Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 107. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. május 8. Tévéskocsik, fesztiválplakátok a székház előtt: a Rónai Sándor Művelődési Központ a ma esti nyitásra készen. Fotó: Fojtán L. számvetés Miskolcon A 26. miskolci tévéfeszti- iVált hirdetik a plaká­tok, a város sok pont­ján felállított nagyméretű táblák, s az ünnepi zászlók, ünnepi díszbe öltözött a Szakszervezetek Borsod Me­gyei Rónai Sándor Központ­ja is, a fesztiválok hagyo­mányos és igen alkalmas otthona, ahol ma délután 5 órakor kiállítások nyílnak televíziós amatőr művészek munkáiból, meg a fesztivál­ra kiírt gyermeki’,ajz-pályá- zat anyagából, 6 órakor pe­dig ünnepélyesen megnyílik a Magyar Televízió tizenkét szerkesztőségének munkáit mérlegre tevő fesztivál. A fesztivál neve az ünnepi jel­leget sugallja. Hihetőleg az is lesz ez a hét nap Mis­kolcon, és az lesz a Magyar Televízió egésze számára. De nemcsak ünnep, hanem szak­mai számvetés, kétesztendei munka felmérése, s egyben a nagyszámú, negyvennél több közönségtalálkozó révén, a visszajelzések tudomásulvé­telének, a néző-alkotó köz­vetlen kapcsolatoknak a le­hetősége is. Jellemző a miskolci tévé- fesztivál iránti érdeklődésre, Hogy arra a Magyar Televí­zió tizenöt szerkesztőségéből 173 alkotást neveztek be, s az előzsűri — nagyrészt az időtartam Prokrusztész­ágyától is kényszerítve — tizenkét szerkesztőség 49 produkcióját fogadta el, ter­mészetesen gondos szakmai, művészi mérlegelés alapján, így a közönség összesen hu­szonhét óra harminc percnyi műsort láthat. Ebben belpo­litikai, ifjúsági, zenei és kul­turális, valamint külpolitikai műsorok vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy a drámai és opera jellegű műsorokat leszámítva, szinte a televí­ziónak minden tevékenységi területe képviseletet kap Miskolcon. Korábban több­ször meghirdették, hogy Mis­kolcon össztelevíziós feszti­vált kívánnak rendezni. Ez általában sikerült is, és a műsor összetétele most is ezt a törekvést tükrözi. Ripor­MTV tok, dokumentumfilmek, úti beszámolók, vitaműsorok, egyebek tükrözik majd sok­színűén a közéleti, a politi­záló televíziós munkát. Miskolcon a televízió ál­tal rendezett fesztiválok mindenkor nagy érdeklődést váltanak ki. Részben a szí­nes, nagyon összetett mű­sorral — amelyet otthon a saját készülékén is megnéz­het minden helyi érdeklődő, ha a 7-es csatornára kap­csol —, részben pedig, mert a versenyprogramon kívül is igen ígéretes ez a hét nap. A sok közönségtalálkozó, az ismerkedési és vitalehetőség a televízió arcról jól ismert munkatársaival, betekintés egyes televíziós műhelyek munkáiba, részvételi lehető­ség a közönség számára is szervezett vitákon, a szak­mai viták kisugárzása mind- mind közönséget vonzó, ér­deklődést keltő momentumai a miskolci tévéfesztiválok­nak. Lehet, hogy a verseny- filmek vetítése közben nem lesznek zsúfoltak a feszti­válpalota széksorai. Ez nem baj, hiszen otthon ezrek, vagy éppen tízezrek fogják nézni a miskolciak közül, de az egyéb rendezvények be­hozzák a nézőt részben a Rónai Sándor Művelődési Központba, részben a kihe­lyezett találkozók, egyebek színhelyeire. S e találkozá­sokon ismeretekben gazdag­szik a néző, élményeket őríz meg emlékül, és tapasztala­tokkal gazdagszik a televízió is. E fesztivál új vonása lesz egy kisebb fesztivál. Mond­hatni, fesztivál a fesztivál­ban. Ez pedig nem más, mint a Magyar Televízió reklámjainak a versenye, amely szombaton és vasár­nap délután, külön zsűri el­bírálása és a közönség sza­vazatai mellett kerül lebo­nyolításra. De a hét végén lesz a már hagyományos kétnapos majális is, népmű­vészeti kirakodóvásárral, na­gyon sokféle gyermekműsor­ral, egyebekkel. És termé­szetesen lesznek a már em­lített szakmai találkozások, ahol alapvetően a televízió és a közönség kapcsolata, a televíziónak művészetet köz­vetítő szerepe lesz a domi­náns téma. Nem utolsósor­ban új vonás a kábelteleví­zió munkájának bekapcsoló­dása, annak többoldalú meg­vitatása. Minden alkalommal színe­sebb, gazdagabb lesz a té­véfesztiválok programja. Most is igen nagy Ígérettel, kínálják a rendezők ezt a hét napot, a közönség pedig érdeklődéssel várja az ese­ményeket, és várja majd a 14-i estét, amikor a dr. Ro- mány Pál elnöklete alatt működő zsűri a díjak oda­ítéléséről, a művek értéke­léséről szóló álláspontját is­merteti. Tévéfesztivál lesz, egyben a közéleti, a politikai tölté­sű tömegkommunikáció szak­mai számvetéssel egybekötött ünnepe. Érdeklődő tisztelet­tel és szeretettel köszönt­jük. Benedek Miklós Két hét múlva nyit a BNV Csernobil Magyar szakértők nyilatkozata A TASZSZ jelentése Két hét múlva, május 21- én nyitja meg kapuit a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. Több mint kétezer hazai és külföldi vállalat hozza el termékeit, vagy képviselteti magát a tavaszi vásáron. A magyar vállalatok közül mintegy ezren vesznek részt a BNV-n, a korábbinál több a kisvállalat, ipari szövetke­zet, és számos gazdasági munkaközösség is kiállít. A külföldi kiállítók 29 ország­ból és NyugaHBerlinből ér­keznek. A szocialista orszá­gok közül a legnagyobb ki­állítást az idén Lengyelor­szág, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, a tőkés országok közül pedig Ausztria és az NSZK rendezi. A beruházási javakat gyár­tók 14 termékcsoportban mu­tatják be újdonságaikat. A legnagyobb érdeklődés az elektronikai árucsoportban tapasztalható, itt a tőkés ki­állítók több mint kétszeresé­re, a szocialista országokból érkezett vállalatok pedig mintegy 50 százalékkal nö­velték kiállítási területüket. A MÁV az idén is 33 szá­zalék kedvezményt biztosít a vidékről érkező BNV-láto- gatóknak. A Keleti pályaud­varról különvonatok közle­kednek, ezek közvetlenül a vásárba szállítják a látoga­tókat. A Csernobili Atomerőmű­ben történt baleset hazai ha­tásai élénken foglalkoztatják közvéleményünket. Az ennek kapcsán felmerülő kérdések tudományos hátterét megvi­lágítva, szakemberek adtak tájékoztatást szerdán. iFehér István, a Központi Fizikai Kutatóintézet sugár- védelmi főosztályának veze­tője elmondotta, hogy az em­beri szervezetet több úton érheti sugárterhelés: a talaj­ra került radioaktív anyag sugárzása révén, vagy a le­vegőben lebegő részecskék belélegzésével, illetve a nö­vényzetre lehulló szennyező­dés által, amely például a tehéntej közvetítésével eljut­hat az emberi szervezetbe. A baleset következtében észlel­hető három sugárhatás együttes értéke igen csekély: körülbelül annyi, mint amennyi az orvosi alkalma­zások — például egy mell­kas-átvilágítás — során éri az embert. Ez egyébként prognosztizált érték, ami azt jelenti, hogy a mostani ta­laj-, levegő- és élelmiszer­szennyeződés szintje alapján várhatóan összesen ennyi ke­rül be az emberi szervezet­be a radioaktív szennyező anyagok teljes lebomlásáig, tehát egy—másfél ' hónap alatt. A KFKI sugárvédelmi fő­osztályának mérőeszközei éj­jel-nappal folyamatosan mű­ködnek, s nemcsak az idő­közönkénti mintavételen alapuló műszerek, hanem azok is, amelyek állandóan mutatják a pillanatnyi ra­dioaktív sugárzási értékeket — hangsúlyozta Fehér Ist­ván. Az ország egész terü­letén a Meteorológiai Inté­zet hálózata vizsgálja a le­vegő radioaktív szennyezett­ségét és a talajra kihullott radioaktív anyagok mennyi­ségét. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes egységei ugyancsak az egész országra kiterjedő­en végzik az élelmiszerek, elsősorban a tej ellenőrzé­sét, a Köjál hálózata pedig az élelmiszerek és a víz radioaktív szennyezettségét* méri. A Polgári Védelem Or­szágos Parancsnokságának szakemberei mérőgépkocsik­kal folyamatosan járják az országot, s figyelemmel kí­sérik a talaj szennyezettsé- gi szintjének alakulását. Dr. Köteles György, az Or­szágos Sugárbiológiai és Su­gáregészségügyi Intézet fő­igazgató főorvoshelyettese a (Folytatás a 2. oldalon) Kiváló a bükkábrányi termelőszövetkezet Nehéz körülmények között is eredményes gazdálkodás Az elmúlt ötéves tervben másodszor érdemelte ki a Bükkábrányi Béke Termelő- szövetkezet a MÉM és a TOT által adományozott Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Teg­nap, a mezőkövesdi művelő­dési házban megtartott ün­nepségen, amelyen részt vett Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kurucz Miklós, a termelőszövetkezet elnöke számolt be azokról az ered­ményekről, amelyeket az ok­levéllel ismertek el. A bükk- aljai gazdaság megalakulása óta mindvégig eredményesen gazdálkodott. Bár a nehéz természeti viszonyokat nem sikerült átalakítani, ettől füg­getlenül évről évre hatéko­nyan dolgoztak ebben a me­zőgazdasági nagyüzemben. Erodált, gyenge termőhe­lyi adottságok között 4—31 aranykorona közötti értékű földterületen vetnek itt a gé­pek. Mivel ezek a határré­szek a megye legaszályosabb vidékei is, tavaszonként az aratásról legfeljebb jósolni lehet. Az elmúlt évben az aszályhoz a vihar és jégve­rés is párosult. Az elvetett kultúrák 60 százaléka tartós kárt szenvedett. Nem lehet csodálkozni azon. hogy a nagyüzem a kedvezőtlen vi­szonyok ellensúlyozására olyan intézkedéseket hozott, amely felborítva a rutin­megoldásokat, megcsontoso­dott szemléleteket, új vetés­szerkezethez, gazdaságosab­ban termelhető növények meghonosításához, eredmé­nyesebben tartható állatok tenyésztéséhez vezetett. Az évtized elején, az ötéves terv meghatározójaként a terme­lés volumenének 79 százalé­kos. az élőmunka 40 száza­lékos, az eszközhatékonyság 125 százalékos növekedését irányozták elő. Ezt a tervet sikerült jóval felülteljesíte­ni, annak ellenére, hogy 1983- ban 200 hektár nagy jövedelmű borsót és lencsét, 1984- ben 150 hektár mákot írhattak az aszály, jégverés, szélvihar számlájára. Viszont az ésszerűen kialakított ipari melléküzemágak mindvégig (Folytatás a 3. oldalon) A MÉM és TOT kitüntető öklévé lét Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára adta át c bükkábrányi termelőszövetkezet elnökének.

Next

/
Thumbnails
Contents