Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-05 / 104. szám
1986. május 5., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A z Országos Közlekedés- biztonsági Tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Munkavédelmi Felügyelőség az 1986. évi országos tanácskozásuk középpontjába ta gyalogosok közlekedésbiztonságát helyezte. Az ORBT középtávú tervkoncepciója — amely a VI1. ötéves terv időszakára szól — szintén a gyalogosok . biztonságának növelését tűzte célul. Mindannyian gyalogosok vagyunk, akár rendelkezünk gépjárművezetési engedély- lyel, akár nem. Szomorú tény, hogy a közlekedés akut gondja a sok gyalogos baleset. Sajnos közel járunk az európai rekordhoz, hiszen az elmúlt évtizedben nálunk az összes személy.sérüléses balesel 30 százaléka gyalogosokkal esett meg. A fejlett közlekedés-kultúrájú országokban ez a részarány 10—15 százalék. Egyenesen megdöbbentő, hogy az utakon balesetben meghaltak 40 százaléka gyalogos volt. Az elmúlt tíz évben más- félszeresére emelkedett a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken a gázolások száma, s ha hozzátesszük, hogy egyre több a gyermekbaleset is, akkor valóban ezt kell mondanunk: a huszonnegyedik órában vagyunk, tenni kell valamit. Az elemzések szerint a gyalogos balesetek mintegy kétharmadát maguk a gyalogosok okozzák. A kijelölt gyalogátkelőhelyeken ez az arány 50 százalék. Az életkor szerinti vizsgálatok kimutatták, hogy a gyermekek, a fiatalok figyelmetlenségük miatt inkább előidézői, az időskorúak pedig szenvedő alanyai a gyalogos baleseteknek. Arra a kérdésre, hogy az esetek többségében miért éppen ez a korosztály az áldozat, a válasz kézenfekvő. A gyalogosként közlekedők többé- kevésbé szabályozatlan áradata találkozik a gépjárművek — elvileg szabályok közé szorított — sokaságával. Ebben a helyzetben bizonytalanná vagy kiszámíthatatlanná válnak a gyermekek és az idős emberek. (Természetesen nagyon sok gépkocsivezető is, de most a gyalogosok szempontjait nézzük.) Megint az ORBT vizsgálatára hivatkozva: a gyermekek csaknem fele egyáltalán nem figyel a közúti forgalomra, több mint 60 százaléka nem néz körül az úttestre lépés előtt. Az idős emberek korral járó élettani fogyatékosságai — a csökkent látás és hallás, a felfokozott izgalmi állapot — erősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a legsúlyosabb baleseteket ők szenvedik el. A népesség egészéhez viszonyított részarányuknál sokkal többször maradnak az úttesten súlyosan sérülten, mint a többi korosztály képviselői. Az úttestre festett „zebra” a gyalogos és a gépjármű- forgalom legfontosabb találkozási pontja. Évtizedek óta folyik a harc gyalogszerrel és járművel közlekedők között azért, hogy ki az úr a fehér sávokon. Nem az autó és nem a gyalogos! A biztonság! A gyalogátkelőhely nem járda, a zebra az úttest része. Éppen ezért hangsúlyozta Kalanovics László rendőr alezredes, az OKBT titkára vitaindító előadásában: „El kell oszlatni az átkelőhely fogalmához fűződő hamis biztonságérzetet: az úttest a járműveké. Tudatosítani kell, hogy az átkelés megtervezése, a járdán való tájékozódás, a körültekintés életbevágóan fontos.” A szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy sem a tanácskozás, sem a közlekedés biztonságáért indítptt mozgalmak — Tanítsa családját biztonságosan közlekedni! és az Iskolák a közlekedés biztonságáért — önmagukban nem hozhatnak változást. Éppen ezért fontos és biztató, hogy az iskolákban és már az óvodákban is kiépülőben van a közlekedési szakreferensi hálózat. A munkahelyeként szervezik a munkavédelmi oktatáshoz kapcsolódó közlekedésbiztonsági felvilágosító szolgálatot. Ha ehhez hozzávesszük a szinte megszámlálhatatlan propagandakiadványt, a tévé oktatófilmjeit, a közlekedésbiztonsággal foglalkozó videó-kazettákat, akkor azt kell mondanunk: élnek a technika adta lehetőséggel azok, akik a gyalogosforgalom gondjaival foglalkoznak. Mégis, nem hallgathatjuk el aggályainkat. A tanácskozás felhívással fordult az állami szervekhez, a társadalmi szervezetekhez, mindannyiunkhoz a közlekedés nagyobb biztonságáért. Félő azonban, hogy ez éppen a legveszélyeztetettebb rétegekhez nem jut el. Az iskolák felvilágosító szolgálatával bajok vannak, a közlekedési szakreferens tanár — ha van —, annyira túlterhelt egyéb tárgyakkal, hogy a felvilágosító munkával nem tud érdemben foglalkozni. Az idős emberekre, akik nem szoktak hozzá a közlekedés gyorsaságához, ahhoz, hogy jórészt az ez- redfordúlón épült városainkban látszólag (és tegyük hozzá néha valóságosan is) kaotikus a forgalom, alig hat a felvilágosító, türelmes szó. Hogy ne így legyen, új lehetőségeket kell keresni; például a tanácstagok, akik gyakran találkoznak választóikkal, a lakógyűléseken, tanácstagi beszámolókon erről is beszélhetnének az idős emberekkel, akik úgyis eljönnek panaszkodni a forgalomirányító lámpára, s elmondják, hogy a „zöldnél” szaladni kell, mert az úttest közepéig sem érnek, mikor villogni kezd és oldalt már felbőgnek a gépjárművek motorjai. M indannyian sietünk valahová, de hogy oda is érjünk, ne feledjük: tavaly minden 27. percben közlekedési balesetet szenvedett valaki az országban. S minden hatodik órában meghalt egy ember az utakon. R. L. Kein lőttek aranyérmes szarvasbikát tavaly A nemesvadállomány létszámának a terület vadeltartó képességéhez igazítása mellett fokozott figyelmet kell fordítani a minőségre — erre utal a tavaly ejetl agancsos nemesvadak trófea bírálatának eredménye. Hosszú idő óta az elmúlt évben fordult elő ismét, hogy a bükki és a zempléni erdőségekben a kilövésre került, megközelítőleg 240 szarvasbika agancsai közül egyetlen egy sem lett aranyérmes. A bírálóbizottság kisebb számú trófeát ezüst- illetve bronzérmesnek talált. Eredményesebben szerepeltek a vadászok az őzbakok fejdíszének bemutatásával. A múlt évben megközelítőleg 380 őzbak került puskavégre. Az elejtett bakok fejdíszének 96 százalékát mutatták be a bizottságnak. Amint azt megállapították, több jó minőségű agancs került elbírálásra. Ez részint az állomány minőségének javulását mutatja az előző évekhez képest, részint pedig azt, hogy a korábbinál gondosabban végezték el a selejtezést. A bemutatott őzbak trófeák közül 8 lett aranyérmes, míg 16 ezüst-, illetve 8 bronzérmet érdemelt ki. Élelmiszeripari éjioiisájpi Két új élelmiszeripari termék előállításának kísérletei fejeződtek be a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben. Az újfajta, természetes alapanyagokból készíthető zöldség-gyümölcs dzsúsz és egy különleges eljárással előá/llítható gombapor szabadalmaztatott receptjét adta át az intézet hasznosításra és értékesítésre az Alkotó Ifjúság Egyesülésnek. A termékeket az egyesülés idehaza és Brüsszelben, a nemrég lezajlott Novotech '86 kiállításon is bemutatta. A zöldség-gyümölcs dzsúsznak más ivóléhez hasonlóan viszonylag magas a növényi rosttartalma. Az új ital különlegessége. hogy enzimes kezeléssel segítik elő a rostanyag emészthetőségét. Az élelmezési szakemberek arra számítanak, hogy elsősorban a gyermekétkeztetésben és a vendéglátóhelyeken lesz a termék választékot bővítő, kedvelt ital. Az intézetben a kísérleti gyártás során ötféle ízkombinációban állították elő az újfajta ivólevet. A gombapor — amely nagyüzemi konyhákban is használható — szintén a könnyű, korszerű táplálkozás egyik konyhai alapanyaga lesz. A biotechnológiai kutatások eredményeként szabadalmaztatott termék gyártásához — érdekes módon — a száraz kenyeret is hasznosítják. A gyártás elején felhasznált gomba ugyanis — miközben a kenyeret „felemészti” — nem fejlődik ki teljesen, csupán szálas állapotában marad. így köny- nyebben emészthető. A megszárított gombapor saláták, krémek és húsáruk ízesítésére alkalmas. Kísérleti gyártását a napokban kezdték el a Nagykőrösi Konzervgyárban. A Munkásőrség anyák napi kitüntetései Anyák napi ünnepséget rendezett vasárnap a Munkásőrség az Urkúti Községi Tanácsházán és a Nádudvari Községi Pártbizottság épületében. Ürkúton köszöntötték Zsarnai Tamásné 11 gyermekes édesanyát, akinek férje több mint 20 éve munkásőr. Felolvasták Borbély Sándor országos parancsnok levelét, s átadták a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést. Ugyanebben az elismerésben részesítette az országos parancsnok Kovács Gáborné nádudvari édesanyát; családjának férfitagjai a Munkásőrség alapítói. A háromnapos ünnep utolsó napjára is jutott kiemelkedő esemény Tiszaladány- nak. Május 3-án ünnepelték az önkéntes tűzoltóegyesület megalakításának 75. évfordulóját és erre az alkalomra meghívták a Szerencs és Tokaj környékén működő valamennyi önkéntes és vállalati tűzoltóegységet, hogy egy jól szervezett verseny keretében mérjék össze tudásukat. ügyességüket. A hangulatot fokozták a csehszlovákiai Mihalovcéből érkezett tűzoltózenekar tagjai, akik pattogó ritmusra vezették fel a versenyző csapatokat. Bényei Miklós tanácselnök köszöntötte a több ezer érdeklődőt. vendéget, köztük Pintér Dezső tűzoltó ezredest, megyei tűzoltóparancsnokot és Bányászki Mihályt, a tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövetkezet testvér- gazdaságának a scelovscei termelőszövetkezetnek a párttitkárát. Különböző feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek. Először sugárcsővel a kezükben váltófutás rajtjához sorakoztak fel, majd különböző akadályokon átjutva küzdöttek egymás és a másodpercek ellen. Később előkerültek a szivattyúk, a vastag tömlők és pillanatok alatt kellett összeilleszteni a tűzoltókészülékek elemeit; a csöveket, hogy a gyors feladatmegoldás végén a kijelölt célpontba találjon a vízsugár. Volt raj. amelyiknek minden pontosan sikerült, de mi tagadás akadtak derűs pillanatok is, amikor egy-egy rossz illesztés miatt néhány versenyző kényszerzuhany áldozata lett. Az értékelő bizottság szigorúan figyelte a különböző ügyességi és szakmai feladatok végrehajtását... a rész- eredményekről azonnal értesülhettek a nézők, akik Dél • dául megtudhatták, hogy a tokaji raj 61 másodperc alatt hajtotta végre az oltási gyakorlatot. A jelenlevő érdeklődők és szakemberek is tapasztalhatták: nagyon hasznos, jól sikerült találkozót hozott az évforduló, ami egyben bizonyította az önkéntes tűzoltók felkészültségét. (sz. 1.) A célzás kiváló, a vízsugár o tábla közepébe talált Fotó; Balogh Imre Miskolcon az utóbbi évtizedekben új lakótelepek nőttek ki a földből, melyek sok ezer ember számára jelentenek otthont. Sajnos azonban az átadott lakások számától jóval elmarad az adott területen épített parkolóhelyek és garázsok száma. A lakótelepeken az idő múlásával megsokszorozódik a gépjárművek száma, ezért roppant nehéz parkolóhelyet találni, garázshoz jutni, pedig szinte lehetetlen, mert a gépkocsitároló kevés. Éppen ezért szükséges kutatni annak lehetőségét, hogy a város új arculatának kialakítása során hol lehet kisgarázso- kat, parkolópalettákat, esetleg parkolóházakat építeni. A Miskolci Városi Tanács nem most először foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen 1971-ben megbízásukra az Északterv készített egy ga- rázstanulmányt, melyet először 1973-ban, majd 1979-ben felülvizsgáltak. Most ismét szükségessé vált e tanulmány módosítása. Többek között erről is tárgyalt az elmúlt héten a Hazafias Népfront Miskolci Városi Bizottsága. Az ülésen Kelemen István főépítész ismertette a módosítás lényegesebb részeit. Elmondta; a tanulmány azért készült, hogy a telepszerűen kialakított új városrészek ga- rázselilátását tervszerűen megoldhassák. Az újonnan épülő lakások feléhez parkolót. illetve garázst, míg a másik feléhez parkolóházat kell biztosítani. Ezeknek egyelőre csak a helyét jelölik ki. megépítésük az anyagi lehetőségek figyelembevételével a jövő feladata lesz. A garázstanulmány felülvizsgálatát az is indokolta, hogy korábban sok sorgarázs elbontását tervezték, mert közművekre építették őket. A felújítások, áthelyezések során azonban már nem szükséges ezek megszüntetése. A tervezők kiegészítéseket is tettek, hiszen vannak Miskolcon beépítetlen foghíjak, vagy lezáratlan garázssorok, ahol még további gépkocsik tárolásának lehetőségét teremthetik meg. Így például a Kilián-délen, a Szinva- parti garázstelepet még egy sorral bővíteni lehet, így itt 40 'garázs alakítható ki. Az Avason a Leszih Andor utcában 40 támfalgarázs helyét jelölhetik ki. A belvárosban új garázsok építése a készülő tömbrehabilitációs tervek szerint történhet. Nagy szerepet kapott a tanulmányban a zöldterületbe építendő parkolópaletták, amelyek átmenetet jelentenek a kisga- rázsök és a több száz férőhelyes parkolóházak között. A főépítész követendő példaként említette ezt a megoldást. amelyre Debrecenben a piactéren találunk hasonlót. (papp) Nemzetiségi kutatások Nemzetiségi kutatócsoport alakult Pécsett. A munkacsoport a Pécsi Levéltár keretében működik, hatóköre Baranyára terjed ki. Legnagyobb nemzetiségi megyénkben él az ország német anyanyelvű lakóinak 38 és szenb- horvát anyanyelvű lakóinak 25 százaléka. Ezért határozott úgy a megyei tanács nemzetiségi bizottsága, hogy meg kell teremteni az intézményes nemzetiségi kutatást, összehangolva a munkát az Állami Gorkij Könyvtár ilyen jellegű — országos méretű — tevékenységével. Ennek megfelelően egyeztetik az országos és a megyei kutatási programokat. A vizsgálatok kiterjednek a Baranyában élő németek és délszlávok történetére, nyelvére, gazdálkodására, kultúrájára és néprajzára, helyzetüket demográfiai és szociológiai szempontból is elemzik. Létrehoznak egy nemzetiségi dokumentációs központot is, amely a témához tartozó írásokat, képi és hanganyagokat öleli majd fel. Módosítják a oarázslanulmánvt A tokaji tűzoltóraj készül a versenyre Tuzoltoverseny Tiszaladanyban
