Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. június 5., csütörtök A tankötelezettség gondjai „Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte” — énekel­te, búgta negyvenhét évvel ezelőtt a hamarosan sláger­ré vált filmdalt Ralben Edit, illetve annak megszemélye­sítője, Karády Katalin, aki valójában akkor, ezzel a filmszerepével indult el a hírnév útján, hogy hosszú éveken át a férfiszívek el­ső számú megdobogtatója legyen. Akinek énekelte, mi­közben a férfi háta mögött a ruhadarabjait sejtelmesen húzogatta le magáról, a da­rabbeli vőlegénye volt, dr. Egry Ivánnak hívták, a szí­nész pedig, aki alakította, már igen régóta a női szí­vek első számú dobogtatója, Jávor Pál. Nos, mindezt megnézhetik, ezt a hazai „ős­sztriptízt” is végigélvezhetik, akik jegyet váltanak a mo­ziba a mától műsorra tűzött Halálos tavasz című régi ma­gyar filmhez. Zilahy Lajos a húszas évek elején írta azonos című re­gényét, majd Kalmár IJlszIó 1939-ben filmet rendezett be­lőle. A regény fordulatai, eszmeisége szinte maradék­talanul átkerültek a filmbe, legfeljebb a történés ideje került jóval későbbre, és egyes szereplők foglalkozását változtatták meg. Okkal em­legetik ezt a f ilmet — és az alapművet, Zilahy regényét is — túlcsorduló érzelmekkel átitatott, csöpögős giccsnek. Akik látták hajdan, vagy ko­rábbi filmmúzeumi felújítá­sa idején, tanúsíthatják ezt még akkor is, ha az 1968- as filmmúzeumi bemutatása­kor csupa szipogás töltötte be az idősebb nézők meg­szállta széksorokat. Miért kell hát akkor napjainkban bemutatni? Alapvetően azért, mert aligha hihető, hogy napjaink nézői között nagy számban akadnának, akik az ebben a filmben ábrá­zolt világot vágynák, így a butuska szerelmi történet társadalmilag ártalmatlan, tragédiába torkolló végesok­kal inkább mosolyt — jó esetben szánakozó mosolyt — fakaszt, mintsem meg­döbbentene. De ennél fon­tosabb ok, ami minden régi műalkotásra, a leghitvá­nyabbra is érvényes: a film tanúskodik a korról, amely­ben született; elmondja a ma nézőjének, mivel trak- tálták akkor a mozilátoga­tókat, milyen életformát, -szemléletet hirdettek, nép­szerűsítettek, mivel próbál­ták megtölteni az agyakat a második világháború kitö­rése utáni hetekben. Csak egészen vázlatosan a filmről: a vidéki dzsentri­család Budapesten hivatal- nokoskodó fia szerelmes lesz egy nagyon előkelő és dús­gazdag lányba, el is jegyzi, majd azt hiszi, az hűtlen lett hozzá, ezért sürgősen egy másik lányhoz, egy ugyancsak szerelmi-csalódott hölgyhöz kapcsolódik, s mi­kor már azzal esküvőre ké­szül, megtudja, hogy a gaz­dag lány visszapártol hozzá, hát mit tehet egyebet, fő­be lövi magát, de csak a men­tőkocsiban hal meg, éppen az előtt a kis budai ház előtt, ahol titokban rande­vúzni szoktak, s ahol a már említett, akkor újnak ható vetkőzés-imitáció is végbe­ment. Ezért a történetért ugyan kár lenne felújítani, ha nincs a fentebb említett kortanúi vonása is a film­nek, meg nincsenek benne a már említett főszereplőkön kívül olyan színészi nagysá­gok, mint Szörényi Éva, Pe- thes Sándor, Somlay Artúr, Bihari József, Bilicsi Tiva­dar, Kamarás Gyula, Rózsa­hegyi Kálmán és mások. Polgár Tibor muzsikája biztosan most is sok fülben megragad, de a szirupos tör­ténet aligha. Ha valaki él- érzékenyül rajta, az ő dolga, de bizonyára azok lesznek többen, akik megmosolyog­ják, mondván, nahát, hogy az eleink min tudtak a mo­ziban elandalodni. ■.. A COCA-COLA KÖLYÖK A Dusán Makavejev ren­dezte ausztrál film fennen hangoztatja, hogy semmi kö­ze a híres és az egész vilá­got behálózó üdítőital-gyártó konszernhez, valójában még­is annak a reklámja. Ez viszont nem zárná ki, hogy jól szórakoztasson. Meg is teszi, de csak töredékesen, mert a jó száz percnyi tör­ténetben adódnak hosszabb- rövidebb üresjáratok is. Bi­zonyos 3ecker úr érkezik Amerikából Ausztráliába, hogy fellendítse a Coca-Co­la cég ottani forgalmát. Bra­vúros dolgokat csinál, csak egy kis aprócska .gyümölcs­léüzem gazdájával nem bír. Végül sok-sok izgalmas és mulattató fordulat ■ után tel­jes lesz a cég uralma az ötö­dik kontinensen, de addig adódik ClA-kaland, szerelmi ez-az, sok üldözés, vereke­dés, miegyéb, s ha nem is egyforma feszültséggel, mindvégig könnyed időtöl­tést jelent e film. Benedek Miklós Országszerte romlanak a tankötelezettség teljesítésé­nek mutatói, egyértelműen ez olvasható ki az általá­nos iskolai statisztikákból. Az utóbbi öt év adatai sze­rint a tanköteles időszak­ban, azaz 16 éves korig a tanulóknak csak 92,3—92,8 százaléka végzi el az álta­lános iskolát. Valamelyest derűsebb a kép, ha ideszá­mítjuk azokat is, akik gyógy- padagógiai intézményben, il­letve dolgozók általános is­kolájában fejezik be tanul­mányaikat, de így is alig- alig jutunk túl a 95 száza­lékon. A hiányzó csaknem öt százalék évente több mint 11 ezer fiatalt jelent, akik végbizonyítvány nélkül lép­tek ki az általános iskola kapuján. Kitelnék belőlük egy kisebb város lakossága. Mi lehet a magyarázata a visszaesésnek, hiszen a het­venes években jobban áll­tunk ennél. Miért nem jut hozzá ennyi ifjú ember a harmonikus társadalmi beil­leszkedéshez nélkülözhetet­len alapműveltséghez? A válasz nem a pedagógiai és a tanügyi irányítás belügye. Közös feladatunk ez, mert az iskola a jelenleg rendel­kezésére álló pedagógiai esz­közökkel, fölszereltséggel és személyi állománnyal elju­tott teljesítőképessége hatá­ráig. Ha a tankötelezettség el­mulasztásának okait keres­sük, hamarosan kitetszik, hogy mélyre nyúlnak a gyö­kerek, vagyis társadalmi problémák rejlenek az isko­lázási fegyelem lazulása mö­gött. Az alapfokú iskolából idő előtt kimaradók zöme ugyanis olyan családok gyer­meke, amelyek huzamosan a társadalom perifériáján él­nek, ennélfogva a társadal­mi munkamegosztásban is roppant alacsony fokon áll­nak. Divatos szociológiai ki­fejezéssel élve: halmozottan, azaz szociálisan és kulturá­lisan is hátrányos helyzetű­ek. Nem titok, hogy jelen­tős részük cigányszármazású. E réteg gyermekeinek is­koláztatása nagymértékben attól függ, hogy a zilált családok gondozását — a helyi erők összefogásával, a társadalmi szervekkel együtt­működve — a tanácsok mi­ként tudják megoldani. A nehéz helyzetű családok gye­rekeinek gondozásához szük­séges anyagi és személyi feltételek nem javultak, sőt több helyütt romlottak az utóbbi esztendőkben. Olyas­mire gondolunk, hogy ese­tenként éppen azon a tele­pülésen nincsen óvoda, il­letve ott akadozik az óvo­dáztatás, ahol a legtöbb rá­szoruló gyerek él. Természetesen az iskolák­nak is vannak gyenge pont­jaik a tankötelezettség ér­vényesítésében. Itt van mind­járt a hatévesek beiskolázá­sa, s az adatokból kirajzo­lódó helyzetkép enyhén szól­va nyugtalanító, mivel éven­te 10—12 ezer között mo­zog azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak be az általános iskolába. Leggyakrabban a következő okok miatt: iskolaéretlennek nyilvánítanak 8—9 ezer gyereket, mintegy másfél ez­ren csak gyógypedagógiai intézményben tanulhatnak, s közel háromezren sajátos egyéni okok miatt óvodá­ban maradnak még egy évig, körülbelül kétszázan képezhetetlenek, és éven­ként négyszáz-ötszáz gyerek tartózkodási helyéről egy­szerűen nem tudnak sem az iskolák, sem a tanácsok. Lám, a lemorzsolódás előbb megkezdődik, mint az isko­lába járás! Legtöbben vannak az is­kolaéretlenek, aminek egyik oka a tanköteles idő merev megállapítása. Az új okta­tási törvény életbe lépése számottevő javulást ígér e tekintetben. Az ötvenedik paragrafus azt mondja ki, hogy a gyerek általában at­tól a naptári évtől tankö­teles, amelyben a hatodik életévét — külön jogszabály­ban meghatározott időpontig — betölti, de hozzáfűzi, hogy a tankötelezettség kezdeté­nek időpontját a gyerek fej­lettsége alapján kell meg­állapítani. A fölvillantott nehézségek­ből is látszik, hogy az álta­lános iskolának még igen sokat kell tennie azért, hogy közoktatási funkcióját ered­ményesen szolgálhassa. Min­denekelőtt a kezdő szakasz, ezen belül is az első osztá­lyosok iskoláztatási körül­ményeinek alapos javításá­ra, a gyengék felzárkóztatá­sára kell nagy figyelmet for­dítani. A türelmes pedagó­giai munka persze csak ak­kor lesz igazán sikeres, ha találkozik a tanulóifjúság aktivitásával, céltudatos erő­feszítésével, és támaszkod­hat a szülők együttműködé­sére, a társadalom megérté­sére is. Közhely, hogy olyan lesz a jövő, amilyenné a fel­nőttek keze nyomán formá­lódik az ifjúságunk. Társa­dalmi-technikai előrehala­dásunknak fontos feltétele a felnövekvő nemzedék szi­lárd alapműveltsége, amely­nek megszerzéséhez a tan­kötelezettség teljesítése az első lépcsőfok. Egy kocka A Coca-Cola kölyök című ausztrál filmből. P. K. I. Türelmetlen nézők Ma délelőtt 11 órakor tartja évadzáró társulati ülé­sét a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Ez az idény végi aktus juttatja eszembe az elmúlt hónapok egy apró epizódját. A Három a kislány című daljáték nyilvános főpró­bájára, amely nem szerepelt a szokásos — bemutató előtti — Egyetemi bérletben, meghívtak több száz nyugdíjast, akik örömmel jöttek, hogy megtekintsék a régóta várt és sokszor hiányolt játékot. Mivel je­gyeket nem is adtak ki, mindenki oda ült, ahol leg­kedvezőbbnek ítélte. (Volt is némi válogatás kezdés előtt, meg aztán szünetben is.) A főpróba, illetve nyugodtan mondható, hogy elő­adás nagy sikerrel folyt le, a nézők nemegyszer nyílt­színi tapssal honorálták a produkciót, a felvonás vé­gó r is zúgott a taps. Aztán elérkezett a finálé, vége lett a játéknak. Várható volt, hogy hosszú taps­sal jutalmazza a nézősereg a színészeket. De nem. Néhány tenyér csattant össze csak, s míg a szereplők az előírt tapsrend szerint a rivaldához léptek, a né­zők felugráltak helyeikről. Először azt hittem, any- nyira lelkesek, hogy állva akarják ünnepelni-tapsolni a játszókat. Tévedtem. Egyszerűen siettek. Egymásra hógva-taposva igyekeztek a ruhatár felé . .. Ingyen, ajándékként nézték meg az előadást. Amíg az tartott, addig lelkesedtek, tapsoltak. Elfogyott az ajándék, elfogyott a türelmük... Siettek, mert már több ingyenes látványt nem várhattak ... (bm) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20; Félelem az önállóságtól. — 8.30: Nagy siker volt! — 9.49: Tücsökzene. — 10.05; Két keréken Magyarorszá­gon. — 10.35: Labirintus. —10.50: Az Állami Népi Együttes felvé­teleiből. — 11.38: A tulajdonsá­gok nélküli ember. Robert Mu­sil regénye rádióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Békekapcsolat. Beszélgetés. — 13.00: Népszerű fúvósmuzsika.— 13.40: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót*. — 14.09; A magyar széppróza századai. — 14.25: Ze­nei tükör. — 15.00: Olvasókör. — 15.30: Kórusainknak ajánljuk. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Ün­nepi könyvhét. — 18.02: Haydn: D-dúr szonáta. No. 42. — 19.15: Mundial ’86. — 19.25: Népszerű dallamokból. — 19.35: Élelmiszer- kutatók műhelyében. — 19.55: Mundial ’86. Franciaország— Szovjetunió labdarúgó-mérkőzés. — 21.50: Filmzene. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 22.25: Mun­dial ’86. — 22.40: Verbunkosok. — 22.54: Iskolapéldák. — 23.04: Évszázadok mesterművei. —0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.05: Lányi Ernő nó­táiból Béres Ferenc énekel. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: A Stúdió 11 felvételeiből — 12.25: Útikalauz üdülőknek.— 12.30: „Énekeltem én: Hegedűs Lászlóné”. — 12.45: Erdélyi ma­gyar népzene. — 13.05: Nosztal­giahullám. — 14.00: Zenés be­szélgetés Psota Irénnel. — 15.05: Néhány perc tudomány. —15.10: Operaslágerek. — 15.45: Tör­vénykönyv. — 16.00: Találkozás a stúdióban. — 17.08: Witold Szczurek dzsesszegyüttese ját­szik. — 17.30: Tanakodó. — 18.30: Slágerlista. — 19.05: Operettked­velőknek. — 20.08: A Poptarisz­nya dalaiból. — 21.05: Rádiószín­ház. — 21.45: Néptáncok. — 22.16: Kirándulás a spanyol ko­molyzenében. — 23.15: Sporthí­rek. — 23.20: Legkedvesebb ver­seiből válogat: Maros Gábor. — 23.46: Most érkezett. — 0.15: Éj­fél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Magyarán szólva. — 9.23: Régi magyar da­lok és táncok. — 9.49: Machaut: Notre Dame-i mise. — 10.16: Igor herceg. Opera. Közben: 11.30: Pillanatkép. — 11.35: Az opera- közvetítés folytatása. — 13.05: Szintézis. — 13.35: A Mandel­kvartett hangversenye. — 14.02: Zenekari muzsika. — 15.00: Pop­hullám. — 16.00: Figaro házassá­ga. Operarészletek. — 17.00: Meg­tervezett véletlenek. — 17.15: Ú< lemezeinkről. — 18.01: Holnap közvetítjük ... — 18.30: A Ma­gyar Rádió román nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.05: Ro­mantikus muzsika. — 19.35: Rá­dióhangversenyekről. — 20.05: A Magyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekarának hangverse­nye. — 21.10: ion Ivan Roncea hárfázik. — 21.25: Operaest. — 22.19: A névtelen jegyző köi*~' — 22.48: öreg barackfa. Koszto­lányi Dezső novellája. — 22.52: Naplaink zenéje. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Szó-szó­lóban. Gyarmati Béla jegyzete. — Kisgyőri látogatás. — S he­lyét. benőtte a gaz. — A gyógy­növényekről. — A zirci arboré­tumban.) — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (Az Eger Városi Tanács V. B. a lakóterü­letek es peremkerületek tiszta­ságáról tárgyal. — Gyámügyi munka Rétságon és környékén.) — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. televízió 1. MŰSOR: 15.50- Hírek. — 15.55: Tér és idő. Dokumentum­film. — 16.45: Képújság. — 16.50: Reklám. — 16.55: Telesport. — 17.55: Betűreklám. — 18.05: Minden lében két kanál. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Rek­lám. — 19.30: Híradó 1. — 19.50: Labdarúgó-VB. — 21.50: Betűrek­lám. — 21.55: Hírháttér. — 22.40: Híradó 3. — 22.50: Himnusz. 2. MŰSOR; 17.50: Képújság. — 17.55: Kerek világ. — 18.10: Pik egérke. — 18.25: Tízen Túliak Társasága. — 19.00: A török isz­lám művészet. — 20.00: Hangver. seny a stúdióban. — 21.20: Száz- híres festmény. — 21.30: Híradó 2. — 21.50: Cervantes élete. 1. rész. — 22.45: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: lskola-tv. — 9.20: Mával a holnapért. Zenés műsor. —10.40: Ketten a sok közül. Dokumen­tum fi lm. .— 11.00: A televízió diszpécserszolgálata. — 11.30: Or­vosi tanácsok. — 11.45: Hírek. — 11.50: A rendőrség naplójából. — 15.55: Hírek. — 16.00: Iskola-tv. — 16.25: A fasizmus ellen har­coltak. 2. rész. — 16.55: A test­mozgás egészség. — 17.05: Amit a humuszról tudni kell. —17.55: Tudósítóink jelentik. — 18.20: Es­ti mese. — 18.30: URH-kocsi­val. — 19.10: Gazdasági jegyze­tek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Lab- darúgó-VB. — 21.50: Arany Prá­ga ’86. Tv-fesztivál. — 22.05: Folklórműsor. — 22.55: Hírek. mozi BÉKE: A tűz háborúja. Szí­nes kanadai szöveg nélküli ka­landfilm. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: nlO, fl2 és f7 órakor. — Halálos tavasz. Magyar film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Kezdés: f3 órakor. — Coca-Cola kölyök. Mb. színes ausztrál vígjáték. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! III. helyár! Kezdés: Í5 órakor. — Éden boldog-boldog­talannak. Mb. színes francia film. 18 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: f9 órakor. — BÉKE KAMARA; A sziget lo­vasai. Mb. kubai film. Kezdés: 4 órakor. — Vadlovak. Mb. szí­nes új-zélandi film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — TÁNCSICS: Aranycsapat. Szí­nes magyar filril. II. helyár! Kezdés: f4 órakor. — örült ró­mai vakáció. Mb. színes olasz vígjáték. II. helyár! Kezdés: Í6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KA­MARA: Elnézést, néz ön fut­ballt? Színes NDK-beli vígjáték. Kezdés: f5 órakor. — Ki kém, ki nem kém? Mb. színes ame­rikai vígjáték. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — SZIKRA: Az elvarázsolt’ dollár. Színes magyar film. III. helyár! Kez­dés: 4, 6, és 8 órakor. — FÁK­LYA: Aladdin és a csodalám­pa. Mb. színes japán rajzme- sefilm. II. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — Excalibur. I—II. Mb. színes ír kalandfilm. Dup­la II. helyár! 16 évén felüliek­nek! Kezdés: 8 órakor. — FÁK­LYA KAMARA: Ufó Arizoná­ban. Mb. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Hamupipőke. Mb. szí­nes amerikai rajzmesefilm. II. helyár! Kezdés: f5 órakor — Váratlan fordulat. Színes szov­jet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f7 óra­kor. — TAPOLCA, ADY: Tisz­teletbeli konzul. Mb. színes an­gol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 7 és 9 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Vad banda. Mb. színes amerikai kalandfilm. 18 éven felülieknek! III. helyár! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI: Életben marad­ni. Színes amerikai zenés film. Kezdés: f8 órakor. — NEHÉZ­IPARI MŰSZAKI EGYETEM : Fehér törzsfőnök. Mb. színes amerikai kalandfilm. II. hely­ár! Kezdés; 5 és 7 órakor. — VASAS PARKMOZI: Szenvedély végszóra. Mb. színes francia vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kez­dés: 9 órakor. — NÉPKERT, SZABADTÉRI MOZI: A pisz­kos ügy. Mb. színes amerikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 9 órakor. — MISKOLC-HÁMOR: Szökés a ^ halál elől. Magyarul beszélő francia film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! II. hely­ár! Kezdés: f6 órakor. — MIS- KOLC-PERECES: Balekok. Mb. színes francia film. III. hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — KA­ZINCBARCIKA, BÉKE: A ló­tolvaj lánya. Színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés; 4 és 6 órakor. — LENINVÁROS: Egy marék­nyi dollárért. Színes olasz wes- ternfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD: Égig érő fű. Színes magyar film. Kezdés: 6 órakor. — Szerelmi lázálom. Mb. színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyűr! Kezdés: 8 órakor. — ÖZD, BÉKE: Az élet szép. Mb. színes szovjet-olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 5 órakor. — a le­győzhetetlen Vutang. Mb. szí­nes kínai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — SÁROSPATAK: A kismaszat. Színes magyar film. Kezdés: fél 5 órakor. — Mégis ki­nek az élete? Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 7 órakor. — SZERENCS: Azt mondják; bal­eset. Mb. színes francia krimi. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! II. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — EDELÉNY: Nincs kettő négy nélkül. Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt III. helyár! Kezdés: f6 órakor. színház 5. csütörtök Teli zseb Huszka bérlet Kezdés: este 7 órakor A Miskolci Közlekedési Válla­lat felvételre keres: jegycllenőrt. Jelentkezni lehet: Baross G. u. 13—15. Irodatakaritót. Jelentkez­ni lehet: a vállalat gondnoká­nál, Szondi Gy. u. 1. Gépírónőt azonnali belépéssel alkalmaz a Borsod Megyei Lap­kiadó Vállalat. Jelentkezés sze­mélyesen : Miskolc, Bajcsy-Zs. ti. 15. sz. alatt, a második eme­leti titkárságon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents