Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

1986. április 2., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tavaszi munkavárás A jó idő beálltával hamarosan benépesülnek a Kazincbarcika környékén lévő hétvégi telkek. Fojtán László felvétele lelkek Leninvárosban A hetedik ötéves tervidő­szak kiemelt feladatai közé tartozik Leninvárosban a la­kók építési igényeihez iga­zodó telekgazdálkodás. Az előző ciklusban Sajószöge- den 49, Szederkény város­részben 38 telket alakított ki a helyi tanács. E munkát folytatva, a választékbővítés érdekében felmérték a ma­gánlakás-építők szándékait, melyek figyelembevételével elkészítették a részletes ren­dezési tervet. Sorházas, kor­szerű csoportos beépítési for­mákra. A sorházas ingatla­nok nagysága általában 200 —220 négyzetméter, közösen használatos belső udvaruk pedig ezer négyzetméteres zöldterületet foglal magá­ban. Egyebek közt erről, va­lamint a tartós használatba­vétel feltételeiről tanácsko­zott legutóbbi ülésén a Le- ninvárós Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megkérdeztük: Az olajháborúról nap mint nap olvashatunk az újságok­ban, hallhatunk a rádióban, tévében, önkéntelenül fel­merül bennünk a kérdés: hogyan érintette a magyar népgazdaságot ez a negatív árrobanás (így nevezik), és milyen hatása van annak, hogy napjainkban mélypon­ton van e folyékony ener. giahordozó ára? A Kon­junktúra- és Piackutató In­tézet (Kopint) árupiaci ku­tató osztályának vezetőjét, dr. Nyers Józsefnét kérdez­tük meg, tapasztalatai, is­meretei alapján mi a véle­ménye minderről. A Kopint osztályvezetője válaszát annak a folyamat­nak érzékeltetésével kezdte, amely a hetvenes évek olaj­ár robbanásával indult. En­nek következtében nagyará­nyú takarékosság kezdődött a fejlett tőkés országokban, melynek eredményeként olajfogyasztásuk az 1973-as szinten stagnál. Mivel a kőolajat exportá­ló országok szervezete, az OPEC a termelés korlátozá­sával sem tudta tartani az olaj árszintjét. 1985 novem­berében feladta ezt az el­vet, annak érdekében, hogy a szervezeten kívüli kőolaj­termelő országokkal szem­ben megvédje piaci részese­dését. A szervezeten kívüli termelők, Nagy-Britnnnia, Norvégia, Mexikó a legutób­bi években felfuttatta olaj- termelését, és nem hajlan­dók egyezkedni az OPEC- cel. Az árharc következtében 29 dollárról 15—13 dollárra csökkent az olaj hordón­kénti ára, de a becslések szerint Nagy-Britanniának még 5 dolláros áron is ér­demes lenne eladnia. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a 15 dollár körüli sza­badpiaci áron kevés olajat vásárolnak, mert a forgalom jelentős része hosszú lejára­tú szerződések keretében bo­nyolódik, ami a régebbi, magasabb árat tartalmazza. Felmerül a kérdés, hogy mélypontnak tartjuk-e a je­lenlegi 15 dolláros olaj­árat? Ha annak tartanánk, mikor, milyen mértékű emel­kedés várható? A Kopint prognózisa szerint 30 dollár­ra 1990-ig valószínűleg nem kúszik fel újra az olaj ára. A feltételezés szerint 15—22 dollár között stabilizálódik majd az ár szintje. Az év végéig az erős hullámzás valószínűleg lecsillapul. Az alacsony ár az olajat importáló fejlett országok­ban az 1984-ben megindult, fellendülés folytatását segí­ti, ami a kőolajfogyasztás enyhe növekedésével jár. Az olajexportőröket viszont ne­héz helyzetbe hozta a je­lenlegi árszínvonal, még az angol font árfolyama is zu­hanni kezdett. Az eladóso­dott olajtermelő államok, mint Mexikó, Nigéria, és a népesebb arab országok szá­mára pedig katasztrofális bevételük erőteljes csökke­nése. Tehát rendkívül bonyolult érdekviszonyok határozzák meg és befolyásolják a kő­olaj világpiaci árát. Hogyan érzékelte mindezt a magyar népgazdaság az elmúlt kö­zel másfél évtized folya­mán? Mint tudjuk, a Szov­jetunióból exportáljuk ezt a fontos energiát, és az úgy­nevezett bukaresti árelv elő­írásai szerint fizetünk érte. Ennek értelmében öt év át­laga adja az árat, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy mintegy tíz esztendőn ke­resztül a világpiaci árnál olcsóbban kapta a magyar népgazdaság a szovjet ola­jat. Így nálunk nem volt a hetvenes években árrobba­nás. csak lassú begyűrűzés. Idén az 1981—85. közötti évek átlagát fizetjük, ez ma­gasabb a jelenlegi tőkés sza­badpiaci árnál, amely elő­ször 1987-ben befolyásolja, majd kisebb mértékben a KGST-árakat. Hogyan érinti mindez a kőolajszármazékok magyar exportárait? — kérdeztük beszélgetésünk során dr. Nyers Józsefnét. Megtudtuk, hogy Nyugaton, a kőolaj árával párhuzamosan ol­csóbb lett a szén és a föld­gáz, és csökken a petroké- miai termékek ára is. Ez azt jelenti, hogy a magyar szál­lításokért is az alacsonyabb világpiaci árat fizetik Nyu­gaton, például a pvc-porért. a műtrágyáért, vagy az egyéb, kőolaj feldolgozásá­ból származó termékekért. A vegyipari vállalatok többsé­gét. érinti ez az árváltozás.' Nagyságrendjére jellemző, hogy a fejlett tőkés orszá­gokba irányuló 190 milliárd forint értékű magyar export mintegy 20 százaléka szén­hidrogénipari termék. Arról viszont szó sem le­het, hogy a jelenlegi kedve­zőtlen helyzet miatt lemond­junk erről a tőkés export­lehetőségről. Már folynak a tárgyalások arról, miként segítsék a vegyipari válla­latokat a veszteség elviselé­sében. Tény, hogy minél fel­Dolgozókat alkalmaznak A MATRA FÜSZÉRT miskolci fiókja keres áruösszeállítókat, gyors- és gépírókat, éjjeliőrö­ket (nyugdíjasokat) targoncave­zetőket, árukísérőket és titkár­nőt. jelentkezés helye: Miskolc, Blaskovics u. 1. MHSZ-iidülö keres nyugdíjas ezermestert heti háromszori el­foglaltságra. jelentkezés: hétfő­től—péntekig 9—<12 óráig. M.-Ta­polca, Martos Flóra u. 37. alatt. A Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet felvételre keres műszaki előké­szítőt. A munkakör betöltéséhez felsőfokú építőipari képesítés és legalább 5 éves kivitelező építő­ipari gyakorlat szükséges. Je­lentkezni a szövetkezet főmér­nökénél lehet, Miskolc, Szput- nyik u. 1. sz. Telefon: 69-218. A Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet azonnali belépéssel alkalmaz ács, bádogos, kőműves szak­munkásokat és kőművesek mel­lé segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet munkaügyi osztályán, Miskolc, Szputnyik u. 1. szám. Telefon: 62-622. Szolgáltatási munka végzésére férfi- és női szabó szakmunká­sokat felveszünk. MÉRITSZ, Mis­kolc, Déryné u. 16. sz. A Diósgyőri Édesipari Gyár azonnali belépéssel alkalmaz: kazánfűtőt. Jelentkezés: Diós­győri Édesipari Gyár munka­ügyi osztály, Miskolc, III., Für­dő u. 4. szám. A Vasgyári Kórház keres azonnali belépéssel: mosodai dolgozókat, beteghordókat, osz­tályos takarítónőket, tmk-laka- tost, valamint segédmunkást (nyugdíjast is). Jelentkezni le­het a Vasgyári Kórház munka­ügyi osztályán. A Miskolci MÁV Járműjavító üzem felvételre keres 1 fő la­boráns, 1 fő mechanikai műsze­rész és 1 fő férfi vegyipari szak­munkás munkakörbe dolgozókat. Bérezés megegyezés szerint. Fel­vételi korhatár: 45 év. Bejárat az üzembe a Tiszai pályaudvar aluljárójából. A B.-A.-Z. Megyei Település­tisztasági Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felvesz csa- tomakarbantartó munkásokat és kőműves szakmunkásokat, ma­gas kereseti lehetőséggel. Fog­lalkoztatás egy műszakban, öt­napos munkahéttel. Hazautazást térítünk, munkásszállást bizto­sítunk. Miskolci és kazincbarci­kai munkahely. Jelentkezés: Mis­kolc, Fonoda u. 2. sz. üzemve­zetőnél. dolgozottabb az exportált termék, annál kevesebb lesz rajta a veszteség, Elképzel­hető az elkövetkezendő évek folyamán az is, hogy az ár­csökkenés átterjed a többi energiaigényes termékre, például a kohászati gyárt­mányokra, a cementre. A fejlett nyugati orszá­gokban az áraktól függően rugalmasan módosítják az energiafelhasználás szerke­zetét, az erőműveket át tud­ják állítani széntüzelésről olajra, vagy földgázra. Ná­lunk ennek technikai felté­telei kevésbé vannak meg. A népgazdaság utóbbi évek­ben kialakított kombinatív energiastratégiája érthető módon az atomenergiára és a szénre alapozza a villa- mosenergia-termelést, mivel kőolaj- és földgáztermelé­sünk, illetve beszerzésünk lehetőségei korlátozottak. Bár az olajárak csökkenése némileg módosíthat energia- stratégiánkon, az ország szű­kös devizahelyzetét ismerve, valószínű, hogy a jövőben is az atom-, illetve gazdasá­gosabb széntüzelésű erőmű­vek lesznek a meghatáro­zók. I. E. A Miskolc M. Városi Hivatal pályázatot hirdet u műszaki osz­tályán alakuló építésrendészeti csoportjába: csoportvezetői, fő­előadói munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: t. Magas­építő üzemmérnöki, illetve tech­nikumi végzettség; 2. Lehetőleg „B” kategóriájú jogosítvány. Bé­rezés a 11/19*3. (XII. 17.) ABMH rendelkezések alapulvételével, megegyezés szerint. A pályázat­hoz. csatolni kell részletes ön­életrajzot, amelyben az eddigi munkaviszonyban töltött szak­mai tevékenységet kérjük rész­letesen ismertetni. A pályázatot a hivatal műszaki osztályának címére (Miskolc, Petőfi u. 1—3.) 1986. április 15-ig szíveskedjenek eljuttatni. Kazánhází-höközponti au tema­tikák. műszerek javításában jár­tas fiatal műszerész (villanvsze- relö), valamint fiatal villanysze­relő szakmunkásokat felveszünk. Jelentkezés: Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc-Egyetemváros E/3. koll„ fszt. 8. A Nagymiskolci Állatni Gaz­daság azonnali belépéssel fel­vesz a diósgyőri cscmcgcbolt- jába szakképzett boltvezetőt és boltvezető-helyettest. Fizetés: a kollektív szerződésben foglaltak szerint. Jelentkezés: (személye­sen) a Nagymlskolci Állami Gazdaság kereskedelmi osztá­lyán, Miskolc, Baross Gábor ti. 17. sz. A Bartók Béla Mg. Ip. Ter­melőszövetkezet Építési Főmér­nöksége felvesz: ács, kőműves szakmunkásokat. Jelentkezés: Miskolc-Szirma, építési főmér­nökség. M ost, amikor a társadalmi-gazdasági élet több területén decentralizáció megy végbe, és a helyi egységek ön­állósága megnő, még fontosabb, hogy a pártalapszer- vezetek kezdeményező, cselekvő és hatékony politikai el­lenei zö szerepet töltsenek be. A kommunisták itt döntenek a politika helyi kérdéseiről, a párt politikájának alkalmazá­sáról, a párttagok feladatairól, megbízatásairól. A kommunisták a pártalapszervezet fórumain széles kör­ben gyakorolhatják a politika alakításában való részvételt akár országos, akár csak helyi kérdésekről legyen szó. Még­is az utóbbi időben erőteljesebben igénylik a véleményük meghallgatását, javaslataik mérlegelését a fontos, újszerű, országos jelentőségű, társadalmi-politikai hatású feladatok eldöntése előtt. Növekvő mértékben tapasztalható a párt­tagok élénk érdeklődése az iránt, hogy melyek egy-egy or­szágos politikai, gazdasági döntés indítékai, mi a háttere. A párt XIII. kongresszusán is kifejeződött annak felisme­rése, állásfoglalásban történi rögzítése, hogy „A párton be­lüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre, az eddigieknél több lehetőséget kell terem­teni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumán véleményt nyilvá­níthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében”. Az elmúlt években a párt- és az állami szervek több esetben kezdeményeztek társadalmi vitákat a kongresszusi irányelvekről, az új választási törvényről, a településfejlesz­tési hozzájárulásról. Az év végi beszámoló taggyűlések, a kommunistákkal folytatott egyéni beszélgetések, konkrét hozzájárulást jelentettek az országos és a helyi politika alakításához, formálásához. Mindezek nyomán tapasztalható a pártalapszervezetek önállóságának erősödése, az alkalma­zott módszerek gazdagodása oly módon is, hogy egyre több párttagot vonnak be a döntések előkészítésébe. Mindezek­ben már léptünk előre, de nem akkorát, amekkorát most szükséges, és nélkülözhetetlen a megújuláshoz, bohyolult feladataink megoldásához. A döntéshozatalban való részvétel növeli a döntések meg­alapozottságát, és a készséget abban, hogy a párt tagjai példát mutassanak a munkában, feladataik megoldásában, aktívan politizáljanak, terjesszék a párt eszméit, képvisel­jék, védelmezzék politikáját. Ez a mai körülmények között' különösen fontos kötelességük. Mindazok, akik vállalták Aai párthoz való tartozásukat, ezzel egyértelműen vállalták a párt politikájáért való kiállást is. Ennek teljesülése attól is függ, hogy a pártalapszervezetekben milyen politikai vi­szonyokat, cselekvési lehetőségeket teremtenek, és milyen ambíciókat serkentenek. A párthatározatok, döntések, állás- foglalások objektivitását, helyességét, eredményes végrehaj­tását leginkább a pártdemokrácia széles körű érvényesíté­se alapozhatja meg. A döntés előkészítésében igen fontos szerepe van a pártszerveknek, és a választott tisztségvise­lők politikai érzékenységének, nyitottságának. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei kihatnak a politikai munka feltételeire is. Helyenként tapasztalni visszahúzódást, befeléfordulást, a negatív vélemények és indulatok felerő­södését. Nem szabad megengedni, hogy akár csak a pártta­gok kisebb részében is nőjön a tehetetlenségi érzés, az a felfogás, hogy semmi sem függ tőlük, semmiről sem tehet­nek. Ezért az eddigieknél a pártszervezetek vezetőségei gon­dosabban figyeljék, gyűjtsék a párttagok véleményét, 'ja­vaslatait. Ezek értékelése, mérlegelése során legyen meg bennük a lényegre koncentráló, valóságtisztelő, az újban, az ismeretlenben való eligazodás szándéka, képessége. Fon­tos szerepe van e munkában az értő differenciálásnak, a kedvező jelenségek, jó tapasztalatok, alkotó megnyilvánu­lások támogatásának, ezzel egyidejűleg a helytelen jelen­ségek, káros gyakorlatok, visszahúzó magatartások bírá­latának. Egy-egy döntés meghozatalakor a döntést hozók érezzék, a szóban forgó ügyért ők felelnek majd. Legyenek tudatá­ban annak, hogy túl a politikai felelősségen, személyes be­csületük, jó hírük, netán egzisztenciájuk bánja, ha soro­zatban elhamarkodottan, hibásan döntenek, vagy ha a kí­vánatos döntést elmulasztják. Vállalják a gyakorlattal való folytonos szembesítést, a racionális önkontrollt és a ru­galmas korrekciós képességet. Kellő figyelemmel, jó politikai érzékkel a párttitkár és a pártvezetőség felismeri, érzékeli, hogy a pártalapszerve­zet működési területén milyen szándékok, törekvések van­nak. milyen nézetek, eszmék terjednek, milyen szükség­letek, hibák, konfliktusok keletkeznek napról napra, hónap­ról hónapra. Ezek elemzése, értékelése, majd kiválasztása alapján az egyes témákat vezetőségi ülés és taggyűlés na­pirendjére tűzik, döntéselőkészítés, állásfoglalás végett. Az így készült beszámolók, jelentések tartalmazzák a párttagok tapasztalatain nyugvó következtetéseket. Szem­besítik és minősítik az eltérő véleményeket, a különböző megoldási lehetőségeket és javaslatokat. A döntés előké­szítése során a javaslatokat alátámasztó, érvelő vélemé­nyek bemutatása mellett nagyobb figyelemmel kell az eltérő véleményeket, javaslatokat is kezelni. Az előterjesz­tések, alternatív javaslatokat is tartalmaznak. Az ilyen módon előkészített vezetőségi ülések, taggyűlések, testületi ülések vitára, válaszkeresésre, állásfoglalásra fogják kész­tetni a résztvevőket. Így reálisan mérlegelhetik, hogy a vizsgált kérdésben mennyire vannak összhangban a párt politikai vonalával, határozataival. Megfelelően érvénye­sül-e a társadalmi érdek, kifejezik-e a kollektíva érdekeit, helyes törekvéseit, szándékait, bírják-e egyetértésüket, tá­mogatásukat, és reálisan számolnak-e a megvalósítás fel­tételeivel? E zek segítik elő, hogy a párttagok, a dolgozók vélemé­nye, javaslatai, beépüljenek a döntések előkészíté­sébe, a döntéshozatalba. A párton belüli demokrácia érvényesülése jó lehetőséget biztosít a közös megegyezésre, a megteendő lépésekre. Az érdekütközések pedig a társa­dalmi igények, óhajok, kívánságok, másfelől a lehetőségek találkozása, egybevetése, ezek közelítése egymáshoz, csiszo­lása a lehetséges objektivitással. Ezek a folyamatok teszik megalapozottabbá — döntési szintenként — a döntési gya­korlat hatékonyságát, illetve szervezeti, módszerbeli vál­toztatásainak szükségességét a döntési igények felmerülé­sétől, a döntések meghozatalán keresztül a döntések végre­hajtásáig. Horváth Árpád, az MSZMP KB politikai munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents