Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-15 / 88. szám
1986. április 15., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Teljesítmény és bérezés A legutóbbi pártkongresz- szus határozata és a népgazdaság VII. ötéves terve egyaránt megfogalmazza azt az alapvető gazdaságpolitikai feladatot, mely szerint a termelésié,ilesztés fő. irányának a jövedelemtermelő képesség fokozását kell tekinteni Ma pedig ez így van. akkor céljaink megvalósítása érdekében olyan gazdálkodási környezetet kell teremteni. amelyben szükségszerűen fokozódik a nagyobb teljesítményben való érdekeltség, az alkotó- és vállalkozókészség. Ennek viszont azt kell eredményeznie, hogy az értékesebb teljesítmény nagyobb anyagi megbecsüléssel járjon. Ezekről a kérdésekről váltottunk szót az Autóvillamossági Felszerelések Gyára mezőkövesdi gyáregységében Szabó Ferenc igazgatóval és Mezei József szb-tit- kárral. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a jól megválasztott termelési szerkezet és az ezzel párosuló magas műszaki, technikai szint révén gyáregységünkben az elmúlt esztendők során is folytatódott az a folyamat, amely a jövedelmező. a minél hatékonyabb termelést célozta — jegyezte meg mintegy bevezetőként az igazgató. — Ezt az alapvető célt szolgálják azok a gépi és épületberuházások, fejlesztések is, amelyek az Autóvill új telephelyén jó néhány éve folynak. Fő törekvésünk ugyanis, hogy olyan optimális gyártási ciklusokat, termelési feltételeket alakítsunk ki, amelyek biztosítékul szolgálnak a rendelkezésünkre álló technikai eszközök lehető leggazdaságosabb kihasználásához. — Az új üzem telepítésének van egy másik, a gazdasági és műszaki jelentőségénél semmivel sem kisebb fontosságú célja — vetette közbe Mezei József szb-tit- kár. — Ezalatt azt értem, hogy az eddiginél lényegesen jobb munkafeltételeket, szociális ellátást tudunk majd biztosítani dolgozóinknak, megszűnik a korábban tapasztalt nagyfokú zsúfoltság. amely időnként már- már a műszaki-technikai haladás kerékkötőjévé váll. Az előzőekben mór szót ejtettünk róla: a mai gazdasági helyzetben alapkövetelmény, hogy a termelés minősége javuljon, hogy a műszaki-technikai szint fokozatosan közelítsen a nemzetközi élvonalhoz. — Mindezt a hétköznapok nyelvére fordítva: létkérdés, hogy termelőüzemeinkben meggyorsuljon a műszaki fejlesztés, hogy az érdekeltség szüntelen fokozásával elősegítsük az eredmény növekedését — folytatta mondandóját az igazgató. — Ennek egyik kézzelfogható jele, hogy a közelmúltban újabb jugoszláv gyártmányú, CNC-vezérlésű gépet vásároltunk, amelytől azt várjuk, hogy tovább nő a termelékenység, s javul a termékek minősége. — A dinamikus fejlődés megköveteli, hogy a .műszaki és technológiai korszerűsítéssel tartson lépést az értékesebb teljesítmény, a szaktudás nagyobb anyagi megbecsülése is. S ezzel elérkeztünk mondandónk lényegéhez: a bérezéshez. — A korábbi években sajnos nem mindig lehetett, érvényt szerezni a szaktudás, a szakértelem szerint történő anyagi megbecsülés elvének — mondta az igazgató. — Jóllehet, amióta a gyáregység élén állok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ia magasan kvalifikált munkások és műszakiak érdem szerinti elismerése mellett török lándzsát, több-kevesebb sikerrel. Azt viszont örömmel közölhetem. míg 19R0-ban mindösz- sze át) ezer forint volt a gyáregység dolgozóinak éves átlagbére, addig 1985 végére ez csaknem megduplázódni l — folytatta érvelését Szabó Ferenc. — S ebbe az is beletartozik, hogy a műszakiak éves bérszínvonala ugyancsak megduplázódott. — Nálunk is gondot okozott a közvetlen termelés- irányítók, vagyis a művezetők helyzete — jegyezte meg az szb-titkór. — Az utóbbi három évben azonban ezen a területen is nagyot léptünk előre. Még akkor is ezen a véleményen vagyok, ha elvétve tudunk olyan esetről, amikor egy beosztott munkás többet keres, mint a főnöke. — Az idei bérfejlesztés merőben eltér a korábbi évek gyakorlatától — újságolta az igazgató. — A gyáregység politikai és társadalmi szerveivel közösen eldöntöttük: a termelést döntően befolyásolni képes műszakiak tevékenységét ezúttal minden eddiginél jobban elismerjük. — Újszerű volt gyáregységünkben, hogy ebben az évben üzemenként, üzemrészenként is differenciáltunk, Mindenekelőtt a teljesítményt és a szakmai felkészültséget vettük alapul. Így esett, hogy a bérfejlesztés nagysága 9,5—14 százalék között volt üzemenként — érvelt a szakszervezeti bizottság titkára. — Vajon mindenki egyetértett az új módszerrel? — A bérezés olyan terület, ahol szinte lehetetlen minden igényt kielégíteni — válaszolt Mezei József. — Semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy szenvedélyes viták is kialakultak több munkahelyen. Így például a szerszámműhelyben csaptak magasra az indulatok. Hogy miért? A dolgozó életkorán, a szakmában eltöltött időn kívül nagy súly- lyal esett latba az is. hogy az illető milyen szakmai tudással rendelkezik, mire képes a termelésben. Így történt meg az, hogy fiatalabb korú szakmunkások, akikben megvan a szükséges kezdeményezőkészség, újítási kedv, nagyobb béremelést kaptak, mint néhány idősebb szaki. — Régi törekvésünk az is — mondta az igazgató —, hogy a közvetlen termelésirányítók kapjanak nagyobb beleszólást a bérek elosztásában. Ök tudják ugyanis legjobban elbírálni, kik az úgynevezett „húzó emberek", akikre mindig számíthatnak. Az idén tudtuk valóra váltani azt az. elképzelésünket is. hogy a bér- fejlesztési koncepció kialakításában az osztályvezetők is részt vehettek. Ezt azért tartottuk indokoltnak, mert ők közelebbről látják, melyek azok a munkák, feladatok. amelyek jó elvégzése döntően befolyásolja a gyáregység termelésének, gazdálkodásának alakulását. I,. I.. Óriási karriert futott be az alumínium. Számos értékes tulajdonsága miatt a közszükségleti cikkektől a repülőgép-építésig, széles skálán alkalmazzák. Újabban egyre nagyobb teret kap az építőiparban, ahol főleg csarnokok, kupolatetők és hidak szerkezeti anyagaként, az acél komoly vetélytársává lépett elő. Tudományos kísérletekkel bizonyították, hogy ez a könnyűfém, építési anyagként sokkal teherbíróbb, mint eddig gondolták. Antwerpenben például elkészült egy minden eddiginél hosszabb csarnok 80 méteres fesztávol- sággal. A tető hullám-alumi- niumlemezből készült, amelyhez mindössze 190 tonna alumíniumot használtak fel. Kiszámították, hogy ugyanolyan tetökonslru'keióhoz kétszer annyi súlyú acélra lett volna szükség. Az alumínium építőipari felhasználásában érdekes fejlődést hozott az Amerikában épült, és a gyártó cégről elnevezett Kaiser-kupola. Átmérője 44 méter, magassága 15 méter, és a földön 1540 négyzetméteres területet fed be. 575 rombusz alakú alu- míniumlemezböl állították össze, speciális szegecseléssel. A kupola súlya 17,7 tonna, és 25 tartóoszlopon helyezkedik el. Két nap alatt össze lehet állítani. őz első aluminiumkupolo, a Kaiser-kupola összeszerelése látható . . . varrnak. Most irhasapkát, férfiaknak Ledobtuk a nehéz téli kabátot és a meleg sapkát, érdeklődésünk a nyári fürdőruhadivat felé fordul. Nem így a Szikszói Béke Termelőszövetkezet szörmeüzemében, ahol már a következő téli idény usánkáit és irhasapkáit szabják-varrják. Az itt dolgozó asszonyok ügyes keze nyomán naponta 40—50 meleg fejvédő készül el és kerül ősz végéig a raktárakba. Novemberben talán az üzletekben is találkozhatunk a szikszói modellekkel. A szörmeüzem éves termelésének jelentős részét exportálják .. . így kezdődik ... Megérkezik a szőrme, amit vasalni kell. A szikszói termelőszövetkezet szörmeüzemében saját modellek alapján szabnak ... Fojtán László felvételei A Lenin Kohászati Művekben Energianapok '86 KISZ-es fiatalok kezdeményezték A Kommunista Ifjúsági Szövetség jelentős esemény előtt áll, hamarosan megkezdődik a fiatalokat tömörítő szervezet XI. kongresszusa, amely a számadás mellett az elkövetkezendő öt évre meghatározza a legfontosabb tennivalókat i.s. Ennek a jelentős eseménynek a tiszteletére a Lenin Kohászati Művek KISZ-küldöttértekezletén. az energia gyárrészleg képviselői felhívást teltek közHatvanöt kereskedelmi és vendéglátó üzletet korszerűsítenek az idén Szolnok megye kis falvaiban, tanyaközpontjaiban. A 32 millió forintba kerülő fejlesztési programot a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége dolgozta ki az áfészektől beérkezett pályázatok alapján. A Szövosz, valamint a megyei és helyi tanácsok több mint tizenhárommillió forint zé. Csatlakozásra szólították fel a gyár fiataljait ahhoz a rendezvénysorozat-programhoz, melynek az „Energianapok ’86" elnevezést adták. Az április 1-tól kezdődött, és hat hétig tartó eseménysorozat az energiagazdálkodási kormányprogram cselekvő támogatására hívja fel a gyárban dolgozó fiatalokat. Célja, a program szellemének mind teljesebb körű megismertetése, az enerlámogalásl nyújtanak az ezerötszáznál kevesebb lakosú települések üzlethálózatának fejlesztéséhez. A szükséges anyagiak fennmaradó részét a fogyasztási szövetkezetek saját erőforrásaikból teremtik elő. Az áfészek tagsága célrészjegyek vásárlásával, a helyi téeszek és állami gazdaságok társadalmi munkával segítik a tervek megvalósítását. giagazdálkodással, -takarékossággal kapcsolatos alkotómunka fellendítése, és nem utolsósorban a tapasztalatcsere. A szervezők a másfél hónapos időszakra igen sokrétű és színes programkeretet állítottak össze. így többek között sor kerül úgynevezett energia ötletnapra is. amely többfordulós. A döntő napján szakmai zsűri értékeli a fiatalok szereplését. A szervezők Miskolc város úttörőit is bevonják a kezdeménye? zésbe. Az általános iskoláj; diákok részére az energiataj- karékosság kapcsán rajzpályázatot hirdettek meg, a jet lentkezési határidő május 1(1 A szakmai programok mel|r lett a kulturális rendezvén nyékről sem feledkeztek me^: sor kerül videofilmek vetít lésére, számítógépes játékokéra. kézimunka-kiállításra Lesz ezenkívül „Energia» bál", az Apolló együttes közé reműködésével. A zárórenl dezvényre május 18-án, a csanviki Majális-parkban kei riil sói. — cs. gy. — • •
