Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

Csütörtökön délelőtt 1(1 órakor megkezdődik az Or­szággyűlés nyári ülésszaka. A plenáris tanácskozás egyik napirendi témája — ebben az évszakban szokásosan — a ..zárszámadás" az előző esztendő gazdálkodásáról, hi­vatalosan: törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 191)5. évi költségvetésének végre­hajtásáról; s a I örvény javas­lat része ezúttal a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi ter­vének végrehajtása is — lé­vén középtávú tervidőszak­záró esztendő a tavalyi. A javasolt napirend másik pontja; miniszteri beszámoló a tíz évvel ezelőtt megalko­tott honvédelmi törvény végrehajtásáról. Az ülésszakot megelőzően — a kialakult gyakorlat sze­rint — az Országgyűlés szakbizottságai az elmúlt két hétben érdemi munka- üléseken foglalkoztak a plé- num elé 'kerülő napirendi té­mákkal. Összesen .nyolc bi­zottsági tanácskozáson — a zárszámadási, illetve a hon­védelmi téma előterjesztése­it megvitatva — több mint 80 képviselői felszólalás hangzott el. Megállapítható, hogy a törvényhozás bizott­sági tagjai előzetesen egyet­értésüket fejezték ki a tava­lyi költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat­tal. s várakozással tekinte­nek a honvédelmünk helyze­tét elemző miniszteri beszá­moló elé. Tanácsülés Kazincbarcikán „A város - város kell, hogy legyen E tudósítás élére kívánko­zik egy megállapítás; a bar- cikai tanácstagok aktivitása, a városért, a lakosságért lenni akarása igen jól érző­dött a tegnapi tanácsülésen. A 8 napirendi pont közül Kazincbarcika hetedik ötéves pénzügyi terve szerepelt a középpontban, s végső soron a maratoninak nevezhető ta­nácskozás (e témával 8 órá­tól 12-ig foglalkoztak), súly­ponti kérdését jelentette, je­lezve ezzel azt is, hogy nem mindegy: a város az elkö­vetkezendő öt esztendőben hogyan, mely területeken fej­lődjön leginkább. A város tanácselnöke. Ta­kács István szóbeli kiegészí­tést fűzött az írásos anyag­hoz, majd következtek a kér­dések, hozzászólások, javas­latok. Ezek során tapasztal­ható voll, hogy a tanács lel- jes mértékben betöltötte a Tanácstörvényben olvasható szerepét, nevezetesen: „A tanács hatáskörét ülésein gyakorolja". Mivel e tanácskozás tarta­lomban oly gazdag volt. ez­úttal mindenképp a hozzá­szólásokkal. a főbb gondok­kal érdemes e helyütt fog­lalkozni. (A hetedik ötéves tervi konkrétumok ismerte­tésére lapunkban még vissza­térünk.) Hangsúlyozottan ki kell emelni Kazincbarcika váro­sias jellegének és körzetköz­ponti szerepének erősítését. Erről Majoros László, a me­gyei tanács elnökhelyettese beszélt. Elmondotta továb­bá: a város — város kell, hogy legyen, valamint azt, hogy itt kell a magasabb szintű ellátást biztosítani, mivel a vonzáskörzet lakos­sága ezt az igényét itt elé­gítheti ki. Kitért arra is. hogy egy város és a környe­ző települések közöli politi­kai. társadalmi, gazdasági kapcsolatok kell. hogy legye­nek. s vannak is. Az egyik hozzászóló sze­rint az ellátás terén Kazinc­barcika alacsonyabb szinten van. mint a megyei átlag. Ezért javasolta, hogy a sok prioritásból „húzni" kellene, éppen az itt élők ellátásá­nak javítása érdekében; kér­te a terv átdolgozását. Kereskedelmi helyzet, egész­ségügyi ellátás, fedett uszo­da építése, lakás. Ezek vol­tak azok a fő kérdések, me­lyeket — sokszor egymással összefüggésben — érintetlek a tanácstagok. De ugyan­csak fontosnak tartják az utak javítását, új iskola és kollégium építését is. Újhelyi Tibor, a városi pártbizottság első titkára megelégedéssel nyugtázta az ülés nyílt, kritikus hangvé­telét. Hozzátette: tovább lép­ni csak ilyen légkörű és szel­lemű tanácskozások révén lehet. Az ülésen kialakult vi­ta életszerűbbé formálja a (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÉSZAKMIRSIAG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 149. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. június 26. a IKSZ kongresszusa Az új-belgrádi Szava-köz- pontban szerdán délelőtt megkezdődött a Jugoszláv Komm u n isták Sző ve tségé­nek XIII. kongresszusa,.ame­lyen közel 2,2 .millió tag kép­viseletében 1742 teljes jogú küldött vesz részt. Vendég­ként 121 kommunista és munkáspárt, valamint szo­cialista, szoci á l demok rata és haladó párt delegációja van jelen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt iküldöttségét Havasi Ferenc, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára ve­zeti. Az SZKP delegációja élén Gejdar Alijev. a KB PB tag­ja. a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhe­lyettese áll. A négynapos kongresszust pontiban 10 órakor Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB El­nöksége elnöke nyitotta meg. A legmagasabb pártfórum küldöttei ezután egyhangú­lag megválasztották a ta­nácskozás 62 tagú elnöksé­gét. valamint mumkatestülé­téit. s elfogadták a kong­resszus napirendjére és ügy­rendjére előterjesztett ja­vaslatokat. A delegátusok egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, hogy a kongresszus két na­pon át munikabi'e1 (súgókban tanácskozzék. A hat bizottság elnöksé­geinek és tagjainak megvá­lasztása után Vidoje Zsarko­vics lépett a szónoki emel­vényre és tartotta meg vita­indító beszámolóját. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára. a magyar küldöttség vezetője szerdán átadta a legmagasabb jugoszláv párt­fórum elnökségének azt az üdvözletei, amelyet az MSZMP KB küldött a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége XIII. kongresszusá­nak. r az alján Kádár János fogadta Kenan Evrent A török államfő látogatása a BHG-ban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra, az. Elnöki Tanács tagja szerda délelőtt a Parlament­ben találkozott Kenan Ev- rennel. a Török Köztársa­ság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó elnö­kével. A szívélyes -légkörű meg­beszélésen véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a nem­zetközi biztonságot fenyege­tő veszélyek elhárításának, a különböző társadalmi rendszerű országok bizalom­építésének és a kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztésének lehetőségeiről. A magyar—török kapcsola­tokat áttekintve egybehang­zóan megerősítették az együttműködés fejlesztésére irányuló kölcsönös szándé­kot. A találkozón részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter és Szalai Lajos, hazánk ankarai nagy­követe, illetve Vahit Haleí- oglu, a Török Köztársaság külügyminisztere, valamint Asaf Inhan, Törökország bu­dapesti nagykövete. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke délután szállásán kereste fel Kenan Evrent. Találkozójukon szi­Kenan Evren Budapesten. A török államfő szerdán felkereste a Budapesti Híradástechnikai Vállalat Fehérvári úti gyárát. vélyes légkörű megbeszélést folytattak, amelyen részt vett Szalai Lajos, hazánk ankarai valamint Asaf Inhan, Törökország budapes­ti nagykövete. A nap folyamán a török köztársasági elnök ellátoga­tott a BHG Híradástechni­kai Vállalat Fehérvári úti gyárába. Itt Horváth Ferenc ipari államtitkár, valamint a BHG vezetői fogadták. Ke­nan Evrent Berecz Frigyes vezérigazgató tájékoztatta a több mint 10 ezer dolgozót foglalkoztató. nagyvállalat munkájáról, fejlődéséről, piaci tevékenységéről. Délután Kenan Evren — Szépvölgyi Zoltánnak, a Fő­városi Tanács elnökének ka­lauzolásával — a fővárossal ismerkedett. Rövid városnéző útja során, a budai Várban megtekintette az utolsó bu­dai török pasa, Abdurrah- mán emlékkövét, majd a Ha­lászbástyáról gyönyörködött Budapest panorámájában. Mit szeretnénk és mit tervezhetünk? Összefogással - milliók Társadalmi munkák Miskolcon Javaslatot fogadtak el teg­nap délelőtt a városi ta­nács végrehajtó bizottsági ülésén, amely a Miskolcon megvalósítandó. VII. ötéves tervi társadalmi munkaprog­ramot tartalmazta. E középtávú terv hangsú­lyozottan számol a telepü­lésfejlesztést segítő társadal­mi munka már korábban is bizonyított értékteremtő ere­jével. például azzal a lény- nvel, hogy az elmúlt öt év­ben. a lokálpatriotizmus eredményeként 510 millió forint értékkel gazdagodott a város. A mai gazdasági körülmények között pedig a szép hagyományokkal bíró kollektivizmus jelentősége 'tovább fokozódik. Magyarán: jobban számítunk egymásra, a másikra, a kisebb-nagyobb közösségekre. Ennek alap­vető feltétele persze az ér­dekek egyeztetése, a széles körű vélemények, javasla­tok összehangolása a párt­ós állami szervekkel. A célkitűzések alapján az 1986— 1990-es években több mint 500 millió forint értékű társadalmi munka megvaló­sításával számolnak. A ten­dencia változatlan: a tele­pülésfejlesztési elképzelések megvalósítása, a kiemelten új lakótelepek komfortosí­tása és a peremterületek alapellátásának a fejlesztése. Ezenkívül folytatni kell az elmúlt tervidőszakban meg­kezdett beruházásokat, így a társadalmi összefogással épü­lő műjégpálya kettes üte­mét, a tudomány és techni­ka hazát, a Garadna-völgyi Ipari Emlék- és Kiránduló­parkol, és a lovasiskolát. Az eddiginél nagyobb jelentő­séggel bir majd e munkák során a meglevő értékek megóvása, a lakókörnyeze­tek szebbé tétele. A város gazdálkodó egységeinek a megnyerésével szeretnék to­vább növelni a kommunista műszakokból származó pénz­bevételeket is. A középtávú társadalmi munkaprogram koncepciói elsősorban a tanácsi tervek m eg valós í tósál szolgál jak. Kiemelve a fenntartási. és szem előtt tartva a fejlesz­tési feladatokat is. A legfon­tosabb elképzelések öt ka­tegóriába csoportosíthatók. Az elsőbe tartoznak a tár­sadalmi összefogással épülő létesítmények, illetve ezek áthúzódó feladatai, mint az előbb már említett műjég­pálya, vértranszfúziós állo­más stb. A pénzügyi lehető­ségek függvényében szeret­nék még megvalósítani a gyermektáborok fejlesztését, például a perecesi napközis tábor szociális épületének a felépítését. További említés­re méltó ötletek: szabadtéri színpad a Hámán Kató le­ánykollégium udvarán, vi­dámpark tervezése, kivitele­zése, a bánkúti sífelvonó megépítése. Városképi szem­pontból igen lényeges és' he­lyeselhető elképzelés Miskolc bejárati útjainak a rendezet­té tétele, úgynevezett szín­vonalas ..fogadókapuk" ki­alakítása is. A második kategóriába so­rolhatók a tervezett tanácsi fejlesztésekhez kapcsolódó társadalmi munkák, például a szociális foglalkoztató bő­vítése, a Szabadság tér kor­hű közvilágítása, a Népkert rehabilitációja stb. A har­madik kategória tennivalói a városüzemeltetési feladatok­kal összefüggésben valósítha­tók meg. Gondolunk itt a gyermek intézmények á Hágá­nak a megőrzésére, a ko­rábban megvalósult létesít­mények felújítására, a város tisztaságának, rendjének ja­vítására. A negyedik kategória el­sősorban a lakossági össze­fogásra építve tervez: a jár­dák. utak. csapadékelvezető árkok építéséi, zöldterületek gondozását stb. Az ötödik pedig a vállalatok, intézmé­nyek felajánlásaira számítva tűzte célul többek között a város sportlétesítményeinek felújítását. Nem elhanya­golható e sorban a kommu­nista műszakokból származó pénzbevétel sem. és az egyéb, cégek által biztosí­tott kedvezmények (anyag, munkagép. fuvar. stb.) anyagi vetülete sem. Összességében tehát el­mondható, hogy a VII. öt­éves terv során Miskolcon is megnövekszik a társadal­mi munkavégzés súlya. A számtalan célkitűzés megva­lósításához (melynek terve­zett értéke meghaladja az 500 millió forintot) mint­egy 120—140 millió forint tanácsi pénzeszközt szeret­nének biztosítani. K. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents