Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

1986. május 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 m . 1 mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Az állványerdö közé szorított vár - anno 1986 Ahol majd szabadtéri előadásokat tartanak: a vár belső udvara most még ilyen. Aki mondjuk, 5-6 éve 9 járt a szerencsi vár­ban, az az építkezési, rekonstrukciós munkák kel­lős közepébe csöppent. Aki napjainkban sétál erre. még mindig ennek lehet szem­tanúja. Az eltelt évek alatt per­sze, sok minden változott, ám a város lakói manapság egyre türelmetlenebbek ... Ezen nem is lehet cso­dálkozni, hisz három intéz­mény: a könyvtár, a mú­zeum és a művelődési köz­pont s ezek dolgozói ides­tova tíz esztendeje áldat­lan, szűkös körülmények között látják el feladatai­kat. Várva a költözést a végleges helyre, ide a vár­ba. Mielőtt azonban bárki Az ablakok is hasonmásai lesznek az eredetinek pálcát törne a kivitelező vállalatok felett, gyorsan szögezzük le: itt nem egy egyszerű felújítási munka folyik, hiszen műemlék épületről van szó. Ami egy­ben azt is jelenti, hogy na­gyon aprólékos feltáró mun­kát végeznek a nemcsak építőipari, de régész, kőfa­ragó s egyéb különleges szakmát űző dolgozók. Mindent, az eredeti (vagy azt nagyon megközelítő) állapotnak megfelelően kell megépíteni. így például a hajdani mesteremberek fa­ragta köveket mind egy szálig — ahol kell, azokat kiegészítve odaillő darabok­kal — helyezik vissza a fa­lakba. Mégis: ennyi sok évre van ehhez szükség? A leg­utóbbi elképzelés szerint 1987 végén lesz majd a mű­szaki átadás . .. Vajh’ meglesz-e akkor? Kép és szöveg: Mészáros István LEHET-E HASZONÉLVEZETI JOGOT KORLÁTOZNI? özv. V. I.-né miskolci ol­vasónk levelében azt írja, hogy elhalt férje után ha­szonélvezeti jogot (özvegyi jogot) kapott, és panaszolja, hogy a vele élő gyermeke ezt állandóan korlátozza. Koráb­ban a ..felső” lakásban la­kott és a fia újabb építke­zései. valamint térfoglalása miatt már kiszorult a régi nyári konyhába, ami mellék- épület, majd a nagy lakást a fiatalok foglalták el. Arra kér választ, hogy az örökös korlátozhatja-e az özvegyi jo­got és erkölcsös-e ez a ma­gatartás? A nem könnyű, de gyakran előforduló esetre a Polgári Törvénykönyv ad választ, amely úgy hangzik, hogy ,,a házastárs haszonélvezeti jo­ga általában sem a haszon- élvező, sem az örökösök szá­mára nem előnyös; a házas- társ a haszonélvezet tárgyá­val nem rendelkezhet, na­gyobb költséggel járó szük­ségleteinek kielégítéséhez azokból fedezetet nem sze­rezhet; az örökös pedig a haszonélvezet megszűnése után vagy nem kap semmit, vagy csak értékben jelentő­sen csökkent tárgyakat, gya­korlatilag tehát elesik attól, amit örökölt.” Mégis a házastársi (özve­gyi) haszonélvezetnek a mai társadalmi viszonyok között is van álalánosan elismert, helyeselt rendeltetése, még­pedig a házingatlanon (lakás- tulajdonon) és a lakás szo­kásos berendezési tárgyain fennálló haszonélvezet eseté­ben. Ez biztosítja a házas­társ részére, hogy az örök­hagyóval közösen használt lakásban, a megszokott kör­nyezetben maradhasson. A Ptk. rendelkezései tehát biztosítják és Védik az öz­vegyi jogot, de lehetőséget adnak a haszonélvezet meg­váltására, amit kérhet a há­zastárs (az özvegy) és az örökösök. De a házastárs ál­tal lakott lakáson, az általa használt berendezési és fel- szerelési tárgyakon álló ha­szonélvezet megváltását sem a házastárs (özvegy), sem az örökösök nem kérhetik. A haszonélvezet megváltása a haszonélvező jogainak és méltányos érdekeinek figye­lembevételével történhet. Annak természetesen nincs akadálya, hogy az özvegy és az örökösök szerződéses megállapodással e vagyon­tárgyon fennálló haszonél­vezetet is megszüntessék, de azt csak előírt időben és a közjegyzőnél kérhetik. A jogszabály lehetőséget biztosít a leszármazó örökös­nek arra. hogy a házastárs haszonélvezetének korlátozá­sát kérheti. A haszonélvezet korlátozásának bármikor he­lye van. a korlátozás azon­ban csak olyan mértékű le­het, hogy a korlátozott ha­szonélvezet az özvegy szük­ségleteit biztosítsa, figyelem­be véve az általa örökölt vagyontárgyakat. valamint saját vagyonát és munkájá­nak eredményéi is. Ez azt jelenti, hogy olvasónk gyer­meke akkor jár el helyesen, ha — megegyezés hiányában — az illetékes bíróságnál kéri a haszonélvezet korláto­zását, ahol az összes körül­mények figyelembevételével döntenek. Az önkényes és egyoldalú hátrányos eljárást a jogszabály nem támogatja és a szülővel szemben er­kölcstelen is. KÖTELEZŐ AZ ÉLÖSÖVÉNY-KERÍTÉS ÉPÍTÉSE Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a közel­múltban adta ki az Országos Építésügyi Szabályzat közzé­tételére vonatkozó rendele­tét. A jogszabály 1986. július 1-jén lép hatályba. Az új OÉSZ számos egyszerűsítést és korszerűsítést tartalmaz. Az többek között előírja, hogy a település területe rendeltetésszerű felhasználá­sának biztosítása érdekében meghatározott területrészek­re telekalakítási, illetve épí­tési tilalom rendelhető el. Az építési tilalom határidő nélküli, vagy 5, 10 évre szól­hat. A tilalmat meg kell szüntetni, ha az elrendelésé­nek alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A kerítés építését az OÉSZ nem teszi kötelezővé, csak akkor, ha annak építé­sét más jogszabály, vagy az építési hatóság elrendelte. A kerítésnek teljes egészében a saját építési telken kell állnia. A kerítés kapuja a közterületre kifelé nem nyíl­hat. A jogszabály előírja, hogy többlakásos lakóépülettel be­épített teleknek az egyes la­kásokhoz tartozó külön hasz­nálatú részeit csak egysége­sen megépített, legfeljebb egy méter magas, áttört kerítés­sel vagy élösövénnyel szabad elválasztani. Üdülőterületen levő építési telket csak át­tört kerítéssel vagy élősö­vénnyel szabad bekeríteni. Ha egyértelműen nem álla­pítható meg, hogy valamely építési telek kerítése megépí­tésének és fenntartásának a kötelezettsége kit terhel, a kötelezettség alanyát (szemé­lyét) és mértékét a helyi kö­rülmények figyelembevételé­vel a tanács építési hatósága állapítja meg. Dr. Sass Tibor A hír. A Magyar Autóklub szer­vezési osztálya „Együtt az utak tisztaságáért” mozgal­mat kezdeményez. A mozga­lom célja: minden gépjármű- vezetőt arra ösztönözni, hogy nagyobb figyelmet fordítsa­nak az utak és parkolóhe­lyek tisztaságára. Ebben a törekvésükben a klubtagság példamutatása nyomán, va­lamennyi gépjárművezető egyetértésére és közreműkö­désére számítanak. Az óhaj. Bárcsak megvalósulna mindez! Az álom. — No, gyerekek, ennél az országúti parkolónál megál­lunk. Elfogyasztjuk a tízóra­it. aztán kicsikét meg is pi­henünk — mondja a család­fő. Beleegyező fejbólintások. A jármű a hűst adó fák lombja alá, a kijelölt helyre kanyarodik. Kiszállás, nyújtózkodás, majd elhelyezkedés a fé­nyesre lakkozott, fából ké­szült asztalka körül. Ami tiszta és mentes mindenféle „karc-remekművektől”, mint például: „szeretlek Böske 19..”, „Józsi—Marcsa”, ..Bé­bibubi” stb., stb. Obszcén ki­fejezések? Még hírből se! A gondosan ápolt kis park­ban mindenféle bokor, dísz­cserje szűri az autópályán (az M3-ason, valahol Miskolc és Mezőkövesd között!!!) ro­bogó gépkocsik, teherjármű- vek zaját, füstjét. Nincs ám itt derékban kettétört facse­mete, meg ilyesmi... Az asz­taloktól kissé távolabb levő szeméttárolók sincsenek du­gig, úgyhogy a szél úrfi sem tudja a papírt, műanyag do­bozokat, egyebeket szerte hordani a határba, az útra. A földön, a nemrégiben le­kaszált fű között sem látha­tó egy fia cigarettacsikk, hulladék. A kis család jóízűen el­fogyasztja a délelőttre szánt étket. A szalámi héját, a szalvétákat az egyik nebuló viszi s dobja a hulladéktáro­lóba. Aztán beülnek az autóba, és tovább haladnak az autó­pályán, melynek szélén, az út menti árokban egyetlen egy szeméttel teletömött zsákot, dobozt sem látnak ... A valóság. A fent vázolt álomnak ép­pen az ellenkezője ... Egye­lőre. De meddig? (m. i.) Tároló a Horoád vízvédelmére Megyénk egyik legtisztább vizű folyója a Hernád — bár időről időre ezen is kü­lönböző szennyeződés ta­pasztalható. A folyó vizének védelmére az abba torkolló Szartos patak felhasználásá­val tárolót létesít az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság. A tároló kialakítására fel­használják a Hernád régi holtágát. Ennek egyik olda­lán természetes magas part adja a határt, míg a déli és és a keleti oldalon töltést építenek. Ezáltal két meden­ce alakul ki. Az egyik me­dence mellett mintegy 42 000 köbméter iszap elhelyezésé­re tárolót létesítenek. A töl­téseket olyan magasra épí­tik, hogy a Hernád árvizei sem kerülhetnek a tárolókba közvetlenül. Szezon után a Borsodtávhőnél A nyári karbantartási munkák menetrendje A rendelkezések értelmében minden évben április 15-ig tart a fűtési idény. Jól em­lékszünk olyan évekre, ami­kor még májusban is fűte­ni kellett, olyan hideg, esős volt az időjárás. Az idén — a tavalyi kemény, rekord hidegeket hozó tél után — szerencsénkre már április­ban megérkezett a tavasz, nemcsak a nagykabátot „akasztottuk szögre”, fűteni sem kellett. A Borsodtávhő műszaki igazgatóhelyettese, Torma Iván tájékoztatója szerint a korai kikelet zsebünket is melengette, hiszen ebben az évben a júniusi melegvíz- számlával érkező pótfűtési számlára csak négy nap ér­tékét kell befizetni. Már a hivatalos fűtési idényben is volt két olyan nap — ápri­lis 8-a és 9-e —, amikor le­álltak a fűtéssel, s bár ké­sőbb újra hűvösebbé vált az idő, a tartósan vendégeske­dő tavasz hamarosan végleg „befejezetté nyilvánította” a fűtési idényt. Ez a 'tény nemcsak a la­kóknak, a népgazdaságnak is jelentős megtakarítást je­lent, hiszen a fűtést is do­tálja az államkassza. A me­legvíz-szolgáltatás viszont egész éven át tart, kivéve azt a rövid — négy-tizenöt na­pig tartó — időszakot, mi­kor az éves nagyjavítás mi­att leállnak a hőközpontok. A Borsodtávhőnél már el­készült a karbantartási mun­kák menetrendje, s remélik, hogy miután külső erők is segítik dolgozóikat a felada­tok elvégzésében, mindenütt el is készülnek a tervezett határidőre. A tervek szerint a követ­kező sorrendben állnak le az üzemek a nagyjavításra: Miskolcon a központi üzem­ben (ide tartozik a Győri ka­pu, a Vologda városrész, az összekötő városrész, a Jókai lakótelep, és a Tanácsköz­társaság lakótelep) július 1. és 15-e között lesznek a kar­bantartási munkálatok. A többi üzem menetrendje a következő: Auasi üzem június 24-től július 7-ig. Diósgyőri üzem­rész július 17-től 25-ig. Bul- gárföidi üzemrész július 23- •tó.l 30-ig. Szentpéteri kapu július 14-től 23-ig. HCM, Fu­tó út július 21—től 31-ig. Me­zőkövesd június 2-től 6-ig. Sajószentpéter július 14-től 18-ig. Kazincbarcika augusz­tus 4-től 16-ig. L eninváros június 16-tól 29-ig. Özd augusztus 21-től szeptember 1-ig. Sátoraljaújhely, Dózsa Gy u. június 23-tól 27-ig. Sátoraljaújhely, Somogyi- Vasv. július 7-től 11-ig. Sá­toraljaújhely, Korányi-tömb június 9-től 13-ig. Sárospa­tak, Felszabadulás tér júli­us 14-től 18-ig. Sárospatak, Ady E. u. június 16-tól 19-ig. Torma Iván arról is be­számolt, hogy a nagyjavítás ideje alatt kell elvégezni az egyes épületek saját belső fűtési rendszerének karban­tartási munkáit is. A Bor­sodtávhő annak idején fel­ajánlotta az épületek fenn­tartóinak az átalánydíjás karbantartási szerződést. Ezt több fenntartó (a MIK, a városgazdálkodási szerveze­tek, egyes lakásszövetkezetek stb.) elfogadta, a szerződést megkötötte. Ilyen helyeken a vállalat végzi el a szüksé­ges javításokat, de ahol nem kötöttek szerződést, ott az épület gazdáinak maguknak kell gondoskodni a belső fű­tési rendszerek karbantartá­sáról. Szóba került, hogy a lakók gyakran panaszkodnak a me­leg víz hőfokára. Nemcsak csúcsidőben fordul elő. hogy csak épphogy langyos víz csordogál a csapokból. A műszaki igazgatóhelyettes vá­laszából kiderült, hogy 40 fokos vízhőmérsékletet kell biztosítaniuk, ez alatt joggal panaszkodik a lakó. Min­denesetre a rendszeres ellen­őrző mérések sok furcsasá­got bizonyítanak. Az nyil­vánvaló, hogy a höközpont- ból csak egy bizonyos hőfo­kú víz kerül a hálózatba. Mégis ugyanabban a házban ugyanabban az időben az egyik lakásban 54 fokos, a másikban 31 fokos vízhő­mérsékletet mértek. Hogyan lehetséges ez? Több oka is lehet, például az, hogy csap­telepszakadás esetén a hi­deg víz bejuthat a melegvíz- rendszerbe, de egyre több helyen tapasztalnak szabály­talan manipulációt az auto­mata mosógépek bekötésénél is. (Hogy milyen formában, azt nem írjuk le, senkinek sem akarunk tippet adni a szabálytalansághoz.) A lé­nyeg, hogy ebben az eset­ben is kerülhet hideg víz a melegvíz-rendszerbe. Termé­szetesen csúcsidőszakban az eltérő fogyasztói szokások következtében előfordulhat, hogy nincs elegendő hőfokú meleg víz a lakásokban. Végül Torma Iván a la­kók türelmét és megértését kérte a karbantartási mun­kák elvégzésének idejére. (szatmári) A kis vízhozam esetén a Szartos patak vizét az egyik medencén átfolyatva vezetik a Hernádba. Amennyiben szükséges, itt sor kerülhet vegyszeres kezelésre is. Rendkívüli szennyezéskor a nyárfával betelepített másik medencébe kerül a víz, ahol a szennyezést ülepítik, meg­felelően kezelik, s úgy ve­zetik a vizet a folyóba. Ha a szennyeződés hosszabb ide­jű, akkor mindkét medencét felhasználják a Szartos pa­tak vizének tisztítására. Ilyen esetben négy napig tudják „visszatartani” a szennyezett vizet, s megfele­lő kezeléssel megtisztítani, majd a Hernádba vezetni. A Szartos patakon kiala­kításra kerülő tároló üzem­be helyezésével fel tudják fogni az időszakosan, hul­lámszerűen érkező szennye­zést. A Hernád vizének védel­mére szolgáló tárolórend­szer kiépítése több mint 20 millió forintba kerül, s á tervek szerint még az idén elkészül. A gazdaságos kiala­kítást a kedvező természeti viszonyok tették lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents