Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

1986. április 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 s “7 H M A **■1! £khi BÜK c* s.-'"3 n I . Éti). « fi 8501 :x ■ s fi M Wfíl 1 T Ö G L A B A Ismerkedés a Commodore—16 számítógéppel (4.) Az eddigiek során több­ször utaltunk már a több­színű üzemmódra, melynek behívása a következőképpen történik. Először a COLOR utasítással megadjuk a hát­térszínt. és további három színt (10. és 20. sorok). Ezután a GRAPHIC 3. I be­hívja a többszínű grafikát, és törli is a képernyőt. Ha most a 2. színnel akarunk rajzoltatni, az eddigi grafi­kus utasításaink után sze­replő, a háttérszínt vagy be­tűszínt jelző 0, ill. 1 para­méter helyett a 2-t írjuk be. Pl. többszínű üzemmódban a COLOR 2, 7 utasítást kö­vető DRAW 2.0.0 TO 159. 199 egy kék színű átlót raj­zol a képernyőre. Ilyenkor ugyanis a képernyő jobb al­só sarkának koordinátája 159, 199 lesz, azaz a képer­nyőfelbontás 160x200-ra csökken. Első programunk egy 9 alternatív kapcsolást szemléltet. 10—100 között történik az ábra fel­rajzolása. A 110 sorban a PAINT hatására beszínezi a COLOR 3. 1-gyel megadott (fekete) színűre a körlapot. (Ezt természetesen nem lát­juk, hiszen a háttér is fe­kete.) A PAINT utasítás után most 4 változó áll: az első három már ismerős (hányadik szint választjuk, milyen koordinátájú pontok körül fessen). A negyedi­ket, az I-et mindig ki kell írni, ha nem a háttérszín­nel akarunk festeni. S a lámpa színét, B és J a bal. ill. jobb oldali kapcsolók helyzetét adja meg. A CO­LOR :i,S hatására (170. sor), mivel S--3, az összes, 3. színnel rajzolt pont (azaz a lámpa) villanásszerűen át­vált feketéről pirosra. (Ilyen tulajdonsággal csak a 3. szín rendelkezik!) A „J” billen­tyű a jobb oldali, bármely más a bal oldali kapcsolót billenti át á másik helyzet­it.­10 COLOR 0,L COLOR 1,2 20 COLOR 2,7,3;COLOR 3,1 30 GRAPHIC 3,1 40 LOCHTE 65,160 30 FOR I"1 TO 9 60 REfiD X,V 70 DRAW 1 TO +X,+V 80 NEXT I 90 DRAW 1,30,60 TO 130,60 100 CIRCLE 1,80,160,15 110 PAINT 3,80,160,1 120 9=3:J“2:B«2 130 DRAW B,30,21 TO 20,40 140 DRAW 2-B TO 30,60 130 DRAW J,130,20 TO 140,40 160 DRAW 2-J TO 130,60 170 COLOR 3,S 180 0ETKEV A* 190 S-4-8 200 IFA#-"J"THENJ«2-J■ELSEB-2-B 210 GOTO 130 220 DATA -35,0,0,-120,10,0 230 DATA 10,-20,100,0,10,20 240 DATA 10,0,0,120,-33,0 A következő program 9 N$-ben megadott függvény képét rajzol­ja ki. (A függvény megadá­sakor csak a négy alapmű­veletet, ill. zárójeleket hasz­nálhatunk a számokon és az „X'-en kívül.) Először az 10. sorban szereplő .,:' -ok helyére írja be karakteren­ként a függvényt. A+.—, x, helyett azonban nem az ASC kódjuk kell. hanem magának az összeadásnak stb.. mint műveletnek a kód­ja. Ezt csinálja meg a 60 —130 sorokban. A 140. sorban még egy ,. :"-ot és a REM-utasítás kódját is be­írjuk, hogy a program új­bóli futtatásakor ne legyen formai hiba az 10. sorban. A SCALE 1 utasítással a koordinátatengelyek beosztá­sát változtatjuk meg: az X 10 DEF FN V<X)«::s :s::::::::::: 20 GRAPHIC 2,1 -an crfll F 1 40 INPUT "A FÜGGVÉNYEN* 30 N»4109 60 FOR 1=1 TO LENÍN*> 70 B*=MID*(N*, I, 1) 80 B-ASCCBí) 90 IF BC42 OR B>47 THEN 120 100 B=170-(B»45)-CB-42>*2 110 B»B-ÍB«47)*3 120 POKE N+I,B 130 NEXT I 140 POKE N+I,38TOKÉ N+I + 1,143 150 LOCATE 100,580-20*FN VÍ-205 160 FOR X»-19 TO 20 170 Xl«X#20+300 180 Y1«300-20*FN Y<X> 190 DRAW 1 TO XI,Y1 200 NEXT X és Y ezentúl 0-tól 1000- ig terjedhet. (Ez kényelme­sebb. mint a 320-as és 200-as beosztás.) A futta­tás végén ne felejtsük el visszaállítani az eredeti be­osztást a SCALE 0-val. Számítógépünk nem- 9 csak a derékszögű ko­ordinátarendszert is­meri. Ha a koordináták kö­zé a vesszők helyett pontos- vesszőt teszünk, az első ko­ordinátát az aktuális kurzor­pozíciótól méri távolságnak, 10 COLOR 0.1:COLOR 1.2 20 GRAPHIC 1.1 30 R«50 40 FOR 1-0 TO 1000 50 LOCATE 1/4.120 60 DRAW 1.RJI 80 NEXT I a másodikat a függőlegessel bezárt (az óramutató járá­sával megegyező irányban mért) szögnek tekinti. En­nek segítségével pl. spirál­rugót és csigavonalat is könnyen rajzolhatunk. 10 COLOR 0.1:COLOR 1,2 20 GRAPHIC 1,1 30 R“5 40 FOR 1«0 TO 1080 50 LOCATE 159,120 60 DRAW l.RlI T0 R»R*1.003 80 NEXT I Befejezésül tanítsuk 9 meg számítógépünket magyarul. Ha a prog­ram futása során az ismét és ismét megjelenő MERRE? kérdésre először .JOBBRA 30, majd ELŐRE 50. •JOBBRA 120. ELŐRE 50. JOBBRA 120. ELŐRE 50 válaszokat adjuk, egy há­romszöget rajzol ki. A gép ezeken kívül érti a BALRA szót is. A fenti szavakat elég csak első két betűjük­kel megadni. Fontos viszont, hogy a szó és a szám között legyen egy üres hely (SPA­CE), mert ennek alapján is­meri fel a gép. mikor kez­dődik a szám. Egészítsd ki a programot, hogy minél több szót értsen a gép! Pl. törölje le a kép­ernyőt (SZIVACS), ugorjon, kört rajzoljon stb. Ezzel véget ért a C—16 grafikus lehetőségeit bemu­tató sorozatunk. Következő, két hét múlva jelentkező rovatunkban a zenével fog­lalkozunk. 10 COLOR 0,1'COLOR 1,2 20 GRAPHIC 2,1 30 R"180: F*=125 40 DRAW 1,Rí F;F“0 30 INPUT"MERRE"JH* 60 K-IN8TRCA*," "> 70 S*=RIOHT*(A*,LEN(A*)-K) 80 S-VALÍS*) 90 A*»LEFT*ÍA*,2) 100 A=-<A*="EL")-2l(l(R*-"J0"> 110 A»A-3*(A*""BA"> 120 ON A GOSUB 130,160,190 130 DRAW 1 TO RiF 140 00T0 30 130 R-fi:RETURN 160 R«0:F»F+8 170 F*F+360*(F>360) 180 RETURN 190 R”0:F=F“S 200 F“F-360*KF<0) 210 RETURN Kozma Agnes tanár 1. Sz. Ipari Szakközépiskola Kinek haszon a vendéglátósok versenye ? r? J 1 jh ay mozdula^" Hazai tájakon Á Stornók háza és híres magángyűjteményük Izgatott tanakodás licit közben Akár a jubileumi jelző­vel is illethetném a Miskol­ci Vendéglátóipari Vállalai legutóbbi versenytárgyalá­sát. Éppen öt esztendeje annak, hogy éttermek, kocs­mák, büfék kerültek kala­pács alá, szerződéses üze­meltetőt keresve. Az új gaz­dálkodási lehetőségek egyik legmarkánsabb, s egyik leg­több vitára okot adó for­mája ez. Az idő a jogalko­tókat, az ötletembereket, a bátrakat igazolta. Disszo­náns hangok persze voltak és vannak. A MIVÉ licit-akciójának, szokás szerint most is az Otthon étterem adott ott­hont. A hölgyek frissen fod- rászolva, az urak öltönyös- nyakkendősen, vagy méreg­drága bördzsekiben. Ünnep, izgalom egy ilyen verseny- tárgyalás. A szakmabéliek, ha tehetik, nem hagyják ki. Az érdeklődök és kíváncsis­kodók száma mindig több­szöröse a licitálókénak. A szerződéses rendszert (csakúgy, mint a kisvállal­kozást, gazdasági munkakö­zösséget, vagy a leányválla­lat intézményét) a gazda­sági szükség kényszerítette ki. Maradjunk a vendéglá­tónál! A hetvenes évek vé­gére, a nyolcvanas évek ele­jére a legtöbb vendéglátó vállalat „leült”, s még a jobbak sem tudtak a sze­rény nyereségből fejleszte­ni. Pedig fejleszteni, lépni kellett, mert a híres ma­gyar konyhát és vendégfo­gadást ugyancsak megtépáz­ta az idő. Más kérdés, hogy csökkent a lakosságnak az a jövedelemrésze, amelyet a szakirodalom a szabadon elkölthető kategóriába sorol. Azaz: kevesebbet jártunk étterembe, flancos szórako­zóhelyekre, egyszerűen azért, meit nem futotta rá. Egye­temes szándék volt vissza­szerezni a vendéget, javíta­ni az ellátás színvonalát, nyereségessé, vagy nyeresé­gesebbé tenni az üzleteket, pénzügyileg megerősíteni a vállalatokat. Istenem, micsoda csaták színhelye volt a kezdeti időszakban az Otthon! A téma az újdonság varázsá­val hatott, kisebb volt a szakértelem és nagyobb a vehemencia. Ezért aztán sokszor és sokan elszalad­tak a licitekkel, erőn felül vállaltak, és sokan közülük bele is buktak. A szerződést általában öt évre kötötték, de jó néhány vendéglátó- hely hamarabb cserélt gaz­dát. Az öt év mérlege mégis pozitív. Az országos adatok szerint a mintegy 12 ezer üzlet 10—20 százalékkal ki­fémbevonat Nagymértékben növelhető a porfémből ké&zített termékek élettartama nedves éghajlati körülmények között annak a be­vonatnak a segítségével, melyei vlagyivosztoki tudósok dolgozlak ki. a Szovjet Tudományos Aka­démia távol-keleti központjának porfémkohászati részlegén. Az üveglapon elhelyezett két por- fémkupac eltérően viselkedik, ha vizet öntünk rájuk. Az egyik magába szívja a folyadékot, míg a másik felszínén a víz áttetsző gömbölyű cseppek formájában megmarad. A szárazon maradt por titka abban áll. hogy min­den egyes részecskéje leheletfi­nom víztaszító anyaggal van be­vonva. Az ilyen porfém tetsző­leges nedvességet is elvisel, és a belőle készült termékek kor- rózióáilóak. A bevonat a köolai-. a szén- és a fafeldolgozó ipái melléktermékeinek gázaival val«: kezelés következtében jön léin a szemcséken. Sopron központjában, köz- vétlenül a város jelképévé emelkedett Tűztorony szom­szédságában áll a Storno- család hajdani háza. egy pompás, kétemeletes barokk palota. E ház adott szállást 1482—83 telén a Bécset ostromló Hunyadi Mátyás­nak. 1698-tól 1872-ig (ami­kor is idősebb Storno Ferenc megvásárolja) a Festetics grófok tulajdona az épület. Mai formáját az 1760 körüli nagyobb átalakításkor kapta, ekkor készült a ma is lát­ható homlokzat. Az utóbbi évszázadban a Storno-család magángyűjte­ménye révén vált híressé a ház. A család Olasz-Svájc- ból, Solduno községből szár­mazik. innét áttelepültek Bajorországba, majd pedig Magyarországra, Kismarton­ba. Itt született 1821 de­cemberében idősebb Storno Ferenc. Korán árvaságra jutván, mint „Wanderbursch” járta Németországot. 1840- ben Landchutban megállapo­dott. kitanulta a kéménysep­rő szakmát. (A tisztes ké­ményseprőipar mindvégig a műgyűjtő tevékenységet is lehetővé tevő pénzforrásuk maradt. A Storno-családban minden fiúnak ki kellett ta­nulnia a kéményseprő mes­terséget, függetlenül attól, hogy aztán festő, építész, tüzértiszt, avagy iparművész lesz-e belőlük.) Később idősebb Storno Fe­renc úgy határoz, hogy vég­leg letelepszik Pozsonyban. El is indul Pozsony felé — gyalog. Elhagyva Kismar­tont — szól az adoma — egy kapálgató horvát anyókától érdeklődik a Pozsony felé vezető útról, ám a süket öreg asszony Pressburg he­lyett Odenbergbe irányítja. A város közelébe érve rá­jön ugyan a tévedésre, ám annyira megtetszik neki a kies völgyben fekvő város, hogy elhatározza; végleg Sopronban marad. A szorgalmas kéménysep­rő segédből hamarosan mes­ter. üzletvezető lett. Sopro­ni polgárjogot nyer, és a polgáreskü letételét követő­en a város tanácsán beír­ják a nevét az 1535-től ve­zetett polgárkönyvbe. Miután szívós munkával lefekteti jö­vendő élete alapját, Storno Ferenc nekilát, hogy régi álmát megvalósítsa: festővé képezze át magát. A művész- lelkű kéményseprő a kora­beli „úti levelek" tanúsága szerint sűrűn látogatja Bécs, München, Augsburg festő­iskoláit, készül a művészpá­lyára. Nem lett kiváló festő, de a piktúra fortélyait jól elsajátította. Lassan megnyílik Storno A Tüitorony szomszédságában Ferenc elölt a festő- és res­taurátorpálya, idővel ren­geteg megbízást kap, vállal és teljesít országszerte. Pá­ratlan szorgalommal javítja a környék kastélyait és templomait, a falfestménye­ket, oltárokat, egyéb beren­dezéseket. Mindeközben nevezetes magángyűjteménye egyre gyarapszik: kapja, vásárolja a korábban egyáltalán nem, vagy csak alig értékelt ré­gi holmit, kéménysöprés közben padlásokról gyűjti a limlom gyanánt kezelt mű­alkotásokat, míves bútoro­kat. lakberendezési tárgya­kat. A sok műtárgy, bútor — a különböző korok, stí­lusok tarka összevisszaság­ban egymás mellett — Fő téri lakását díszítik. Járt itt 1840-ben Liszt Ferenc is, a ház uránál, Auersperg Károly herceg­nél vendégségben, elbűvölte zongorajátékával a meghí­vott városi nobilitásokat. 1881. április 6-án ismét — í az immár világhírű — Liszt a vendég. Idősebb Storno Ferenc 1907-ben meghalt. Fia, ifjú Storno Ferenc (1851—1938) örökölte apja művészhajla- mát és gyűjtőszenvedélyét. Ö is a festészetnek és a restaurátori munkának szen­telte életét. Közel kétezer tájképakravelljét (zömmel az elbűvölő Sopron környé­ki tájat festette), számtalan portréját őrzi a gyűjtemény. Nem eredeti tehetség, de megbízható, jó festő volt. A gyűjtemény gazdája a legutóbbi időkig ifjabb Stor­no Ferenc harmadik fia, Storno Gábor iparművész volt. Az Országos Műemléki Felügyelőség soproni kiren­deltsége 1982-ben fogott hozzá a hosszú évtizedek során erősen megrongálódott épület helyreállításához. A munka szakértelmet, pontos­ságot, mesteri tudást igé­nyelt a kőművesektől, bá­dogosoktól, díszfestőktől, fa- és kőszobrászoktól. A meg­újult épületbe várhatóan 1986 őszén költözhet vissza a Storno-gyűjtemény, mely ideiglenesen a Rejpál-ház- ban (Festő-köz mellett) ka­pott otthont. A gyűjteményt Sopron vá­ros, illetve a Liszt Ferenc Múzeum tulajdonaként lát­hatja újra a közönség. Stor­no Gábor halálával a kül­földi örökösökre szállt ha­gyatékot 1983-ban megvá­sárolta a város. 1983-tól fo­lyik a gyűjtemény leltározá­sa, tudományos feldolgozá­sa, a bútorok és a képek restaurálása. B. J. Storno-ház sebb létszámmal és vállala­ti eszközállománnyal a ko­rábbinál ötven százalékkal magasabb nyereséget ért el. A kockázat persze kölcsö­nös, mert rizikót vállal a vállalat, s rizikót, többlet- munkát vállal a vendéglős is. Vegyük például a Gömö- ri éttermet. Külföldi ven­dégét aligha viszi ide az ember, de elviselhetően főz­nek, nem kérik számon a nyakkendőt, szolidak az árak, s alighanem tisztes a haszon is. (Mindezek isme­retében csak azt nem ér­tettem, hogy a volt főnök miért pályázott újra az ét­teremre.) A kikiáltási .ár 2,9 millió forint volt, vagy­is három év alatt, havi részletekben ennyit köteles fizetni az üzemeltető a vál­lalatnak. A versenyzők asz­talainál nem maradt üres hely, ők tudták miért vete­kedtek ilyen keményen és sokan ... A licit mértéke nyolcvanezer forint volt, vagyis egy-egy kézmozdu­lat, vagy egy izgatottan el- rebegett „tartom” nyolcvan- ezer forintot ért. Némi gond 3,5 millió forintnál jelentkezett. Akadt, aki ki­szállt, más pedig a sebté­ben előhúzott számítógépen számolgatni kezdett. A négy­millióhoz közeledve a te­lem morajlani kezdett, s a szakmabeliek többsége úgy vélte, hogy nincs ennyi eb­ben a boltban. A képzelet­beli kalapács 4 millió 180 ezer forintnál csapott le. Senki többet? Harmadszor! A népi ellenőrök a szer­ződéses rendszer bevezeté­sének első három évét vizs­gálva megállapították, hogy például a Miskolci Vendég­látóipari Vállalatnál a ha­gyományos üzletek nyere­ségszintje 2,75 százalék volt, a szerződéses boltoknál ez a viszonyszám csaknem húszszázalékos. A különb­ség meghökkentően magas, de a titok rém egyszerű. A szerződéses főnök kevesebb emberrel többet dolgozik, vendégcsalogató trükköket talál ki. s ahol lehet, spó­rol a költségeken, munkára fogja a család apraját-nagv- ját. Persze, az is igaz, hogy a virtigli vendéglős nem megy szabadságra, jobbára csak alva látja a gyermekét, s televíziót nem nézhet, mert általában hétfőn tart zárva ... Sajnáljuk őket? Okunk nincs rá, jogunk nincs hozzá, hiszen a szer­ződéses boltok többségének vezetője irigyelt ember. Ál­talában nem ők járnak Tra­banttal, s általában márkás cigarettái szívnak . . . (brackó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents