Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. június 3., kedd Talán túl sokat vártam a csütörtök esti tévéjátéktól, talán túl elevenen élt bennem a közel negyedszázada olvasott alapmű — Jan Otcenasek regényének, a Rómeó, Júlia és a sötétségnek — hangulata. Mindenesetre a Zsurzs Éva nyújtotta tévéélmény alatta maradt várakozásomnak. El szeretném mondani, miér-t. Volt egy rokonszenves Júlia, akit a műben Eszternek hív­tak, volt hasonló párja, Rómeó, azaz Pavel, szerepelt a fiú csendes papája, a szorongó szabómester, megjelent a ma­ma, Capek úr, a szabósegéd, s ott volt a tragédia közvet­len forrása, a koilaboránssá lett szomszéd, Rejsek úr. A té­véjátékbeli történet szinte szó szerint követte Otcenasek regényének fordulatait, átültette abból a dialógusok java részét; csaknem azonosak a történések, a beszélgetések, mégis merőben más kép bontakozott ki előttem. Egy vala­mi ugyanis hiányzott a tévéjátékból, szinte csak a címé­ben volt jelen: a sötétség. Legfeljebb szürkeség volt a hát­térben. S talán nemcsak a háttérben. Engedtessék meg egy kis kitérő, mert feltételezésem szerint a tévénézők igen jelentős hányada, minden bizony­nyal a többsége vagy még nem is élt a történés idejében, vagy még kisgyermek volt. 1942-t mutatta a naptár. Az alapregény írója, az 1924-ben született Jan Otcenasek ép­pen akkor készült az érettségire, mint a regénybeli Pavel, s akkor történt valami a nácik megszállta Csehországban — Csehszlovákiát már régen feldarabolták, Prága a Cseh- Morva Protektorátusnak nevezett, németek uralta ország­rész fővárosa volt —, amit ugyan hallottunk a játékban többször is, de éppen negyvennégy év telt el azóta a ret­tenetes június eleje óta, s bizonyára sokan nem emlékez­hetnek arra a rettenetre, amely akkor Európa több orszá­gában eluralkodott: Prágában a cseh hazafiak merényletet követtek el Heydrich birodalmi kormányzó ellen, aki bele is halt sérülésébe, s ennek megtorlásaként a németek Li­dice falu teljes népességét kiirtották, a falut lerombolták, a földdel tették egyenlővé. (Ugyanezen a napon, hasonló ke­gyetlen módon irtották ki egy kis francia falu, Oradour lakos­ságát két évvel később.) Csehországban nem volt áruló ha­zai kormány, azért kellett .kormányzót kineveznie Hitlernek, s ezért volt ott annyira sötét minden, az emberek hangu­lata, a bezárkózott családok élete, az egész képzeletbeli ég­bolt az ország felett. Ebből a sötétségből jött át kevés a képernyőn, ezt a ‘rettentő korhangulatot nem tudta elég érzékletesen felmutatni Zsurzs Éva rendezése. Láttuk a cselekményeket, például azt is, hogyan hurcolták el a ma­gányos festőt a gestapósok, láttunk terpeszállásban német katonákat, hallottuk a kivégzendők névsorát a rádióban, mégis Pavel és Eszter története valahogy nem ebben a sö- ' tétségben játszódott, hanem mint egy szürke freskó előtt, az előtérben. De nem érződött az a prágai hangulat, amely azt sugalmazta — mint Otcenasek írja —, hogy „csupán hektoliterei a meleg vérnek bosszulhatják meg azt az egyet­len embert, aki szétlőtt májjal halódott ágyában. Az appa­rátus lázasan dolgozott, a pánikká duzzadt suttogó propa­ganda orgiákat ült." A kortárs nézőkön kívül keveseket érinthetett meg a maga valóságában ebből a tévéjátékból 1942: igaz légköre. A színészek inkább eljátszották szerepeiket, mintsem él­ték volna, Pap Vera és Mácsai Pál alakításain, a szabó­műhelybeli pillanatokon ritkán sütött át a sötétség rette­neté, a veronai szerelmespár rövid életű, tragikus szerelme fölébe kerekedett a prágai zsidó lány és keresztény fiú szerelme hátterében eluralkodó történelmi sötétségnek. Pe­dig Otcenasek nem szerelmi históriát akart írni. Mint már írtam, a szerző hősével azonos korú, élményei nagyjából azonosak a Ravelével és amikor 1958-ban megírta regé­nyét, hazája, benne Prága 1942-es életét akarta felmutatni. Tudom, hogy a tévéjáték szuverén alkotás; nem lehet rajta számon kérni az alapmű jegyeit — egyébként a regény a hatvanas évek elején jelent meg először magyarul, később a csehek mozifilmet készítettek belőle, amit emlékezetem szerint a Magyar Televízió is sugárzott valamikor —, azonban a hiányérzetemet nem tudom leküzdeni, ha az adaptált műből éppen az a korbeli sötétség hiányzik nagy­részt, aminek bemutatásáért a szerelmi történet, Eszter tra­gédiájának históriája megszületett. Aki ebből a tévéjáték­ból következtet az 1942-es prágai állapotokra, téves követ­keztetésekre juthat. Egészében tisztességes, jó szándékú mun­ka ez a tévéjáték, de a szürkévé fakuló sötétség nagyon ár­tott neki. * Két megjegyzés még a hétről: — Örülök, hogy a Tele- ráma részletes és egészében jó áttekintést kínáló beszá­molót adott a 26. miskolci tévéfesztiválról; kár, hogy Fu- kász György két előadását a szövegben összecserélték. — Igen jó, hogy a műsorszerkesztés gondol a futballért nem lelkesedő nézőkre is. Az elmúlt hétvégén a meccsek kö- zött-mellett öt játékfilmet, illetve tévéjátékot is kínáltak. Benedek Miklós Nyelvtisztaság, valóságfeltárás, hagyományőrzés A Kazinczy Ferenc Társaság üléséről Egy.re gazdagabb prog­rammal és tartalommal je­lentkezik az egy éve alakult Kazinczy Ferenc Társaság. Jó szívvel írom ezt, mert jó leírni. Kulturális életünk ép­pen nem bővelkedik mosta­nában hasonló eredmények­ben. A szerencsi tanács ta­nácskozó termében tartották meg a Kazinczy Ferenc Tár­saság második negyedévi ülését. Ezek az ülések — a dolog természetéből követ­kezően — rutinszerűen szok­tak lezajlani. Most is beszá­molóval kezdődött; az utolsó üléstől végzett munkáról, a társaság életéről. Nyomda­kész az évkönyv (szeptem­berben már kézbe vehetik a tagok), amelyben értékes ta­nulmányokat olvashatunk majd. De más kiadványok gondozását is vállalja a KFT, mint például a Busa Erzsébet készítette Kazinczy bibliográfiáét, vagy Váczy János Kazinczy monográfiá­jának másbdik kötetéét. Bő­vülnek a kapcsolatok is — más irodalmi társaságokkal. Remélhetően pezsdítően fog hatni a megye szellemi életére az a pályázat is, amelynek tervezetét Homon- nayné Joób Klára ismertet­te. (Ha elkészül, közölni fog­ja lapunk is.) Most csak vázlatos ismertetésére szorít­kozhatunk. „A pályázat cél­ja a falukutatás haladó ha­gyományainak felelevenítésé­vel egy adott település kul­turális helyzetének, viszo­nyainak, a mai lakosság élet- és munkakörülményei­nek, társadalmi rétegzettsé­gének, gondolkodásmódjának, magatartásának, szokásai­nak, művelődési-közéleti-kö- zösségi szükségleteinek és le­hetőségeinek a megmérése. A jelenlegi helyzetkép egy- vagy többszempontú bemu­tatásával a településfejlesz­tés, a falupolitika hatéko­nyabb megalapozásának, a jövő tudatosabb alakításá­nak elősegítése”. A témakö­rök úgy lesznek kialakítva, hogy bőséges választékot kí­nálnak azoknak a pedagógu- sonak, népművelőknek, főis­kolásoknak — (vagy más­nak), akit érdekel az apró­falvak sorsa. A tematikához szakirodalmat és módszerta­ni segítséget is ad majd a Kazinczy Ferenc Társaság, .illetve a sárospataki főisko­la, amelynek szép hagyomá­nyát: a falukutatást kíván­ják ezzel feleleveníteni, il­letve folytatni. A pályázat hasznát aligha kell itt ecse­telni. Pedagógiai, népműve­lői munka elképzelhetetlen tudatosság és alapos környe­zetismeret nélkül. Különösen a kistelepülések magukra ha­gyottak, szegényesek. Maga a felmérés ugyan még nem változtatja meg a körülmé­Eddig is gazdag, változa­tos kiállítási anyagot kí­nált az ország közeli és messzi tájairól Sárospatakra látogató mintegy évi két­százezer kirándulónak ha­zánk egyik legszebb, leg­épebb várépítészeti remeke, a Rákóczi-vár és a benne működő Rákóczi Múzeum. A tizenkét állandó jellegű kiállításon a közönség meg­ismerkedhet reneszánsz kori kőfaragványokkal, a Rákóczi" család, a Rákóczi-kor írásos és tárgyi emlékeivel; a to- kaj-hegyaljai szőlőmívesség történetével, a zempléni üveghuták termékeivel, a bodrogközi népi textilművé­szet gyönyörű alkotásaival és még sok más, szebbnél szebb értékeivel a nagy múltú zempléni tájnak. Most tizenharmadiknak megnyílt a vár déli fekvésű kazamatájában a történeti kerámiakiállítás. Az elha­nyagolt, omlatag pincerész-i ben dr. Janó Ákos igazgató, Dankó Katalin régész és Kiállítóterem — kazamatában munkatársaik évekig tartó munkával egy újabb, rend­kívül kellemes kiállítási he­lyiséget alakítottak ki. A Rákóczi-várban és a vár te­rületén csaknem négy évti­zede folyó feltárási és fel­újítási munkák során kü­lönböző korokból származó gazdag kerámiaanyag került felszínre. Ennek legszebb darabjait most történetiség szerint, szakszerű „tálalás­ban” mutatja be a kiállítás a látogatóknak. Sárospatakon évszázado­kon át híres fazekasdinaszti­ák éltek, s a pataki kerá­mia reneszánszát éli napja­inkban is. A kiállított re­mekek közül különösen gyö­nyörűek a 17. században a Héce nevű városrészben le­telepedett anababtisták, is­mertebb nevükön a habá­nok alkotásai. A finom íz­léssel rendezett kiállítás át­tekintést ad a hajdani zemp­léni manufaktúrás kerámia- üzemek termékeiről is. A szép számú közönséget von~ó kiállítást dr. Czeglé- dy Ilona kandidátus, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum fő­munkatársa nyitotta meg; Katona Imre, az Iparművé­szeti Múzeum kerámiaosztá- lyának vezetője pedig nagy érdeklődéssel kísért tárlat- vezetést tartott. A kiállítás kellemességéhez az Állami Zeneiskola zenekarának szép műsora nagyban hozzájárult. (h. j.) nyékét, de igen sok segítsé­get adhat az irányításnak, a gyakorló szakembernek is. Szép és valóban izgalmas előadásban ismertette Kato­na Rezsőné azt a nyelvésze­ti, sőt nem túlzás, ha azt mondom, hogy kicsit szoci- ográfiái-tömeglélektaní ku­tatást, amelyet a Kazinczy Ferenc Társaság kezdemé­nyezett és folytat. A durva beszéddel kapcsolatban ké­szítették a felmérést igen széles körben, azaz az ifjú­ság és a felnőttek (munká­sok) körében, kis települése­iken, és a városokban is. El­készülte után remélhetően hamarosan olvashatjuk ma­gát a tanulmányt is, ám ma­gának a kutatásnak a folya­mata, eddigi eredményei is sok tanulságot kínálnak. Egyszersmind el is szomorí- tották az ülés résztvevőit. A legmegdöbbentőbb „ered­mény” az, hogy a megkér­dezettek többsége (1300 kér­dőív érkezett eddig vissza) természetes jelenségnek tart­ja a nyelvi, következésképp magatartásbeli durvaságot. Sok embert, fiatalt sem a fő­nök, pedagógus, vagy a má­sik nem jelenléte sem tart vissza a zaftosabb kifejezé­sek használatától, s remény­telennek ítélik meg a leszo­kást, a jelenség megszünte­tését is. A kibontakozó esz­mecserében érdekes észrevé­telek és javaslatok is hang­zottak el a témáról. Abban mindenki megegyezett, hogy nem csupán nyelvi jelenség­ről van szó, tehát az orvos­lás sem várható csupán a nyelvészektől. A család, az iskola, a munkahely, a tö­megkommunikációs fórumok (tévé, rádió, sajtó, de a szép- irodalom isi), a közélet, te­hát csak az egész társada­lom összefogása hozhat ered­ményt. A felmérésnek azon­ban máris van haszna a válaszok tanúsága szerint, hiszen a megkérdezettekben tudatosította, hogy bizony nem mindegy, hogy mi van a szívünkön és a szánkon. A Kazinczy Ferenc Társa­ság kedves kötelességének tartja, hogy feltárja és gon­dozza Abaúj és Zemplén irodalmi és művelődési ha­gyományait. Űjszászy Kál­mán professzor, a hajdani Fáy András Társaságról tar­tott élvezetes és elgondolkod­tató előadást. Ez a társaság igen nehéz történelmi kor­szakban (1941-től 1949-ig) tö­mörítetté Farkas Andor ve­zetésével Szerencs, Sárospa­tak, illetve ,a régió értelmi­ségét, irodalombarát közön­ségét. Tartalmas és szép munkát végeztek. Kiadták — többek közt — a Zemplé­ni Fáklya című folyóiratot, kiállításokat, irodalmi, este­ket, koncerteket rendeztek Sárospatakon. Fáy András szellemében — akit egyik kortársa a „haza mindene­sének” nevezett, nyitottak voltak, az érdeklődésük nem szűkült le csupán a magas kultúrára. Fáy András ugyan­is (hajdani pataki diák) nemcsak író volt, de szín­házigazgató, az első takarék- pénztár megalakítója, poli­tikus, közéleti ember, aki szolgálni akarta a hazát, a haladást. A nevét viselő tár­saság éppen ezért tágabban értelmezte a feladatait, való­ban a közéletet és közműve­lődést is kívánta gyakorolni. Méltó az a hagyomány, hogy (pl. a sátoraljaújhelyi levél­tár) vagy a sárospataki fő­iskola vállalja, felkutassa, közkinccsé tegye dokumen­tumait. Ez a reformkorból ismert komoly ügyszeretet, és szol­gálatkészség jellemzi a „jog­utódot”, a Kazinczy Ferenc Társaságot is. Megérdemli a jóindulatú figyelmet és tá­mogatást. horpácsi MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.44; Ránki Dezső zongorázik.— 10.05: Két keréken Magyarorszá­gon. — 10.35: Muzsikáló termé­szet. — 10.40: Puccini: A kö­peny. Opera. — 11.35: A tu­lajdonságok nélküli ember. Ro­bert Musil regénye rádióra al­kalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — *12.45: Adolf Busch és Rudolf Serkin szonátafelvételeiből. — 13.20: Népdalcsokor. — 14.10: Ma­gyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmeló- diák. — 15.00: Arcképek a len­gyel irodalomból. — 15.17: Csaj­kovszkij : Diótörő — szvit. — 15.40: Poggyász. Tudnivalók uta­zóknak. — 16.05: Kérhetek vala­mit? — 17.00: Rádiós hangmér­nökök portréja. — 17.45: A Sza­bó család. — 19.15: Mundial ’86. — 19.25: Kilátó. — 20.10: Félóra népzene. — 20.40: Európa zenéje Liszt zongoráján. — 21.30: Föld­közelben. — 22.15; Tíz perc kül­politika. — 22.25: Mundial ’86. — 22.40: Stuller Gyula hegedül. Németh Éva, zongorázik. — 23.40: Operaáriák. — 0.10: Himnusz.— 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Két versenymű fúvó­sokra. — 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Betűtenger. — 15.05: Kap­csoljuk a 22-cs stúdiót. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Illik, nem illik ... — 17.50: Atomener­gia — múlt, jelen, jövő. — 18.30: Gramofonalbum. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Geiger György trombitál. — 20.25: A kölcsönkért gyufa. Maiju Lassi- la regénye rádióra alkalmazva­— 21.05: A Rádió Dalszínháza: Luxemburg grófja. — 22.40: Ka­rácsony János új nagylemezéről. 23.15: Sporthírek. — 0.15: Éj­fél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Vivaldi: Hat hegedűverseny. Op. 11. — 10.27: Népzene sztereóban. — 10.55: A heavy-metal kedvelőinek. — 11.35: Kamaramuzsika. — 12.31: Rádióénekkarok. — 13.05: Viláe- hírlap. — 13.20; Az Olasz Rádió és Televízió Szimfonikus Zene­karának hangversenye. — 14.24: Magyar előadóművészek felvéte­leiből. — 15.05: Labirintus. — 15.20: Itt a nyár! — 15.35: Spas Wenkoff énekel. — 16.10: A ze­neirodalom remekműveiből. — 17.15: Glenn Gould zongorázik. — 18.30: A Magyar Rádió szerb­horvát nyelvű nemzetiségi mű­sora. — 19.05: A Magyar Rád** német nyelvű nemzetiségi műso­ra. — 19.35: Opera-művészleme- zek. — 20.38: Cliff Richard ösz- szes felvétele. — 21.18: Zsebrá­diószínház. — A homoaudioví- deograf. Hangjáték. — 21.30: Üj lemezeinkből. — 22.21: Évszá­zadnál hosszabb ez a nap. Csin- giz Aitmatov regényének ráH‘* változata. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pong- rácz Judit. (A tartalomból: Irodalmi emlékhelyek Heves megyében. — Amatőr képző­művész. — Miskolci nyár ’86. — Olvasótábor Nógrádban.) — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna. — 9.00: Labdarúgó VB. — 10.50: Képújság. — 15.05: Iskolatévé. — 15.25: A zár. — 15.45: Hírek. — 15.50: Három nap tévéműso­ra. — 15.55: Nemcsak nőknek! — 16.15: Cirill és Metód legen­dája. — 16.55: Képújság. — 17.00: Reklám. — 17.05: Tele­sport. — 18.05: Nők a pult mö­gött. 5. rész. — 18.50: Mini Stúdió '86. — 18.55: Reklám. — 10.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó 1. — 19.50: Labdarúgó VB. — 21.50: Betűreklám. — 21.55: Stúdió '86. — 22.40: Hír­adó 3. — 22.50: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság. — 17.40: Tegeződő. — 18.30: Körzeti adások: Budapest, Pécs, Szeged. — 19.40: Brahms: Va­riációk egy Haydn-témára. NSZK film. — 20.00: Törvény- sértők. Szovjet film. — 21.25: Híradó 2. — 21.45: Ezek ketten nem egyeznek. Angol film. 1. rész. — 22.10: Képújság. SZLOVÁK televízió 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: Iskola-tv. — 9.20: A hat vénkisasszony és egy férfi. Tv- játék. — 10.25: A rendőrség nyomoz. — 10.30: A televízió diszpécserszolgálata. — 11.00: Hírek. — 1G.25: Hírek. — 16.30: Iskola-tv. — 16.55; A dohány­zás ártalmairól. — 17.20: Sport- revü. Magazin. — 17.55: Nyu­gat-szlovákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Tudomá­nyos és műszaki magazin. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Sackett- fivérek. Amerikai filmsorozat. 3—1. rész. — 21.35: Dokumen­tumműsor. — 22.00: Kamara­hangverseny. — 22.45: Hírek. mozi bEKE: Kicsi, de szemtelen. Mb. színes olasz vigjátéR. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár: Kezdés: fl2, 3, nG és Í8 órakor. — BÉKE KAMA­RA: Higgyetek nekem! Színes magyar film. Kezdés: 4 órakor. — Piszkos munka. Mb. auszt­rál film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — TÁNCSICS: Egy maréknyi dollárért. Szines olasz kalandfilm. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! Kezdés: f4. f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KA­MARA : A piszkos tizenkettő. I—II. Színes amerikai kaland­film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla III. helyár! Kezdés: 5 órakor. — SZIKRA: Nincs kettő négy nélkül. Mb. színes olasz kalandfilm. Ki­emelt III. helyár! Kezdés: f4, 6 és 8 órakor. — FAKLYA: Falfúró. Szines magyar film. 16 éven felülieknek! Kezdés: 4, 6, 8 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: A gonosz lady. Mb. angol film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Aladdin és a cso­dalámpa. Mb. színes japán rajz-mesefilm. II. helyár! Kez­dés: f5 órakor, örült római vakáció. Mb. színes olasz víg­játék. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — TOKAJ DISCO-MO- ZI: Az elveszett frigyláda fosz­togatói. Szines amerikai kaland­film. 14 éven felülieknek! Kez­dés: fa órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Hamu­pipőke. Mb. színes amerikai rajz-mesefilm. II. helyár! Kez­dés; 5 órakor. — NÉPKERT, SZABADTÉRI MOZI: Vad ban­da. Mb. színes amerikai wes- ternfilm. 13 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — VASAS PARKMOZI: Az el­varázsolt dollár. Színes magyar filmvigjáték. III. helyár! Kez­dés: 9 órakor. — MISKOLC- SZIRMA: Átverés. Mb. ameri­kai film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: fe órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Váratlan fordulat. Szines szov­jet film. 14 aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 4 órakor. Szexmisszió. Mb. színes lengyel tudományos—fantasztikus fiim. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! II. helyár! Kezdés; 6 óra­kor. — MEZŐKÖVESD, PETŐ­FI: Azt mondják: baleset. Mb. színes francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Fehér törzsfőnök. Mb. szines amerikai kalandfilm. II. hely­ár! Kezdés: hn4 órakor. — Kék villám. Mb. színes ameri­kai politikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ki­emelt III. helyár! Kezdés: e és ng órakor. — SAToraljaüJ- HELY, BEKE: A lótolvaj lánya. Színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­dés: 5 órakor. — Poszeidon katasztrófa. Mb. színes ameri­kai katasztrófafilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 7 órakor — ÓZD, KOSSUTH: Hyppolit a lakáj. Magyar film. Kezdés: fG órakor. — SZERENCS, RÁKÓ­CZI: Háborúban nőttem fel. Mb. színes japán film. Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: A tűz háborúja. Színes ka­nadai szöveg nélküli kaland­film. 16 éven felülieknek! in. helyár! Kezdés: f6 órakor. színház 3. kedd Milliomos Nápoly Arany János ifi. bérlet Kezdés: este 7 órakor Dolgozókat alkalmaznak Érettségizett munkatársnőt ke­resünk egyenlőtlen munkarend­ben végzendő bérelszámoló mun­kakör betöltésére. Bérezés a gyakorlati időtől, hasonló mun­kakörben szerzett gyakorlatától és egyéb, munkája során hasz­nosítható ismereteitől (pl. gép­írás) függ. Érdeklődni lehet a KOKÖV Miskolci Gyáregysége (Miskolc-Repülőtér) személyzeti vezetőjénél, illetve a 16-051-es te­lefonon. A Miskolci Közlekedési Válla­lat felvételre keres: jegyellenőrt. Jelentkezni lehet: Baross G. u. 13—15. Irodatakarítót. Jelentkez­ni lehet: a vállalat gondnoká­nál, Szondi Gy. u. 1. Autójavító Vállalat pályázatot hirdet műszaki vezetői (főmér­nöki) állás betöltésére. Pályázat feltétele: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves ter­melési irányításban eltöltött, fel­ső szintű vezetői gyakorlat, meg­felelő műszaki fejlesztési, köz- gazdasági ismeretek, az új irán­ti fogékonyság, jó tárgyaló- készség. A pályázatot — rész­letes önéletrajzzal — a meg­jelenéstől számított 15 napon belül kérjük „Preferencia 1671*' jeligére a kiadóba leadni. A Leninvárosi Autójavító lalat felvételt hirdet munkavé­delmi-tűzvédelmi előadói mun­kakör betöltésére. Követelmény: középfokú munkavédelmi és tűzvédelmi képesítés. Jelentkez­ni lehet: Leninváros, Szamuely út 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents