Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-03 / 155. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ESZM HABrAiaiSZÁG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 155. sióm Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. július 3. tásától még legalább egy hét választja el termelőszövetkezeteinket. Ma még fontos tennivaló a kombájnok felkészítése, a hibák elhárítása ... A borsó már a hütőházban, a repcét most vágják és... Megkezdődött az Színjátszó fesztivál Kazincbarcikán Holnaptól Miskolc ad otthont a hazai közgazdászok évente szokásos rendezvényének, a közgazdász vándorgyűlésnek. A 25. találkozó jubileumi jelzőt ad az eseménynek, de nem elsősorban ünnepes alkalomról van szó. A téma és a cím: Vállalati magatartás és mozgástér. Az előzetes program szerint pénteken három, másmás területről, de azonos témából merítő főkorreíe- rátum nyitja a vándor- gyűlést, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában. A címek: Vállalati stratégia és üzletpolitika; A vállalkozás (belső) mechanizmusa; A vállalat és környezete. A meghívott előadók, sorrendben: Tatai Ilona (Taurus Gumiipari Vállalat), Angyal Adám (Ganz Danubius Hajó- és Darugyár). Zányi Jenő (Kereskedelmi Kamara). Délután szekcióülésekkel folytatja munkáját a gazdászok köre. Az első szekcióban a vállalati stratégia és üzletpolitika a téma. Felkért hozzászólók: Bácskai Tamás (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem). Klenczer András (Állami Gazdaságok Országos Központja), Pető Márton (KSH Gazdaságkutató Intézet), Tolnai Lajos (BVK). A második szekcióban a vállalkozás belső mechanizmusával foglalkoznak. A felkért hozzászólók: Al- mássy József (ÓKÜ).Gyeb- rovszky Andrásné (Habselyem Kötöttárugyár), Laky Teréz (ÁBMH Munkaügyi Kutatóintézet), Musz- bek Mihály (Skála-Coop), Szarvas Pál (Felszabadulás Termelőszövetkezel. Szentes). A vállalat és a környezete témája a harmadik szekcióülésnek. Hozzászólók: Barta Imre (Állami Fejlesztési Bank Borsod Megyei Igazgatósága). Já- rai Zsigmond (Állami Fejlesztési Bank), Kaszás Kálmán (Centrum Áruházak Vállalata), Kepecs György (Tiszai Vegyi Kombinát), Kozma Tamás (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium), Novobáczky Iván (Hajdúsági Agráripari Egyesülés). A záró plenáris ülést szombaton délelőtt tartják az egyetem aulájában. A júniusról sok minden jót és sok minden rosszat el lehet mondani. A kárt okozó jégveréseket, a belvíztengert, teremtő hatalmas fel hős za lead ásókat, a magfejlődést bénító aszályt, de nem szabad megfeledkezni az időben jött esőkről, a kalászképződést segítő hűvösebb napokról, a szénát szárító szelekről. Ellentmondásos hónap volt a június, s mégis harminc napjának köszönhető, hogy a zöldborsót sikerült betakarítani, hogy a repce csigáiban megérett a szem, s a legkorábbi őszi kalászos, az árpa is. kasza alá érett. Péter-Pál után néhány nappal feldübörögtek a határban a kombájnok. Természetesen ez még nem az igazi betakarítás. A gépek inkább vizsgáznak, csak kóstolgatják a lábon álló terményt, hogy most, s ne a hajrában derüljön fény azokra a rejtett hibákra, amelyeket sokszor a legélesebb szemű szerelő sem vesz észre. Ezeket a napokat főpróbának hívják mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Az utolsó lehetőség. hogy felfigyeljenek a hiányosságokra, miközben értékes, nagy árbevételű kultúrákat csépelnek el a kombájnok dobjai. Mert köziben a határban érik a búza, amely több mint nyolcvan- ezer hektárjával az igazi aratást jelenti. Július eleii helyzetkép három gazdaságunkból : aratás Kesznyóten, Szabadság Termelőszövetkezet. Nemkin Béla elnök: — Az aratást, ugyan megkezdtük. de csak a repcetáblákban. Mindössze negyven hektáron termesztettük (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délután Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központ előtt, a téren, fúvószenekar muzsikáit. Amikor elhallgattak. megkezdődött az ünnepség, zászlófelvonással. Ezt követően Porkoláb Albert, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tanács elnökhelyettese mondta el megnyitóját. Gondolataiból idézünk: — A kazincbarcikai színjátszó fesztivál egybefonódott az amatőr színjátszó mozgalom fiatalon elhunyt, jelentős alakjának, ifj. Horváth Istvánnak a nevével. — Most, a fesztivál megnyitóján, úgy vélem, elmondható, hogy a magyar amatőr színjátszó mozgalom, a szakma egyik legrangosabb eseményeként tartja számon a Kazincbarcikán zajló rendezvényt. A kezdettől eltelt tizennégv év Az év első hat hónapját 8,5 millió tonna szén és hárommillió tonna lignit termelésével zárták a hazai szénbánya vállalatok dolgozói. Ez a mennyiség némileg kevesebb az eredetileg tervezettnél. 117 ezer tonnás túlteljesítés mutatkozott viszont Borsodban, ezenkívül a veszprémi és az oroszlányi bányászok is túlteljesítették tervüket. A nógrádiak is megfeleltek az elvárásokkazincbarcika” természetesen nem volt mentes gondoktól, problémáktól sem. A hetvenes évek elején a hallatlanul élénk és dinamikus fejlődésnek indult (Folytatás a 2. oldalon) nak, míg a mecseki, a dorogi és a tatabányai bánva- vállalat teljesítménye elmaradt az előirányzottól. A pécsi és a tatabányai üzemekben egyrészt a létszám- hiány, másrészt a kedvezőtlen geológiai viszonyok nehezítik az ütemes termelést. Dorogon főként vékony széntelepek okoztak gondot. (Folytatás a 2. oldalon) Ipari szeminárium Miskolcon Tegnap kezdődött Miskolcon a XXIV. ipari szeminárium. Felvételünkön a résztvevők egy csoportja látható. (Tudósításunk a 2. oldalon.) Fotó: Fojtán L. Borsodi sikerek A szénbányászat első fél éve Jelentős fejlesztés- • hez kezdtek hozzá a Putnoki Téglagyárban, hogy a választékot is növelve, biztonságossá tegyék a környék építőanyag-ellátását. A beruházás munkálatai a finishez érkeztek, ugyanis az eredeti tervek szerint ez év szeptember elsején át kell adni az új téglagyártósort és a korszerű szárítóüzem- részt. A szakemberek véleménye szerint a munkálatok jó ütemben haladnak. A 130 millió forintos beruházás munkálatainak többsége elkészüli, ahogyan a helybeliek fogalmazták: időarányosan jól áll az építkezés. Ezekben a napokban az ikercsatornás kemence tűzálló boltozatát építik. Az automatizált gyártósorhoz korszerű szárító üzemrész is kapcsolódik. Csehszlovák szakemberek segítségével már elkezdték azoknak az automata gépeknek a szerelését, amelyek a kemencéket és a szárítót szolgálják ki. Az előre szerelt csehszlovák, NDK és magyar gyártmányú berendezéseket a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dolgozói építik be. Az aprólékos munkákkal már nem kell foglalkozniuk, tehát a feltételek adottak ahhoz, hogy a szereléseket is határidőre befejezzék. —fónagy— Fotó: Fojtán László Bővítik a Putnoki Téglagyárat mmmm bhhnkgbs mmmm
