Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ______________ XLI I. évfolyam, 111. sióm Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. május 13. Mi a jó kenyér la? (5. oldal) Megnyitották a Borsodi Műszaki és Közgazdasági Heteket Sok szakember jött el a megnyitóra Fotó: Fojtán László A XXIV. Borsodi Műsza­ki és Közgazdasági Hetek rendezvénysorozatának meg­nyitóját tegnap, hétfőn dél­után tartották Miskolcon, az Émász székházában. A me­gye műszaki és agrárértel­miségének képviselőit dr. Szaladnya Sándor, az MTESZ Borsod megyei szervezeté­nek elnöke köszöntötte. Az esemény elnökségében fog­lalt helyet dr. Kapolyi László ipari miniszter, Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagjai, Tóth János, az MTESZ főtitkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Básti János, az SZMT vezető titkára. A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek , Szövet­sége Borsod megyei szerve­zetének hagyományos ren­dezvénysorozatát dr. Kapo­lyi László előadása nyitotta meg, amely a Borsod megye ipara előtt álló feladatok címmel hangzott el. Bevezetőjében a miniszter az iparnak a népgazdaság­ban betöltött fontos szerepét hangsúlyozta. Többek között elmondta: a nemzeti jövede­lem 42 százalékát az ipar adja, míg a bruttó termelés­ből 39 százalékkal részese­dik. A hatodik ötéves terv során az ipar jelentős ered­ményeket ért el, ám a vi­lággazdaságban végbemenő korszakváltás a jövőben töb­bet kíván. Nemcsak az ipar bruttó termelését kell nö­velni a VII. ötéves tervben, de meg kell gyorsítani a műszaki fejlődés ütemét is, hiszen minden ország erre törekszik. Ez ma a kulcs­kérdés a magyar ipar szá­mára is, amely egyre inkább érzi a világpiac szorítását. Borsod megye iparáról szólva Kapolyi László egye­bek között' beszélt arról a kö­vetésre méltó kezdeménye­zésről. amelynek az Észak­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalatnál lehetünk ta­núi a telemechanikai rend­(Folytatás a 2. oldalon) Fórum a televízióról Dávid Sándor, Horvát János, Medveczky László, Gerencsér Ferenc és Nemes Péter „állta" a fórum résztvevőinek kérdésözönét. Fotó: Laczó József A 26. miskolci tévéfeszti­vál szakmai vitáinak sorá­ban tegnap délután fóru­mot rendeztek a televízió­ról a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottsága székházának tanácskozóter­mében. A résztvevők első­sorban propagandisták, párt­munkások, népművelők, va­lamint újságírók, tévékriti­kusok voltak. Az ő kérdése­ikre válaszolt a Magyar Te­levízió képviseletében Ge­rencsér Ferenc, az MTV ál­talános elnökhelyettese, Ne­mes Péter elnökhelyettes- műsorigazgató, Horvát Já­nos, a filmfőszerkesztőség vezetője, Dávid Sándor a sportosztály képviseletében, valamint a fórumot vezető Medveczky László, a belpo­litikai föszerkesztőség veze­tője, egyben a miskolci tévé­fesztivál elnöke. E fórum, tükrében úgy tű­nik, igen nagy érdeklődés­sel kísérték a jelenvoltak, valamint az általuk képvi­selt környezetben élők a te­levízió munkáját és nemcsak és nem elsősorban a szóra­koztató, művészeti adásokat, hanem a közéleti, politikai töltetű, információs jellegű tevékenységet. Ezt tükrözték a kérdések, meg azok a megszólalások, amelyek tu­lajdonképpen nem is kérdé­sek voltak, hanem hangos gondolkodás, illetve együtt­gondolkodás a televízió al­kotóival, főleg pedig műsor- szerkeszitőivel. E legfőbb témakörök kö­zött szerepelt a Hírháttér és más információs adások su­gárzásának kései, igen sok dolgozó számára alkalmatlan időpontja, a pártélet, az üze­mi politikai munka tükrö­ződése a képernyőn illetve annak hiánya a műsorokból, az ismétlések rendszere, a derű jelenléte és hiánya, az életérzés tükröződése, a tele­vízió információs szerepe és felelőssége, a demokrácia­igény jelentkezése, illetve annak kielégítése és sok egyéb, elsősorban a műsor- szerkezettel összefüggő kér­dés. Többen tették szóvá, hogy a televíziónak ezt a műsorkategóriáját képviselő most folyó fesztivál tükrében talán nem is a teljes televí­ziós kép tükröződik, mert sok a kedvetlen, lehangoló kiha­tású mű, hiányzik az élet­igenlés. Általában a felszóla­lók az „érted haragszom, nem ellened” elv alapján igen sok hasznos észrevételt tettek a műsorokkal és azok szerkezetével kapcsolatban. A hosszúra nyúlt vitában a Televízió jelenvolt vezetői és képviselői válaszaikban sok észrevételt elfogadtak és szá­mos érdekes információval gazdagították a résztvevőket. (bm) Havasi Ferenc látogatása Zuglóban Lázár György fogadta Andrej Lukanovot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta And­rej Lukanovot, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettesét, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság bolgár társelnökét. A szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélésen részt vett Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke, jelen volt Boncso Mitev. a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. Befejeződtek a magyar—bolgár tárgyalások Maróthy László, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Andrej Lukanov miniszter­elnök-helyettes, a magyar- bolgár gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság társelnökei május 10—12. között Budapesten tárgyalásokat folytattak a két ország együttműködésé­nek fejlesztésével összefüggő kérdésekről. A megbeszéléseken áttekin­tették az országaink közötti áruforgalom helyzetét. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt ötéves terv­időszakra előirányzott forgal­mat túlteljesítették, és az il­letékes minisztériumok alá­írták az 1986—1990. évekre szóló magyar—bolgár hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési egyezményt. A társelnökök véleményt cseréltek a távlati, 1990 utá­ni gazdasági együttműködés néhány kérdéséről is. Ki­emelték, hogy nagyobb te­ret kell biztosítani az együtt­működés új, fejlettebb for­máinak. Andrej Lukanov hétfőn el­utazott hazánkból. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára hétfőn Zuglóba látoga­tott. A XIV. kerületi pártbi­zottság székiházában Szkokán Ferenc első titkár és Holl József, a kerület tanácselnö­ke fogadta. Havasi Ferenc délelőtt ta­lálkozott a kerület politikai, társadalmi, tömegszervezeti vezetőivel, és eszmecserét folytatott a lakosságot érin­tő kérdésekről. Ezután a Bu­dapesti Finomkötöttárugyá­rat kereste fel, ahol Papp Csaba, a pártbizottság titká­ra és Bajmási Józsefné ve­zérigazgató tájékoztatta a vállalati pártbizottság mun­— Még hosszabb időnek kell eltelnie, amíg a szakem­berek pontos választ tud­nak adni arra a kérdésre, hogy mi is történt Cserno­bilben, mi okozta az erő­műben április 26-án hajns1- ban bekövetkezett balesetet. Ma még nem tudjuk, hogy mi idézte elő a vegyi rob­banást az éppen időszerűvé vált karbantartási munkákra előkészített négyes blokk­ban. amely a megszokott 1000 megawatt kapacitás helyett már csak 200 mega­watt kapacitással üzemelt — mondta a Kijevbe látogató külföldi újságíróknak Alek- szandr Ljasko. az ukrán Mi­nisztertanács elnöke. — Szokatlanul, előre nem látható módon alakultak az események •— folytatta a miniszterelnök. — Vegyi robbanás történt, ami után a maghasadás láncreakciója ugyan rögtön leállt az erő­műben, ám tűz keletkezett, s a reaktorban végbemenő láncreakció sebességét sza­bályozó grafitréteg tüzet fo­gott. Az égéskor kerültek ki a levegőbe az erőmű kör­kájáról. az üzem gazdasági helyzetéről, eredményeiről. A gyárlátogatáson Havasi Ferenc megtekintette a kö­tőüzemet és az exportra szánt termékeket, majd el­beszélgetett a munkásokkal. A Politikai Bizottság tagja délután aktívaértekezleten találkozott a kerület műsza­ki. tudományos és kutató intézeteinek, valamint válla- latainák párt- és állami ve­zetőivel. A beszélgetésen nagy hangsúlyt kapott a köz­ponti célok és a helyi érde­kek összehangolásának mód­ja, a további tennivalók meghatározása, s foglalkoz­tak a műszaki és a tudomá­nyos munka eredményeivel, további feladataival is. nyezetét beszennyező, s a légmozgással a határokon túlra is eljutó radioaktív anyagok. A sugárzás kez­detben gyenge volt. s csak fokozatosan emelkedett. A tüzet azóta sikerült elfojta­ni, a radioaktív sugárzás ki­áramlása megszűnt, a sugár- szennyezettség most már semmilyen körülmények kö­zött sem növekedhet. Három­lépcsős biztonsági rendszer szavatolja az ilyen típusú erő­művekben, hogy ne történ­hessen baleset, s hogy ez most mégsem tudta elhárí­tani a szerencsétlenséget, az komoly figyelmeztetés; a nukleáris energia nélkülöz­hetetlen; de rendkívüli óva­tosságot követelő erőforrás. Jurij Izrael akadémikus közlése szerint: az erőmű körzetében április 27-én 10 —15 milliröntgen óra érték­re nőtt a sugárzás. Ez, ha egy éven át folyamatosan felhalmozódik, akkor 5—10 röntgennyi sugáradagot je­lent. A fogról készített kö­zönséges röntgenfelvételkor (Folytatás a 2. oldalon) Kél Élei a cseni reaktorszerencsétlensis in Megkezdődtek az írásbelik A Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola negyedikesei a magyar írásbelin. (Tudósítás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents