Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
1986. április 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Három ország anyósa ..Nem igv képzeltem én. jaj. dehogy így képzeltein... Veszekedtem is elegei: hát azért szültelek, tápláltalak, neveltelek benneteket, hogy ha felnőttük, olyan párt válasszatok. akivel még beszólni se tudok!? De hiába mondtam: vagy az uram meg én. vagy az idegenek Hiába mondtam: nem ártok semmit, nem vagytok a gyerekeim. ha megte,szilek. Csak nevetett mind a három. Azt telelték: magunknak választottuk édesanyám, nem magának! A lányom még azt is idelökte: ha tetszik. ha nem! Az idősebb fiúra jött rá először a bolondóra. Fél év múlva, ahogy leszerelt, azl mondja, kell egy kis kikapcsolódás. édesanyám, befizettem egy társasutazásra, megyek Szlovákiába. Menjél csak, ha nincs jobb dolgod . . . Kél hét múlva hazajön a Laci. Egy este csak turkál az ételben, aztán ül. ül. Eredj már aludni, mi a fene lelt, mondom neki. Megnősülök. édesanya m! Meghívtam a menyasszonyom, még ;t nyáron eljön, ismerje meg maga is. ■Azt hittem. Juliskát veszi el; úgy várta az u lány a katonaságtól, mint a messiást. De nem. Valami közös nagygyakorlaton voltak ott annak idején, úgy ismerkedett össze egy szí óvak lány- nf/al. Hát ezért volt neked sürgős a társasutazás, ezért kellett neked a levegőváltozás! Mit csinálhattam volna, fogadtam, ahogy illik. Nem mondom, rendes lány. a munkát is bírja. Kipróbáltam. Ahogy megjött, harmadnap ki az árpába. Aratni. Megdőlt az idén. gazos is volt nagyon. Majd elmegy a kedved, gondoltam. De szedte a markot mellettem zokszó nélkül. Mintha világéletében azt csinálta volna. Megenyhültem. No jó, hát ott van a melléképület; szoba. konyha, spájz. Ha összeházasodtok, s hazajöhetsz, ott laktok majd. Olyan szelíd. kék szeme van. meg legalább kicsit éri magyarul, gagyog is egy cseppet. De azzal a Reginával még csak szót se tudok váltani. Mutogatunk «egymásnak, mint a némák. Beállított a kisebbik fiammal az NDK-ból. Jómadzag Jóska is. még meg se irta élőre. Adla a fiú a bankot: egy hétig csak Eger, meg Lillafüred, mega Zsóri. Mondom neki: mije van ennék a lánynak, lesz-e hozomány ? Nem úgy van az ott, édesanyám, feleli. Ahogy nagykorú lesz egy lány. küldik dolgozni, többet nem törődnek vele. Keresse meg magának a stafirungot. Igen ám, mondom, akkor miből akartok élni? Nektek már lakást se tudok adni. Eg.v szál pendelyben indultok az éleinek? Majd megkeressük, anyám; rajiam kapnak majd itthon is. Három ev azNDK- ban mégiscsak valami. A kis fekete csombók a Regina meg, mintha nem látná, hogy milyen mérges vagyok, odajön, simogat, s csak ismételgeti: zergut,zer- gut . .. Kivittem krumplit ásni. Kemény volt a föld, mint a beton. Hát csak hadd ásson. Tudtam, krumpliévá nép a német, hát nesze neked. krumpli . . . Mondom a fiamnak, fordítsd le a beszédem a kisasszonynak. Ez is Magyar- ország. nemcsak az őszibarack. a paprikás csirke, meg a paradicsom. Jobb lenne, ha szépen elbúcsúznátok, ti szeren csét le nek. Do Igozha ltok tíz. évet. amíg lesz. valamitek. Azt felelte szikrázó szemmel: csak ne vadítsam a Jóskát! Ö egyedüli gyerek. de ha becsapja a fiam. nem fogja sajnálni a szüleit se. Ellopja az apja pisztolyát, lelövi Jóskát, utána meg magával végez. Hál itt van. Két hét múlva esküsznek. odaát. Hamar megkell csinálni, hogy eljöhessen a fiammal, most már mint a felesége. Hívtak bennünket a nászék, még se leszünk ott az öregemmel. Sok a költség, meg ha ők is olyan fene nagy akanatúak, mint ez a kis fekete, jobb. ha most még nem is ismerem őkel. Ezek a csomagok itt nálam? Hát istenem. ez csak az övék lesz. Ágyinemü. meg függöny. Ha már így vagyunk, hadd lássa, hogy azért nem vagyok én fekete ördög. Csak legalább beszélni tudnék vele... A legnagyobb bánatom mégiscsak az, hogy az egyetlen lányom se marad meg nekem. Meg is vertem érte, hiába: csak odavan a lengyeljéért. Még gimnazista volt, itthon Ismerkedett meg vele a búcsún. Az meg láncot vett neki, a bálba is utána jött. Haza is vittem Erzsit még fél kilenckor, hiába lette össze a kezét az a lengyel. Mutatta, hogy majd ír, még kezet is akart csókolni nékem, alig tudtam elrántani Azóta leveleznek. Egyet-kettöt sikerült is elsikkasztani ... De rájöttek, s most már az irodába küldi, ahol Erzsi dolgozik. Mindig két levelet küld egy borítékban, egyik a kezeirása, a másik magyarul van: valaki leírja neki. Most már néha egy-két sori magyarul is hozzáír; „csókolja a mamai . . ." Ami igaz. igaz: szép magas, piros arcú. göndör, szőke legény ... Jaj. dehogy gondoltam én ezt. édes istenem, dehogy igy gondoltam én ezt. A menyeimnek csak mutogathatok, hadonászhatok, mint a némák: az egyetlen lányom meg Lengyelországban lesz asszony. Máris csúfolnak a faluban: ott megy a három ország anyósa, így nevetgéljek a hátam megett. De hogy az unokáim milyen nyelven fognak beszélni, azt csak az a magasságbéli jóisten tudná megmondani .. M. Takács Lajos Tánclépésben A diszkó divatjának harsogó energiaforrásai lassan kimerülnek. A lemezlovasok — hogy nyeregben maradjanak — szelídíteni próbálják a közös szól. a beszélgetési eltaposó zenei. Ezért csalogatnak az. utcákon á pol- diszkó e.s az irodalmi diszkó plakátjai. Az eddig egyeduralkodó gépi hangok közé igyekeznek becsempészni a társalgást és a vitát politikáról, irodalomról. De kiderült. hogy azok a tizenévesek. akik évek óta a fűtés nyelvbéníló zene rabjai voltak, és közben egv szót sem szóltak-szólhatlak, most alig tudnak, alig mernek megszólalni ugyanabban a közösségben. Eddig csak a szűkös kifejezésű mozgással „kommunikáltak", elszoktak ezekben a klubokban a közösségi nyelvhasználattól. Az egyik középiskolában — megoldást keresve — tánctanfolyamot szervezlek. A „diszkólötyögésben" nevelkedett kamaszoknak nemcsak a lábuk botladozóit, hanem a nyelvük is. Ugyanis szokatlan helyzetbe kerültek: tánc közben társalogni illik a partnerrel, lehetőleg színesen, szellemesen. Kétségbeesve néztek a tánctanárra, hogy ne csak azt vezényelje: jobb sasszé, egy-két-há. hanem azt is: mit mond-jak. hogy szóljak. Az alaplépésekkel kezdjék a fiatalok — a táncot is. a társalgást is. a klubvezetők és a pedagógusok tanítsák meg őket arra, hogyan lehel szóval kellemes hangulatot és kapcsolatot teremteni. Ma már egyre több iskolában, klubban járják a „nosztalgiatáncot'' a fiatalok, s közben társalognak. S a tangó kitűnő alkalom a beszélgetésre is.. . Gondoskodás az idősekről Sárospatakon az öregek számára négy napközi otthont tart fenn a tanács* eg.v a központban, kettő a város szélén, éspedig Végardón és Bodroghalászon, a negyedik, úgynevezett „hetes” napközi a tanyaközpontban. Dorkón működik. Az egészségügyi dolgozók által végzett felmérés szerint a napköziknél is nagyobb az igény az idős emberek körében ti házi szociális gondozás és a szociális étkeztetés iránt. Ezért a végrehajtó bizottság határozatának megfelelően a jövőben ezeket a szociális támogatási formákat kívánják fejleszteni. Májustól kezdve pédául Halász- homok-tanyán is megvalósítják a rászorulók szociális étkeztetését. Lakk táblácska a 18. száladból, Bajorországban készült. A 18. században a bútorok és képek mellett nagyon sok váza és kisebb dísztárgy került Európába a Távol-Keletről. A 104 cm magas taváza egy szolgát ábrázol és karcsú úrnőjét. A vázát a szolga tartja. (Bal oldali kép.) Színes, fekete alapon, tarkamintás teáskanna Kelet-Azsiából. (Jobb oldali kép.) Európa számos mú9 zeumában őriznek Távol-Keletről származó tárgyakat, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy felületük igen ellenálló anyaggal van bevonva és ez jellegzetes fényt, csillogást ad a tárgynak. Ezek a tárgyak készülhetnek agyagból, fémből, de leginkább fából, lehetnek bútorok, edények, dobozok, képek, ivópoharak, sőt kar- dók. A fényes, konzerváló bevonat a lakk, az így készült tárgyakkal a lakkművészet foglalkozik. A lakkművészet legrégibb emlékei Kínából származnak, ahol már az i. e. 3. században készítettek lakktárgyakat, A Han- dinasztia alatt (i. e. 206— i. sz. 220) már dísztárgyakat is készítették, amelyekre stilizált sárkányokat festettek. A kínaiak tanították meg a lakkmüvé- szet mesterségére a japánokat, akik túlszárnyalták mestereiket, és a műfaj legszebb készítményeit állították elő. A kínai—japán lakkmüvészetre különösen a Ming-időből (1366 —1644) a nagy virágmin- lák, áílatképek, tájképek és élő, mozgó emberalakök jellemzők, ezek egyedülálló technikája világhírűvé vált. A japán lákkművé- szet fénykora a 15—17. századra esik. A lakktárgyak festői díszítése a keleti festészet stíluselemeit vette át, felületüket gyakran arany-, ezüst-, elefántcsont-, gyöngyház- stb. berakásokkal díszítették. A japánok lakkozott tárgyait számos kiváló tulajdonsága páratlanná teszi: könnyedség, tartósság, szép díszítés, keménység, fény, el- lenáHóképesség. Nagy keménysége ellenére nem törik, nem repedezik, fényéi évszázadokon át megőrzi, nem támadja meg sem ' a forró víz. a hamutartót az égő cigaretta parazsa, de ellenáll a hideg alkoholnak és savaknák is. A japánok nagyon sós és forró levese nem árt meg a lakkozott facsészének, amelyből egykor a teát szürcsöl- lék. A lakk egyébként oldat vagy emulzió, amely illó alkotórészeinek az elpárolgása után a tárgyak felületén összefüggő bevonatot ad. Régen a Kínában, Japánban nagy gonddal termesztett lakkfa (Rhus ver- nicifera) nedvéből készült a lakk, illetve a Ficus-féle fák gallyain élő nőstény- tetvekből (Coocus lacca) és ezeken az állatokon kérget képező növényi nedvekből. A 18. században Európában divattá vált a lakktárgyak gyűjtése, illetve utánzása, különösen Németországban, Ausztriában és Hollandiában. Ezek az utánzatok azonban minőség szempontjából meg sem közelítik az eredeti kínai és japán darabokat, már csak azért sem, mert ezek sokkal gyengébb minőségű gyantalakkból készültek. Európában, Kölnben található a híres Lakktár- gvak Múzeuma, az itteni tárgyak közül mutatnak be néhányat képeink. A Nílus deltájában fekvő szigetről, amelyről a világítótorony a nevét kapta, már az Odüsszeiában is olvashatunk. „Van bizonyos sziget ott. a zajongó tengeri árban. • szemben Egyiptommal — Pharosz". A hely stratégiai jelentőségét még Nagy Sándor uralkodó ismerte fel. ezért időszámításunk előtt 331-ben várost alapított a hullámtörő gát szerepét játszó Pharosz mögött — Alexandriai. A világhódító. aki innen indult új hadjáratra, egyben a halálba, soha nem látta meg a nevét viselő várost, amely később Egyiptom második fővárosa lett. Nyáron ugyanis a forró, sivatag szélére épült Kairóból ide, a tengerparti városba költözött az udvar, a kormány és a diplomáciai testület. (Egyébként Nagy Sándor holttestét halála után 8 évvel Alexandriába hozták vissza, de sírjál eddig még nem találták meg.) A pharoszi világítótornyot ugyanúgy azonosították Ale- xandriával, mint a Parthenon! Athénnel, vagy a Szent Péter székesegyházat Rómával. Impozáns, négyemeletes épület volt, oszlopokkal körülvett udvarban állt, négyszögletes alsó emeletén állítólag 300 helyiséggel, innen kanyargó feljáró vezeteti lel a torony nyolcszögletű középső részébe. Csodák pedig voltak... (V.) inn. szögletes erkélyben végződött. Ezen nyugodott a henger alakú harmadik emelet, fölötte a kis torony, melyen a tengerek görög istenének, Poseidonnak szobra állt. A 140—150 méter magas tornyot i. e. 300—280 között építette a knidoszi Szószratosz, a hajózók megmentésére. Csak a római korban világították ki, bár fehér köveivel, négy emeletével anélkül is impozáns útjelző volt. A világ eddigi legmagasabb világítótornyának legfelső teraszán éjjelente megggyújtott fa tüze a közeledő hajóknak 50—60 kilométerre adott jelzést. A toron'' fényerejét csak a XIX. század első felében múlta fölül az ókori csoda első. igazán modern utóda, amelyet az angliai Sauth Forelandban állítottak fel. Itt alkalmaztak először gőzgéppel hajtott generátor segítségével villamos ívfényt, amely 150 km-re világított. Európában a legmagasabb világítótorony Bordeaux-tól nem messze a Garonne torkolatában 59 méter, az Atlanti- óceán amerikai felén álló Hatteres-foki 58 méter, a Florida előtti 48 és az Írország déli partvidékén álló szintén 48 méter magas. Modern világítótornyok egyike sem éri el tehát magasságban a pharoszit. Erre az elektromos áram korában nincs is szükség. És hogy mi lett a torony sorsa? Claudius és Néró '41— 65-ben. még helyreállította, ám később többször is földrengés sújtotta, míg 1326-ban a földmozgás véglegesen rátette a koronát a torony lassú romlásának művére. A lakosság építőanyagnak hordta el köveit. Egykori helyét, mivel a sziget teljesen egybeolvadt a kontinenssel, nem sikerült minden kétséget kizáróan megtalálni. G. Tóth Ferenc
