Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. július 22., kedd A képernyő előtt Kuruckalcmdtól a „bérvagányig"-ig Kicsit bosszúsan keltem fel a készülék elől, amikor véget ért a minap a Kard és kocka című tévéjáték sugárzása. Re- menyik Zsigmondnak ez a színműve, amely a tévéjáték alapjául szolgált, nem sorolható az életmű kimagasló da­rabjai közé, és az 1959-ben — Fehér Imre rendezésében — belőle készült játékfilmet is okkal felejtette már el az ak­kori közönség. Nem is nagyon ismételgették meg; az újabb nézőgenerációk nem ismerhették meg ezt a látványos ku- ruckalandot. Most Félix László alkalmazta televízióra és rendezte a Kard és kockát. Érdeklődéssel és bizalommal vártam, mit hoz az újabb, immár hetven percre sűrített változat. Bevallom, nagyon unatkoztam. A sokszorosan meg­írt történet, az élelmes kurucok és a bamba labancok talál­kozása, amely az utóbbiak csúffátételével végződik, most sem hozott semmi újat. Legfeljebb annyi új volt benne, hogy a játék a labancokat annyira bambának ábrázolta, hogy az még gyermekmesékben is sok lenne. A hajdani A Tenkes kapitánya sorozat labancai ezekhez a Schwartze- nau őrnagyékhoz képest furfangos hősök. Ezekkel szemben nem is volt olyan nagy dolog győznie Árvay kapitánynak. A kuruc furfang, hogy egész éjszakára tartsák ott a laban­cokat, ha másképpen nem megy, hát szerencsejátékkal, koc- kázással, igencsak vékonyszálú és törékeny gerincet, az egész játékot tartó vázat jelentett a látott formában. Az egyetlen kocsmai ivóba szorított játék nem adott semmit a szemnek, pedig legalább látvány lett volna, ha már szellemi együtt­működést nem igényelt, amit láthattunk. A csaknem teljes egy órán át kockázó kuruc kapitány és labanc őrnagy „pár­viadala” nagyon unalmas volt, nem volt miért izgulnia a nézőnek, előre tudhatta, hogy a kuruc elnyeri a császári sereg zsoldját vivő ládát. Az utolsó kilenc-tíz perc vívóje­lenete se villanyozott fel különösebben. A Kard és kocka látványos kalandfilm-lehetőségeiből mindössze egy nyúlósan előadott anekdotácska valósult meg. * Hasonlóan bosszúsan néztem másnap este az Anna Seghers elbeszéléséből készült Agathe Schweigert nagy utazása című, NDK-beli filmet. Az antifasiszta német irodalom kimagasló személyisége írta alapmű nyomán más filmet képzeltem. A hetedik kereszt és más nagyszerű művek írója nemcsak el­kötelezett szerző volt, hanem olyan alkotó is, aki hangula­tot tudott ábrázolni, akinek írásai teli voltak drámai fe­szültséggel. A Schweigert asszony nem mindennapi útjáról szóló regénye a most látott feldolgozásban — még ha elénk is állítja a nagyszerű asszonyt példaképként — inkább il­lusztrációként hatott, mert nem éreztem ki belőle azt az emberi változást, belső vívódást, amely az egyszerű német kiskereskedő-asszonyt képessé tette, hogy ne csak egysze­rűen kövesse a spanyol polgárháború harcosává lett fiát or­szághatárokon át is, hanem maga is egy eszme elkötelezett harcosává váljék, és még fia halála után is harcoljon a köztársaságiak bukásáig, az utolsó percig. A spanyol polgár- háború kitörésének ötvenedik évfordulóján sugározták ezt a Joachim Kunért rendezte filmet, mintegy emlékeztetőül és tisztelgésül a Franco ellen küzdő hősök előtt. Talán kevés­szer is emlegetjük manapság az európai fasizmusnak ezt a háborús főpróbáját. Ha hősöket idézünk meg fél évszázad után, tegyük azt olyan művel, vagy műsorral, amely job­ban, hatékonyabban, emberközelibben szól nézőtömegekhez. * Szívesen néztem meg négy év után újra az Adj király, katonát! című, Erdőss Pál rendezte, az azóta megszűnt Tár­sulás Stúdióban készült filmet. A pszeudódokumentarista eszközökkel készült film mondandója ma sem érdektelen. A falvakból a jobb munkalehetőségek reményében városba áramló fiatal lányok élete, az őket érő környezeti hatások, e lányok életútjának sok-sok buktatója nemcsak a film hő­seinek. sorsából lehet ismerős. A film címe egy gyermekjá­tékot idéz, amelyben a mondóka úgy folytatódik, ha nem adsz, hát szakítok. A film ifjú főszereplőlánya is, mert nem kapta meg a környezettől, az élettől, amit joggal kívánha­tott, megpróbálta kiszakítani azt,magának, s azzal búcsúz­hattunk tőle,, hogy minden nehézség ellenére meg fog állni a lábán, nem lesz elveszett ember. Ezért hiteles ez a film ma is. — Kovács András filmje, a Bekötött szemmel már tizenkét esztendős. Életművének ez is jellegzetes darabja; a tábori káplán összeomlása sajátos keret a rendező gondola­tainak kifejtésére, a „mindenben kételkedni” szükségességé­nek bizonyítására. * Charles Bronson több filmjét szeretem. A most sugár­zott — 1973-ból való — Tízezer dolláros megbízás című amerikai művel nem tudok mit kezdeni. A kusza, sok-sok halottat „termelő” história fonalát hamar elengedtem, hi­szen ha a központi hős is egyszerűen pénzért teszi, amit csinál, s nem emberi érzések vezetik, hanem egyszerűen „bérvagány”, nincsen miért azonosulnom vele, izgulni érte. Benedek Miklós Régen hirdetik a plaká­tok, a legkülönbözőbb kom­munikációs csatornákon tu­datosítják, hogy július 27- én Budapesten koncertezik a Queen együttes. A Zene­műkiadó minden bizonnyal elsősorban ehhez az ese­mény ez igazodva adta köz­re most Kapuvári Gábor és Sebők János Queen című könyvét a Csillagkönyvek sorozatában. Bevezetőben a szerzők ar­ra a kérdésre válaszolnak, miért a Queen-ről jelent meg először könyv, a Csil­lagkönyvek sztár életrajzai­nak sorában. A lehetséges válaszok között szerepel — amiről fentebb már szó esett — a július 27-i bu­dapesti koncert, amely al­kalomból e könyv hasznos tudnivalókkal szolgálhat még a Queen-rajongóknak is. Ugyancsak lehetséges vá­lasz, hogy a Queen-sztori egyike a legérdekesebb és legtanulságosabb történetek­nek, a rock harmincéves múltjában; végül a ma­gyarországi rajongók nevé­ben köszönteni szeretnék a fennállásának 15. évforduló­ját ünneplő együttest. A sok képpel gazdag kötet ezt a tizenöt esztendős pályát mu­tatja be sokszínűén. Az együttes nem lebecsülendő számú rajongói, a rock iránt érdeklődők bizonyára ér­deklődéssel fogadják. Nyelvi tábor a Győri kapuban Nem lehet eléggé hang­súlyozni az idegen nyelvek ismeretének fontosságát. Sajnos voltak évtizedek, amelyek alatt értelmiségi generációk hagyták el az egyetemeket anélkül, hogy legalább a szűkebb szakmá­jukhoz szükséges idegen nyelvű szakirodalmat el tud­nák olvasni. Ugyanakkor arról olvashatunk, hallha­tunk, hogy például Japán­ban magyar lektorátust hoz­nak létre, mert nő az ér­deklődés kis népünk és nyelvünk iránt. Az ilyen hírektől mindig megható­dunk, ki is húzzuk magun­kat, holott helyesebb lenne, ha magára a példára figyel­nénk föl. A szakfolyóiratok­ban évek óta élénk vita fo­lyik arról, hogy miért nem hatékonyabb nálunk is a nyelvoktatás. Vannak, akik a szakemberhiányt, míg má­sok a módszereket okolják, vagy a csekély óraszámot, amely lényegét — hatásfo­kát — tekintve így időpo- csékolás. Az a 80 diák, aki három hete „táborba szállt” a Győ­ri kapuban levő diákotthon­ban, persze mit sem tud er­ről a vitáról. Nem nagyon cifrázták a választ arra a kérdésemre se, hogy miért jöttek ide alig a tanév be­fejezése után tanulni. „Gya­rapítani akarjuk a tudásun­kat”. Azt már a csoporto­kat vezető tanárok mondták el, hogy a gyerekek (több­ségükben elsős, másodikos középiskolások) nagyon is komolyan vették a tanulást. Volt aki hajnali ötkor fel- ébreszttette magát, hogy sza­vakat tanuljon s csak egy kislány kéredzkedett el egy délutáni programról. Az ér­deklődésre és a nyelvtanu­lási kedvre jellemző, hogy amíg tavaly csak 27-en je­lentkeztek a Molnár Béla Ifjúsági Ház felhívására s abból is sokan lemorzsolód­tak a tábor végére, az idén végig kitartott mindenki. Igaz, hogy a tanulás mel­lett mást is kínált a tábor — tudtam meg Dévai Lász­iónétól, a tábor vezetőjétől. Nemcsak a koszt volt fi­nom (a kollégiumban főz­tek, keresték a gyerekek kedvét), de maga a prog­ram is érdekes. Csak a dél- előttöket töltötték tanulás­sal, de ekt is játékosan. Az egyik tanárnő fogalmazta meg szellemesen az iskolai nyelvitanítás egyik legna­gyobb hibáját. Ott (az isko­lában) a tanár nem arra kí­váncsi. hogy mit tud a gye­rek, hanem arra, hogy mit nem tud. Nos a gátláso­sabb, félénkebb gyerekek­nek így egy életre el lehet venni a kedvét attól, hogy megszólaljon idegen nyel­ven. Az ugyanis téveszme, hogy minden angol, orosz, francia, vagy német, vagy más helyesen beszéli az anyanyelvét. A kisgyerek az anyjától nem nyelvtant ta­nul, hanem szavakat, kifeje­zéseket és csak valamikor a 10. év körül tudatosodnak fogalmilag is a nyelvtani sza­bályok. Magam is tanúsítha­tom. mert tapasztaltam, hogy minden idegen hálás azért, ha az anyanyelvén szólnak hozzá, még ha „rosz- szul beszélni francia” — szin­ten is. Nos, itt a táborban, ahol nem kellett osztályozni, ele­ve kicsik voltak a csopor­tok (10—15) bátrabban meg­szólaltak, elmondták a gond­jaikat. nehézségeiket is a gyerekek. Legyünk igazságo­sak! Az iskolában 30—40 gyerekkel nem alkalmazha­tók a tábori módszerek. Más a közeg, mások a körülmé­nyek is. A vidéki gyerekek­nek (50-en a kollégiumban laktak. 15-en bejártak, 15- en miskolciak) élmény volt maga a város, s a „Miskolci nyár” programjai is. Minden délután vagy este mentek va­lahová: strandra, a városba, moziba, koncertre, s a látot­takat, hallottakat másnap megbeszélték. Ha úgy vesz- szük, akkor a tábor üdülés­ként is felfogható (2500 fo­rint három hétért szolid ár!), ahol a kellemes és a hasznos jól kiegészítette egy­mást. horpácsi A szófiai í?zív- és Érsebé­szeti Klinikán bolgár orvo­sok egy csoportja sikeres szívátültetést hajtott végre a közelmúltban. Az első bol­gár szívtranszplantáció kö­rülményeiről és a beteg ki­látásairól prof. dr. Alek- szandr Csirkov, a műtétet végző szakorvoscsoport ve­zetője számolt be. A professzor elmondotta, hogy a donor egy autóbal­esetet szenvedett fiatalem­ber volt, aki néhány nappal a kórházba szállítás után meghalt a szófiai Pirogov Baleseti Intézetben. Az el­hunyt szülei beleegyeztek, hogy gyermekük szívét az orvosok felhasználhassák a gyógyítás céljaira. így vált lehetővé a Szív- és Érsebé­szeti Klinikán fekvő halálo­san beteg gyermek, Ivan Szarafszki megmentése. A tizenegy éves kisfiú az utób­bi időben több alkalommal került a klinikai halál álla­potába, s kezelőorvosai már legfeljebb hat hónapot ad­tak neki. A váratlan lehető­ség volt a fiú egyetlen reá­lis esélye az életben mara­dásra. A sürgősen összehí­vott orvosi konzílium egy­hangúlag az átültetés mellett döntött. Az intézetben gyors, de pontosan, jól és tervszerűen összehangolt munka kezdő­dött. A klinika kiválóságai mellett bekerültek a transz- plantáló csapatba a Pirogov Baleseti Intézet tapasztalt sebészei, a törvényszéki or­vostan szakértői, jeles pato- lógusok, immunológusok,) ideggyógyászok és idegsebé­szek. Minden eshetőségre számítva, napi 24 órás ké­szenléti ügyeleti szolgálatot szerveztek, 'amelyben 25—30 specialista váltotta egymást szabályos rendszerességgel. Maga az átültetés, tehát az a mozzanat, amikor a kis Ivan mellkasába bekerült a fiatal férfi szíve, összesen 68 percet vett igénybe. A do­nor szívét Csirkov profesz- szor irányításával Bojadzsiev és Bozsadzsiev doktor ope­rálta ki, az átültetést Csir­kov professzor hajtotta vég­re, Misev docens és Bojad­zsiev doktor asszisztálásával. A gyermek napról napra erősödik, immunreakció ed­dig szerencsére nem jelent­kezett. Iván már maga eszik, öltözik, sétálgat a kórterem­ben. A gyermeknél látoga­tóban jártak a bolgár tele­víziósok is. Természetesen ők csak üvegen keresztül be­szélgethettek vele, hiszen a kisfiú egyelőre teljesen ste­ril, tökéletesen csíramentes környezetben él. A néhány perces közvetítés folyamán azonban az ország lakossága meggyőződhetett a kis újszí­ves reményteljes állapotáról. A fiúcska szívélyes üdvözle­tét küldte szülővárosának, Kirdzsalinak, de mindenek­előtt megköszönte a donor szüleinek humánus segítsé­gét, s orvosainak az élet­mentő műtétet és az önfel­áldozó ápolást. Ivan Szarafszkit egészsé­gesen kiengedték a kórház­ból, és Bankjába küldték utókúrára. A kisfiú moso­lyogva mondta: most már gyógyulásom sikere 80 szá­zalékban tőlem függ. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.20: Társalgó. — 9.44: Bor- sody László: Címkék. —10.05: Két keréken Magyarországon. — 10.30: Éneklő ifjúság. — 10.50: Edwin Fischer zongorázik. — 11.39: Kedves Michel. Regény rádióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Az elvált asszony. Operett. — 13.24: Rá­diószínház: a gyaloghintó. — 14.10: Magyarán szólva. —14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Me­lódiák. Kiss Imre műsora. — 15.00: Arcképek a lengyel iro­dalomból. — 15.18: Operaáriák. — 16.05: Augusztin, a virágmin­tás kiselefánt. — 17.00: A Len­gyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 17.30: Beszélni ne­héz... — 17.45: A Szabó csa­lád. — 18.25: Mai könyvajánla­tunk. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Európa zenéje Liszt zon­goráján. — 20.40: Népdalest. — 21.30: Hiányzó gépek, anyagok, munkások. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Rézfúvós kamarazene. — 22.53: Iskolapél­dák. — 23.03: Lengyel előadó­művészek felvételeiből. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. — 8.05: Reklám. — 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Zenés délelőtt. — 12.10: Jó­zsef és a bűvös kabát. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Varsói beszélgetés a Lavnik csa­ládnál. — 14.50: Maximális se­besség nincs. Forma—1 híradó. — 15.05: Cserháti Zsuzsa énekel. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Tini-tonik. — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Tudósítás az ülő röplab­da VB-ről. — 19.10: Csak fiata­loknak. — 20.05: Magyar egye­temistákkal a Szovjetunióban. — 20.45: Bornai Tibor dalaiból énekel Koncz Zsuzsa és a szer­ző. — 21.05: Mikrofonák. — 21.49: Népdalkörök pódiuma. — 22.14: zeneközeiben a hallgató. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.05: A kiállítóter­mek programjaiból. — 9-08: A Basel Ensemble hangversenye. — 10.27: Régi táncmuzsika. — 10.40: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 11.40: Operaáriák. — 1Ü.20: Romantikus zene. — 13.05: Világhírlap. — 13.20: Krzysztof Penderecki saját műveit ve­zényli. — 13.50: XIV. századi is­meretlen katalán szerzők mü­veiből. — 14.10: Kamaramuzsi­ka. — 15.10: Népdalok. —15.30; Zenei tükör. — 16.00: Bach-mü- vek. — 17.00: XI. Országos Kama­razenekari Fesztivál Veszprém­ből. — 17.45: A zeneirodalom remekműveiből. — 18.30: A Ma­gyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19.35: A főszerepben: Nikolaj Gjaurov. — Közben 21.23: Kisvárosban, vidékiség nélkül. — 21.39: Az operaközve­títés folytatása. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás — 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek, dr. Gyárfás Agnes előadása. — Fiatalok zenés találkozója. Szer­kesztő Beély Katalin. — 18.00: Észak-magyarországi krónika (A tájfutó Euirópa-bajnokság mis­kolci tájékoztatója) — 18.25— 18.30; Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. — 9.40: Harcolj az igazadért. Szovjet film. — 11.10; Társbérlőnk, az ecetfa. Riportfilm. — 11.25: Kép­újság. — 16.25: Hírek. — 16.30: Három nap tévéműsora. — 16.35: Repülés — szimulátorok. Kana­dai rövidfilm. — 17.00; Betűrek­lám. — 17.05: Vikingek. Angol filmsorozat. — 17.35: Sorstársak. — 17.55: Képújság. — 18.00; Té­vébörze. — 18.10: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünne­pén. — 18.30: Agrárvilág. — 18.50: Mini-Stúdió ’86. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Rek­lám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Nők a pult mögött. Csehszlovák tévéfilmso­rozat. — 21.05: Szemtől szembe. Wojciech Jaruzelski tábornokkal. — 21.35: Stúdió ’86. — 22.35: Bc- tűreklám. — 22.40: Híradó. — 22.50: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.05: Autó-motor- sport. — 18.25: Képújság. — 18.30: Körzeti adások. — 19.30: Mi. Szovjet rövidfilm. — 20.00: Zsuzsa. Zenés beszélgetés Koncz Zsuzsával. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Ulőröplabda Világbajnok­ság. — 21.40: Reklám. — 21.45: Intenzív osztályon. Angol tévé­film. — 23.05; Képújság. szlovák televízió 1. MŰSOR: 8.55: Hírek. —9.00: A fellázadt város. Tévéjáték. — 10.00: A rendőrség nyomoz. — 10.05: A róka. Spanyol termé­szetfilm. — 10.35: Hírek. — 12.00; Szövetségi kupa. Teniszverseny. — 16.00: Hírek. — 16.05: A rö­vidfilmek kedvelőinek. — 17.00: Népi muzsika. — 17.25: Sportre- vü. — 17.55: Kelet-szlovákiai ma­gazin. — 18.20; Esti mese. — 18.30: Tudományos és műszaki magazin. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-je­lentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Egy hétköznap adója. Lengyel film. — 21.25: Ottó Ja- roslav Vrtiak akadémikus. Port­réfilm. — 21.55: Zenebutik. — 22.45: Hírek. 2. MŰSOR: 19.00: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Idő­járás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. 20.00: Fiatalok tévéklubja. — 21.00; Tévéfórum. — 21.40: Idő­szerű események. — 22.06: Idő­járás-jelentés. — 22.10; Ez történt 24 óra alatt. — 22.20: Szövetségi kupa. Teniszverseny. mozi BÉKE: A sárkány közbelép. Szí. hongkongi kalandfilm (14 év) III. helyár! Kezdés: nio, fi2, f5, f7 és Í9 órakor. — Popeye. Mb. szí. amerikai paródia, II. helyár! Kezdés: f3 órakor. — BÉKE KAMARA: Uramisten. Szí. magyar film. Kezdés: 4 órakor. — Márványember I—II. Mb. len­gyel film (14 év). Dupla hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — TÁN­CSICS : Poszeidon katasztrófa. Szí. amerikai katasztrófafilm (14 év) III. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — Ivanhoe. Mb. szí. szovjet kalandfilm. Kezdés: f4 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Flor asszony és két férje. Mb. szí. brazil szatíra (14 év), III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — Montenegro. Szí. svéd film (18 év). Kezdés: f7 órakor. — SZIK­RA: A betörés nagymestere. Mb. szí. francia krimi (14 év), III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 óra­kor. — FAKLYA: Szerelmi láz­álom. Mb. szí. olasz rfilm (14 év), H. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: A nőstényfarkas kísértete. Mb. lengyel film (16 év), II. helyár! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: A fehér törzsfőnök. Mb. szí. amerikai ifj. kalandfilm. II. helyár! Kezdés: f5 és f7 óra­kor. — TAPOLCA, ADY: Vaskos tréfa. Mb. szí. olasz vígjáték (14 év), III. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — TOKAJ, DISZ­KÓ: A Coca-Cola kölyök. Mb. szí. ausztrál vígjáték (14 év). Kezdés: f8 órakor. — VASAS PARKMOZI: A sárkány közbe­lép. Szí. hongkongi kalandfilm (14 év), III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — NÉPKERT, SZABAD­TÉRI MOZI: Hóbortos népség I. Szí. botswanai vígjáték. III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — AVAS-DÉLI KERTMOZI: Tudom, hogy tudod, hogy tudom . . . Mb. olasz film, II. helyár! Kez­dés : 9 órakor. — MISKOLC- SZIRMA: Indiana Jones és a végzet temploma. Mb. szí. ame­rikai kalandfilm (14 év). Ki­emelt, III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Bombanő. Mb. szí. ame­rikai vígjáték (16 év), III. hely­ár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — MEZŐKÖVESD: Gyermekrablás Caracasban. Szí. venezuelai kri­mi (14 év), II. helyér! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD, KOS­SUTH: Halálos tavasz. Magyar film (14 év). Kezdés: f6 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Hülyeség nem akadály. Szí. ma­gyar (14 év). Kezdés: hn4 óra­kor. __ Kicsi, de szemtelen. Mb. szí. olasz vígjáték (14 év), III. helyár! Kezdés: 6 és n9 óra­kor. — SATORALJAÜJHELY, BÉKE: Szerelem első vérig. Szí. magyar film (14 év), II. hely­ár! kezdés: 5 órakor. — A ten­ger zamata. Mb. szí. olasz víg­játék (14 év), II. helyár! Kez­dés: 7 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Végtelen nappalok. Szí. szovjet film (14 év). Kez­dés: 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: Egy szoknya, egy nadrág. Magyar vígjáték. Kez­dés: f6 órakor. — ENCS: Mi lenne, ha . . . Szí. szovjet film (14 év). Kezdés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk ! Közteríilet-felíigvelők Leninvárosban A város rendje, tisztasága és az állampolgári fegyelem erősítése érdekében közterü­let-felügyelők beállítását ter­vezik Leninvárosba. A köz­terület-felügyelet, a tervek szerint a városi gazdasági­műszaki ellátó szervezet ke­retén belül, önállóan fog működni. A felügyelők au­gusztusban tanfolyamon sa­játítják el a tudnivalókat, és szeptember elején kezdik meg munkájukat. Joguk lesz figyelmeztetni a rendbontó­kat és meghatározott esetek­ben helyszíni bírságot (maxi­mum 500 forintot) is kiszab­hatnak. A felügyelők ellen­őrzik majd, hogy betartják-e a tanácsrendeleteket és a jogszabályokban leírtakat, el­lenőrzik az engedélyhez kö­tött tevékenységeket, fellép­nek a közvagyon védelmé­ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents