koztatásként: Balkán expressz a címe a jugoszláv Franko Baletics feliratosán vetített háborús kalandfilmjének, amely egy kis zenekar — a valóságban tolvajbanda — háborús ka­landjairól, hányattatásairól ad képet. A szovjet Tarts még, tarts még, bűvölet! — Jaropolk Lapsin rendezése — egy nyolcvan év körüli moszkvai nyugdíjas férfi és egy nála fiatalabb, de ugyancsak nyugdíjas nő ké­sőn támadt szerelmi kapcso­latáról, és a férfi családjá­nak közbelépéséről szóló tragikus végű társadalmi dráma. — E két utóbbi film csak rövid ideig látható a premiermozi kban. Tekintettel arra ho°y több ismétlés, felújítás is szerepel a heti programban, a választék, ha igényesnek nem is mondható, szegé­nyesnek sem. (benedek) úriember egyik kockáján az úriember, az öreg meg egy „alkalmi vendég”, Vágfalvi Ottó kiállítása Kedves hagyomány Sá­rospatakon, hogy ilyenkor, nyár elején az iskola kü­lönböző korosztályú öreg­diákjai — a legidősebbek­től kezdve az öt éve vég­zettekig — több százan érettségi találkozóra gyűl­nek össze, hogy hajdani di­ákéveik emlékeit felidézve, kellemes órákat töltsenek együtt, s köszöntsék egyko­ri lailma materüket. A ta­lálkozó ünnepélyességét emeli, hogy ez alkalommal eg. y-egy neves volt pataki diák festőművész alkotá­saiból kiállítást is rendez­nek a Művelődés Házában. Ez idén Vágfalvi Ottó öregdiák festményeiben gyönyörködhettek a találko­zó résztvevői és természete­sen az érdeklődő közönség. Vágfalvi Ottó 43 évvel ez- előtt érettségizett Sárospata­kon. és bár szülővárosától, Szerencstől messze került: Fűzfőn él, azért haza-ha- zajár Zemplénbe, és a Ba- laton-vidék mellett ta zemp­léni táj is gyakran szere­pel témaként alkotásain. A Képzőművészeti Főiskola el­végzése óta rendszeresen részt vesz megyei és orszá­gos kiállításokon, sőt kül­földön is több ízben bemu­tatták műveit.' Képei mú­zeumokban, intézmények­ben. galériákban — a Nem­zeti Galériában is — meg­találhatók. Mostani sárospataki tár­latán elsősorban a Balaton festőjeként mutatkozik be. Or. Bertha Zoltán festőmű­vész a kiállítást megnyitó- beszédében kifejtette, hogy bár a Balaton szinte „el- kop tátottán” kedvelt festői téma, Vágfalvi Ottó képei mégis mások, egyéniek. Láthatóan kerüli az úgyne­vezett táji szépségeket. Ké­pein nincsenek szép, nagy fák, változatos hegycsopor­tok. lepkeszárnyú vitorlá­sok, színes ruhájú fürdő- zők, csak víz van és jég, levegő és felhő, egy kis földdarab vagy nádas. Ami Vágfalvi Ottó tech­nikái tudását illeti — hang­súlyozta a továbbiakban dr. Bertha Zoltán —, a zempléni születésű művész biztos kézzel, széles, lendü­letes vonásokkal, élvezettel, könnyedén, szinte „elegán­san” fest. A kiállítás, amelynek megnyitóján szép számú kö­zönség vett részt, július J 3- ig tekinthető meg, naponta 10—18 óra között. (h. j.) Szeretni csak azt tudjuk, akit ismerünk is. Az igazi ismeretet azonban — Hegel után szabadon — csak az illető történetének, szem­pontjainak, indítékainak az ismerete jelenti. Kétségte­len, hogy ez munkát feltéte­lez, odafigyelést, jóindulatú érdeklődést. A Napjaink jú­liusi száma ezt segíti a most újrainduló Égtájak rovatá­val. Középkelet-Európa, te­hát a szomszédaink irodal­mát, kultúráját kívánja be­mutatni, szemlézni. Sajnála­tosan keveset tudunk még ugyanis a cseh, a lengyel, a szlovén irodalomról. Ez ért­hető, de el nem fogadható, nem indokolható. Érthető, ■hogy egy kis nép minden­kor a nagyokra figyel, azok­hoz kíván igazodni. A ma­gyar irodalom és közélet nagyjai vigyázó szemüket Párizsra, a latin, az angol­szász irodalomra és kultúrá­ra vetették, hiszen évszáza­dokon keresztül ez jelentette Európában az élvonalat, a mintát. A fordulatot lénye­gében a XlIiX. század hozta: a romantika, valamint a nemzetállamok létrejötte. Gondoljunk csak a lengyelek szabadságmozgalmaira, a Bal­kán felszabadulására a török elnyomás alól, a magyar függetlenségi törekvésekre. Ezenközben azonban nemzeti és nemzetiségi indulatok sza­badultak el, amelyek keresz­tezték és ki is zárták egy­mást. Ogy tűnt, hogy ezek­nek a kis népeknek az érde­kei összeegyeztethetetlenek, a szubjektíve jogos indulatok egymás ellen feszültek. A XjIX. század politikai gon­dolkodása, amely a nyugati liberalizmustól tanult, nem tudta feloldani ezeket az el­lentmondásokat. A mi pél­dánknál maradva, 1848—49 egyik dilemmája az volt (s ezért lettek felemásak a nemzetiségi törvényeink), hogy Kossuthék meg akar­ták őrizni a történelmi Ma­gyarország területi integritá­sát is, ugyanakkor valóban szabadságjogokat akartak adni a nemzetiségeinknek is. Ezt az áthidalhatatlan el­lentmondást úgy vélték meg­oldhatónak, hogy csak sze­mélyi szabadságjogként biz­tosították a nemzetiségi jo­gokat, a közösségek el- és kiválását, függetlenülését azonban ellenezték. Valame­lyes kompromisszumot ho­zott az 1867-es kiegyezés, de a nemzetiségek elszakadási, önállósulási törekvéseinek folyamatát már nem tudta visszafordítani. Adynak kel­lett jönnie a század elején, aki egyrészt (elsőként) fel­ismerte, hogy a történelmi Magyarország összeomlott, másrészt, hogy a Duna men­ti népek érdeke is, sorsa is azonos, tehát egy új rendező elv szerint kell újrafogal­mazni az együtt- és egymás mellett élés alapszabályait. ■Érdekes adalékokat ka­punk ehhez a gondolatme­nethez a Napjaink júliusi számában. Mindenekelőtt közli a cseh Nobel-díjas költő: Jaroslav Seifert írását (A szellem patetikus és lírai állapotáról), amelyet a No- bel-díj átvételére írt. Sok­szor mondjuk, hogy a ma­gyar irodalom legerősebb műfaja a líra. Ugyanezt mondja fejtegetésében Seifert a cseh irodalomról. De mi ennek az oka? A líra jelle­génél fogva mindenkor szub­jektív és személyes, tehát túlsúlya nagyon is jellemez egy kort, egy nép, egy iro­dalmi közhangulatot, állapo­tot. A gondok, amelyekről Seifert ír, nagyon is ismerő­sek, nemcsak magyar sajá­tosságok, mint ahogyan azt sokáig hittük. Kiss Gy. Csa­ba tanulmánya: A Kárpát­medence múlt századi nem­zetiségi konfliktusairól, len­gyel szemmel szintén azért izgalmas olvasmány, mert a lengyel történész: Waclaw Felezek munkásságát, néző­pontját ismerteti. Azaz ho­gyan ütközik a pánszláv esz­me egy másik, európaibb, egyetemesebb nézőponttal. A szlovén irodalom fordítójá­val: Gállos Orsolyával készí­tett interjút Csordás Gábor. Ezer éve él egymás mellett a két nép, de csak most kezdjük megismerni (kölcsö­nösen) egymás irodalmát. Mi lehet ennek az oka? Er­ről vall szubjektív élményei alapján is Gállos Orsolya, akinek az édesanyja szlovén, az édesapja jeles helytörté­nész volt. Németh László lengyelországi fogadtatásá­ról ír a nemrég elhunyt je­les festő és író: Csorba Ti­bor, aki évtizedeken át Var­sóban élt. Csingiz Ajtmato- vot már nem kell bemutatni a magyar olvasónak, J. Ma­tyi Anna írása (Népi hagyo­mány és mai valóság) a kir­giz irodalomról ad érdekes adalékokat. A lap versrovata fordítá­sokat is közöl ezúttal, Kiss Tamás, Agócs Sándor, Oláh János, Dúsa Lajos, Ószabó István, Jánossy István ver­sei mellett. Horpácsi Sándor A Puskin Múzeum remekművei Oktatás, előadás Javulnak az oktatás fel­tételei Edelényben. A VII. ötéves terv során például a Il-es Számú Általános Iskolát négy tanteremmel bővítik és egy tornatermet is építenek. A megyei ta­nács pénzügyi támogatásá­val bővítik az Izsó Miklós Gimnáziumot és kollégiu­mot is. A biológiai kertművelés időszerű kérdéseiről, vala­mint a nyári szakmai ta­nulmányút előkészületeiről lesz szó a Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakkörök közös rendezvé­nyén ma, július 3-án, 18 óra­kor a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. Érdek­lődőket szeretettel várnak. A moszkvai Puskin Mú­zeum, amelyet évente több mint félmillió ember keres fel. méltán tartozik a világ leghíresebb múzeumainak sorába. Az 1912-ben alapí­tott intézmény képzőművé­szeti gyűjteménye — amel­lett, hogy felöleli a nyugat- európai festészet, grafika és szobrászat legjobbjainak te­kintélyes hányadát a XV.- tő.l a XX. századig — az egyiptomi, görög, /római, to­vábbá a keleti és nyugati középkori műalkotásokkal is gyönyörködteti 'látogatóit. — A Képzőművészeti Kiadó eb­ből a gazdag anyagból nyújt út az érdeklődő olvasóknak egy reprezentatív válogatást, amely 93 színes reproduk­cióval segít elképzelni, vagy felidézni, megismenni a Pus­kin Múzeum csodálatos szép­ségű anyagát. Valamennyi bemutatott műtárgy fotóját rövid tájékoztató szöveg kí­séri, /amely az alkotás jobb megismerését segíti, a kötet bevezető szövege — Irina Antonova munkája — pedig részletes tájékoztaltást ad a nemzetközi hírű múzeum történetéről, a gyűjtemény gyarapodásáról. — Az albu­mot a minap mutatták be a sajtó képviselődnek Buda­pesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, s ha­marosan elérhető a könyv- bolttokban is. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.30: Zenekari mu­zsika. — 9.18: Hangszerparádé! —- 9.40: Nemzeti mesefesztivál. — 10.05: Sztrogoff Mihály. G. rész.— 10.36: Labirintus. — 10.51: Tar- dos Béla műveiből. — 11.39: Bethlen Kata önéletírása. 2. rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. Különkiadás. — 13.00: Operafel­vételek. — 13.40: Útszéli növé­nyek. — 14.10: Herczeg Ferenc: Lószőr vitéz. — 14.25: Nóták. — 15.00: Olvasókör. — 15.30: Zenei tükör. — 16.05: Jaj, anyám, a diák...! — 16.30: Zeneiskolások­nak. — 17.00: A legenda szülei tése. Dráma. — 17.46: Népdal­csokor. —- 18.25: Mai könyv­ajánlatunk. — 19.15: összeállítás Bálint György írásaiból. — 20.06: Nyáresti hangverseny. — Kb. 21.20: Operaáriák. — 21.30: A magyar polgár. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Nóták. — 22.52: Egy tankönyv margó­jára. — 23.07: Edwin Fischer zongorázik. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Nóták. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Nap­közben. — 12.10: Fúvóspolkák. — 12.25: Útikalauz üdülőknek. — 12.30: „Énekeltem én: Gyur­ka - Mihályné.” — 12.45: Citera- zene. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Körhinta. — 15.05: Né­hány perc tudomány. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Tör­vénykönyv. — 16.00: Könnyű­zene. — i7.08: Komoly zene. — 17.30: Kézfogások. — 18.30: Slá­gerlista... — 19.05: Operettked­velőknek. — 20.00: Reklámpará­dé. — 20.03: A Poptarisznya da­laiból. — 21.05: A gyermek és világa. 5. rész. — 21.35: Komoly zene. — 22.25: Színészek éne­kelnek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Virágénekek. — 0.15: Éjfél után. 3. MÜSOIt: 9.05: A kiállítóter­mek programjából. — 9.08: Ma­gyarán szólva. — 9.23: Opera­áriák. — 10.00: Zenekari mu­zsika. — 10.50: Slágerfilmek — filmslágerek. — H.30: Pillanat­kép. — 11.35: Operarészletek. — 12.10: Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál. — 13.05: Szintézis. — 13.35: Megtervezett véletlenek. — 13.52: Zenekari muzsika. — 15.00: Pophullám. — 16.00: Szá­zadunk kamaramuzsikájából. — 17.00: Operafelvételek. — 17.30: Hegyesi Gabriella (fuvola) hang­versenye. — 18.30: Román nyel­vű nemzetiségi m,űsor. — 19.05: Raics István műsora. — 19.35: Schumann: a-moll vonósnégyes. — 19.58: Fúvósátiratok. — 20.15: Kilátó, világirodalmi folyóirat. — 21.00: Albumritkaságok gyűj­tőknek. — 22.00: Beethover-mü- vek. _ 22.46: Napjaink zenéje. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URII-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Csonka László. (A • tartalomból: Orvos- világkongresszus Egerben.) — Szó-szólóban. Gyarmati Béla jegyzete. — Táborozó gyerme­kek között. — Szendehelyi ké­peslap.) — 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (Miskolc Me­gyei Város Tanácsa jelentést hallgatott meg a város és vá­roskörnyék hosszú távú telepü­lésfejlesztési koncepciójáról. — Idegenforgalom előtt.) — 10.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. televízió 1 MŰSOR: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. Kisfilm- összeálldás. — 10.09: Egy nyár Nohnntban. Lengyel tóvéfllm. — 11.10: Riga. Szovjet kisűlm. — 11.55: Képújság. — 16.45: Hírek. — 16.50: Hetii reklám. — 16.55: A /repülő. NDK bóvéfilm — 18.15- Képújság. — 18.20: Reklám. — 18.25: Cimboraság. — 18.55: Rek­lám. — 19.05: Tévétorna. —19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Méhes György: 33 név­telen levél. Tévéjáték. — 21.15: Hírhátbér. — 22.05: Retüreklám. — 22.10: „Ars poetica helyett”. Bálint Endre műtermében. — 22.40: Híradó 3. — 22.50: Him­nusz. 2. MŰSOR: 14.55: Képújság. - 15.00: Nemzetközi teniszverseny. — 20.30: Filmtükörben a harma­dik világ. — 21.10: Híradó 2. — 21.30: Cervantes élete. Spanyol lévéfilmsorozat. — 22.25: Képúj­ság. , mozi BÉKE: Tarts még, tarts még bűvölet! Színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: mo és fl2 órakor. — Kicsi, de szemtelen. Mb. színes francia vígjáték. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: f.3 órakor. — Mire megyek az apámmal? Mb. szí­nes francia vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f5, ír és f9 óra­kor. — KAMARA: Karate len­gyel módra. Mb. lengyel film. 16 éven felülieknek! Kezdés: 4 órakor. — A nöstényfarkas kí­sértető. Mb. lengyel film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — TÁN­CSICS: Börtönviselt úriember. Színes spanyol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f4, 16 és Í8 óra­kor. — KAMARA: Az istenek a fejükre estek. Mb. színes botswanai film. II. helyár! Kez­dés: f5 órakor. — Balkán ex­pressz. Színes jugoszláv film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: f7 órakor. — SZIKRA: Zorró. Színes olasz- francia film. III. helyár! Kez­dés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁK­LYA: Egy maréknyi dollárért. Színes olasz film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Hair. Amerikai zenés film. III. helyér! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Szexmisszió. Mb. szí­nes lengyel film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! II. hely­ár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — TAPOLCA, ADY: A betörés nagymestere. Mb. színes francia film. 14 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI UAZ: Hóbortos népség I. Színes bots­wanai film. III. helyár! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — TOKAJ DISCO-MOZI: Flór asszony és két férje. Mb. színes brazil film. 14 éven felülieknek! Kez­dés: fs órakor. — VASAS PARKMOZI: Titokban Hong­kongban. Mb. színes francia film. II. helyár! Kezdés: 9 óra­kor. — NEPKERT: Nem kell mindig kaviár. NSZK-beli film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: 9 órakor. — AVAS-DÉLI MOZI: Poszeidon- katasztrófa. Amerikai film. 14 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents