Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. május 7., szerda A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár közös rendezésében láthatók teg­naptól az elmúlt évben megjelent legszebb magyar könyvek. Nagy hagyományra visszatekintő verseny (ha szabad ezt a mi­nősítést használni) a könyveké, hiszen már a két világháború között értékelték a könyvtermés javát, s a második világháború után, 1953-tól rendszeresen megtartják e versenyt. A felszabadu­lás utáni első megmérettetésben Barcsay Jenő: A művészet ana­tómiája című könyve vitte el a pálmát, hogy utána a nemzet­közi könyvkiadásban igazi diadalutat fusson be. A Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 16. alkalommal rendező gazdája e megmérettetésnek, s azóta jelentősen kibővült (9 ka­tegóriára) a verseny. Az elmúlt év terméséből 25 kiadó 237 köny­vet nevezett be, a főzsűri végül is 116 könyvet értékelt. Huszonöt díjat adtak ki, ezek átadására május 30-án kerül sor Budapes­ten, az ünnepi Könyvhét megnyitása alkalmából rendezendő rep­rezentatív könyvkiállításon. Ezen az ünnepségen kerül majd sor a közönség díjának átadására is. Tulajdonképpen ennek jegyében kerülnek bemutatásra Miskol­con is a versenyben „állva maradt’’ könyvek. Mind a 116 könyv látható a könyvtárbéli kiállításon, sőt nemcsak látható, hanem forgatható is. Két budapesti bemutató mellett négy vidéki város­ban szavazhat a könyvbarát közönség, hogy véleménye szerint mely könyvek, mely könyv a legszebb számára. Erről szólt többek között a kiállítás megnyitásakor Morvay László, az MKKE főmun­katársa. Arról, hogy a kiadók számára is rendkívül sok tanul­sággal szolgál az olvasók véleménye, s hogy az eddigi kiállítá­sok tapasztalatai azt mutatják, hogy a könyv külseje, megjele­nése, az általa nyújtott esztétikai élmény rendkívül fontos az ol­vasó ember számára is. Jó értelemben véve az, hiszen a köny­vek, amelyekkel otthonában veszi körül magát az ember, a szép­érzékre is hatnak. A kiállítást egyébként egy hónapon keresztül, június 6-ig láto­gathatják az érdeklődők, a megyei könyvtár előcsarnokában. A rendezők kérik a könyvbarátokat, hogy lapozzák a könyveket, s véleményüket a szavazólapon mondják el. Egyben azt is ké­rik, hogy lehetőleg május 17-ig minél többen mondjanak véle­ményt, hiszen a szavazatokat az ünnepélyes eredményhirdetésig összesíteniük kell. Jelentés Csernobilből Ankét a Herman Ottó emlékparkban Környezetvédelmi kutatások (Folytatás az 1. oldalról) technológiai korszerűsítés­hez, s ezzel együtt a zaj- csökkentés megvalósításához is. A vállalatnál, több szerv közreműködésével időről időre mérik a zaj mellett a porártalmat, ellenőrzik a klimatikus viszonyokat, a világítást. Sajnos a vibráci­ós ártalom feltérképezését mostanáig a műszerezettség hiánya miatt nem tudták elvégezni, de az idén talán erre is sor kerül. Munkavédelemnél marad­va ; egyéni védőeszközökre, védőitalra és különböző bőr­védő készítményekre közel hatmillió forintot fordítottak a gyárban az elmúlt évben. Tavaly ősztől az ellenőrzé­sek gyakoriságát is megvál­toztatták, vagyis az ellenőr­zéseket naponta, külön üte­mezés szerint végzik. Folya­matos az alkoholszondás vizsgálat is, alkoholtesterrel pedig a múlt évben több mint 15 ezer ellenőrzést-vé­geztek. A szociális ellátás köz­ponti témája az alsózsolcai gyárban is az üzemi étke­zés, amelyet csak erőfeszí­téssel sikerült a korábbi évek színvonalán tartani. Az elmúlt évben félmillió forinttal járult hozzá a cég az üzemi ebédek térítésé­hez. Sajnálatosan alacsony viszont a munkásszálló ki­használtsága, mindössze ti­zenhatan vették igénybe. A vállalat a Volán Touristtal kötött szerződést a szobák egy részének hasznosításá­ra. A dolgozói építkezések támogatása a BVM-nél is hagyománnyal bír. A támo­gatás formái: a kommunis­ta műszakok bevételei, vál­lalati kölcsönök, építőanya­gok és munkagépek ked­vezményes beszerzése. A segélyezésben összehan­goltan használták fel a vál­lalati és szakszervezeti for­rásokat. Az elmúlt évben 250-en kaptak segélyt, csak­nem 200 ezer forint érték­ben. A védőszabályozás, misze­rint egyedülállók és kis­gyermekes anyák éjszakás műszakban csak a saját ké­résükre foglalkoztathatók, körülbelül ötven embert érint a vállalatnál. Tavaly igen magas — 129 — volt a munkaviszonyukat jogszabályellenesen meg­szüntetettek, magyarul a ki­lépettek száma. Fegyelmit 22- en kaptak, egy dolgozót pe­dig pálinkaárusítás miatt bocsátottak el. „A tőkés csúcstalálkozók, az eredeti elképzeléseket módosítva, gazdasági talál­kozókból egyre nyíltabban politikai csúcsokká válnak, s az Egyesült Államok eze­ket arra kívánja felhasznál­ni, hogy szövetségeseire erőltesse akaratát, nemcsak a XX. század végéig, hanem azon túl is” — írta a tokiói (Folytatás az 1. oldalról) idő hatására a növényter­mesztési, kertészeti mun­kákban nincs lemaradás, sőt ha az elmúlt évekhez viszo­nyítunk, akkor elmondhat­juk, a munkák ütemével ilyen jól nagyon régen áll­tunk. S ebben a „munkát engedélyező”, kedvező idő­járás mellett nyilván nagy szerepet játszott, játszik az üzemekben jól megszerve­zett munka is. Az általáno­san megrajzolt helyzetkép után lássuk mi újság me­gyénk néhány üzemében! Sajóhidvég, Rákóczi Tsz, Vadas József elnök: — Egy kevés silókukorica vetését leszámítva valamennyi ta­vaszi munkát elvégeztük. A napraforgó, a kukorica — jó tőállománnyal — már­kikéit és ugyanez elmond­ható a 85 hektár burgonya- területünk jó részéről is. Az 520 hektáron termesztett őszi búzánk különösebb ká­rosodás nélkül telelt, a je­lenlegi állapotában remény- teljes betakarítást ígér. Ter­mészetesen a remények re­alizálásához mindenekelőtt (Folytatás az 1. oldalról) a kezdeti 10—15 millirönt- gen/óra sugárzási érték már felére—egyharmadára csök­kent. A rendszeres ellenőr­ző mérések tanúsága szerint Ukrajnában, Belorussziában és Moldáviában a radioak­tív szennyezettség mértéke nem lépte túl azt a normát, amelyet a Nemzetközi Atom- enegia Ügynökség és a Szov­jetunió Egészségügyi Minisz­tériumának szabványai még veszélytelennek minősítenek. Jurij Szedunov, az állami hidrometeorológiai szolgá­lat vezetőjének helyettese kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy a szovjet szakemberek: értékelése, mé­réseik eredményei szerint a Csernobilből származó su­gárzás sem a Szovjetunió távolabbi vidékein, sem a környező országokban lakó emberekre nézve nem jelent veszélyt. Moszkvában pél­dául semmiféle változást sem észleltek a megszokott sugárzási viszonyokhoz ké­pest. Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió Atomenergeti­kai Állami Bizottságának elnöke elmondta, hogy foly­tatódik az atomerőművek­nek kiemelkedő szerepet szánó szovjet energetikai program végrehajtása. Anatolij Kovaljov. a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettese a Szovjet­unió köszönetét tolmácsolta mindazoknak a külföldi kor­mányoknak, társadalmi szer­vezeteknek és magánszemé­lyeknek, akik részvétüket nyilvánították a történtek kapcsán, s felajánlották jó­indulatú segítségüket. Egy­szersmind felhívta a figyel­met arra is, hogy a nyugati országok tömegtájékoztatása rágalmak, koholmányok özö­nét terjeszti a baleset kap­csán. A propagandakam­pány irányítójaként az Egye­nyilatkozat egyik félmonda­tára utalva a moszkvai Pravda. A tőkés világ hét vezető hgtalma azért tette közzé a nyilatkozatot, hogy „felvá­zolja a távlatokat, nemcsak a XX. század végéig, hanem azon túl is”. Óhatatlanul fel­merül a kérdés — írja a Pravda hírmagyarázója —, esőre lenne szükségünk, mert ez most nagyon nagy hiány a hídvégi, körömi határban. Leginkább a 100 hektár ta­vaszi árpánk sínyli a csapa­dékhiányt, de szinte vala­mennyi növény további fej­lődéséhez nélkülözhetetlen a májusi csapadék. Szó sze­rint aranyat érne egy 40— 45 milliméternyi égi áldás. Vizsoly, Lenin Tsz, Szege­di Imre elnök: — Ma, szer­dán az utolsó 20 hektár si­lókukorica és 30 hektár háztáji bab vetésével befe­jezzük a tavasz legfonto­sabb munkáját, a vetést. Egyben elkezdtük 470 hek­tár tavaszi árpa vegyszeres gyomirtását. A hét második felében a 100 hektár burgo­nya vegyszerezéséhez is hozzálátunk. Mindezek a növények, továbbá a napra­forgó, kukorica, lóbab, a kedvező, szinte nyárias idő hatására szépen fejlődnek. A mi nagy gondunk is az eső hiánya. Ahogy múlnak a csapadék nélküli napok, úgy válik egyre égetőbb gonddá a vízhiány. Jelen pillanatban 30—40 millimé­sült Államokat nevezte meg, azt hangsúlyozta, hogy az amerikai militarista körök ezt az esetet is fel akarják használni a nemzetközi lég­kör feszültebbé tételére, az államok közötti békés együtt­működés akadályozására. Az erőmű tervezési meg­oldása megfelelt a nemzet­közi normáknak — hang­zott el a sajtóértekezleten. Több olyan esemény egybe­eséséről van szó, amelynek esélye elenyésző, s a keze­lőszemélyzet felelőssége is felmerült — mondotta Bo­risz Scserbina. A lakosság evakuálását szervezetten, előre elkészí­tett tervek alapján bonyolí­tották le. Minden ház, illet­ve lépcsőház elé autóbusz állt, s április 27-én, hajnali 2 órától délután 16 óra 20 percig mindenkit kitelepí­tettek a sugárszennyezés ve­szélyeztette körzetből. A he­lyi hatóságok Kijevből és környékéről szerveztek orvo­si segítséget, véradást. Az érintettek pénzbeli juttatást, ingyen ruházatot és egyéb segítséget kaptak. A környező országokat ért radioaktív szennyezéssel kapcsolatos kérdésre vála­szolva, a szovjet illetékesek elmondták, hogy bár május 1- ig Lengyelországot, május 2- a után Romániát emelt szintű sugárzás érte, ez csak rövid ideig tartott, s a szint nem volt magas. A sajtóértekezleten Ana­tolij Kovaljov első külügy­miniszter-hely ettes, Borisz Scserbina, a vizsgálóbizott­ság elnöke és a jelenlévő más szovjet tisztségviselők több alkalommal bírálták a nyugati sajtót, s annak fe­lelőtlen szenzációhajhászó kampányát. A külföld április 28-án kért és kapott információt a szerencsétlenség ügyében, s aznap közleményt is nyilvá­nosságra hoztak. vajon hogyan viszonyulnak a nyilatkozat szerzői a Szov­jetuniónak az atomfegyve­rek teljes felszámolására és átfogó nemzetközi biztonsá­gi rendszer létrehozására irányuló javaslatához. „A tokiói nyilatkozat azonban semmi konkrét, építő reagá­lást nem tartalmaz ezekre a történelmi javaslatokra. E>a- gályos frázisaival igyekszik elleplezni az imperialista ál­lamok közötti ellentmondá­sokat.” tér „aranyhullást” szívesen látnánk. Gönc, Kossuth Tsz, Kiss Lajos növénytermesztési fő- ágazatvezető: — Nálunk is már csak a silókukoricát vetjük. A másik időszerű munkánk az őszi búzák liszt­harmat elleni megelőző vé­delme. A 608 hektár búzaál­lomány reményteljes, remél­jük aratáskor sem változik meg véleményünk. Kukori­cát 622 hektáron vetettünk, burgonyát a háztájival együtt 280 hektáron ültettünk. Gyümölcsösünkben a kajszi virágzáskor fagykárt szen­vedett, ennek pontos mérté­két a hónap közepén tud­juk lemérni. Akkorára ugyanis lehullnak a fáról a fagykárt szenvedett kis ba­rackok. Ami a csapadék­helyzetet illeti, azt hiszem mi szerencsés helyzetben va­gyunk. Hozzánk áprilisban is menetrend szerint érkez­tek esők. S amíg a közeli Vizsoly csapadékhiánytól szenved, nálunk itt-ott még tartósan vizes foltok is van­nak a területeken. (ba) „Egyre több bizonyítékát látjuk magunk körül az ember okozta károsításnak, a Föld számos területén. A víz, a levegő, a föld és az élőlények gyakran veszélyes szintű szennyezettségét, a bioszféra ökológiai egyen­súlyának nagyfokú és nem kívánatos megzavarását, pó­tolhatatlan erőforrások el­pusztítását és kimerítését.” A fenti idézettel kezdte megnyitó beszédét dr. Som­fai Attila, az NME Földtan- Tereptani Tanszékének tan­székvezető egyetemi tanára tegnap, a Bükki Nemzeti Park Herman Ottó emlék­parkjában tartott ar.kéton. Az idézet az ENSZ 1972-ben Stockholmban kiadott „Nyi­latkozatok az emberi kör­nyezetről” című felhívásá­ból való, s fedi az ankét té­máját és célját, amely az egyetem környezet- és ter­mészetvédelmi kutatásait mutatta be. — A Nehézipari Műszaki Egyetem oktatóinak kutatá­sai gyakran kapcsolódnak közvetlenül, vagy közvetve környezetvédelmi kérdések­kel — mondotta dr. Somfai Attila. — Az ankét tizenöt előadása keresztmetszetet ad erről a munkáról. A témák skálája nagyon széles, a víz­védelemtől a robbantástech­nikán keresztül a zajvéde­lemig. Az egyetemi kutató­munkának legnagyobb je­lentősége abban van, hogy a fontosabb kutatási eredmé­nyek nagy része átkerül az oktatásba és közkinccsé vá­lik. Az ankét szünetében dr. Békenagygyűlést rendez­nek május 9-én Sárospata­kon, a Művelődés Házában, a Magyar Úttörők Szövetsé­ge helyi, városi elnökségé­nek tagjai. A város úttörői néhány héttel ezelőtt felhívással fordultak az ország vala­mennyi úttörőcsapatához, rajához, kisdobosaihoz, az­zal a céllal, hogy küldjenek el címükre egy-egy képes­lapot vagy fényképet, hát­oldalán őszinte békevágyuk kifejezésével. A felhívás si­kerét bizonyítja, hogy több, mint kétezer képeslap, szám­talan aláírás és sok-sok ér­tékes, őszinte szép gondolat, idézet érkezett a meghirde­tők címére. Érdekesség, hogy nem csupán az úttö­A Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának szervezésében fiatal lelkészek látogattak el tegnap a Nehézipari Műszaki Bartucz Ferenc, a Bükki Nemzeti Park igazgatója, az ankét társelnöke a rendez­vény jelentőségéről kéré­sünkre a következőket mon­dotta : — A Bükk jogi oltalmát — azt, hogy nemzeti park­ká nyilvánították —, indo­kolja vízföldtani értéke is. Az ország legnagyobb karsztjelensége, 500 ezer ember ivóvizét biztosítja. A természetes szűrőberendezé­sek révén a legtisztább víz a karsztvíz volt. Miután a légköri és talajszennyeződé­sek bejutnak a rendszerbe, napjainkban nagyon sebez­hető ez a tisztaság. A talaj­ra jutó szennyeződéseket részben lehet semlegesíteni, ezért is lenne fontos, hogy Répáshuta vezetékes ivóvíz­ellátásának1 kiépítése után megoldják a szennyvizek elvezetését is, nemcsak itt, hanem a többi bükki tele­pülésen is. — A kutatások haszna a tudomány és termelés kap­csolatában, a környezetkí­mélő technológiák kialakí­tásában van. Régi a kapcso­latunk az egyetemmel, kö­zösen folytatjuk a tudomá­nyos kutatásokat, s az an­két folytatásaként a BNP munkatársai is tartanak majd előadásokat az egyete­men. A most elhangzott előadások is jelezték a ne­velés fontosságát, a család és az iskola feladatait a közgondolkodás fejlesztésé­ben, abban a munkában, amely valamennyiünkre há­rul környezetünk védelmé­ért. rők, hanem jó néhány fel­nőtt, nyugdíjas kapcsolódott be még az akcióba, sőt küld­tek képeslapot a Szovjet­unióból, az NDK-ból, Cseh­szlovákiából, Ausztriából, Romániából és Algériából is. A beérkezett képeslapokat leporellóvá fűzik össze a sárospatakiak, amelyeket a békenagygyűlésen bemutat­nak és átadják az Országos Béketanács főtitkárának, Ba­rabás Miklósnak. A Művelődés Háza előtti téren valamennyi úttörő részvételével fogalmazzák meg azt az üzenetet, ame­lyet a békeűrhajóba külde­nek el a Föld minden em­berének, felnőttjének, gyer­mekének. Egyetemre. Az egyetemen dr. Czibere Tibor rektor, a népfront megyei elnöke tájé­koztatta őket az egyetem éle­téről, munkásságáról. Az Észak-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat 1986. május 1-31-ig ismét PAPÍRGYOJTÉSI AKCIÓT SZERVEZ Aki Borsod, Heves és Nógrád megye MÉH-telepein, vagy átvevöhelyein az akció időtartama alatt egyszerre 10 kg papírhulladékot ad át — a vételáron felül — AJÁNDÉKSORSJEGYET KAP A főnyeremény: színes televízió Ezenkívül számos, értékes tárgyak, vásárlási utalványok, folyóiratra éves előfizetési díjak kerülnek kisorsolásra, melyeket a MÉH Vállalaton kívül a miskolci Centrum Aruház, a VASVILL, a Magyar Hirdető és a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat ajánlott fel NE FELEDJE! ÖNT IS ÉRHETI SZERENCSE! —k—g­Légszennyezettség — mérési adatok A legújabb — keddi — mérési adatok alapján hazánk légterében a levegő radioaktív szennyezettsége igen ala­csony, a hétfői szinthez képest tovább csökkent. Tokiói nyilatkozat Békenagygyűlés Sárospatakon Fiatal papok az egyetemen Zaj, por, fegyelmi...

Next

/
Thumbnails
Contents