Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

1986. május 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA Ismerkedés a Commodore—16 számítógéppel (6.) HOGYAN ZENÉLHETÜNK GÉPÜNKÖN KÉT SZÓLAMBAN? Először is azt a problémát kell megoldani, hogy mivel • a két; szólamban a ritmus általában különböző, így né­ha az egyik, néha a másik szólam hangjait kell változ­tatni teljesen függetlenül. Ezt úgy lehetne elérni, hogy fi­gyeljük mindkét, szólamot, és ha valamelyik befejezte egy hang: kiadását, rögtön „küldjük” a következőt. A C—16-nál a hangge- 41 nerátor állapotáról a 65294—65298-as memó­riarekeszek tartalma ad fel­világosítást a következők sze­rint: 65294 — az 1. hangmagas­ság alsó 8 bitje 65298 — 0—1. bitje az 1. hangmagasság felső két bitje Tudjuk, hogy a me- • móriát a PEEK (cím) utasítással olvashat­juk. Ha, a PEEK (65297) AND 16 kifejezés O-val egyenlő, 1 az tehát azt jelenti, hogy az 1. szólam nem szól, hasonló igaz a 2. szólamra, ha 16 helyett, 32-t írunk. A problémát tehát a kö­vetkezőképpen oldjuk meg: — Beolvassuk tömbökbe DATA utasításból a | két iskolám hangjait, és a hosszúságukra, jel­lemző számokat (30— 80-as sorok). | — Bekapcsoljuk a hangot és figyelve a memóriát, mindig, az éppen ki­kapcsolt szólamot hoz­zuk működésbe a kö­vetkező hanggal mind­65295 — a 2. vagy a. 3. hangmagasság alsó 8 bitje 65296 — 0—1. bitje a 2. vagy a 3. hangmagasság felső két bitje 65297 — 0—3. bitje a hangerő, 4, 5, 6 bitje= 1, ha az 1, 2, 3 szólam szól, különben 0. Ebből következik, hogy a 2. és a 3. hang egyszerre nem szólhat! addig, míg az, utolsó hangot is ki nem ad­tuk. (90—130-as sorok.) 10 PRINT"ír :N=25 11*15 20 DIM Hl<N>.TKN>.H2<m,T2<M> 30 FOR 1=1 TO N 40 READ HKI>,TKI> 50 NEXT I 60 FOP .1=1 TO fl 70 REAP H2<1••T2<J> 30 NEXT 1 30 VOL 8 100 PO MHILE<I<<N *0R' L :M • 110 IF1 PEEK|'65297.'>flNP16>=0THEN OOSUB 200 120 IF<PEEK 65297>RND32>=0THEN OOSUB 300 130 LOOP END 200 H =k+1 SOUND1,HI<K>•T1•K>*10 210 RETURN 300 L*L+1 SOUND2/H2(L>T2(L>*10 310 RETURN •*99 REM----1.SZ0LHM HDATHI----­1 000 PATH 929,2,929.2,939.4 1<110 DATA 929,2-911,2,917-4 102O DATA 911,2,881,2,881,2 1030 PATA 911, 1 ,.917.1.929.4,929,4 I«40 DATA 929,2,929,2,939,4 105O DATA 929,2,911,2,917,4 1060 DATA 911,2-881,2.897,2.873,2 1070 PATA 881,4.8814 1^9? REM----2.SZÓLAM ADATAI---­2 000 DATA 453,4,596,4..453,4.596,4 2010 DATA 453.4,453,4,453.4,453,4 2020 DATA 453,4,596,4.453,4,596.4 2030 DATA 453.4.643.4,453.8 A példaprogram egy régi magyar tánc első sorát játssza, melynek kotlája az ábrán látható. Magyar táncdallamok a Kájoni-kódcxböl (XVII. század) Apor Lázár tánca Zh A számokat az elmúlt számban közölt program­mal határozhatjuk meg, a kotta ismeretében. A példá­ban egyik szólamban sincs szünet. Ugyanez a program alkalmas más két szólamú zene megszólaltatására is, csak szünet idejére a gép által adható legmagasabb hangot kell kiadatni, amit már nem hallunk. A program legfontosabb változói: Hifi), T1(I) — az első szólam I-edik hangjá­nak magassága, illetve ideje (H2(I), T2(I) ugyanez a második szó­lamra). N. M — az első, illetve a második szólam hang­jainak száma. K. L — az aktuálisan megszólaló hang sorszá­ma. a szólamokban. A 200-as, ill. 300-as szub­rutin az. első, ill. a második szólam következő hangját szólaltatja meg A hang hosszát megszólaltatáskor 10-zel szoroztuk. Ha kisebb számot használunk, már erősen érezhető a szólamok késése, hiszen a szólamok megszólaltatása csak eg"- más után lehetséges. (Az IF- utasítás végrehajtása hosz- szú időt vesz igénybe!) Feladatok: — A memória figyelésére alkalmas a WAIT cím, X, Y-utasítás is. Pró­báljuk meg a problé­mát ezzel is megolda­ni! — Az IF-utasítást helyet­tesítsük összetett logi­kai kifejezéssel! — Jelenítsük meg a kot­tát a képernyőn! Fejér Szabolcs tanár Földes Ferenc Gimnázium Infarktus után tilos dohányozni Ezt a szabályt nemcsak az orvosok, hanem a betegek legtöbbje is tudja. Mivel azonban sok esetben a do­hányzás nemcsak egyszerűen szokás, hanem egyben káros szenvedély is, sok szívinfark­tuson átesett beteg ismerve a tilalmat sem, tud lemonda­ni kóros szenvedélyéről. ír kutató-orvosok most szám­szerűen. is újra, bizonyították azt. ami régóta általánosan ismert tapasztalai, 384 fér­fibeteget vizsgáltak át az infarktus után egy év múlva. Azok körében, akik dohá­nyoztak, tehát; nem tudtak kóros szenvedélyükkel fel­hagyni, 32,2 százalékban ke­rült; sor szívtáji szorító ér­zéssel és halálfélelemmel társuló angina pektoriszos rohamokra, a nem dohány­zók körében ez az arány azonban mindössze 19,5 szá­zalék volt. Egy 10 év múlva elvégzett vizsgálat azt mutat­ta. hogy a nem dohányzók nemcsak ritkábban kaptak angina pektoriszt, hanem je­lentősen tovább is éltek, mint dohányzó társaik. Elektronikus telefonkönyv A francia telefontársaság nagy­arányú kísérletbe kezdett: kis­méretű. fekete-fehér képernyős terminálokat: szereitek fel lile ei Vilaine megye 250 ezer telefon- előfizetőjének lakásában Az ál­lomások billentyűzetének működi tetésével először az elektronikus telefonkönyv adatait hívhatják le képernyőjükre az előfizetők, ké­sőbb más szolgáltatások is el­érhetőkké válnak. A tervek sze­rint a későbbiekben évenként több millió képernyős terminált gyárt maid a francia híradás- technikai ipar. Az acélgyártás fejlődésé Az egyiptomi sírok­# ban talált használati vastárgyak bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt 4000 évvél ismeretes volt a vas és acél előállítá­sának a mestersége. A Föld­közi-tenger környéki orszá­gokban az i. ,sz. előtti 1000 táján már a vas volt a leg­elterjedtebben használt fém. A vas és az acél jobb tulaj­gokban az i. előtti 1000 az addig uralkodó fémet, a bronzot. A hazánk nyugati és északi részében feltárt ke­mencék arra utalnak, hogy a 10—12. században itt is is­meretes- volt a vas- és acél­gyártás. Ma a világ összeá acélter­melésének 75—80 százalékát a Szovjetunió, az Európai Gazdasági Közösség (EG^l kilenc országa. Észak-Ameri- ka és Japán gyártja. Ezek az országok az elkövetkezendő években is vezető szereriel fognak játszani. Az átlagos százalékos termelésnöveke­dés évente Japánban 7.1, a Szovjetunióban 3,9, az EGK- országokban 1.85. az USA- ban 1,75 százalék. A legkor­szerűbb oxigénes konverteres eljárás legnagyobb mérték­ben Japánban terjedt el. és nagyrészt ennek tulajdonít­ható. hogy húsz év alatt a világ második legnagyobb acélgyártó országává lépett elő. Napjainkban jellemző az acélgyártás fejlődésében, hogy a martinacélgyártást felváltják a termelékenyebb és olcsóbb oxigénes, konver­teres eljárással; a fejlett tő­kés országok vaskohászata ezt gyakorlatilag befejezte. A 70-es évek végén hazánkban is megkezdődött a technoló­giaváltás, amelynek első szakasza után a martinacél aránya 92 százalékról foko­zatosan 40 százalékra csök­ken, miközben a konverte­res acélé nulláról 40 száza­lékra növekszik. A 2000. évig vonatkozó prognózisok szerint a világ acéltermeléséből az oxigé­nes konverterben gyártott acélok 57. az elektroacélov 41 százalékkal fognak ré­szesedni. A világtermelésnek csupán 1,9 százaléka lesz martinacél. Az ezredforduló­ig új, a jelenlegi acélgyár­tás helyzetét döntő mérték­ben megváltoztató eljárással nem számolhatunk. Tömeg­acélgyártás az oxigénes kon­verteres eljárás lesz. de az elektroacélgyártásnak is fontos szerep jut. Képünkön: az oxigénes konverteres acélgyártás egy mozzanata. Felvétel saját kamerával A régi Kínában már • tudták, hogy bizonyos fajta vasérc keskeny darabja zsinegre függesztve meghatározott irányban he­lyezkedik el. mégpedig egyik vége nagyjából északra, a másik délre mutat. A mág­neses iránytűnek a viselke­déséből az derül ki, hogy a Föld mágneses térrel van körülvéve, ami a mágnes- vasdarab és más természet-s. vagy mesterséges mágnes észak-déli beállását eredmé­nyezi. Az iránytű viselkedé­sében megmutatkozó mágne­ses tér más módon is jelentkezik. így például a Napból érkező elektromosan töltött részecskék nyalábját az egyenes irányból eltéríti és ezzel a sarvidékek szín­pompás látványát, az észa­ki fényt idézi elő. A Föld mágneses terét acélrudak mágnesezésére is fel lehet használni: a rudat a tér irányába állítjuk be és kalapáccsal ismételten ütögetjük. Ezek a heves üt­közések megrázzák a rúd pa­rányi részecskéit, amelyek — legalábbis részben — a mágneses tér irányába áll­nak be. Valójában minden vas- és acéltárgy a Föld mágneses tere indukciós ha­tásának a következtében bi­zonyos fokú mágnességgel rendelkezik. A lágyvas gyorsabban mágneseződik, de gyorsan ei is veszíti a mágnességét. Ha elvisszük a mágneses tér­ből, ájz; elemi mágnesek ismét a hőmozgás következtében kialakuló rendezetlenség­ben helyezkednek el. A ke­mény acélban és még inkább bizonyos speciális ötvöze­tekben a már rendezett álla­potba került elemi mágnesek megmaradnak ebben a ren­dezettségben mindaddig, amíg az anyagot magas hő­mérsékletre fel nem hevít­jük. Ezért az állandó (per­manens) mágnesek ilyen anyagokból készülnek. Ugyan­akkor ezeket az anyagokat csak erős mágneses térrel le­het felmágnesezni. Képünkön: egy kísérleti be­rendezés látható a mágnesség tanulmányozására. Sokan a hagyományos # ámatőrfilmezés közelgő végnapjairól beszélnek a praktikus elektronikus ka­merák megjelenése és foko­zatos elterjedése láttán. Az elektronikus képrögzítés mel­lett szóló legfőbb érv az, hogy sokkal gazdaságosabb, mint a filmszalagra való fo- tografálás. Amíg ugyanis a kamerába behelyezett négy­órás játékidejű videokazetta megtelik felvételekkel, addig a hagyományos amatőr felve­vőgépben nyolcvanszor (!) kell filmkazettát cserélni. Az árakat számolgatva kiderül, hogy a mágnesszalaggal dol­gozókat csak negyedannyi anyagköltség terheli. De még a filmkidolgozás nem csekély költségét is megtaka­rítják. hiszen a felvételekkel megtelt mágnesszalagnak nincs szüksége laboratóriumi utókezelésre. Az sem meg­vetendő szempont, hogy a mágnesszalag bármikor töröl­hető, és így ismételten fel­használható, míg a filmsza­lag csak egyszer használható. Képünkön: egy japán gyártmányú videokamerát láthatunk, mely egyike a leg­korszerűbbeknek. A Sony- cég Betamovie BMC—100P típusú kamerájának összsú­lya csupán 3,3 kg. Horkolás és magas vérnyomás A helsinki egyetem kutatói úi bizonyítékokat fedeztek fel arra, hogy a horkolás és a magas vérnyomás között összefüggés van. Megállapí­tották, hogy az állandóan horkoló embereknél a ma­gas vérnyomás kockázata alakul ki. Férfiaknál a hor­kolás gyakran szívszorulás­sal függ össze, alkoholisták­nál pedig a központi ideg- rendszerben végbemenő és a szív-érrendszer funkcióinak szabályozásában jelentkező patologikus folyamatok tüne­te, lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents