Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

1986. július 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 IäIÄäÄÄSÄÄIS' Anya — ápolónő szerepben Gyermekeknek Hit visz a kis hajó? Igen sok esetben tapasztal­ják a szülök, hogy hosszabb betegség után a gyermekük nevelése nehezebb, mint az­előtt. Ez a probléma még azoknál a gyermekeknél is előfordul, akik betegségük előtt könnyen nevelhetők voltak. A jelentkező nevelési nehézségek rendszerint két eredetre vezethetők vissza. Egyik esetben arról van szó. hogy a hosszú betegség megszakította a nevelés megszökött folyamatát, meg­változtatta a napi beosztást, elszoktatta a gyermeket a mindennapi élet apróbb kö­telességeitől, megváltoztatta a gyermek körül a realitás körét, amelyhez eddig alkal­mazkodnia kellett. Mindez elég ahhoz, hogy komoly nevelési nehézségek­hez vezető tüneteket produ­káljon olyan gyermeknél, aki hajlamos arra, hogy „elhagy­ja magát”, vagy akinél elhi­bázott a nevelési stílus; már a betegség előtt meglazítot­ták a szociális formákhoz való alkalmazkodás fegyel­mét. A másik eset az, amikor a betegség által előidézett, vagy kiváltott viselkedési tü­netek elsősorban a betegség alatt okoznak sok gondot a környezetnek. Közismert a beteg gyer­meknek az a típusa, aki csak hosszabb rábeszélésre, vagy csak bizonyos ellenszolgálta­tás fejében hajlandó enni, gyógyszert bevenni, vagy el­lenkezésével lehetetlenné te­szi a szükséges orvosi vizs­gálatot. Együttérzés, Kicsik s nagyok életében egyre szaporodnak az erő­szakos cselekmények, s a tu­dományok sorában a fejlő­déslélektannak, valamint a szociálpszichológiának is év­tizedek óta érdeklődése elő­terében álló kutatási témá­ja az agresszió. Ám csak a legutóbbi években nőtt meg ellentéte, a másik emberre pozitív társas következmé­nyekkel járó ún. proszociális viselkedés iránti érdeklődés. Ez utóbbi körbe sorolják a segítségnyújtást, a másokért való áldozatvállalást, az ada­kozást stb. Vannak már ku­tatók, akik szembe állítva az agresszív, támadó viselkedés­sel éppen a szimpátia; azaz az együttérzés, az önzetlen­ség, az osztozkodás, a nagy­lelkűség okának, kialakulásá­nak fontosságát hangsúlyoz­zák. E magatartásformáknál, lelki megnyilvánulásoknál is döntő szerepet játszik a szándék. Nem tekinthetjük ugyanis igazi önzetlen visel­kedésnek azt, amikor valaki csupán azért segít mások­nak, hogy bebiztosítsa magat arra az esetre, ha ő szorul­na rájuk, vagy azt. ha valaki kárpótolja társát valami olyan nehézség kiegyenlíté­seképpen, melyet netán ő okozott. Ilyenkor viszonzás­ról, viszonosságról beszélhe­tünk. Az ókorban a görögök az együttérzés jelentőségét a szimpátia szóval illették. A szimpátia eredeti jelentése: együtt szenvedés. Jól tudjuk azonban, hogy nemcsak egy­más bánatát, gondját tudjuk átérezni, hanem részesedni tudunk mások öröméből. Komolyabb és nagyobb jelentőségűek azonban a be­tegség-ki váltotta jellemválto­zási tünetek a betegség le­zajlása után, a lábadozás időszakában, amikor a gyer­mek gyakran már képtelen visszahelyezkedni a minden­napi életbe. Valósággal zsarnok lesz, indulatos, szü­lei akaratával minduntalan szembehelyezkedik, hamar sír, zokog, földre dobja ma­gát. Ilyen esetben nem is a be­tegség ténye, hanem a kör­nyezetnek a betegség alatt, a gyermekkel szemben ta­núsított hibás magatartása idézte elő a magatartás-tor­zulásokat. A mindig jó szán­dékú gyengédségből fakadó, betegség utáni viselkedésza­varok egészséges gyermeknél hamar elmúlnak, és újra be­illeszkedik a mindennapok egészséges életritmusába. Ér­zékeny idegrendszerű gyer­meknél azonban a betegség ideje alatt keletkezett zava­rok könnyen állandósulhat­nak. Ebben az esetben már orvosi segítségre van szük­ség ahhoz, hogy a gyermek lelki problémája rendeződ­jön. Amint kitűnik, nem is olyan könnyű az édesanyá­nak az ápolónő szerepét he­lyesen betölteni. Talán a leg­fontosabb: a szeretetteljes határozottság! A gyermeknek betegségében is éreznie kell, hogy „szeretet-függőségi vi­szonyban” van szüleivel szemben, és engedelmesség­gel tartozik. Saját érdekében. Ez nem változhat meg be­tegség alatt sem. Természe­tes dolog, hogy a beteg gyer­mek több gondoskodást igé­nyel, mint az egészséges, de ez ne abban nyilvánuljon meg, hogy az ő akaratossága irányítsa az édesanyja tevé­kenységét, például abban, hogy hívjon-e orvost, betart- sa-e az orvos által rendelt diétát, vagy bevegye-e pon­tosan a gyógyszereket, stb. A beteg gyermek sokszor nyűgös, szorongó, vagy unat­kozik, esetleg nem találja he­lyét, és kiugrál az ágyból, amikor még ágynyugalomra volna szüksége. Ilyen esetben az anyának sok türelemmel kell foglalkozni a kis beteg­gel, hogy a nehéz napokat átvészelje. A közös játék le­köti a kicsi figyelmét, kifá­rad és elalszik. (Babaruha­készítés, színezés, gyöngy­fűzés. papírhajtogatás, mesé- lés, babákkal játékiskola, rongy baba-varrás.) Megkönnyíti a betegápo­lást, ha az egészséges gyer­meknek előre megmagyaráz­zuk. miért szükséges beteg­ség esetén az orvosi vizsgá­lat, a gyógyszerek szedése, az orvosi utasítások betartása. Ne ijesztgessük sohasem a gyermeket az orvossal, mert egész életre szóló félelem rögződhet meg benne az or­vos iránt. Fentiekben csak nagy vo­nalakban motiváljuk a he­lyes anyai magatartást. Egyé­ni érzékenységtől, a betegség súlyosságától és nagyon sok egyéb körülményektől is függ. hogy milyen árnyaltabb teendői vannak az anyának — ápolónő szerepben. F. K. Régi. már-már elfeledett szellemi játék gyerekeknek. Pedig sok unalmas, esős dél­utánt vagy hosszú utazást tölthetnek kellemesen a já­ték résztvevői. A szabály na­gyon egyszerű, a résztvevők mondókával kijelölik azt a játékost, akinek a betűket kell mondania, és a zálog­tárgyakat begyűjteni, ezután már csak egy feladat marad, a kiválasztott betűvel kapás­ból mondani szavakat. Ez a megoldás elsősorban kicsiknek való. Nehezebb, de már bizonyos, rendszerezett ismeretekre támaszkodik az Jogi tanácsok „Meglátod. kitagadlak, mindenemet másra hagyom” — hangzik a szigorú kije­lentés egy-egy perpatvar so­rán a szülő szájából. És a szót gyakran tett követi, de a pénzből vagv energiából nem mindig futja arra, hogy a végakaratát kifejezni szán­dékozó ügyvédet keressen fel. Ezért nem árt. ha tud­juk, hogy különbséget kell tenni két öröklésjogi fogalom, a kizárás és a kitagadás kö­zött, A kizárás a törvényes örökösnek a hagyatékbeli részesedésétől való megfosz­tása. Az örökhagyó minden indoklás nélkül „keresztül­húzhatja” a törvényes örök­lési rend érvényesülését az­zal, hogy végrendeletet ké­szít, vagy másfajta végintéz­kedést tesz (például öröklési szerződést köt). Kifejezetten kijelentheti, hogy XY-t ki­zárni szándékozik az örök­lésből, de ugyanez az ered­ménye annak, ha egyszerűen más javára végrendelkezik, A kizárás a köteles részre jogosultak számára nem je­lent teljes kiesést az örök­ségből. A feleség, a gyer­mek, vagy szülő, ha kizárás­ra kerül, még a köteles ré­a változat, ahol a résztvevők szűkítik a válaszadás lehető­ségét, tehát megállapodnak például abban, hogy csak egy bizonyos betűvel kezdő­dő írók neveit fogadják el, vagy csak festőket lehet mondani. Játszható minden témakörrel, az állatok és nö­vények éppúgy szerepelhet­nek itt, mint a kémiai ele­mek. Még bonyolultabb a fel­adat. ha nem csupán a kez­dőbetűt, de az utána követ­kező mássalhangzót is meg­adja a játék vezetője. Termé­szetesen, ő sem vonhatja ki szére (tehát annak a felére, amit a kizárás híján örököl­hetett volna) igényt tarthat. A kitagadás ennél súlyo­sabb következményekkel jár. Akit kitagadnak, az köteles­részre sem lesz jogosult. A jogszabály szigorú feltételek­hez köti a kitagadást. Az örökhagyónak végintézkedé­sében kell szólnia a kitaga­dásról, és meg kell jelölnie a törvényben meghatározott okát. Más okból, mint amit a Polgári Törvénykönyv fel­sorol, nem lehet kitagadni senkit. Az egyik kitagadási ok az érdemtelenség. Érdemtelen az, aki az örökhagyó életére tör. Az elkövetés módja kö­zömbös, a puszta tény, az élet elleni támadás számít. Érdemtelen az is, aki az örökhagyó végakaratát meg­hiúsította, vagy megkísérel­te. Az is, aki tisztességtele­nül veszi rá az örökhagyót valamilyen végrendeletnek az elkészítésére, vagy az örök­hagyó kérelmére sem hív ügyvédet, közjegyzőt, aki el­készíthetné a jogban járat­lan örökhagyónak a végren­deletet. Érdemtelen, aki meg­hiúsítja a már elkészült végrendelet érvényesülését, mert azt elrejti, eltitkolja, magát a válaszadás elől, játszhat a többiekkel együtt, vagy megállapodhattok ab­ban, hogy tíz betű után újabb vezetőt sorsoltok ma­gatok közül. Aki nem tud gyorsan válaszolni, az zálo­got ad, aminek kiváltása dús képzelőerötöktöl függően lesz mulatságos játék. Végezetül vegyünk pár példát a HO kezdetű szavak rengetegéből: holló, hód, hóbagoly, horog, hóakadály, homok, hoki, hor­gász, hóvirág, hozomány stb. Szigoríthatjátok a játék feltételeit, ha az első és utol­só betűt is megadjátok, s csak azt az „utast" veszi fel a kis hajó, akinek a szavai minden tekintetben megfelel­nek. Ám ekkor már kell a papír és a ceruza, és illik a válaszadásra legalább három percet adni! megsemmisíti stb. Érdemtelen az örökségre az is, aki azért, hogy az illető ne örököljön, olyan személy életére tör, aki törvényes örökös, vagy aki­nek a javára végrendelkez­tek. Kitagadási ok az örökha­gyó sérelmére elkövetett sú­lyos bűncselekmény. A bírói gyakorlat szerint idetartozik az olyan magatartás is, amely a bűncselekmény fogalmát nem meríti ki, de az örök­hagyó megítélése szerint az ilyen személy nem méltó az öröklésre. A minden szere- tetet nélkülöző, durva gyer­meki magatartás ilyennek számít! Kitagadási ok az is, ha valakit ötévi, vagy azt meghaladó szabadságvesztés­re ítéltek. A házastárs kita­gadható a kötelesrészből, ha a házasság fennállása alatt hűtlen volt az örökhagyóhoz, azt nem támogatta, segítette a mindennapok gondjaiban. Az örökhagyó persze mind­ezeket a magatartási formá­kat megbocsáthatja. Akár úgy, hogy eleve nem készít kitagadási záradékot, vagy ha már a kitagadásról vég­rendelkezett, utóbb megbo­csát. Dr. K, É. önzetlenség a gyermekkorban boldogságából is. Embertársa­ink öröme és szomorúsága egyaránt kiválthatja az együttérzést, s arra serkent­het, hogy törődjünk egymás­sal. A mi kultúrkörünkben a legtöbb ma is élő nyelvben még mindig a szimpátia ki­fejezését alkalmazzák akkor, ha valaki embertársának ér­zelmeket megmozgató, érzel­mekben dús helyzetét átérzi, ős együttérzését tettekben, szavakban vagy mindkettő­ben ki is mutatja. A társas kapcsolatok kez­deményezésének, megalapozá­suk, kiépítésük sikerességé­nek egyik legfontosabb moz­gató rugója a szimpátia ér­zelmi jelensége. A gyermek­pszichológusok már a kora gyermekkor eetszakaban megfigyel lék a jelenségé es másféle lelki jelenségekkel való együtt járásukat. Mar az első életévben képes a kis­gyermek egv társ hátasára kálivá, látva öt — a tat*" 5®1 együtt sírni vagy nevet- '■ A második életévben fel­gyorsul ez a fejlődési íolya- A Passzív együttérzés aiuiv segítségnyújtássá válik a.s,°öik-harmadik év tá- ar egy mese hallatán roegmntatkozhat a gyer­mek szimpátiája egy-egy ál­lat, személy iránt gAz g óvo- dáskorban mind erősebb a l0rek'haS; 'n°8v a csoportjuk­ban a bajba jutott társ segít­sége.^ siessenek a gyerekek. A novekvo tapasztalatok bő­vítik helyzetfelismerési kész­ségüket. és a nagy]elkű i kifejezésmódját is. A moz_ oásban való magabiztosság nveivi kifejezőkészség ,^1- ylt az intellektuális képes ségek fejlettsége is erőtelje­sen befolyásolja az együttér­ző viselkedés alakulását. Az iskoláskorban különö­sen a szülök, tanítók és ta­nárok észrevételei, dicsérete — azaz megerősítései — ösz­tönzik az önzetlenség fejlő­dését. Az erkölcsi ítéletalko­tás fejlettségi szintje is meghatározza kibontakozását. Mindinkább elmarad a gyer­mek viselkedési motívum­rendszerében a külső — ál­talában felnőttől érkező — jutalmazás jelentősége, és egyfajta benső iránytű, er­kölcsi törvény irányítja őt a proszociális viselkedés tanú­sításában. Ha azonosult csa­ládjával, osztálytársaival, ba­rátaival, mindegyikük iránt választhatja kritikus helyzet­ben is az önzetlen (altruista) magatartást. A kutatók különösen az adakozás és a szociális fele­lősség normáját hangsúlyoz­zák. Ha ezeket magába épí­tette a gyermek, ezeknek kíván megfelelni a döntésre felhívó helyzetekben. Az együttérző-segítségnyújtó vi­selkedés elsősorban saját maguk helyesléséért, s nem kézzelfogható javak, anya­gi ellenszolgáltatás elnyeré­séért történik. Nevelőmun­kánknak ki kell terjednie tehát arra a célra is. hogy a gyermekek e normákat elsa­játítsák. Ennek érdekében modellt is kell nyújtanunk > az önzetlenségre, kifejezésre kell juttatnunk együttérző, önzetlen tetteik, magatartá­suk miatt érzett örömünket. Nyári bébi-hálózsák Puha, vékony frottírból, vagy finom ta­pintású pamutból készül a 2—3 hónaposok­nak szánt bébi-hálózsák. A rajzon látható méretben zsákformát szabunk, a karöltő és a nyakkivágás részét visszaszegjük, a nyak­kivágást elöl is, hátul is ráncoljuk a kívánt méretre. A vállalton négy selyem vagy pa­mut szalaggal masnira kötjük. Ezzel biz­tosítjuk, hogy a baba nem növi ki olyan hamar nyári hálóöltözékét, amely alatt ter­mészetesen réklit, és a szokásos „csomagot" viseli Barkácsolóknak Iker hintapad A kertben felállított hintapad felnőttek­nek kényelmes és kellemes pihenést, gyer­mekeknek pedig szinte egész napos szóra­kozást, játékot tesz lehetővé. És ha ilyen iker-hintapadot barkácsol az apu, ott sem lesz vita, veszekedés érte, ahol két gyerek is van a családban. A négy oszlopon álló, 2—2 keresztlécc§l stabilizált hintapad minden része fából ké­szül, de a tartóoszlopok, az átlók kötéssel, fémcsőből is kivitelezhetök. A két karos­szék formájú, fenyőfa lécekkel kényelmes­re formált ülőpad egy alapzathoz és a 2-42 függőleges rúdhoz van csavarozva. A kész hintapadot a kertbe illő vidám színnel — piros, sárga, zöld olajfestékkel — fessük le, hogy az időjárás viszontagságainak is ellenálljon. Kizárás, kitagadás, érdemtelenség

Next

/
Thumbnails
Contents