Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
1986. július 24., csütörtök ÉSZAK-MAOYAROR1ZAG 5 Infrastruktúra Amikor két esztendeje az országos település- és területfejlesztési irányelvek kidolgozásához a megyékben az ottani „szűk keresztmetszetek” iránt érdeklődtek, szinte egyöntetűen az infrastruktúra elmaradottságára panaszkodtak. Hát igen: akármerre járunk, szemben találjuk magunkat az ivóvízszolgáltatás, a szennyvíz- elvezetés, a közlekedés, az energiaellátás, no és a tele- fonhelyzet problémáival. Ügy tűnik, hogy a nagy késéssel felismert lemaradások bepótlására nem volt elegendő a néhány utóbbi esztendő, ami alatt nagy eszközöket csoportosítottak e célokra. 1980. és 1984. között több, mint 400 ezer lakást kapcsoltak be a közműves vízellátásba. 100 kilométerrel hosszabbították az árvízi töltéseket; 14 százalékkal emelték a fő- és mellék telefonvonalakat, 10 százalékkal a lakosság energiafelhasználását. Mindezzel azonban távolról sem simultak el a nagy feszültségek, amit jelez, hogy a magyar lakosság 17 százaléka ma még nem jut vezetékes ivóvízhez, a népesség 2,4 százalékának otthont adó 800 törpefaluban a legelemibb infrastruktúra is hiányzik. Az országban a 430 ezer telefonigénylő nagy többsége is vidéken szeretne készülékhez jutni. Ismert, hogy nem utolsósorban a díjemelés miatt csökkentek a távolsági személyi utazások, a szárnyvonalak megszüntetése itt is, ott is nehezíti a helyváltoztatást az embereknek. Az ilyen hiányok nemcsak ma jelentenek gor.dot a lakosságnak. Hosszú ideje tapasztalhatjuk, hogy azok a térségek fejlődnek gyorsabban, ahol kedvezőbb az infrastrukturális háttér. A jó ivóvíz, az aszfaltozott út, a telefon vonzza az ipart, a termelőhelyeken képződött tőkéből azután jut az élet- körülmények további fejlesztésére is. Ahol viszont nincs, ami az ipart odacsalogatná, ott talán a jövő kilátásai is bizonytalanabbak. Ezért igyekszünk arányosabban elosztani az ország területén a termelőerőket, de a célt, a beruházásra fordítható szűkebb pénzeszközök miatt, nehezen érhetjük el. A szakemberek mégsem tartják elegendőnek a várakozást, váltást sürgetnek az infrastruktúrát érintő szemléletmódban, a tervezőmunkában egyaránt. Mit jelent ez? Az infrastruktúra termelőágazat mögötti tartománya a gazdaságnak és az életnek, ez azonban nem jelent valamiféle „mögöttes” területet. Termelő infrastruktúra nélkül nem létezhetne ipar, szolgáltatás nélkül pedig elképzelhetetlen a modern emberi lét. Ma már teljesen nyilvánvaló, milyen népgazdasági károk keletkeznek a lassú szállításból, a hírközlés elmaradottságából, de mérhető az a kór is, amely egyes térségek „isten háta mögötti” helyzetéből adódik: különösen az elnéptelenedés, meg a kevésbé felszerelt városok felduzzadása — súlyosabb következményekkel is járhat. Joggal élhetünk a gyanúperrel: az infrastruktúra fejlesztésére ki nem adott pénz később nem lesz elegendő a problémák megoldására. Szemléletes példával: azt eldönthetem. hogy épitek-e utat. vagy nem. Ha nem, a költségeket meg nem spórolhatom, a rosszabb és rosszabb utakon több üzemanyag fogy, s az állam gépkocsijai is hamarabb tönkremennek. Az infrastruktúra fontosságát becsülő gondolkodás- mód ma még nem nevezhető általánosnak, még a tervező intézményeknél sem — mutatnak rá a szakemberek. Tapasztalataikat megtoldva kijelentik: a mai hiányokhoz nemcsak az ország gazdasági adottságai vezettek, hanem elvi, szemléleti hibák is, Például a VÁTI szakemberei szerint a hierarchikus irányítás korábbi gyakorlata és merevsége vezetett az ipar túlkoncentrálódásához, egyes területek elárvulásá- hoz, a sugaras közlekedési hálózat kialakulásáthoz. A szűkén értelmezett termelés- centrikus fejlesztésnek köszönhető, hogy a létesített nem csekély tömegű új telefonok többsége közületi előfizetők birtokába került. Ebből következik, haladást érhetünk el, ha minél inkább decentralizáljuk a fejlesztésre szánt eszközöket, az emberre és az ő környezetének kultúráltságára fordított pénzt egyként kezeljük a termelési beruházásokkal. Bármilyen furcsa is, másmilyen társadalmi struktúrákkal az infrastruktúra is növelhető. Ezt bizonyítják azok az újítások, amelyek a járások megszűnésével tulajdonképpen a települések kezébe adták a fejlesztési lehetőségeket. A helyi tanácsok VII. ötéves tervei igen sok, komoly szolgáltatási beruházásokat tartalmaznak, központi helyen kezelik az ivóvíz biztosítását, a szennyvíz elvezetését, az egészségügyet és a vendégfogadást. A megyei tanácsolt e fontos feladatokhoz még céltámogatóst is adnak. Gyakori a tanácsok társulása is a régió általános problémáinak megoldásához. Budapesten az egyes kerületek közötti arányos fejlesztést biztosítja a „fejkvóta” ami annyit jelent: a költségvetési támogatást a lakosság száma után adják. Az ilyen és hasonló újítások hozzásegítenek ahhoz, hogy a rendelkezésre álló szerényebb eszközökből többet „ledolgozhassanak” a periféria elmaradásából. A területi különbségek csökkentéséből, csakúgy, mint a helyi infrastruktúra gyarapításából eddig is dicséretes módon kivette részét a lakosság. Először 300 millió forint gyűlt össze országszerte a kis városok gázellátásának biztosítására, legutóbb — jelentette a Posta — félmilliárd forint értékű telefonkötvény fogyott el. A vízműtársulásba bevont települések száma is több száz. Ezek már új, rugalmas módszerek, alkalmasak arra, hogy felkeltsék a lakosság érdeklődését. Az emberek — úgy látszik — sehol sem akarnak kibékülni a helyzettel, készek áldozni is önmagukért, nagyobb kényelmükért. Amíg egy hely is van, ahová a csecsemőnek tasakban kell a vizet vinni, vagy ahol gondot okoz az orvosért telefonálni, addig nem szabad megállni az infrastruktúra fejlesztésében, a hozzá szükséges szellemi, emberi és anyagi források feltárásában. K. M. Piacon a szántóföldi paradicsom Megkezdték a szabadföldi paradicsom szedését Heves megyében. Az első jelentősebb szállítmány a hevesi Rákóczi, valamint a horti Kossuth Termelőszövetkezetből került a felvásárló telepekre, s onnan elsősorban a főváros és a borsodi iparvidék árusítóhelyeire. A következő napokban várhatóan gyors ütemben növekszik a paradicsomkínálat, és ez kihat a piaci árak alakulására is. Ferde házak az Avason? Szerkesztői üzenetek Ezt a felvételt Borka Attila miskolci olvasónk küldte be szerkesztőségünkbe. Természetesen nem a panelházakat építették ferdére, hanem a közvilágítási oszlop dőlt meg. A hibát azóta kijavították, az oszlop már függőlegesen áll. A felvétel Miskolcon, az a vasi lakótelepen készült. Rigó Zoltán, miskolci olvasónknak. Egyetértünk levelével, amelyben az olcsóbb televíziók hiányáról, a jelenleg kapható színes készülékek magas áráról ír. Ettől többet nem mondhatunk — a készülékek ára — sajnos, úgy véljük — nem fog csökkenni. Gál Zsuzsa és Anita. Örülünk, hogy Önöknek is tetszett a Liliomfi tapolcai szabadtéri előadása. Nagy Ibolya és Zubornyák Zoltán játékának elismerésével is egyetértünk, mint azt már a bemutató utáni kritikai jegyMeleg volt zetünkben — július 4-én — is kifejtettük. Nagy Ibolya egyébként nem új tagja a színháznak, az elmúlt évadban is itt volt már, és például a Három a kislány egyik főszerepét alakította; Zubornyák Zoltán pedig főiskolai hallgatóként a Milliomos Nápoly egyik főszerepében mutatkozott be. Ö hivatalosan csak most kerül Miskolcra. Az új évad programját még nem tették közzé, így közölni nem tudjuk. A Liliomfi bemutatását az éves színházi programban lapunk is javasolta. fagyi nem Emberségből: kitűnő Szeretnék köszönetét mondani annak a két gépkocsivezetőnek, akik emberségből kitűnőre vizsgáztak Fiamat autószerencsétlenség következtében vesztettem el július elején. Kocsiját kárfelvételre elvitték, csak azt nem tudtam hová, merre. Elkeseredve álltam Hejőcsabán a 14-es autóbusz-végállomásán, amikor a busz vezetője megkérdezte, miben lehet segítségemre. Elmondtam neki, erre ő felajánlotta egyik KIOSZ- taxis barátját, Mikó Zoltánt, a 80-as autóval, aki nagyon jólelkűen a segítségemre is sietett. Készségesen végigvitt az ügyintézés minden állomásán. Amikor pedig fizetésre került a sor, kevesebbet kért, mint amennyi járt volna a megtett kilométerek után. Mérhetetlen fájdalmamban és kimerültségemben nagyon jólesett ez a nagyfokú segítőkészség. Még egyszer megköszönöm Mikó Zoltán taxisnak és a buszvezetőnek emberségüket. Tisztelettel egy fájó szívű édesanya Renyiezki Jánosné Gesztely, Petőfi u. Mindig bosszantó, ha egy boltot zárva találunk. Akár leltározás van, akár „műszaki hiba” miatt csukják be az ajtót. Fotóriporterünk a miskolci Tallózó könyvesbolt ajtajáról, illetve az arra kifüggesztett feliratról készítette felvételét. Reméljük a kézírás is jól olvasható, de a biztonság kedvéért lemásoljuk: „Elnézést kérünk! A bolt műszaki hiba miatt zárva.” Kíváncsiak lennénk, vajon mi lehet az a hiba, amelyre egyébként mind több hirtelen bezáró miskolci boltban hivatkoznak? Fotó: L. 3. Emlékezetes tanév Iskolánk eleiében a júniusban befejeződött tanév sokáig emlékezetes marad. Eseményekben és eredményekben bővelkedett — s ebben meghatározó szerepe volt a tanév idején -megünnepelt jelentős évfordulóknak. A sok-sok rendezvény, kiállítás, a ‘tanulmányi és kulturális versenyeken elért sikerek közül kiemelkedik a „Kun Béla országos vetélkedőn” elért első helyezésünk. A jó szerepléssel Braun Mónika, Gladics Beáta és Takács Anikó 8. osztályos pajtások öregbítették az iskola hírnevét. A nagyközségi tanács anyagi hozzájárulásával az úttörőcsapatunk névadója születésének 100. évfordulója tiszteletére Kun Béla emléktáblát avattunk az iskola épületének falán. A tanév végén pedig kedves ajándékot kaptunk az úttörő- mozgalom létrejöttének 40. évfordulója alkalmából. A nagyközségi tanács az iskola napközi otthonában úttörőtábort rendezett be. Az első táborozok Szolnokról érkeztek, őket követik majd a tiszajenői, hajdúnánási, esztergomi és kisvárdai pajtások. Mi, — élve a csereüdülés lehetőségével — a náluk létrehozott táborokban töltünk majd el néhány hetet. Szántó Istvánné igazgató Felsőzsolca, 2. Sz. Alt. Isk. Július 8-án, Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban unokáimmal együtt néztük meg a „Donald kacsa nyári kalandjai” című filmet. Mindannyian jót derültünk a rajzfilm érdekes történetein, de kedvünket nagyon elrontotta az, ami a film után esett meg velünk. Azon a napon hetedmagával sütött a nap, s talán harminc fok is lehetett árnyékban. Amikor kijöttünk az előadásról, három lányunokám szinte egyszerre kérte: vásároljunk fagylaltot. Így a közeli Diófa étteremhez indultunk, hiszen annak homlokzatán öles betűk hirdették, hogy ott „Fagylalt terasz” található. Legnagyobb meglepetésünkre a lépcsőt egy lelakatolt rács zárta le. Én lógó orral, a gyerekek pedig sírásra görbült szájjal fordultak vissza, s természetesen nem vigasztalta őket az sem, hogy a többi fagylal- tozni szándékozó is hoppon maradt. Ekkor az egyik apuka a közeli maszek fagylaltozó- hoz invitálta a gyermeksereget, de ott viszont már hatalmas tömeg várakozott. Nem szaporítom tovább a szót, a lényeg az, hogy az egész városon keresztül kellett utaznunk, mire az ötödik helyen végre hozzájuthattunk az annyira óhajtott édességhez. Hogyan lehetséges, hogy az ország második városában, vasárnap délután, egy nagy lakótelepen zárva legyen egy vendéglátóipari egység? Nincs szükségük a forgalomra, vagy a fagyi nem egészen jó üzlet számukra? Schmidt Ferencné Miskolc Mi lesz velem télen? Ilyenkor nyáron, jóformán nem akad hét, hogy a téli tüzelő beszerzésével kapcsolatban ne érkezne szerkesztőségünkbe panaszos levél. Ongai József, Hangácsról küldte el hozzánk sorait. Megírja, hogy még májusban leadta a hangácsi termelőszövetkezetben a szénutalványát, sot a fuvart is kifizette a pénztárban, de a tüzelő csak nem akar megérkezni. Emiatt mind jobban nyugtalankodik már, s nagyon szeretné, ha minél előbb a kamrában tudhatná a szenet. ígéreteket, biztatást kap, de azzal nem tud fűteni. Unokák és nagyszülők kirándulása Vidám gyermekek kacagása verte fel az erdő csendjét, a közelmúltban az unokák és a nagyszülők közös kirándulásán a Miskolc közelében található Andókú- ton. A kellemes időtöltésen a Vörösmarty Művelődési Ház napközis gyermekcsoportja és a Veterán Vasutasok Klubjának tagjai vettek részt. Az unokák es a nagyszülők kirándulásának létrehozásáért, s magáért az ötletért köszönet jár a szervezőknek, akik ismételten bebizonyították, hogy a vasutas családok minden . korosztálya számára tartalmas szórakozást, időtöltést tudnak nyújtani. Halas György klubtitkár Gyermekalbum Látók Bertalan Richard dö«é nyi kisfiú Sinka Imre, 15 hónapos miskolci kisfiú Ossieállitotta: Udvardy József
