Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-09 / 134. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. június 9., hétfő Mihail Gorbacsov és Kádár János megbeszélése Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélése. (Folytatás az 1. oldalról) számára nyújtott támogatásának az előttük álló feladatok megoldásában, a tapasztalatok és a vélemények rendszeres, hatékony cseréjének. A két párt között teljes a nézetazonosság a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok minden alapvető kérdésének megítélésében. Az MSZMP és az SZKP síkraszáll azért, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok tovább fejlődjenek a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. A jövőben is azon munkálkodnak, hogy az együttműködés tökéletesítése, egymás tapasztalatainak megismerése és hasznosítása minél jobban segítse a szocialista építőmunka kibontakozását. A két párt vezetői megkülönböztetett figyelmet szenteltek a széles körű gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésének. Nagy jelentőségűnek tartják, hogy a két ország együttműködése a lehetőségek és igények figyelembevételével a jelenlegi ötéves tervben is szilárd alapokon fejlődik. Hangsúlyozták az árucsere-forgalom további bővítésére irányuló kölcsönös törekvésüket. Szükségesnek tartják a megkezdett munka gyorsítását a termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésében, a nagyszabású magyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapodások 1990 utáni időszakra való meghosszabbításának előkészítésében, az új 'együttműködési formák alkalmazásában, közvetlen vállalati kapcsolatok létesítésében és közös gazdasági szervezetek létrehozásában. Megállapodtak abban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya megteszi a szükséges lépéseket mindezek érdekében. A két párt eltökélt szándéka, hogy a jövőben is mindent megtesz a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságámak erősítéséért, érdekeik hatékony egyeztetéséért, politikai és gazdasági együttműködésük eszközeinek és módszereinek tökéletesítéséért. A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa valamennyi tagország fejlődésének biztos támasza. Tevékenységének javítása, a szocialista gazdasági integráció új mechanizmusának kiépítése még inkább hozzá fog járulni a baráti országok társadalmigazdasági előrehaladásának meggyorsításához. A legidőszerűbb feladatnak jelenleg a KGST-országok műszakitudományos haladása 2000-ig szóló komplex programjának következetes végrehajtását tekintik. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a világbéke megőrzése szükségessé teszi a szocialista országok összehangolt, aktív nemzetközi fellépését. Hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés hatékony működése a jelenlegi helyzetben a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele és legfontosabb támasza. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülése hozzájárul a szövetséges országok egységének erősítéséhez, összehangolt nemzetközi tevékenységük fejlesztéséhez, az államok közötti érdemi párbeszéd kibontakozásához. Kádár János és Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ma nincs időszerűbb és sürgetőbb feladat, mint a világbéke megőrzése, a fegyverkezési verseny megfékezése — mindenekelőtt a nukleáris fegyverek terén — és új területekre való kiterjesztésének megakadályozása. A mai világhelyzetben minden állam részéről felelősségteljes állásfoglalásokra, ‘konstruktív erőfeszítésekre van szükség. Nyugtalanságuknak adtak hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei szélsőséges köreinek tevékenysége miatt a nemzetközi helyzet változatlanul feszült. Gyakrabban alkalmazzák szuverén államokkal szemben az imperialista beavatkozás, az erőszak és a gazdasági diszkrimináció eszközét. A két párt meggyőződéssel vallja, hogy csak a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése szavatolhatja az emberiség biztonságos jövőjét. Kádár János, az MSZMP és az egész magyar nép nevében nagyra értékelte és támogatásáról biztosította a Szovjetunió törekvését a világhelyzet javítására, készségét a tárgyalásokra, átfogó kezdeményezéseit az emberiség békés és biztonságos jövőjének megteremtésére. Az MSZMP és az SZKP vezetői ismételten, kiemelték az európai béke megszilártási időszakban az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának is küldötte. Mihail Gorbacsovot a szovjet nép és a világ energikus, megfontolt államférfiként ismerte meg, olyan politikusként, aki kezdeményezőkészségét, gazdag tapasztalatait és szervezői képességeit teljes mértékben a Szovjetunió, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatába állítja. Belpolitikai te- vékeríységét az SZKP munkájának tökéletesítésére, a szovjet gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsítására irányuló törekvés jellemzi. Aktív világpolitikai tevékenysége során 1985 októberében Párizsban, a francia nemzetgyűlés előtt mondott beszédében átfogó leszerelési javaslatot tett, amelyben egyebek között indítványozta: a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentse felére a másik fél területének elérésére alkalmas atomeszközeinek számát. Genfben Ronald Reagan- nel együtt konkrét lépésekben állapodott meg a kétoldalú kapcsolatok javítása és az atomháború veszélyének csökkentése érdekében. dításának és a békés együttműködés fejlesztésének fontosságát. Az SZKP nagyra értékeli az MSZMP-neik a helsinki folyamat továbbfejlesztésére irányú ló konstruktív erőfeszítéseit. Kádár János és Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy az MSZMP ' és az SZKP minden eszközzel elősegíti a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritásának, egyenjogú együttműködésének erősítését a közös célokért, a békéért, á társadalmi haladásért vívott harcban. 7 Az MSZMP és az SZKP a béke és a jobb megértés, a közös cselekvés érdekében a jövőben is együttműködik a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a demokratikus tömegmozgalmakkal, békemozgalmakkal, a társadalmi és nemzeti felszabadítás erőivel, minden áramlattal és szervezettel, amely felelősséget érez a népek békéjének és biztonságának ügyéért. Kádár János és Mih.ail Gorbacsov megbeszélése, amely szívélyes légkörben, a pártjainkat, államainkat és népeinket összekötő barátság szellemében zajlott le, teljes egyetértést tükrözött minden érintett kérdésben. Mihail Gorbacsov szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Raisza Gorbacsova vasárnap délután fővárosunkkal ismerkedett. Rövid körsétát tett a kerület legfiatalabb lakótelepén, amely jelenleg mintegy 3000 családnak ad otthont. Az itt élők közösséggé formálásának egyik legfontosabb eszközeként mutatták be a vendégnek az immár második éve üzemelő kábeltelevíziós hálózatot, amelynek műsorait a lakók érdeklődésének megfelelően állítják össze. A közösségi televízió munkájáról, feladatairól a stúdióban a műsorkészítők adtak tájékoztatást. A séta következő állomása a lakótelepi közösségi ház volt. Raisza Gorbacsova itt a kerületben élő képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlatot tekintette meg, majd a körséta befejezéseként Raisza Gorbacsova látogatást tett Cseh György autószerelő és családja otthonában. A késő délutáni órákban Raisza Gorbacsova sétahajózáson vett részt. A kirándulásra elkísérte Kádár János- né is. Azóta is számtalan kezdeményezést tett, amelyek sorából kiemelkedik 1986. január 15-i nyilatkozata. Ebben az ezredfordulóig szóló, átfogó atomleszerelési világ- programot vázolt fel, amely egyebek között előirányozza, hogy meg kell akadályozni csapásmérő fegyverek telepítését a világűrbe. Mihail Gorbacsov 1985 áprilisában a lengyel fővárosban részt vett a Varsói Szerződés legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek találkozóján, amelyen megállapodtak a szerződés meghosszabbításában, majd ugyanazon év októberében a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésszakán. 1985 novemberében. a genfi csúcstalálkozó után tájékoztatta a VSZ-tag- államok első, illetve főtitkárait Reagannel folytatott tárgyalásairól. Mihail Gorbacsov 1985 szeptemberében Moszkvában kétoldalú találkozón tanácskozott Kádár Jánossal. Ezt követően 1986 februárjában Moszkvában, az SZKP XXVII. kongresszusa idején tartottak baráti találkozót az MSZMP főtitkárával. Mihail Gorbacsov életrajza Mihail Szergejevics Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára 1931. március 2-án született Privolnoje községben, a sztavropoli határterület krasznogvargyejszkojei járásában, földműves családban. Nem sokkal a nagy honvédő háború után, tizenöt éves korában gépkezelőként állt munkába egy traktorállomáson. 1955-ben elvégezte a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem jogi karát, majd 1967-ben a Sztavropoli Mezőgazdasági Főiskolán okleveles agrárközgazdászi képzettséget szerzett. 1952-ben lépett be a pártba. 1955-ben függetlenített Komszomol-, majd pártmunkás lett. A Komszomol sztavropoli városi bizottságának első titkáraként, majd a sztavropoli határterületi Komszomol-bizottság agitá- ciós és propagandaosztályának helyettes vezetőjeként, később a bizottság másod-, majd első titkáraként dolgozott. 1962 márciusában megválasztották a sztavropoli határterület kolhoz- és szov- hozigazgatóságának párttitkárává. Ugyanazon év decemberében az SZKP Sztavropoli Határterületi Bizottsága pártszervekkel foglalkozó osztályának vezetője lett. 1966 szeptemberében a sztavropoli városi pártbizottság első titkárává választották. 1968 augusztusától a sztavropoli határterületi párt- bizottság másod-, 1970 áprilisától első titkáraként tevékenykedett. Mihail Gorbacsov 1971 óta tagja az SZKP Központi Bizottságának. Küldöttként részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII., XXIV., XXV., XXVI. és XXVII. kongresszusain. 1978- ban az SZKP Központi Bizottságának titkárává, 1979- ben a KB Politikai Bizottságának póttagjává választották. 1980 októberében a Politikai Bizottság tagja lett. 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot az SZKP Központi Bizottsága főtitkárává választotta. Ebben a tisztsé- ' gében az SZKP XXVII. kongresszusán megerősítették. Az elmúlt négy választási időszakban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. 1985 júliusától a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja. Az elmúlt két válaszA hét eseményei - képekben Brüsszelben a baloldali szakszervezetek felhívására 200 ezer fővárosi és vidéki dolgozó tüntetett a belga kormány szigorú takarékossági intézkedései ellen. A héten is számtalan rendszerellenes megmozdulás volt Dél-Korea városaiban. A képen: a szöuli egyetem diákjai csapnak össze a rendőrökkel. A hét elején új alkotmány kidolgozására hivatott bizottságot hoztak létre a Fülöp-szigeteken. A képen: Corazon Aquino elnökasszony beszél a bizottság előtt. Ausztria új köztársasági elnöke: Kurt Waldheim Kurt Waldheim, az Osztrák Néppárt jelöltje Ausztria új köztársasági elnöke. Waldheim a választás vasárnapi, második fordulójában a szavazatok 53,9 százalékával győzte le ellenfelét, Kurt Steyrert, az Osztrák Szocialista Párt jelöltjét, alti 46,1 százalékot kapott. A 68 éves Waldheimet, aki öt, a szocialisták állította jelölt után az első polgári-konzervatív államfő Ausztria háború utáni történetében, július 8-án iktatják be hivatalába. Waldheim győzelmét rendkívüli sikereicént értékeli a néppárt (ÖVP), amely 1970 óta ellenzékiben van. Jelöltjük már a választások május 4-i. első fordulóján 6 százalékos vezetést szerzett, többek között azért, mert a szocialista szavazók egytize- de is Waldheimet támogatta — nélkülük végül nem is győzhetett volna. A jelek szerint tehát a 16 éve kormányzó szocialisták (SPÖ) befolyása csökken, így a néppárt (ÖVP) némi reményeket táplálhat a sikerre az 1987 tavaszi parlamenti választásokon is. Kurt Waldheim bejelentette, hogy „erős” államfő lesz, aki adott esetben a közvélemény bekapcsolásával is befolyást kíván gyakorolni a politikai döntésekre.
