Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1986. július 3., csütörtök

Nézőtéri meditáció

A harsogó derűtől a könnyes drámáig

A Mire megyek az apámmal? című francia filmvigjáték egyik kockája.

Követhetetlenül rapszodi- kus a premiermozik bemutatási rendje. Míg. az elmúlt héten szinte kizárólag csak egyetlen új filmet láthattak a miskolci nézők, azt is már az előző hétről hagyita rájuk a műsorosztás, a ma kezdődő műsorhéten négy új film várja az. érdeklődőket, s ezek hangulata a harsogó derűtől a könnyes drámáig terjed. A négy közül kettőről

— a várhatóan nagyobb közönséget vonzó és hosszabb ideig műsoron tartandókról

— szólok bővebben.

*

Mire megyek az apámmal? a címe a Patrick Schulmann rendezte francia f.ilmvígjátéknak. Miként lett a hatvanas évek második felében elégedetlenkedő és a fogyasztói társadalommal szembeszálló egykori hippiből napjainkra kiegyensúlyozott állampolgár, apa- s akaratán kívül hirtelen olyan közéleti személyiség, akinek karrierje meg sem áll a köztársasági elnöki székig? Természetesen nem sima ez az út, tele van rendkívül érdekes kalandokkal, kisebb- nagyobb buktatókkal, s kacagtató jelenetek sorával, nem utolsósorban borsos-pikáns szerelmi jelenetekkel. (Vakáció van az iskolákban, s ez a film nem éppen a kiskorú iskolásoknak szolgál nyári időtöltésül.) A már íelserdült apa azért elégedetlen fiával, mert az túlzottan komolyan veszi az életet, nem akar apja nyomdokaiba lépni, holott azatva szeretné, ha serdülő fia az ő hajdani hippi útját követné. De mindhiába, az érettségire készülő fiú igen komolyan vesz mindent. Időközben az atyából is újságíró lett, más emberré vált. mégis vonzzák a régi szokások, s így a fiú társaival együtt vállalkozik rá, hogy megváltoztatja a papát. Eközben sodródnak valamennyien az érdekes és. mulatságos kalandokba, amelyekből képet kapunk a nagy sajtóvállalati főnökök, egyházi vezetők és igen furcsa' rendeltetésű bordélyházak kapcsolatáról, meg jó néhány olyan dologról, amit már számos, hasonló francia filmben megismerhettünk, de a film mindvégig tagadhatatlanul igen mulatságos, s ha huszonöt-harminc perccel rövidebb lenne, még jobban élvezhetnénk.

Börtönviselt úriember címmel Miguel Hermoso rendezett spanyol filmvígjátékot. A feliratosán vetített film megközelítőleg sem olyan mulatságos, mint az előbbi francia játék. Sokkal közelebb áll a társadalmi drámához, mint a szorosabban vett vígjátékhoz. Ebben egy üzletembert, aki barátai, vagy cégtársai megbízásából próbált a határon nagyobb összeget átcsempészni. devizavétség miatt börtönbe zárnak. A börtönben mindenféle kisstílű vagányokkal barátkozik ösz- sze- s mikor feltételesen szabadlábra helyezik, korábbi üzlettársai először elhúzódnak tőle, majd attól tartva, hogy sokat tud róluk és azt elárulja a hatóságoknak, egy gyanús üzletbe ugratják be. A férfi, aki közben bör- tönitársával, egy öreg zsebtolvajjal került össze, kénytelen rájönni, hogy nem az egykori úriemberi társaság, hanem ezek a bűnözésre mindenkor hajlamos, ám „aranyszívű” rabtársak az igazi barátai. Meglehetősen lassú tempóban pereg a történet, nem sok benne a derű. mindössze néhány kisebb epizódra korlátozódik, s egészében ezzel a már közhelyszámba menő tanulsággal együtt nagyon hamar elfelejthetjük.

*

A hét további új filmjeiről már csak qlőzetes tájékoztatásként:

Balkán expressz a címe a jugoszláv Franko Baletics feliratosán vetített háborús kalandfilmjének, amely egy kis zenekar — a valóságban tolvajbanda — háborús kalandjairól, hányattatásairól ad képet. A szovjet Tarts még, tarts még, bűvölet! — Jaropolk Lapsin rendezése — egy nyolcvan év körüli moszkvai nyugdíjas férfi és egy nála fiatalabb, de ugyancsak nyugdíjas nő későn támadt szerelmi kapcsolatáról, és a férfi családjának közbelépéséről szóló tragikus végű társadalmi dráma. — E két utóbbi film csak rövid ideig látható a premiermozi kban.

Tekintettel arra ho°y több ismétlés, felújítás is szerepel a heti programban, a választék, ha igényesnek nem is mondható, szegényesnek sem.

(benedek)

úriember egyik kockáján az úriember, az öreg meg egy „alkalmi vendég”,

Vágfalvi Ottó kiállítása

Kedves hagyomány Sárospatakon, hogy ilyenkor, nyár elején az iskola különböző korosztályú öregdiákjai — a legidősebbektől kezdve az öt éve végzettekig — több százan érettségi találkozóra gyűlnek össze, hogy hajdani diákéveik emlékeit felidézve, kellemes órákat töltsenek együtt, s köszöntsék egykori lailma materüket. A találkozó ünnepélyességét emeli, hogy ez alkalommal

eg. y-egy neves volt pataki diák festőművész alkotásaiból kiállítást is rendeznek a Művelődés Házában.

Ez idén Vágfalvi Ottó öregdiák festményeiben gyönyörködhettek a találkozó résztvevői és természetesen az érdeklődő közönség. Vágfalvi Ottó 43 évvel ez- előtt érettségizett Sárospatakon. és bár szülővárosától, Szerencstől messze került: Fűzfőn él, azért haza-ha- zajár Zemplénbe, és a Ba- laton-vidék mellett ta zempléni táj is gyakran szerepel témaként alkotásain. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése óta rendszeresen részt vesz megyei és országos kiállításokon, sőt külföldön is több ízben bemutatták műveit.' Képei múzeumokban, intézményekben. galériákban — a Nemzeti Galériában is — megtalálhatók.

Mostani sárospataki tárlatán elsősorban a Balaton festőjeként mutatkozik be. Or. Bertha Zoltán festőművész a kiállítást megnyitó- beszédében kifejtette, hogy bár a Balaton szinte „el- kop tátottán” kedvelt festői téma, Vágfalvi Ottó képei mégis mások, egyéniek. Láthatóan kerüli az úgynevezett táji szépségeket. Képein nincsenek szép, nagy fák, változatos hegycsoportok. lepkeszárnyú vitorlások, színes ruhájú fürdő- zők, csak víz van és jég, levegő és felhő, egy kis földdarab vagy nádas.

Ami Vágfalvi Ottó technikái tudását illeti — hangsúlyozta a továbbiakban

dr. Bertha Zoltán —, a zempléni születésű művész biztos kézzel, széles, lendületes vonásokkal, élvezettel, könnyedén, szinte „elegánsan” fest.

A kiállítás, amelynek megnyitóján szép számú közönség vett részt, július J 3- ig tekinthető meg, naponta 10—18 óra között.

(h. j.)

Szeretni csak azt tudjuk, akit ismerünk is. Az igazi ismeretet azonban — Hegel után szabadon — csak az illető történetének, szempontjainak, indítékainak az ismerete jelenti. Kétségtelen, hogy ez munkát feltételez, odafigyelést, jóindulatú érdeklődést. A Napjaink júliusi száma ezt segíti a most újrainduló Égtájak rovatával. Középkelet-Európa, tehát a szomszédaink irodalmát, kultúráját kívánja bemutatni, szemlézni. Sajnálatosan keveset tudunk még ugyanis a cseh, a lengyel, a szlovén irodalomról. Ez érthető, de el nem fogadható, nem indokolható. Érthető, ■hogy egy kis nép mindenkor a nagyokra figyel, azokhoz kíván igazodni. A magyar irodalom és közélet nagyjai vigyázó szemüket Párizsra, a latin, az angolszász irodalomra és kultúrára vetették, hiszen évszázadokon keresztül ez jelentette Európában az élvonalat, a mintát. A fordulatot lényegében a XlIiX. század hozta: a romantika, valamint a nemzetállamok létrejötte. Gondoljunk csak a lengyelek szabadságmozgalmaira, a Balkán felszabadulására a török elnyomás alól, a magyar függetlenségi törekvésekre. Ezenközben azonban nemzeti és nemzetiségi indulatok szabadultak el, amelyek keresztezték és ki is zárták egymást. Ogy tűnt, hogy ezeknek a kis népeknek az érdekei összeegyeztethetetlenek, a szubjektíve jogos indulatok egymás ellen feszültek. A XjIX. század politikai gondolkodása, amely a nyugati liberalizmustól tanult, nem tudta feloldani ezeket az ellentmondásokat. A mi példánknál maradva, 1848—49 egyik dilemmája az volt (s ezért lettek felemásak a nemzetiségi törvényeink), hogy Kossuthék meg akarták őrizni a történelmi Magyarország területi integritását is, ugyanakkor valóban szabadságjogokat akartak adni a nemzetiségeinknek is. Ezt az áthidalhatatlan ellentmondást úgy vélték megoldhatónak, hogy csak személyi szabadságjogként biztosították a nemzetiségi jogokat, a közösségek el- és kiválását, függetlenülését azonban ellenezték. Valamelyes kompromisszumot hozott az 1867-es kiegyezés, de a nemzetiségek elszakadási, önállósulási törekvéseinek folyamatát már nem tudta visszafordítani. Adynak kellett jönnie a század elején, aki egyrészt (elsőként) felismerte, hogy a történelmi Magyarország összeomlott, másrészt, hogy a Duna menti népek érdeke is, sorsa is azonos, tehát egy új rendező elv szerint kell újrafogalmazni az együtt- és egymás mellett élés alapszabályait.

■Érdekes adalékokat kapunk ehhez a gondolatmenethez a Napjaink júliusi számában. Mindenekelőtt közli a cseh Nobel-díjas költő: Jaroslav Seifert írását (A szellem patetikus és lírai állapotáról), amelyet a No- bel-díj átvételére írt. Sokszor mondjuk, hogy a magyar irodalom legerősebb műfaja a líra. Ugyanezt mondja fejtegetésében Seifert a cseh irodalomról. De mi

ennek az oka? A líra jellegénél fogva mindenkor szubjektív és személyes, tehát túlsúlya nagyon is jellemez egy kort, egy nép, egy irodalmi közhangulatot, állapotot. A gondok, amelyekről Seifert ír, nagyon is ismerősek, nemcsak magyar sajátosságok, mint ahogyan azt sokáig hittük. Kiss Gy. Csaba tanulmánya: A Kárpátmedence múlt századi nemzetiségi konfliktusairól, lengyel szemmel szintén azért izgalmas olvasmány, mert a lengyel történész: Waclaw Felezek munkásságát, nézőpontját ismerteti. Azaz hogyan ütközik a pánszláv eszme egy másik, európaibb, egyetemesebb nézőponttal. A szlovén irodalom fordítójával: Gállos Orsolyával készített interjút Csordás Gábor. Ezer éve él egymás mellett a két nép, de csak most kezdjük megismerni (kölcsönösen) egymás irodalmát. Mi lehet ennek az oka? Erről vall szubjektív élményei alapján is Gállos Orsolya, akinek az édesanyja szlovén, az édesapja jeles helytörténész volt. Németh László lengyelországi fogadtatásáról ír a nemrég elhunyt jeles festő és író: Csorba Tibor, aki évtizedeken át Varsóban élt. Csingiz Ajtmato- vot már nem kell bemutatni a magyar olvasónak, J. Matyi Anna írása (Népi hagyomány és mai valóság) a kirgiz irodalomról ad érdekes adalékokat.

A lap versrovata fordításokat is közöl ezúttal, Kiss Tamás, Agócs Sándor, Oláh János, Dúsa Lajos, Ószabó István, Jánossy István versei mellett.

Horpácsi Sándor

A Puskin Múzeum remekművei

Oktatás, előadás

Javulnak az oktatás feltételei Edelényben. A VII. ötéves terv során például a Il-es Számú Általános Iskolát négy tanteremmel bővítik és egy tornatermet is építenek. A megyei tanács pénzügyi támogatásával bővítik az Izsó Miklós Gimnáziumot és kollégiumot is.

A biológiai kertművelés időszerű kérdéseiről, valamint a nyári szakmai tanulmányút előkészületeiről lesz szó a Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakkörök közös rendezvényén ma, július 3-án, 18 órakor a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. Érdeklődőket szeretettel várnak.

A moszkvai Puskin Múzeum, amelyet évente több mint félmillió ember keres fel. méltán tartozik a világ leghíresebb múzeumainak sorába. Az 1912-ben alapított intézmény képzőművészeti gyűjteménye — amellett, hogy felöleli a nyugat- európai festészet, grafika és szobrászat legjobbjainak tekintélyes hányadát a XV.- tő.l a XX. századig — az egyiptomi, görög, /római, továbbá a keleti és nyugati középkori műalkotásokkal is gyönyörködteti 'látogatóit. — A Képzőművészeti Kiadó ebből a gazdag anyagból nyújt út az érdeklődő olvasóknak egy reprezentatív válogatást,

amely 93 színes reprodukcióval segít elképzelni, vagy felidézni, megismenni a Puskin Múzeum csodálatos szépségű anyagát. Valamennyi bemutatott műtárgy fotóját rövid tájékoztató szöveg kíséri, /amely az alkotás jobb megismerését segíti, a kötet bevezető szövege — Irina Antonova munkája — pedig részletes tájékoztaltást ad a nemzetközi hírű múzeum történetéről, a gyűjtemény gyarapodásáról. — Az albumot a minap mutatták be a sajtó képviselődnek Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, s hamarosan elérhető a könyv- bolttokban is.

MŰSOROK

rádió

KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20:

Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.30: Zenekari muzsika. — 9.18: Hangszerparádé! —- 9.40: Nemzeti mesefesztivál. — 10.05: Sztrogoff Mihály. G. rész.— 10.36: Labirintus. — 10.51: Tar- dos Béla műveiből. — 11.39:

Bethlen Kata önéletírása. 2. rész.

— 12.30: Ki nyer ma? — 12.45:

Válaszolunk hallgatóinknak. Különkiadás. — 13.00: Operafelvételek. — 13.40: Útszéli növények. — 14.10: Herczeg Ferenc: Lószőr vitéz. — 14.25: Nóták. — 15.00: Olvasókör. — 15.30: Zenei tükör. — 16.05: Jaj, anyám, a diák...! — 16.30: Zeneiskolásoknak. — 17.00: A legenda szülei tése. Dráma. — 17.46: Népdalcsokor. —- 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19.15: összeállítás Bálint György írásaiból. — 20.06: Nyáresti hangverseny. — Kb. 21.20: Operaáriák. — 21.30: A magyar polgár. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Nóták.

— 22.52: Egy tankönyv margójára. — 23.07: Edwin Fischer

zongorázik. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után.

PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Nóták. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz

perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.10: Fúvóspolkák.

— 12.25: Útikalauz üdülőknek.

— 12.30: „Énekeltem én: Gyurka - Mihályné.” — 12.45: Citera- zene. — 13.05: Nosztalgiahullám.

— 14.00: Körhinta. — 15.05: Néhány perc tudomány. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Könnyűzene. — i7.08: Komoly zene. — 17.30: Kézfogások. — 18.30: Slágerlista... — 19.05: Operettkedvelőknek. — 20.00: Reklámparádé. — 20.03: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: A gyermek és világa. 5. rész. — 21.35: Komoly

zene. — 22.25: Színészek énekelnek. — 23.20: A mai dzsessz.

— 24.00: Virágénekek. — 0.15: Éjfél után.

3. MÜSOIt: 9.05: A kiállítótermek programjából. — 9.08: Magyarán szólva. — 9.23: Operaáriák. — 10.00: Zenekari muzsika. — 10.50: Slágerfilmek — filmslágerek. — H.30: Pillanatkép. — 11.35: Operarészletek. — 12.10: Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál. — 13.05: Szintézis. — 13.35: Megtervezett véletlenek.

— 13.52: Zenekari muzsika. —

15.00: Pophullám. — 16.00: Századunk kamaramuzsikájából. — 17.00: Operafelvételek. — 17.30:

Hegyesi Gabriella (fuvola) hangversenye. — 18.30: Román nyelvű nemzetiségi m,űsor. — 19.05: Raics István műsora. — 19.35: Schumann: a-moll vonósnégyes.

— 19.58: Fúvósátiratok. — 20.15: Kilátó, világirodalmi folyóirat.

— 21.00: Albumritkaságok gyűjtőknek. — 22.00: Beethover-mü- vek. _ 22.46: Napjaink zenéje.

MISKOLCI STUDIO

(a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URII-on)

17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Csonka László. (A • tartalomból: Orvos- világkongresszus Egerben.) — Szó-szólóban. Gyarmati Béla jegyzete. — Táborozó gyermekek között. — Szendehelyi képeslap.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Miskolc Megyei Város Tanácsa jelentést hallgatott meg a város és városkörnyék hosszú távú településfejlesztési koncepciójáról. — Idegenforgalom előtt.) — 10.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes.

televízió

1 MŰSOR: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. Kisfilm- összeálldás. — 10.09: Egy nyár Nohnntban. Lengyel tóvéfllm. — 11.10: Riga. Szovjet kisűlm. — 11.55: Képújság. — 16.45: Hírek.

— 16.50: Hetii reklám. — 16.55:

A /repülő. NDK bóvéfilm — 18.15- Képújság. — 18.20: Reklám. — 18.25: Cimboraság. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. —19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám.

— 20.05: Méhes György: 33 névtelen levél. Tévéjáték. — 21.15:

Hírhátbér. — 22.05: Retüreklám.

— 22.10: „Ars poetica helyett”. Bálint Endre műtermében. — 22.40: Híradó 3. — 22.50: Himnusz.

2. MŰSOR: 14.55: Képújság. - 15.00: Nemzetközi teniszverseny.

— 20.30: Filmtükörben a harmadik világ. — 21.10: Híradó 2. — 21.30: Cervantes élete. Spanyol lévéfilmsorozat. — 22.25: Képújság. ,

mozi

BÉKE: Tarts még, tarts még bűvölet! Színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: mo és fl2 órakor. — Kicsi, de szemtelen. Mb. színes francia vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f.3 órakor. — Mire megyek az apámmal? Mb. színes francia vígjáték. 14 éven

aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f5, ír és f9 órakor. — KAMARA: Karate lengyel módra. Mb. lengyel film. 16 éven felülieknek! Kezdés: 4 órakor. — A nöstényfarkas kísértető. Mb. lengyel film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — TÁNCSICS: Börtönviselt úriember. Színes spanyol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f4, 16 és Í8 órakor. — KAMARA: Az istenek a fejükre estek. Mb. színes botswanai film. II. helyár! Kezdés: f5 órakor. — Balkán expressz. Színes jugoszláv film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f7 órakor. — SZIKRA: Zorró. Színes olasz- francia film. III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA: Egy maréknyi dollárért. Színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 4, 6 és

8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Hair. Amerikai zenés film. III. helyér! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Szexmisszió. Mb. színes lengyel film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — TAPOLCA, ADY: A betörés nagymestere. Mb. színes francia film. 14 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI UAZ: Hóbortos népség I. Színes botswanai film. III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TOKAJ DISCO-MOZI: Flór asszony és két férje. Mb. színes brazil film. 14 éven felülieknek! Kezdés: fs órakor. — VASAS

PARKMOZI: Titokban Hongkongban. Mb. színes francia film. II. helyár! Kezdés: 9 órakor. — NEPKERT: Nem kell mindig kaviár. NSZK-beli film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 9 órakor. — AVAS-DÉLI MOZI: Poszeidon- katasztrófa. Amerikai film. 14 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 9 órakor.