Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1986. április 19., szombat Nem éppen szerény igényekre méretezték az elnöki jachtot. Ami nem fért az útipoggyászba: Imelda Marcos 3000 pár cipője Mi lesz a Marcos-milliárdokkal? Fejenként 10 ezer dollár készpénz, több millióról szóló bankelismervény, 22 dobozban szállított — állítólag egyenesen . a nyomdából a repülőgépekre vitt — 24 milliónyi, friss, ropogós peso. Fz csak néhány tétel abból a sok millió dolláros szállítmányból, amellyel Marcos, volt Fülöp-szigeteki elnök és kísérete annak idején Hawaiira megérkezett. A meghökkent vámosok ékszerek özönét vették leltárba, közöttük olyan mesés darabokat, mint egy rubinokkal és gyémántokkal ékesített készletet (másfél millió dollár), egy smaragdokkal kirakott melltűt (háromnegyed millió dollár), egy zefír-gyémánt nyakláncot (377 ezer dollár), és így tovább. Ráadásul — s ilt válik az egész ügy politikailag igazán fajsúlyossá — a Mar- cossal együtt távozott, ösz- szesen !)() főnyi csoport (rokonok, barátok, a legközelebbi munkatársak és főtisztek) tulajdonában talált értékek csupán a jéghegy csúcsát jelentik. A szakértők hetek óta vitatkoznak, s a \ dolog jellegénél fogva pontos eredményre ugyan nem juthatnak, becslésük szerint j azonban a volt elnöki pár ; által az országból kimenekített, előzetesen külföldön befektetett vagy átutalt va- , gyón elérheti akár a tízmil- : liárd (!) dollárt is. Az ösz- szeg érzékeltetéséül idézzünk 1 csak egyetlen adatot: a gaz- | dasági nehézségek sorával küzdő Fülöp-szigetek teljes külhoni adóssága körülbelül 30 milliárd dollár körül jár, J vagyis Marcosék személyes vagyona fedezné e tartozá- : sok harmadát! Mármint, ha sikerülne visszaszerezni. Ennek esélyei viszont egyelőre meglehetősen haloványak. S nem is pusztán azért, mert nem lehetne valamilyen módon kideríteni, milyen ingatlanok, melyik bankszámlák tartoznak a titkos Marcos-tőkéhez. (Ezek közt, megint csak a feltevésekre támaszkodva, csupán New York államban mintegy 350 milliónyi házingatlan, felhőkarcoló és ér- ] tékes telek található.) Még ■ az sem jelenthetne igazi akadályt, hogy ezek tulajdonjogát Marcosékhoz visz- szavezessék. szerepeljen bár a vásárlók között névlegesen valamelyik megbízottjuk, ügyvédjük, vagy lekötelezettjük. Persze, ez már keményebb dió lenne, hiszen a vizsgálatok eddig sokszor ezen a ponton nem jutottak túl. Az igazi problémát az a végeláthatatlan jogi kötélhúzás okozza, amit az új manilai vezetésnek az értékek visszaszerzéséért le kell folytatni. Igaz. akadhat néhány tényező, ami megköny- nyítheti e paragrafus-bú- júcskát, például, ha sikerülne bebizonyítani, hogy Marcos törvényellenesen valóban-pénzelt jó néhány amerikai politikust, vagy hogy jelentős összegeket sikkasztottak el az amerikai gazdasági és katonai segélyekből. Althoz ugyanis, hogy Aquino asszony és segítői legalább hosszú távon reménykedhessenek a milliók vagy miliiárdok visszajuttatásában, igazolni kell, hogy azokat bűncselekménynek számító úton szerezték meg és menekítették ki az országból. Hogy egy ilyen pereskedési folyamat mennyi időt emészthet fel — nehéz lenne megmondani. Azt is csak találgatják, mi minden maradhatott hátra: a manilai kikötőben rekedt például az elnöki luxusjacht és az ausztrál légitársaság, a Quan- tas az utolsó napokban megtagadta, hogy elszállítson tíz tonna aranyrudat... Ügy tűnik, a nagy kérdés ennek tudatában az: mennyire akar Washington gesztust gyakorolni az újonnan hatalomra jutott manilai vezetés irányában azzal, hogy hajlandó nemcsak eltűrni, de segíteni, sőt meggyorsítani a jogi processzus folytatását. Ilyen közreműködés nélkül Aquinóék szinte semmiben nem bízhatnak. Az egyetlen igazán biztató fejlemény Manila szempontjából pillanatnyilag csupán a svájci kormány lépése lehet. A berni szövetségi tanács ugyanis — szinte példátlan intézkedést hozva — befagyasztotta Marcos exelnöknek az alpesi államban elhelyezett vagyonát, arra hivatkozva, hogy megtörténtek az előkészületek a betétek kivonására. Hogy ez az „elővigyázatossági rendelet” mennyibe precedens nélkül áll, arra elegendő talán Etiópia és Irán esetét felidézni : annak idején mind Addisz Abeba, mind Teherán hiába kérte a svájci kabinettől megdöntött uralkodóik vagyonának kiadását. A befagyasztás persze még nem jelent Manila számára végleges, kedvező döntést. Egyrészt Svájc sem szolgáltathat ki pénzt hosszadalmas nemzetközi jogi eljárások nélkül. Másrészt óriási, s mellesleg teljesen érthető felzúdulást keltett az ország' bankszövetségei részéről a kabinet beavatkozása. Hisz a svájci pénzintézeteknek mindig is a biztonság, á pénzhez való bármikori hozzájutás és a messzemenő titoktartást garantáló kezelés volt egyik fő vonzereje. Az amerikai politikai megfontolásokat és a svájci pénzügyi körülményeket is felmérve tehát aligha zárható ki, hogy a dollármil- liárdokat veszély fenyegeti. Sorsuk egyelőre mindenesetre tisztázatlan; a paragrafusok csűrése-csavarása még évekig folyhat, s ügyvédek tucatjait gazdagíthatja meg, bíróságok sorát foglalkoztathatja a közeljövőben. Ám az, hogy vissza lehet-e juttatni a „jéghegy” nagyobbik, felszín alatt rejtőző, s így láthatatlan részét Manilának, az meglehetősen bizonytalan ... ^ Sz. G. Lacika a konyha közepén áll. latárvágású szeme sebesen villan ide-oda. Szereti a nyüzsgést, de ez még neki is sok egy kicsit: kél idegen néni és egy bácsi jött hirtelen. akik most Teri mamával beszélgetnek. Teri mama a gáztűzhelynél irdatlan mennyiségű húsos tarhonyát kavargal, a másik — lakodalmas méretű — fazékban leves xuborog. A szőke hajú néni megkérdezi : — Hol van anya, Lacika? A kisfiú Teri mamához szalad, és az otthonkába kapaszkodva felnéz rá. —• És apa? —r Lacika most bizonytalan lesz, rövid szünet után a magas, idegen bácsira mulat. A konyhában ülök felnevelnek. A két férfiemberen: a hokedlin ücsörgő Bandi bácsin, s a magas idegenen, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet sofőrjén viszont mintha némi zavar látszana. — Majd belejön — legyint Juhász Mária, az intézet nevelési csoportvezetője. — Még csak hároméves. Mielőtt állami gondozásba vettük, elképesztően sok apuka megfordult körülötte. Januártól van ilt... egy-két hónapi és Bandi bácsi lesz a biztos pont... Igaz, Lacika? Mosolyog a mokány, csöpp legény, és nyílegyenesen fül a hokedlin ücsörgőhöz, befészkelvén annak térdei közé magát. ’ * Hebó Andrások januárig „csak” nevelőszülők voltak. Egyike azoknak a szalaszen- di családoknak, akik évtizedek óta vesznek magukhoz „államis” gyereket. Hagyományból. _ megszokásból, jobb elfoglaltság és megélhetési forrás híján, szeretetből —> az összetevők csomóját nem érdemes bogozgatni, a legtöbb csalódnál együtt kerek a válasz, ha az ember erre rákérdez. Hebóéknál az elmúlt húsz esztendő alatt számlálhatat- lanul sok gyermek „megfordult”, pontosabban innen kezdték megtenni a felnőtté válásnak azokat a lépéseit, amelyek az intézetek kapujából lényegesen keservesebbek, mint egy családi tűzhely mellől. Teri mama (aki egyébként még innen van az ötvenen) nem is vesződik vele, hogy szakajtónyi fényképpel zavarja meg a fejemet. Sorolja inkább a család legfrissebb hajtásait: a hároméves Lacikát, a 13 éves Katit, a 11 éves Zolit, és a két egykorú, ötéves Zsoltit és Csabát. — Eleven gyerekek, de nem rosszak — .tűnődik, majd a mából pillanatra mégis visz- szaugrik a múltba. — Egy epilepsziás kisfiúval kezdtem . . . Aztán, kaptam én két olyan fiútestvért; a Bélát és Gabit, hogy hajaj! ! ! ! Megmásztak a környéken minden fát, még a magasfeszültségű vezeték is ledobta őket egyszer. .. Azóta felnőtt férfi mindkettő, „konok” családapák. — Saját gyerekük van? — Kettő. A fiúnk olvasztár Budapesten, a kislányunk 15 éves, gimnáziumi kollégista Encsen. — Jó itthon, Tériké?* — Én nagyon szeretek. A gyerekek, a ház körüli munka engem teljesen leköt. Vá- lamikor, lány koromban volt munkahelyem, most már csak itthon .. . Az itthon a patyolattiszta lakás. A súrolt kockakő a ... vagy csak úttörő? konyhában, a porszem nélküli szobák, ránc nélküli takarók az ágyakon, a felse- pert udvar (a száritókölélen sűrűn csipeszeit tarka gyerekruha, mint az olasz filmekben), s hátul a konyhát kiszolgáló takaros gazdaság. A kert hétszáz négyszögöl, megterem minden. Tériké tyúkot tart, mert nem szerelik a mirelitet. Tojásból pedig tucatszám fogy naponta. — Ki rántotténak, ki főtten, ki lágyan szereti... Disznót is ■ hizlalok, most éppen hármai — mutatja a hófehér szőrű malacokat, és a meghökkentően tiszta ólakat. Bár, az ilyesmin nem szabadna csodálkozni, de ez az asszony szinte kínosan pedáns. A disznóólát például naponta slaggal mossa tisztára, s hogy nem kopott még a sok csuruszkolásban tövig a keze. azt részben a mosógépnek, részben a férje segítségének köszönheti. Bandi bácsi derűs kedélyű, nyugodt ember. A feleségével szemben ellenkezés nincs benne, gyerekszeretet annál több. Mindén új jövevényt szívesen fogad. El is játszogat velük, ha az ideje engedi. Egyébként a MÁV-nál dolgozik, váltó műszakban. Ottjártunkkor éppen az éjszakai műszak verességét dörzsölgette ki a szeméből. Hebóék rendezett portáján az év elején „rendeződött” más is. Tenilce január 1-től hivatásos nevelőszülő lett, a férje — e címmel járandó — mellékfoglalkozásban a GYI- VI alkalmazottja. Mindketten fizetést kapnak havonta (a férj persze kevesebbel, mint a felesége), s a gyere- kénkénti gondozási dij is lényegesen magasabb az eddiginél. Ehhez jár még a szokásos családi pótlék (állami gondozott esetében gyerekenként 1040 forint) és a szintén újdonságnak számító lakás- és Ibútorhasználati díj negyedévente, évente gyógyszerellátási segély, és persze az őszi és tavaszi „ruhapénz”. A hivatásos nevelőszülő tehát fizetett alkalmazottja az intézetnek, és a térítései is kétségtelenül kedvezőbbek, mintha „csak” nevelőszülő lenne. Az olvasó viszont ne csodálkozzék, hogy az iménti, szinte tételes felsorolásnál számokat nem írtunk. A szemérmes „elhallgatás” most éppen, hogy Hebóék miatt van, az ő érdeküket szolgálja. Mert Hebó Andrásék rendezett portája körül januártól megpezsdült a falu. Erjedtek, fortyogtak az indulatok, hogy „Jó, jó, rendes ember mindkettő, régóta nevelőszülők, de miért éppen ők? Miért éppen ők a kedvezményezett kiválasztottak?” * Lukács Barnabás, a Miskolci Gyermek- és IfjúságVándorló pólusok A következő 200 évben ritka geofizikai eseményre kerül sor: a Föld mágneses és földrajzi északi pólusai fedésbe kerülnek. A földmágneses tér térbeli eloszlása az idők során változik: bolygónk mindkét mágneses pólusa vándorol. A pólusok utóbbi két évszázados vándorlását tanulmányozva a kutatók a következő eredményre jutottak: a mágneses északi sarok naponta 20,5 méterrel (évente 7,5 kilométerrel) tolódik el észak védő Intézet igazgatója röviden sorolja az előzményeket. — „Hivatásos" ügyben a mi megyénk majdnem a sereghajtó. Előttünk már jóval korábban is felzárkóztak ehhez a kísérlethez. Igen, egyelőre még csak kísérletről van szó, amit 19H3-ban kezdtek az országban. Az úttörő Budapest és Heves megye volt. Jelen pillanatban 13 megyében 33 nevelőszülőt számlálhatunk. A megyék zöme a saját költségvetéséből fedezi ezt az akciói, kis részük, mint mi is. minisztériumi keretből, A szerencsésebb megyékben több státus is van erre, mi nagyon örültünk, hogy ezt az egyet is megkaptuk .., — Annak viszont, gondolom kevésbé, hogy Sza- laszenden, ahol a legtöbb nevelőszülő él, megbolygatták vele'az indulatokat? — Minden csoda három napig tart. Hebóékal most kürbeirigylik .. . mit mondjuk, lehet hogy hasonló esetben én is beleesnék ebbe a hibába. A fizetésüket ki sem postázzuk, ide járnak be érte az intézetbe... .— Valóban: miért éppen Hebóék lettek a „kiválasz- ' toltak”? Juhász Mária, a nevelőszülők csoportvezetője tömören indokol." — Jól ismerem a falut, jól ismerem a családot is. Annak idején, amikor területen dolgoztam, hozzám tartoztak. Szendén ^rendkívül sok család nevel. Sokan annyira jól, hogy többen is megfeleltek volna a hivatásos státus kritériumainak. De státusz csak egy van. (egyelőre) így dönteni kellett. És a legtöbb egybeesés végül is Hebóék mellett döntött. Egyelőre kísérletről van szó, ami. .. — Mit jelent, az hogy kísérlet? Nem végleges a He- bóné munkaviszonya? — De, a munkaviszonya végleges, egészen nyugdíjig. De egy kezdeti időszak után néhány — most még juttatható és a többihez képest előnyösebb anyagi helyzetet teremtő — kedvezmény, ilyen-olyan pótlékok stb. megszűnik. — Mikor? Az igazgató és a csoport- vezető összenéznek. — Ezt még mi sem tudjuk. Minthogy azt sem tudjuk, — bár a kezdeti ígéretek nagyon biztatóak —, hogyan zárul majd országosan ez a kísérlet. — Közelebbi kérdés, hogyan zárul majd a megyében? Van-e rá remény, lehetőség, hogy Hebóék után mások is hivatásos nevelőszülők lehessenek? — Más a remény, más a lehetőség — válaszol az • igazgató. — Mi hiába reménykedünk, ha a pénzügyi lehetőségeink olyanok, amilyenek. Szeretnénk újabb státust, hogyne! Nem is egyet! Lenne is rá jelöltünk, dé ez nem rajtunk, hanem a fenntartó szervünkön, a megyei tanácson is múlik, Nem győztem eleget hangsúlyozni legutóbb a nevelőszülők megyei találkozóján: Ne öljék meg ezt a családot, hanem örüljenek nekik! Mert egy után jöhet a másik, a következő, és talán a többi is. Sokat csillapítana most a felzaklatott kedélyeken, ha végre rendeződne egy másik küszöbönálló lehetőség: a nevelőszülősködés myugdíjas foglalkozásnak számítana. Emeltebb gondozási díjakkal természetesen... Keresztény Gabriella felé, így 2185-tben (plusz és mínusz tízéves eltérési lehetőséggel) pontosan a Föld forgástengelyén elhelyezkedő földrajzi északi sarokkal kerül egy helyre. Ez az esemény nagyon ritka a földtörténetben. Még gyorsabban vándorol a déli mágneses pólus: naponta 30 méterrel tolódik el az Antark- tiszon Ausztrália irányába.
