Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. május 1., csütörtök Filmlevél Kozák László (Purcz úr) és Bujtor István (Ötvös) Üj magyar filmet látha­tunk mától a premiermozik­ban. Bűnügyi vígjáték? Ka- landfilm? Tulajdonképpen egyik sem, vagy akár mind­kettő együtt. Bujtor-film. így lehetne elnevezni, mert nemcsak írója, rendezője és főszereplője Bujtor István, akinek egyébként ez az első rendezése, hanem szerves folytatása annak a két, ko­rábbi filmnek, amelyet ő írt — A Pogány Madonna, Csak semmi pánik... — és ame­lyek kifejezetten az ő alak­jára, képességeire, kalandos vállalkozásaira épültek. Mint e korábbi filmekben, ebben is a helyszín a Balaton-fel- vidék, a napfényiben ragyo­gó tópart, a víztükör, a szá­guldó autó. a tóparti házak, vendéglők sora, s mint ko­rábban, itt is fegyelmi alatt álló rendőrnyomozó-tisztet játszik, aki persze sikerrel végzi a nyomozást, és segí­tői között ott van az öreg csavargó, meg a gyermek is. Természetesen nem baj, ha egy hazai filmsorozat, vagy immár sorozattá váló válta­kozás azonos szereplőkkel, figurákkal jelentkezik. Szá­mos külföldi és hazánkban is népszerű sorozat sikeré­nek is ez a kulcsa. Gondol­junk csak Búd Spencer film­jeire. amelyekben mindig Bujtor kölcsönözte a magyar hangot a nagy termetű kül­honi színésznek, és immár a harmadik filmben „honosí­totta” is figuráját, áttelepít­ve azt a maga írta, illetve harmadikként maga rendezte filmekbe. Ebben a filmben is megtalálható — mint a korábbiakban — az ugyan­csak nem egészen eredeti fi­gura. a kétbalkezes nyomo­zófőnök, akit Kern András forrnál remekbe, és adva van egy bűnügy, amelynek a nyo­mozásában Ötvös úr, vagy Csöpi, azaz Bujtor István je­leskedhet. Sok minden adva van a kellemes, szórakoztató, nem túl igényes játékhoz, de miért is pont ezzel szemben lennénk túl igényesek, ha a dollárimport útján vászna­inkra jutott hasonló külföldi­ekkel szemben olyannyira engedékenyek vagyunk. Az elvarázsolt dollár nem filmgyári vállalkozásban ké­szült. hanem hazánkban új­szerűnek tűnő egyesülési, vagy szövetkezeti keretek kö­zött, a Moovicoop Filmgyártó Gazdasági Társaság első filmjeként. Ennek gazdasági okai vannak, s ez a nézőt aligha érdekli, mert amikor a képsorokra figyel, nem tö­rődik vele, hogy a film lét­rehozását milyen szervek fi­nanszírozták. De nem ári tudni, hogy van ilyen film- gyártási lehetőség is. A film meséje eléggé fordulatos, a benne végbemenő bűntény, amely a dollárhamisítást és a gyilkosságot is magába foglalja, nehezen valószínű­síthető, különösen a dollár­nak ilyenfajta hamisítása, de tulajdonképpen maga a bűn­cselekmény-sorozat afféle „unterman” szerepet játszik, azaz arra szolgál, hogy Buj­tor István sokféle kalandos cselekedetéhez okot adjon. Megy is Bujtor a bűnözők nyomába csónakon, léghajón, autón, verekszik becsülettel, jól koreografált bunyóbalet­tet látunk, s természetesen sikerrel nyomoz. Most is tündöklik a napfény a Bala­tonon, csodás a Balaton-fel- vidék és nagyszerűek a sze­replők. Van e filmben egy gyermek-vitorlásiskola. Sze­replői egy valóságos vitorlás­iskola gyermekei, akik rend­kívül jópofán látják el fel­adataikat. igazán gyönyör­ködtető, amit csinálnak, és különösen kiemelkedik közü­lük az apróka Kristály Bar­bara, aki Csöpi-Bujtornak egyik fontos segítője a nyo­mozásban. Kern Andrásról már szóltam, a korábbi sze­replők közül sajnos elhunyt Bánhidi László, helyette az öreg kópé szerepét Kozák László vette át, és játssza nagyszerűen, s elismerően kell szóLni a többi közremű­ködő színészről is. A film­hez Frenreisz Károly szer­zetté a zenét, az operatőri munkát pedig Illés György és Baranyai László látta el kitűnően. Újfajta vállalkozásban ér­dekes, figyelmet érdemlő film született, amely ugyan nem verdesi a művészi ma­gaslatokat, láthatóan nem is törekedett erre. de aki az effajta kalandos-bunyós, víg­játéki, bűnügyi elemekkel át­szőtt történeteket kedveli — és ilyenek igen sokan van­nak —, jól szórakozhat mel­lette. Lehet, hogy nem őrzi meg sokáig emlékezetében, de talán a film nem is igényli ezt. * A part a címe annak a szovjet háborús drámának, amelyet ugyancsak mától ve­títenek. Egy szovjet író újra ellátogat a háború után né­met földre, s ott egykori ked­vesével találkozik. Eközben felidéződnek a háborús em­lékek. Benedek Miklós Tom Sawyer kerítése Ay. Egyesült Államokban tavaly igen különös módon ünnepelték meg Mark Twain jubileumát. Ellmore város­ka lakói például macskaki­állítást rendeztek annak emlékére, hogy a nagy író igen szerette a macskákat. A Hartford városban rende­zett jubileumi ünnepségen Twain művét felolvasták. A felolvasás, melyben bár­ki részt vehetett, egész na­pon át tartott, egészen ad­dig, míg a vállalkozó ked­vűek be nem rekedtek vagy el nem ájultak. Külön az ő ellátásukra orvosok érkez­tek Hartfordba. A legvidá­mabb megemlékezést talán Redding városában tartot­ták: itt a városi parkot kö­rülkerítették ..Tom Sawyer kerítésével”, melynek me­szelésére ugyancsak bárki vállalkozhatott. — Szőke vagyok, 160 cen­ti, .19 kiló. a szemein kék, 13 éves leszek júniusban, 7. A osztályos vagyok a 20-as is­kolában , . . íme — egy mai Nemecsek, Miskolcról. Rendesen Kiss Tibornak hívják, a Fazekas utcában lakik, az Avas-déli iskolába jár. Az elmúlt he­tek során sok százan tap­soltak neki Diósgyőrben, az amatőrszínház A- Pál utcai fiúk című előadásának vé­gén, az Ady Endre Művelő­dési Házban. Magam is azt írtam róla a bemutató után: „Igazi Nemecseket láttunk." Most, a délutáni órákban a szerkesztőségben ültünk le egy laza beszélgetésre. — Mindenki azt mondja, külsőleg tiszta Nemecsek vagy. És milyen vagy egyéb­ként ? — Hát, sajnos könnyen megsértődök . .. Hogyha va­lamivel cikiznek engem, ha­mar megy. Például, hogy ha rossz vagyok valamiből, va­lami rosszul sikerül. — Milyen tanuló vagy? — Négyes-ötös. De ... be­csúszott két hármas is. Most rontottam. oroszból emiatt. . . — A színpad miatt? — Lehet. . . nem tudom . . . — Lassan gondolkodnod kell, hová, merre indulsz az általános iskola után? Mi a helyzet? — Sokat gondolkodtam már, de még nem jutottam semmire. Szüleimtől, baráta­imtól kértem tanácsot, de még spnki nem tudott meg­győzni, és magam sem tu­dom, hová akarok menni. — A barátokkal hogy állsz? Hogy jönnek ma ösz- sze a barátok? — Nemcsak iskolából, fő­leg a lakótelepről. Furcsa módon Áts Feri is a bará­tom, ott lakik a lakótelepen, ahol én. Ja . . . szóval Biri- nyi Zoltán a rendes neve. Ö segített a szereptanulásban is ... — És ti hol tudtok össze­jönni? Grund már nincs... — Nehezen .. . nem szok­tunk összejönni délutánon­ként, vagy hétvégeken. — Mikor olvastad először a Pál utcai-ákat? — Amikor kötelező volt, három évvel ezelőtt. Nehe­zen kezdtem, de a végéra nagyon megszerettem. Érde­kes módon a személyekre fel se figyeltem, csak magára a történetre. Például az isko­lára . .. — És mit irigyeltél ezek­nek a fiúknak a történeté­ben? — Azt is, hogy volt alkal­muk összejönni, meg azt, hogy Nemecsek lehetett egy hős. Mert akkor még na­gyon nagy volt az. Még most is. . . Ha lehet hinni a tör­ténetben . . . — És ma már nincs egy magad korú fiúnak lehető­sége, hogy hős legyen? — Hát, lehet, hogy van... de nem ilyenekre .. . Például olyan, hogy ki meri ezt meg­csinálni, vagy azt?! De nem olyan, hogy magától csinál­ja... — Kell hozzá a társaság? Hogy előttük legyen „hős”? — Először az is lehet, hogy rágyújt... De nem úgy, hogy vesz egy dobozzal, vagy ki­vesz a szekrényből otthon egyet... A társaság előtt, a többiek között megy . .. — Kell. hogy mások előtt megmutassa ? — Igen, kell, azt hiszem... — Tanulásban, másban nincs lehetőség kitűnni? — Biztos van ... — Neked mi volt a legna­gyobb hőstetted eddig? — Nem tudóik most olyat mondani. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya pályázatot hirdet a megyében működő amatőr művészeti csoportok részére. A pályázat célja az, hogy segítséget nyújtson a csoportoknak a művésze­ti műhelymunkához, az amatőr tevékenység új for­máinak népszerűsítéséhez, a működési feltételek javí­tásához, a szereplésekhez. Kik pályázhatnak? Azok, akik legalább egy esztende­je a folyamatos működés során bármely, a megye te­rületén dolgozó gyermek-, ifjúsági vagy felnőtt amatőr művészeti csoportban, szak­„ Itt járt Nemecsek" — Hogy lettél te végül is Nemecsek, ebben a miskol­ci játékban, az amatőrszín­házban? — Volt az újságban is fel­hívás, de az iskolában is mondták, és sokan ajánlot­ták nekem. És belementem. Jelentkeztem, többünket föl­vettek, és egy hét múlva megtudtam, hogy én leszek Nemecsek . . . Hát . .. nagyon örültem neki. — Korábban is voltál már színpadon? — Voltam, de úgy. hogy nem mozogtam., csak szaval­tam, vagy olvastam, vagy va­lami ilyen. — Tehát nem magadnak jutott eszedbe, hanem java­solták? — Igen. Nem is nagyon gondoltam rá. — Most már eléggé ben­ne vagy. Mi a hasonlóság? — Köztem és Nemecsek között? Külsőségben azt hi­szem, többnyire. Érzelmileg nem annyira . . . Bár ... . egy kicsit hasonlítok. Azt hi­szem. Másképpen, mert az ember nem lehet olyan, mint száz évvel vagy fél év­századdal ezelőtt. Azt hi­szem . . . — De hiszen Nemecsek- nek se esett jól, hogy min­dig közlegény csak— Te is mondtad, hogy érzékeny vagy...?! — Hát, ilyenek vannak. Ki kell figyelni, mikor lehet az ember kicsit pimasz, mikor lehet vicces, mikor kell ke­ménynek lenni, vagy éppen engedelmesnek. És azért eb­ben is hasonlítok Nemecsek- re ... — Osztálytársaid látták már az előadást? — Még nem sokan, de van, aki többször is. És az osz­tály elmegy majd megnéz­ni. .. — És akik látták? Elter­jedt azért a hír? — Azt mondták jó volt, az osztályban, sőt az iskolában is elterjedt a híre . .. — Akkor kicsit te is hős lettél?! — Igen. — Milyen érzés? — Hát, nagyon jó ... Nem is tudom elmondani. Jó. — Ügy láttam, amíg a színpadon folyt a játék, nem voltál zavarban. Akkor vi­szont igen, amikor a hatal­mas tapsviharban egyedül -álltái a függöny előtt. . . — Lehetséges, hogy így volt. Már nem emlékszem rá .. . — Hogy sikerült ezt a ha­talmas szöveget megtanulni? — Az első képeket köny- nyen, de aztán nehezen ment. Szóval, nehéz megta­nulni úgy az utolsókat, hogy az elsőket el ne felejtsem. De hiába tanultam órákat otthon, a színpadon sakkal könnyebben ment, percek alatt.. . Egyszer elmentem Laci bácsihoz (Szép László, a szerk. megj.), elmondtam neki, hogy biztos legyek ma­gamban. — Baki volt az előadáson? -Nem vettem észre. — Volt, volt... — Otthon volt valami ün­neplés? — 'Kólával fogadtak, cso­kival. Szóval, kisebb volt... — Hogy áll össze egy mai napod? Égy átlagos? — Hatkor felkelek, hétig felöltözöm, megmosakszom, megreggelizek ... és elindu­lok az iskolába. Fél nyolcra ott vagyok, az iskola az 1 óráig tart, elmegyek utána ebédelni, kettő—fél háromra hazaérek. Akkor egy félórát pihenek, lemegyek játszani, és utána tanulok, aztán le­megyek játszani, utána me­gint tanulóik, megint leme­gyek játszani, aztán van úgy, még tovább kell tanul­ni... — Akkor így megy ez, hogy felkelés, utazás, isko­la, utazás, tanulás, pihenés, tanulás, pihenés? — Igen. De van olyan, hogy ha lemegyek játszani, három órán át ott vagyok, mert nem bírnám ki, hogy csak fél órát. .. Mert ott gyorsan telik az idő... Va­csora után megnézem a hír­adót, néha a filmet is. de ez ritka. Alszom már olyankor. — Nem hiányzik, hogy nincs ma egy grundotok? — Azt hiszem, így nem hiányzik, de ha volna, na­gyon jó lenne. De így most nem hiányzik. De hogyha volna, akkor biztos összejönj nénk olyan helyeken. j . — Hallottam, sokat dőlj ? goztatok a színpadi bemutaj c tó előtt, sokat próbáltatok , Ez akkor munka volt... c — Hál... munka. Hét 1 kettő próba, szerdán és szóit‘ baton, viszont az utolsó hé\ ‘ ten rengeteg próba vöt '• szombaton nyolctól nyolci} \ is. ■* — Nem gondoltál rá so- f ha: ebből elegem van?! — A szüleim igen. azt hr \ szem, arra, hogy elég voV i ebből a színházból! Amiko< ,v vittem haza a rossz jegye• j két. . . akkor. De én tovább í .akartam menni. t — Nem féltél sose, hogy : elfelejted majd a szöveget’! 1 — Nem, pedig magam sf; i voltam biztos benne. Arif .> gondoltam mindig, a játék, j úgyis kihozza magából. LeS’i 1 alább a lényeget... | i — Sok helyről verbuvál i lódtatok. Ismeritek egymást’ i — Az egész csapatból -e0\ gyereket ismertem, amiko' , bementünk. De most több' , nyire barátok vagyunk. ] — Egyszer csak vége les? ennek a játéknak is. Nek1 fog hiányozni? — Szeretném szeptemberi tői folytatni, de ilyen foszt', repet már nem vállalok. — Akkor csak fárasztó volt ez ... — Nem is a szöveg, mell a játék, hanem mellette f tanulás és az iskola; feleim dolgozatokat írni . .. — Mondtad korábbak1; hogy a könyv olvasása köz? ben a történet fogott meg az iskola is ... Gondolod' más lehetett akkor? — Bizony. Mert akárhogt . is, ott sokkal nagyobb voV a fegyelem, bár sokkal job­ban ki is játszották a tané' rókát. Most viszont senki sf áll már kaptákba' más előtt.. De nem is mernek úgy visZ' szafeleselni a tanárnak, mik1 a darabban ... — Mit gondolsz: akk°r volt nagyobb fegyelem az iS' kólában — vagy most? — Hát.., azt hiszem, ak' kor volt nagyobb fegyelen1 És talán nem is bírták 11 gyerekek, azért csinálták et1 a „visszafeleselést”... — Akkor jártál volna szí' vesebben iskolába? — Hát... Inkább akkor. — Mi az, amit szívesen el' mondanál még, mert nem Js kérdeztem? Lehet, másravá' laszoltál volna szívesen. — Hát... nem nagyon W dók olyat mondani. — Hogy érzed magad' Most jól... — Igen. A miskolci Pál utcai fiúk at májusban is meg leli6*: nézni. _ i — Sose fáradtál el az éld' adásokon? Hiszen a két ói-3; idején majdnem végig szik' pádon vagy? — Nem. Ez olyan, ho0 tudom a szöveget, utána “ mozgást, akkor elég a mot' gásra figyelni, és megy mb' gától a szöveg, azt hiszem■ — Mi ez a színpadok Munka? Játék? — Hát, sokszor, munka, d{ játék is. — Amikor készültök, ak' kor munka? — Igen. Az előadáson, ak' kor játék; pedig akkor kén1 játéknak lenni?! Hát ennyit akartunk ej' mondani a mai Nemecsek' kel. Miskolcról. Ténagy József körben vagy alkotó körben dolgoztak. (Az odaítélésekkor megkü­lönböztetett elbírálásban részesülnek a nehéz körül­mények között is színvona­las közművelődési tevé­kenységet végző együttesek.) A pályázat alapján a tá­mogatást évente egyszer nyerheti el a csoport, amit a fenntartó szerven keresz­tül kap meg. Mivel lehet pályázni? A csoport működéséhez szükséges eszközök, felsze­relések beszerzését, pótlá­sát, megépítését, esetleg köl­csönzését célzó igényekkel; útiköltség-térítést, különbö­ző fesztiválokon való rész­vételt jelző kívánságokkal; a csoport, szakkör, alkotó közösség munkáját művészi színvonalban emelő költsé­gek beterjesztésével (például koreográfus vagy zeneszerző meghívása, kísérleti prog­ram megvalósítása) .. . Amit a pályázatnak tar­talmaznia kell: a csoport nevét, működési helyét, fenntartójának megnevezd' sét, számlaszámát, a műve- lődő közösség részletes mik' katervét, ami meghatároz'; za a kitűzött célok elérése érdekében vállalt feladat0' kát; a csoport vezetőjén*?1 nevét, lakcímét, foglalkozó' sát, munkahelyét, a csopon létszámát, összetételét, eddigi működés leírását, f csoport milyen célra # mekkora összegű támog®'; tást igényel ... A pályázatok beküldés1 határideje május 10-e. A; cím: Borsod-Abaúj-ZemplÜ1 Megyei Tanács V. B. műve' lődési osztálya, Miskolc, P*'i 184., 3541. Pályázat amatőr művészeti csoportoknak

Next

/
Thumbnails
Contents