Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-02 / 128. szám
1986. június 2., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Csalás, hűtlen kezelés, okirathamisítás Korszerű berendezés Az Édesipari Vállalat szerencsi csokoládégyárának alapanyag-üzemében egy az NDK-ból vásárolt berendezés segíti a kakaóbab korszerű feldolgozását. Fojtán László felv. Az illetékesek válaszolnak A Borsod Megyei Bíróság dr. Batta Miiklós vezette büntetőtanácsa pénteken ítéletet hirdetett a Borsodi Vendéglá tóipari Vállalatnál lelepleződött csalássorozat ügyében. A bíróság egy évvel ezelőtt kezdte meg ebben az ügyben az érdemi tárgyalást. Azóta 78 tárgyalási napon keresztül boncolta a korrupciós jellegű bűn- cselekmény részleteit, kutatta a visszaéléseket lehetővé tevő körülményeket. A Borsodi Vendéglátóipari Vállalat az idén megszűnt egységei a Miskolci, illetve a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalatba olvadtak bele. A megszűnt vállalatnál 1980 és 1983 között történtek meg a sorozatos visszaélések. A Borsodi Vendéglátó számos kisebb vendéglőt, presszót, kocsmát és egyéb egységet tartott fenn, üzemeltetett megyénkben. A Köjál gyakran tartott ellenőrzést, amelyeket követően az érintett egységek felújítása, korszerűsítése szükségessé vált. A bíróság megállapította, hogy az említett időszakban a vendéglátó vállalat kényszer- helyzetben volt. A felújításokat, tatarozásokat a rendelkezések szerint állami vagy szövetkezeti vállalatoktól kellett volna megrendelnie. Az állami építőipar — akkoriban — a kisiparosoknál magasabb árakkal és költségekkel, valamint jóval hosszabb határidőkkel dolgozott. A vendéglátó ezért a kisiparosoktól rendelte meg a munkát, s bár szakképzett műszaki ellenőröket is alkalmaztak, a munkák felülvizsgálatát, a számlák ellenőrzését az egységvezetőkre bízták. Erről egy igazgatói utasítás rendelkezett. A vendéglátósok természetesen nem rendelkeztek a különböző építőipari, ezen belül szakipari munkák szakszerű ellenőrzéséhez szükséges ismeretekkel. Így történhetett meg, hogy a kis-' Naponta több mint 9000 hektoliter sört főznek a Bocs község határában működő Borsodi Sörgyárban — s ez a mennyiség mégis kevés. Ez a legnagyobb napi mennyiség, amely a főzőüstökből kikerül a gyár fennállása óta. iparosok alapvető szabálytalanságokat követtek el. Több esetben nem készítettek költségvetést, volt rá példa, hogy a munkáról semmilyen bizonylat nem készült. Az esetek túlnyomó részében elmaradt a ténylegesen elvégzett munka felmérése, műszaki átadása, átvétele. Ezek a körülmények — állapította meg a bíróság — szinte csábították a kisiparosokat a különböző visszaélések elkövetésére. Csak olaj volt a tűzre, amikor a mesterek tudomására jutott, hogy a vállalat műszaki ellenőre, Tamás Bálint, elsőrendű vádlott, és rajta kérészül Szilágyi János másodrendű vádlott, osztályvezető a különböző számlák elfogadásakor csúszópénzt kér, illetve fogad el. Bizonyos idő után már azok a kisiparosok is adtak pénzt, akitől nem kértek, mert úgy gondolták, hogy ezen az úton több és jobban fizető megrendeléshez juthatnak. Később vérszemet kaptak, s a számlába nemcsak a csúszópénz összegét építették be, hanem egyre nagyobb mértékben, el nem végzett munkát is leszámláztak, valamint a lehetségesnél magasabb árat érvényesítettek. Ha szigorú és következetes az ellenőrzés, erre nem lett volna módjuk. Am a számlákat a műszaki ellenőrök gyakran az irodában kollaudálták, s szó sem volt tételes felülvizsgálatról. Az „elnéző magatartásért” általában Tamás Bálintnak adták át a különböző összegeket, aki abból egy részt magánál tartott, a többit átadta a másodrendű vádlottnak. Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott 105, a másodrendű 207 ezer forinthoz jutott hozzá a társadalmi tulajdont megkárosítva, az előzőekben leírt módon. A vállalatnak okozott kár pedig meghaladta a 3 millió forintot. A nyomozás során más A Borsodi Sörgyárból naponta átlagosan 1,8 millió palack sör kerül ki. Ez any- nyit jelent, hogy a gyár ellátási körzetében minden egyes lakosra egy üveg sör jut. Bár a főzőüstök és a palackozó gépsorok is folyamatosan üzemelnek, a palackobűncselekményekre is fény derült; így a volt igazgató és egyik helyettese is a vádlottak padjára került. A bíróság a pénteki tárgyaláson tömören ismertette az ítéletet, s annak indoklását. Az ítélet kihirdetése így is órákon keresztül tartott... A megyei bíróság az ügyben 57 vádlott bűnösségét állapította meg, 1 vádlottat felmentett. Az ítélet részletes, írásbeli indoklása a közeljövőben készül el — várhatóan több száz oldalon. * A megyei bíróság Tamás Bálint elsőrendű vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben és társtet- tesi minőségben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és egyéb bűncselekmények miatt 4 évi és 6 hónapi. Szilágyi Jánost hasonló minősítéssel 4 évi és 10 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Béni Mihály kisiparost jelentős kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás miatt 2 évi és 6 hónapi, Fodor László kisiparost csalásért és üzérkedésért 3 évi és 6 hónapi. Juhász Károlyt jelentős kárt okozó csalás, magánokirathamisítás miatt 2 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A büntetőtanács Lilotor Dezsőt folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 1 évi. börtönben letöltendő, Soós Károlyt nagyobb kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt 8 hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A bíróság a többi vádlottat rövidebb-hosszabb tartamú szabadságvesztésre, felfüggesztett szabadságvesztésre, javító-nevelő munkára, illetve pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Udvardy József zó-kapacitás kevés. Ezen változtatnak majd a következő években. A közelmúltban kibocsátott és lejegyzett mintegy 150 millió forint értékű kötvényből befolyt összegből ugyanis a palackozó gépsorokat cserélik ki nagyobb kapacitásúra. Ezt a munkát, a gépsorok cseréjét, még az idén megkezdik — de hatása csak jövőre lesz érezhető. Orvosi rendelő épiil Marion Először még csak Sárospatakhoz tartozó „tanya” — később „tanyaközpont” — most pedig már önálló tanácsú település a nagy hírű iskolaváros határában fekvő Györgytarló. Ahogy közigazgatási státusa emelkedett, úgy vált egyre rangosabb településsé, biztosított egyre kulturáltabb életlehetőséget az ott lakóknak. Most, újabb, jelentős egészségügyi beruházás megvalósítását tervezik. A Borsodterv mérnökei tervezik a község részére az új orvosi rendelőt. A mintegy 4 millió forintos költséggel megvalósuló egészség- ügyi létesítményben kap majd helyet a „rendelő, váró, a kötöző, s itt látják el a terhes anyák tanácsadását, a csecsemőgondozást is. Gondoskodnak az egészségügyi dolgozók letelepítéséről is. Az orvosi rendelőhöz egy orvoslakást, valamint egy védőnői lakást is építenek. Július 1-től: Nyári Epfein A TIT Borsod Megyei Szervezete az idén 11. alkalommal tartja meg a már országszerte ismert nyári egyetemét, amelynek megnyitójára július elsején kerül sor, a hagyományoknak megfelelően, a miskolci egyetemen. A nyári egyetemre az ország különböző részéből, így Budapestről, Pécsről, Szegedről, Székesfehérvárról a tervezettnek megfelelő számban jelentkeztek a hallgatók. Annál meglepőbb viszont, hogy a miskolci, valamint a Borsod megyei üzemekből, vállalatoktól a vártnál kisebb számban vesznek részt. ■A tíz napig tartó előadások során olyan témákat vitatnak meg, mint többek között a pártirányítás és a gazdaságpolitika aktuális kérdései, a szakszervezetek feladatai a vállalatokon belül, vállalati érdekviszonyok, autonóm munkaszervezetek a vállalatokon belül — mindmind napjaink kérdései. Az előadásokat tapasztalatcsere-látogatások egészítik ki. A résztvevők ellátogatnak az Északmagyarországi Vegyiművekbe, tájékozódnak a kassai kohászati, valamint az eperjesi textilkombinát munkájáról. Hagyományos fórumműsorát közvetítette a miskolci rádió. A téma a műemlék- védelem, az ilyen jellegű épületek, kastélyok, várak sorsa, állagmegóvásuk, felújításuk és hasznosításuk volt. Számtalan kérdést kaptak a meghívott szakemberek, ezek közül jó néhányra — idő hiányában — nem tudtak válaszolni. A szokásokhoz híven e kérdésekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, s megkértük a fórum vendégeit, hogy az Észak-Magyar ország hasábjain válaszolják meg azokat. Először dr. Majoros László, megyei tanácselnök-helyettes válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A Herman Ottó Gimnázium tanulói kérdezték, hogy lesz-c az idén is építőtábor Ónodon, ugyanis a korábbi években diákok segítették az ónodi vár megmentését. — AZ ónodi vár feltárását 1985-ben kezdtük el. A régészeti munkákat a megyei múzeum dolgozói, míg a helyreállítást az Országos Műé ml ék-f elügye lőség v égz i. Ezekhez nyújt segítséget a megyei KISZ-bizottság által szervezett építőtábor, amelyet ez évben és ezután is működtetni szeretnénk. Szabó Elemér kérdezte Kazincbarcikáról: A szerencsi és a boldogkői várat példásan hasznosítják turistaszállásoknak. Nem mondható el ugyanez az abaújszántói Pa- tay, valamint a szirmabese- nyői kastélyról. Várható-e itt változás? — A Patay-kastély 1968-ig a tanács kezelésében volt. Kollégiumként, majd lakásként hasznosították. Utána a helyi, majd a szerencsi tsz kezelésébe került. Jelenleg valóban üresen áll. Veszélyeztetett kastélyként tartjuk nyilván, állagvédelméről gondoskodtunk, födém és tető is került rá. Vállalkozókat szívesen várunk hasznosításra. A szirmabesenyői szintén veszélyeztetett kastély, állagvédelme folyamatban van, hasznosítása nem eldöntött, több lehetőséget vizsgálunk. Keszthelyi Zsolt miskolci hallgató kérdése: Borsod megyében a lakóházak jelentős része műemléknek tekinthető. Felelősek-é az ilyen műemlék jellegű házban lakók a ház állapotáért? — A műemléki állomány 16 százalékát alkotják lakóházak (ez 95 épületet jelent). A népi épületek jelentős része és egyes lakóházak magántulajdonban vannak. A műemlék jellegű házban a lakók (tulajdonosok) a műemlékről szóló rendelet szerint felelősek az épület állapotáért. Kiss Nándor Sárospatakról kérdezte: Milyen tervek vannak a tokaji Dessewfjy-kas- tély hasznosítására? — A kastély mellett középiskolai kollégium épül. Tervpályázat készül az új kollégium bekomponálására, a műemléki környezetbe, majd rendbe teszik a Des- sewffy-kgstélyt is. Épületeiben a művészeti alkotóház lesz elhelyezve. Később ez lesz a bázisa a tokaji művésztelepnek és az írótábornak. A következő két kérdésre Olajos Csaba, a megyei tanács csoportvezető-főmérnöke válaszolt. Szilái Tibor kérdezte Miskolcról: Mezőkövesden követésre méltó lépéseket tettek a megye nagyon értékes népi műemlék-együttesének tekinthető Hadas település megmentésére és hasznosítására. Lesz-e folytatás? — Remélhetőleg lesz, eddig a múzeum hasznosította, de a rekonstrukciós tervek szerint kulturális, idegenforgalmi hasznosítása is elképzelhető. Több művész is érdeklődik az épületek iránt. Ezt örömmel vesszük, Mezőkövesd idegenforgalmi értéke nőne ezáltal. Debreceni Imre kérdezte Miskolcról: A füzéri vár helyreállítása évek óta beszédtéma. Mi várható a jövőben? — Több éves előkészítés után, az idén anyagszállítófelvonó építésével kezdődik a helyreállítás. Ebben segítenek a falu lakói is. A felvonót a szénbányák vállalat szereli, a geodéziai terveket társadalmi munkában a Budapesti Geodéziai Vállalat miskolci kirendeltsége készítette el. Az ötéves terv végére az állagvédelmi munkák befejeződhetnek. (sz—1) Köztünk szólva: Hol a helyünk? Egy-egy nép tudományos-műszaki fejlettségének szintje alapvetően meghatározza az adott országnak a világgazdaságban elfoglalt helyét, betöltött szerepét. Ám nemcsak az államok, de a két világ- rendszer versenyében is döntő jelentőségű a műszaki fejlettség állapota. Erről a fontos kérdésről tárgyaltak a múlt hét végén Budapesten, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kezdeményezésére tartott tanácskozáson a tudományos és műszaki élet képviselői és az e témákkal foglalkozó újságírók. Mint azt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára aláhúzta, hazánk a közepesen fejlett országok sorába tartozik. Az elmúlt évtizedek erőteljes gazdasági növekedése azonban azt eredményezte, hogy a közepes fejlettség a műszaki színvonalat tekintve napjainkban nagy differenciákat takar. Sok iparvállalatnál megtalálhatók a legkorszerűbb gépek és berendezések, ugyanakkor léteznek még régi, korszerűtlen technológiák, elavult gépek és idejétmúlt termelés irány ító módszerek is. A tanácskozáson szó esett róla: a gyorsabb műszaki haladásért sokat tehetnék a vállalatok. Úgy is mondhatnánk, hogy a gondokban és az eredményekben alapvetően a gazdálkodó egységék munkája tükröződik. Ez pedig azt jelenti, hogy a műszaki fejlesztés megvalósításának a kulcsa a vállalatok kezében van — állapította meg Pál Lénárd. A vállalatok rendelkeznek a fejlesztési kapacitás tekintélyes részével, nagyrészt a munkájukon múlik tehát az új tudományos és műszaki eredmények gazdasági hasznosítása. Természetesen mindez, vagyis az eredmény attól is függ, hogy a vállalatok milyen közegben működnek, hogy van-e befogadóképesség, megvan-e egyáltalán a szándék arra, hogy a fejlett technikát, a műszakitudományos eredményeket hasznosítsák. Ha viszont minden a vállalatoknál dől el, akkor úgy kívánatos továbbfejleszteni a gazdaságirányítás reformját, hogy az segítse a műszaki fejlesztési tevékenységet. Tehát a szabályozóknak arra kell ösztönözni, hogy a vállalatoknál a hosszú távú érdekek jussanak kifejezésre, hogy mindenütt belássák, a tudományos eredmények fel- használása nélkül nem képzelhető el műszaki haladás. A fejlődés mai szakaszában nekünk, magyarok számára az egyik legfontosabb feladat:, hogy a jól meghatározott célokhoz, amelyek a műszaki fejlesztés fő irányát jelentik, megtaláljuk a megvalósítás eszközeit. Mert azt aligha kell bizonygatni, hogy régi módszerekkel már nem lehet célhoz érni. Űj formákra van szükség, s fel kell tárni azokat a társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek fékezik a műszaki-tudományos haladást. Ebből a nem kis munkából a sajtó is kiveheti a részét. A hiteles, pontos és gyors tájékoztatás jelentőségéről szólt egyebek között Csur- gai Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, aki jobb, összehangoltabb munkára, együttműködésre kérte fel a kutatókat, tudományos szakembereket és a tömegtájékoztatásban dolgozó újságírókat. Ennek elsősorban a közvélemény látja a hasznát, mert reális képet kap a hazai tudományosműszaki haladásról. Ezzel együtt a sajtó felkészítheti a társadalmat az új tudományos-műszaki eredmények befogadására. L. L. Sokat főznek - mégis kevés
