Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-05 / 80. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. április 6., vasárnap Itetvek az akasztófán Csehov Cseresznyéskerljé- nek próbáival párhuzamosan egy másik darab előkészü­letei is folynak a Miskolci Nemzeti Színház ódon falai között; a Játékszín keretei között mutatják be Fábián László darabját, a Levéltet- vek az akasztófán című rém­álmot. Nem tévedés: ez a darab alcíme, egyben műfaji meghatározása. Rémálom, há­rom felvonásban. A szerző fővárosi kollégánk. Író, új­ságíró, szerkesztő, költő, mű­fordító, a Film, Színház, Muzsika egyik szerkesztője. Munkahelyén kerestük fel, hogy bemutatásra váró da­rabjáról beszélgessünk. — Darabjának eredeti cí­me Levéltetvek volt, később kibővült. Mi ennek az oka? — A címnek nincsen sem­mi titka. A levéltetvekel szükségtelen megmagyaráz­nom előre, mert aki megnézi “majd a darabot, érthetőnek, helyénvalónak fogja ezt ta­lálni. A kibővített cím job­ban utal a darab átlátszó lényegére, a játék egyik fő „helyszínére”, a körteía- akasztófára és arra a lázas cselekvésre, amiben a fősze­replők fő tevékenysége ki­merül. Egy diktatúrát nyögő országban játszódik a darab, s arra kíván rámutatni, hogy a rezsim változása itt nem döntő, gyakorlatilag egyik diktótori garnitúrát váltotta egy; rhásik, legfeljebb az új főnök tálán még aljasabb mint elődje, de ravaszabb is. — Az alcím és műfaji meg­határozás, a rémálom meg­jelölés meghökkentő és szo­katlan. — A rémálom meghatáro­zás alapvetően arra utal, hogy ez nincsen és ne is le­gyen soha. Azaz az a fajta diktatúra, amit a darab áb­rázol, soha ne jelenjék meg. Ám minden álomnak van va­lami valóságalapja is. Már gyermekkorunkban össze- gyűjíün'lt olyan valóságképe­ket, amelyek végigkísérik életünket, s megtanulunk lel­ni is. Ezeket a rémálmokat, rossz érzeteket elsietve a társadalom nyakába varrjuk, holott azok belőlünk épülnek fel. Ha az egészségesebb vo­nulatok nem erősödnek fel bennünk, a rémálom való­sággá válhat. És nézzünk csak szét a világban! Napja­inkban is találunk olyan dik­tatúrákat, diktatú ra változáso­kat, például Dél-Ameriká- ban, amelyeknek valós éle­te nekünk rémálomnak tűn­het. — A darabot olvasva fel­tűnt, hogy egyetlen helyszí­nen, egy piacon játszódik minden. A klasszikus de­mokráciák agorájára és fó­rumára, tehát a legdemokra­tikusabb keretbe helyezte a legdrasztikusabb diktatúrát. — Ez nagyon is tudatos, szándékolt szerkesztés, jólle­het, a demokratikus hely­szín és a kemény diktatúra ellentmondásosnak látszik. De a demokráciák is jócskán szolgálnak olykor alapul az elkövetkező diktatúrák szá­mára. Egyes kérdéseket nem tudnak megoldani, s ez elő­készíti a „keményebb kéz” uralmát. Számos példa adó­dik erre az európai polgári világban is, s politikai gyil­kosságok is tanúsítják, saj­nos, ugyanott a diktatúrák magvainak jelenlétét. — A darab történetét, azt hiszem, most szükségtelen érinteni, de a néző néhány olyan szereplővel találkozik, akinek már a neve talányos. — Nincsen semmi talány ezekben. A nevek csúfnevek, amelyek valójában egy adott kis közösségben jelentik a valóságot. Gyermekkori em­lékek nekem ezek a nevek; igaz a nézőnek idegenek maradhatnak, de érdeklődést kelthetnek. — Van egy rezonör-figura is a darabban. — Igen, az öreg tróger. ő erőtlenebb, gyengébb alak. Figurájában, szándékom sze­rint, van valami a jó isten­ből, akivel azért nem sza­bad összetéveszteni. Kicsit megbukott isten, nem a ha­talmas, hanem annak hal­vány visszfénye. — Egy körtefa-akasztói a áll a színpadon. Szerintem ez a mindenkori diktatúra egy­mást váltó garnitúráinak jel­képe. Jól értelmezem? — Érdekes felfogás. Kí­váncsian várom, a miskolci nézők hogyan értelmezik majd az április 15-i bemuta­tót követően, amikor a fő­szereplő Matus György és társai megjelenítik majd a rémálmot. — Fábián Lászlót próza­íróként, kritikusként, tanul­mányok szerzöjeként ismeri elsősorban a néző. Hány kö­tetet tudhat maga mögött? — Ha regényeimet, elbe­széléseimet, verseimet, mű­fordításaimat, művészeti ta­nulmányaimat számolom, közel járok a húszhoz, és még ebben az évben várható két újabb kötetem. Drámát is írtam többet, korábban és e darabom írása óta is, meg dramoletteket, egyfelvonáso- sokat, monodrámát. Ezek publikálása folyamatban van. De ez lesz az első premie­rem, első színre kerülő da­rabom. — Szerzőt avat hát a mis­kolci Játékszín. Miért Mis­kolcra adta darabját? — Ezt a darabot 1978 és 1981 között írtam, eleve az­zal a szándékkal, hogy maj­dan Szőke István állítsa színre. Ö akkor Kecskeméten dolgozott. A darab megje­lent a Színház című folyó­irat mellékleteként. Időköz­ben a rendező a Miskolci Nemzeti Színházhoz került, s ennek nagyon örülök, mert így ott kerülhet néző elé a darabom, s én, ezt határo­zottan szeretném kijelenteni, a miskolcit ma az ország egyik legjobb színházának tartom. (bcnedck) A szatíra mestere Goda Gábor hetvenöt éves Goda Gábor április else­jén töltötte be hetvenötödik révét. Kicsit elfelejtettük, mert mostanában nemigen szerepel az irodalmi folyó­iratokban, a napilapokban. Művei azonban változatlanul hatnak. A negyvenöt utáni magyar irodalom egyik je- ientős alakja, aki a nagy ' szatirikusok nyomába lépett. v Csöndes, kesernyésen maró . novellái, regényei 1956 után tették ismertté a nevét. Írói pályáját azonban a harmincas években kezdte. ^Versekkel indult, mint any- nyian mások, igazi lételeme -azonban a próza. A fiatal "’írót polgári radikálisként r-jellemzik értékelői — a ra­Goda Gábor dikalizmustól jutott el a szo­cialista író jelzőjéig. Vi­szonylag későn vált ismert íróvá: igazából csak 1956 után, amikor sorra-rendre jelentek meg karcolatai, el­beszélései, regényei. Pomo- gáits Béla szerint azért, mert ekkor talált rá igazi hangjá­ra a Panoptikum, A plané­tás ember és a többiek, a Fontos történetek, s a Poldi- ni úr című szatirikus mű­veiben, amelyek a pesti élet mélyvilágáról, groteszk em­beri figuráiról adnak szóra­koztató képet. Persze nem­csak szórakoztató, hanem el­gondolkodtató képet is. De Goda Gábor nemcsak szatirikus, hanem vallomá- sos író is, egyik műve ép­pen a Vallomások regénye címet viseli, amely a Ma­gányos utazással, a Levelek Juditnak című könyvével együtt a szatirikus csipkelő­dést, fullánkokat egészíti ki a líraisággal, a csendes szemlélődéssel — a kettő csak együtt egész. F. L. Kiállítás Sárospatakon Bodrogközi szőttesekből as . SS ‘Világtól elzárt, sajátos telepü- dSlésfci tája hazánknak a letűnt f;Sszázadokban a Bodrog és a Ti- J-sza által közrefogott Bodrogköz. ■ CEz a magyarázata, hogy a nép- -frajz minden ..műfajában”: a mesében, dalban, táncban, népi textilművészetben igen gazdag, s napjainkban is további feldol­gozásra váró színes, változatos anyagot kínál a néprajztudo­mánynak. í Talán nincs is bodrogközi köz­ség, amelyiknek a határában cgy-egy Kenderföld nevű dűlő ne őrizné azoknak az időknek az emlékét, amikor a len- és kendermunka, a szövés, fonás, hímzés egyik ..főfoglalkozása” volt az itt élő asszonyoknak, lá­nyoknak. Híresek lettek a bod­rogközi szőttesek, hímzések, kö­zülük különösen a cigándi, kar­osai. tiszakarádi, dámóci, vaj­dácskái abroszok, párnahuzatok, komakendök, vőfélykendők, kö­tények. falvédök, amelykre lecs- kés, babás, csillagos, rózsás, rozmaringos. szölőleveles, ördög- szemes. árvaficfás rajzokat, min­tákat szőttek, hímeztek az Ügyes kezű asszonyok, lányok. Ma ,már nem ezekből áll a bodrogközi menyasszonyok ke­lengyéje, hiszen a kendermun­ka itt is kiment ,,a divatból”. De a sárospataki Rákóczi Mú­zeum vezetőségének, néprajzo­sainak szinte az utolsó órákban igen gazdag anyagot sikerült összegyüjteniük a szebbnél szebb szőttesekből, hímzésekből, pó­tolhatatlan értékeit mentve meg ezzel a bodrogközi népművé­szetnek. Ezekből a Bodrogköz népi tex­tilművészete elnevezéssel kiállí­tás nyílt április 4-én, a Rákó­czi Múzeum Erdélyi János-ter- rriében. A kiállítás, amelyet dr. Fügedi Márta megyei múzeum- igazgató-helyettes nyitott meg, 1986 végéig tekinthető meg — hétfő kivételével — naponta 10 és 18 óra között. ...avagy a hangszerek összetörése Most mór végképp betelt a pohár! Az, amelyik eleddig cseppenként telítődött. Csők úgy szép lassan emelkedett a szintje, mígnem a legutóbbi Pulzus című könnyűzenei mű­sor egyik video-clipje láttán be nem csöppent ama bizo­nyos utolsó méregcsepp. Mondandómról. Jóllehet, amit itt taglalok, nem új. Sokon, sokféleképpen leírták már eze­ket, ámbátor úgy tűnik, nem lehet elégszer szólni a sok embert idegesítő „jelenségek­ről”. Nos, az előző cseppekből egy: a krimi. írhatnám úgyis: krími krimi hátán. Meg lehet számolni, hány bűnügyi film szerepelt, mondjuk- egy hónap­ban (bármelyikben) a televí­zió műsorán! De még milye­nek! Olyanok, melyekben a legváltozatosabb gyilkolási módszerek, az italozás, kábí­tószer, verekedés és szadizmus szövevényes egyvelege mutat­ja, adja a „példát". Mert: tessenek csak egy-egy ilyen „felemelő" film után körülnéz­ni az utcákon, iskolák udva­rain, óvodák (!), játszóterek környékén! Persze, persze! Ki is lehet kapcsolni azt a tévét, meg az­tán miért nézi a gyerek azt a filmet? A kutyafáját! Mars az ágy­ba, te kölök! A papa már be is fészkelte magát az öblös fo­telba, mama is elmosogatta az utolsó zsíros lábost, alig várja már, hogy leüljön és kikap­csolódjon a napi hajsza után. A nebuló meg csak nem ta­git: apukám, csak egy kicsit, holnap mit mondok a többi­eknek, mikor a filmről beszél­getnek az iskolában? Na, jól van már! A csudába is, ülj le és hallgass, mert kezdődik!... Aztán az a szép nyelv! Van mit tanulni. A tolvajnyelv, a trágárság, a drasztikus kifeje­zések tömkelegé . . . Pedagógus ismerősöm mesélte nemrégi­ben: az egyik gyerek (aki egyébiránt a jó tanulók közé tartozik), fogalmazásában több olyan szó szerepelt, ami nem éppen a szép magyar beszéd sorába tartozik. Mikor javítot­ták a dolgozatot, megkérdez­te a tanulótól, miért szőtte e szavakat a dolgozatába. A gyerek a világ legtermészete­sebb hangján így válaszolt: hiszen a tévében is így mond­ták, gondoltam . . . Igen. Észrevétlenül épülnek e „példák" ifjúságunk agyá­ba. Hovatovább már elérjük (elértük?), hogy az lesz a ter­mészetes, ami pedig termé­szetellenes ... De legalábbis rossz, nem kívánatos . . . Most a video-clipről. Arról a bevezetőben emlegetettröl. A műsorvezető befejezésképpen egy - a nyugati féltekéről származó - különlegességet ajánlott a nézők figyelmébe. Ha jól emlékszem a konferá- lásro, ezt a „művet" a „zaj nagy művészei" adták elő. Azoknak, akik nem látták ezt a műsort, megpróbálom le­írni, mi játszódott le a képer­nyőn. Nos: egy remízszerű csarnokban egy törpe nő or- dibólta a zajok közepette (nem zene! zaj), hogy: hej! Miközben három — az iparban használatos - védőszemüveget viselő férfi elektromos fürész- szel, fúrógéppel, s talán csi­szológéppel felfegyverkezve ug­rott elő. Aztán eltapostak egy hegedűt, mely szétszórt kotta­lapokon feküdt, majd a zajok kíséretében szabdalni, ütni- vágni kezdték a zongorát, fel­darabolták a nagybőgőt... és így tovább. Egyszóval csupa vandalizmus, barbárság su­gárzott a képernyőről. Par­don! Különlegesség. De még milyen! Mire jó mindez? Kell ne­künk az ilyen video-flanc? Ér­demes végiggondolni mind­ezt . .. Csak úgy egyszerűen, mindenki a maga módján. Mészáros István MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Tíz perc kül­politika (ism.) — 8.30; Fúvós­muzsika. ~ 9.00: ..Kell-e a vers**. A7 Ifjúsági Rádió műso­ra a költészet napjára. — 10.05: Édes anyanyelvűnk. — 10.10: Népdalcsokor. — 11.00 - Népek hazája, nagyvilág. Fiatalok ze­nei vetélkedője a Magyar Rádió 6-os stúdiójában. —- 12.30: A mindentudás igézete. Tanulmá­nyok Németh Lászlóról. — 12.40: Klasszikus operettekből. — 12.57: Zenés séták a természetben. Tavasz. — 14.10: Az éLö nép­dal. — 14.20: Magyar előadó­művészek albuma. — 15.20: Egy korty tenger. Fekete Gyula írá- sa. — 15.30* Hét.szinvirág. Gyer­mekzenei magazin. — 16.05: Hihetetlen történet. Lőrinc L. László rá diója téka.. — 17.00: Munkások ’86. Rehabilitáció közben. — 17.30: Találkozásom a népzenével (ism.). — 19.00: ..Emeld löl szívedet, nemze­tem ...” Dorogi Zsigmond rá­diókompozíciója. — 20.10; Szvja- toszlav Richter Schumann-mű- veket zongorázik. — 20.31: Mo­zart* Dem Giovanni, KétXelvoná- sos opera. — 22.10: Sporthiradó. — 22.25: Az opera közvetítés folytatása. — 23.45: Andrej Voznyeszenszkij versei. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. A Magyar Rádió zenés műsora hajnalig. PETŐFI: 7.05- A római kato­likus egyház félórája. — 7.35: Vasárnapi orgona.muzsika* — 8.05; öt kiesi mcdvebocs. Hars László mesejátéka. — 8.52: A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa énekel. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.05* Mit hallunk? Érdekessé­gek a jövő hét műsorából. — 13.28: ..Boldíjgság Budapesten*’ Verseit elmondja: Garai Gábor. — 14.00; Életem kész regény. — 15.05: Táskarádió. — 16.00: John Miles felvételeiből. Kom­játhy György műsora. — 16.30: Reklámparádé. — 16.33* Népda­lok. — 17.08: A Tuhmanov-együt. tes felvételeiből. — 17.30: ..Drá­ga jó nyolcadik ...” Németh Lászlóra emlékezés. — 18.30; Pa­ganini. Opereltrészletek. — 19.05: Cigánydalok, csárdások. — 19.25: Egészségünkért! — 19.35: éláger- filmek. filmslágerek. — 21.05* Társalgó. Másfél óra irodalom­kedvelőknek (ism.). — 22.30: Gyulai Gaál Ferenc szerzemé­nyeiből. — 23.10; Dzsessz lemeze- inkből. — 0.15: Éjfél után. A Magyar Rádió zenés műsora hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08 : Zenekari mu­zsika — 10.00: Új Zenei Újság (ism.). — 10.45: Magyar tudo­mány _ kötetekben, folyóira­tokban — 11.00: Poppea meg­koronázása. Operarészletek. — 12.09: Legenda a. kapitányról. 2. rész — 12.55: Kis magyar nép­rajz' — 13.05: Eszperantó híradó. — 13.15: Töltsön egy órát ked­venceivel. Közreműködik: Kern András és a KFT együttes. “• 14.15* G. B. Shaw és a muzsi­ka. 8. (bcf.) rész. — 15.15: Sass Syivia operaáriákat énekel. — 15.50: A mindentudás igézete. Tanulmányok Németh László­ról (ism.). — 16*00; Haydn: g- moll szimfónia No. 82. — 16.21: Magyar zeneszerzők. — 17.01: Matúz István (fuvola) Hándel- szonáta hangversenye. — 18.30: Szerb-horvát nyelvű nemzeti­ségi műsor. — 19.05: Német nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.35: A Pureell-énekegyüttes és a Szegedi Canticum kamarakó- rus énekel. — 20.10: Rádiószín­ház : Leselkedő. Vészi Endre hangjátéka (ism.). — 21.05: Hi- Fi Varieté. — 22.20* Kamaramu- z.sika. — 22.34: Az elvarázsolt lélek. Romain Roland regénye rádióra alkalmazva. 2. rész. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás-jelentés. — 17.10: Város­ból lett város: Szécsény. —• 17.40: Szívesen hallgatjuk. Köny- nyűzenei összeállítás. — 10.00: Észak-magyarországi krónika. (Az OKBT és a munkavédelmi felügyelőség vetélkedője. — Je­lentés a nógrádi földekről). — 18.25—18.30: Lap- és müsorelöze- tes. televízió 1. műsor: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Aladdin és a csodalámpa.— 9.30: Idölabirintus. — 1. rész — 9.55: MÉM ÜVEG. — 10.35: A cir­kusz pillanatai. — 11.30: Képúj­ság. — 15.30: Hírek, — 15.35: Stúdiónk vendége Marczis Der meter. — 16.25: Történelem fe- lül nézetben. 3. rész. — 17.25* Képújság. — 17.30: Útjelző. — 18.20: Reklám. — 18.30: Kiborul­ni tilos. Angol tévéfilmsorozat. — 18.55: Reklám. — 19.10: Té­vétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: szá­zadunk. 12. rész. — 21.25: Solti György Budapesten. — 22.30: Hí­rek. — 22.35: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.25: Képújság. — 10.30: Poldini úr. Tévéjáték. — 20.00: Kapcsoljuk az Erkel szín­házat. — 21.25: Magyar nemzet­közi tornászbajnoksóg. — 22.55: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR; 9.10: Hírek. — 9.20; Gyermekműsor. — 10.30: A Sport ka számainak sorsolása. -- 10.40: Egy férfi a városházán. 1. rész. — 11.35: Honvédelmi magazin. — 11.50: Hangverseny délidőben. — 12.25: Hírek. — 12.40: Autósok-motorosok maga­zinja. — 13.20: Moszkvai etűdök. —■ 13.40: Márciusi sporttükör. — 14.00: Hazai Kupa. Vízilabda­torna. — 15.00: Az érem két ol­dala. — 15.50: Látogatók. 2. rész. — 16.45: Filmmúzeum: ..Aki eső­ben ment el.” Szlovák film. — 18.15: Nótaszó. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Örökzöld meló­diák. — 19.10: A hét kulturális eseményei. — 19.20: Időjárás­jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Vasárnapi vers. — 20.10: Jakub mester fiai és lányai. 9. rész. — 21.05: Az új élet zenéje. 5. rész. — 21.50: Gólok, pontok, másodpercek. — 22.05: Derrick. Filmsorozat. — 23.05: Hírek. mozi BÉKE: Házibuli. Mb. színes francia vígjáték. III. helyár! Kezdés: nlO. f 12 és 3 órakor. — Jöjj és lásd! I—II. Színes szov­jet film. 16 éven felülieknek! Dupla helyér! Kezdés: n6 óra­kor. — BÉKE KAMARA: No. megállj csak. Színes szovjet rajzfilm. Kezdés*. 4 órakor. — Hali*. Amerikai musical. Ili. helyár! Kezdés: tí órakor. — KOSSUTH: Titokban Hongkong­ban. Mb. színes francia bo­hózat. II. helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. — Aranyeső Yuccá- ban. Mb. színes olasz kaland- film. Kiemelt III. helyár! Kez­dés: f3, hn5 és 7 órakor. — HE VÉS Y IVAN FILMKLUB: IV. Henrik. Színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5 és f7 órakor. — HE- VESY MESEMOZI: Aranytojás. Színes magyar mesesorozat. (7— 10 éveseknek) Kezdés: 10 óra­kor. — A leleményes nyuszi. Színes szovjet mesesorozat. (3— 6 éveseknek) Kezdés: 11 óinkor. — TÁNCSICS: Ben Hur I—II. Mb. színes amerikai történelmi film. Dupla III. helyár! Kezdés: 5 órakor. — TÁNCSICS KAMA­RA; Lady Chatterley szeretője. Mb. színes francia—angol film. 18 éven felülieknek! III. hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — SZIK- HA: Quilombo. Szirtes/''* brazil film. 14 éven aluliaknak-h pem ajánlott! Kezdés: £5 jés n. óra­kor. — SZIKRA MATINÉ; A kis teve és a csacsi. Színes1 Szovjet mesesorozat. (7—lo éveseknek) Kezdés: 10 ómkor. —- FAKL|A: A piszkos ügy. Mb. színes ame­rikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kez­dés: 17 órakor. — Hajókkal a bástyák ellen. Színes szovjet kalandfilm. Kezdésíf fs, .órákor. — FAKLYA KAMARA-: ^Piszkos munka. Mb. ausztrál 'lílm. 14 éven aluliaknak néni ajánlott! III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI; Frances. Mb. szí­nes angol film. 16 éven felü­lieknek! II. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TAPOLCA ADY: Te már nagy kisfiú vagy. Mb. színes amerikai vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f6 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Break. Színes amerikai zenés film. III. helyár! Kezdés; 5 és 7 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI; Kincs, ami nincs. Mb. színes olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: fB órakor. — COLA BAR: Vakond és a mu­zsika. Színes csehszlovák me­sefilm. (3—6 éveseknek) Kez­dés: 2 órakor. — MISKOLC, HÁ­MOR: Nincs kettő négy nél­kül. Mb. olasz kalandfilm. Ki­emelt in. helyár! Kezdés: 18 órakor. — MISKOLC. PERECES: Szerelem első vérig. Színes ma­gyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — KAZINCBAR­CIKA, BÉKE: Hair. Színes ame­rikai zenés film. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: 4 órakor. — A tűz háborúja. Színes kanadai szö­veg nélküli kalandfilm. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — MATINÉ; A kis gömböc. Színes magyar mesesorozat. (7—10 éveseknek) Kezdés; 11 órakor. — LENIN- VAROS, DERKOVITS: ördögi kísértetek. Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: f6 órakor. — SÁ­ROSPATAK: Tudom, hogy tu­dod, hogy tudom. Mb. színes olasz vígjáték. II. helyár! Kez­dés: 4 és n7 órakor. — MATI­NÉ: Vízlpók-csodapók. Színes Magyar film. Kezdés: hn2 óra­kor. — SÁTORALJAÚJHELY*. A smaragd románca. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ki­emelt III. helyár! Kezdés: 4. 6 és 8 órakor. — MATINÉ: Ro­binson Crusoe. Mb. színes szov­jet kalandfilm. Kezdés; 10 óra­kor. — MEZŐKÖVESD: Ágyú­golyó futam. Mb. színes ameri­kai kalandfilm. III. helyér! Kezdés; 5 és 7 órakor. — ÓZD. BÉKE: Vaskos tréfa. Mb. színes olasz vígjáték. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZE­RENCS: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai ka- landfiím. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. hely­ár! Kezdés 4 és 6 órakor. — EDELÉNY: A kis egyszarvú. Mb. színes japán rajz-mesefilm. II. helyűi*! Kezdés: f5 és t*7 órakor. színház fi—7—8—9. Nincs előadás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents