Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 54. szám Ara: 1,80 Ft Szerda, 1986. március 5. Vitával folytatódott az SZKP XXVII. kongresszusa Kádár János látogatása Zagorszkban Zárszámadás a Bánvölgye Tsz-ben Hatékonyan gazdálkodó nagyüzem a mostoha dombvidéken Sándor felszólalása A látogatást követően Ká­dár János a kora délutáni óráikban visszaérkezett Moszkvába. * Az SZKP XXVII. kong­resszusa a Szovjetunió tár­sadalmi és gazdaságii fej­lesztése 1986—1990-re és a 2000-ig terjedő időszakra ér­vényes fő irányainak vitá­jával folytatta kedden dél­előtt munkáját. Megkezdte munkáját az a bizottság is, amelynek feladata a fő irá­nyokról szóló kongresszusi határozat tervezetének meg­szövegezése. Kedden szólalt fel Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke is. megállapítja, a tőkések az egész világon támadást in­dítottak a dolgozók nehéz és hosszú harcokban elért vívmányai, a szakszervezeti jogok ellen. A tőke mozgástere azon­ban napjainkban egyre in­kább szűkül. A válságból való kijutásra ma már nin­csenek meg azok a lehető­ségek, amelyek a harmincas évek elején a tőke rendel­kezésére álltak. A Szovjet­unió, a szocialista országok léte, a gyarmati rendszer felbomlása, az egyre határo- zottabbá és harcosabbá váiló (Folytatás a 2. oldalon) Öt év munkáját értékelték Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára előadását tartja Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki pártküldöttség élén részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, ked­den délelőtt ellátogatott a Moszkva környéki Zagorszk- ba. Elkísérte Konsztantyin Harcsev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő Egyházügyi Tanács el­nöke és Vaszilij Boriszen- kov, a Moszkvai Területi Pártbizottság másodtitkára. Zagorszkban Valentyin Mironov, a városi pártbi­zottság első titkára köszön­tötte a vendéget. Kádár János megtekintet­te a város központjának pá­ratlanul szép műemlék együt­tesét. A Zagorszki Állami Múzeum állandó kiállításán Gáspár öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Szak- szervezeti Világszövetség képviseletében részt vehe­tünk a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXVII. kongresszusán. A meghívás is kifejezi, hogy Lenin pártja, a szov­jet kommunisták, megkü­lönböztetett figyelmet szen­telnek és megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a szakszervezeti mozgalom­nak. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának kongresszusait a nemzetközi munkásközvé­lemény, a szervezett mun­kásság mindig nagy figye­lemmel és érdeklődéssel kí­Éves számvetésre és egy­ben a megalakulás 25. év­fordulójának megünneplé­sére ültek össze tegnap, ked­den a borsodi dombvidék legnagyobb közös gazdasá­gának, a Nagybarcai Bán­völgye Termelőszövetkezet­nek dolgozói. A kedvezőtlen adottságai ellenére hatéko­nyan gazdálkodó, közel 1100 dolgozót foglalkoztató közös­ség zárszámadási közgyűlé­sén részt vett Fejti György, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra is. Szabón György tsz-elnök beszámolójában elmondta: tekintettel arra, hogy két ötéves terv mezsgyéjén elem­zik közös gazdaságuk tevé­kenységét, így nemcsak az elmúlt év munkáját értéke­lik, hanem az egész terv- ciklus sikereit. kudarcait, tapasztalatait összegezik. Az ötéves útszakaszról el­mondott tények és számok bizonyítják, hogy a több mint 9300 hektárnyi össz­területen. de ebből alig több mint 2600 hektár szántón gazdálkodó tsz-ben sikerült a megyei átlagot jóval meg­haladó fejlődést elérni. A rendkívül mostoha adottsá­gokat, így a föld 5,6 arany­koronás „értékét”, a terület szétszórtságát sikerült az évek során, főleg helyben kialakított, helyi munkaerőt foglalkoztató melléküzem- ágakkal ellensúlyozni. megismerkedett a kiállított ikonok, díszes arany- és ezüsttárgyak, értékes porce­lánok, hímzett kelmék ás ruhák gazdag gyűjtemé­nyével. Megtekintette az értékes régi gobelineket, valamint a középkori orosz fegyverkovácsok, öt­vösművészek és népi mű­vészek alkotásait. Ezt köve­tően felkereste a pravoszláv egyház Teológiai Akadémiá­jának műikincsgyűjteményót. Az Akadémián Kádár Já­nos beszélgetést folytatott Pityerim érsekkel, a moszk­vai patriarchátus kiadóhiva­talának igazgatójával és Alekszandr püspökkel, az egyházi tanintézet rektorá­val. sérte. Ez természetes és érthető. A forradalmi szak- szervezeti mozgalom a nagy októberi szocialista forrada­lomtól, annak eredményei­től kapott új lendületet és ösztönzést a kizsákmányolás ellen, a társadalmi haladá­sért folytatott harcához. Az SZKP kongresszusa erőt és biztatást ad a mun­kásmozgalomnak, a szak- szervezeteknek napjainkban is, amikor a tőkés világ gazdasági válsága tovább mélyül, annak minden kö­vetkezménye a dolgozók élet- és munkakörülménye­it nehezíti. Mint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója is Tiszteletet érdemlő adato­kat ismertetett a beszámo­ló. A termelési érték a terv­ciklus során közel meghá­romszorozódott, közel 221 millió forinttal növekedett, az árbevétel 263 millióval nőtt, a közös vagyon pedig, amely öt esztendeje 128 mil­lió volt. 373 millió forintra növekedett. Sokatmondó az is. hogy az egy dolgozóra ju­tó termelési érték 141 ezer­ről 283 ezer forintra emel­kedett. A főleg a mellék­üzemágakból származó jöve­delem segítségével a terv­ciklus során a tervezett 60 millió forinttal szemben 120 milliós beruházásokra ke­rülhetett sor. Az ilyen eredmények elle­nére mégis azt sorolta a be­számoló. hogy munkájukban A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége Borsod Megyei Szer­vezete tegnap, kedden tar­totta területi tisztújító kül­döttértekezletét Miskolcon, az ÉMÁSZ-székházban. Az elnökségben helyet foglaló vendégeket, köztük Kovács Zoltánt, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, dr. Tóth Jánost, az MTESZ fő­titkárát, dr. Szaladnya Sán­dor egyetemi tanár, a me­gyei szervezet elnöke kö­szöntötte. Ezt követően Ko­vács Zoltán, a megyei párt- bizottság titkára tartott elő­adást Megnövekedett felada­taink Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében a VII. ötéves terv megvalósításában — címmel. Az előadó mielőtt részle­tesen szólt volna arról, hogy milyen tennivalók várnak az elkövetkezendő években a megye műszaki és agrár ér­telmiségére, visszatekintett a VI. ötéves terv legfontosabb állomásaira. Vázolta, hogy a hol találhatók meg a haté­kony gazdálkodás további tartalékai. Különösen az el­múlt év tapasztalatait, ta­nulságait elemezték részle­tesen. A növénytermesztést, s közvetve az állattenyész­tést is rendkívüli mértékben sújtotta az időjárás, összes­ségében az alaptevékenysé­get 14 millió forintos veszte­ség érte. A támogatások csökkenése és az elvonások növekedése pedig 12 millió forinttal kurtította a jövedel­met. De azt is részletesen felsorolta az értékelés, hogy milyen hibák, lazaságok, ese­tenként hanyagságok járul­tak hozzá az alaptevékeny­ség gyenge évzárásához. A 270 millió forintos értéket meglevő gondok ellenére alapvetően teljesültek az el­képzelések, bár hiányosság­ként kell említeni, hogy az eredmények nem a termelés szférájában jelentkeztek, hanem az elosztási terület átcsoportosítása hatott ked­vezően. A vitatott kérdések­re, mint például: helyes volt-e a mérsékelt fejleszté­si ütem választása, vagy a fizetőképesség megőrzésének prioritása — a válasz egyér­telműen igen. Ma már egy­értelmű ugyanis, hogy a gaz­daság szerkezete nem tette volna lehetővé az erőltetett gazdasági célkitűzések, ezzel együtt a többlet importigény kielégítését. — Többször szóltunk már arról, hogy az elmúlt öt év során, a legnagyobb erőfe­szítések ellenére sem telje­sültek a gazdasági célkitűzé­sek. A tervezett ipari növe­kedés például 20 százalék helyett csak 3 százalékos volt. Kialakultak olyan vál­ságágazatok, mint a kohá­szat. a szénbányászai és az utóbbi két évben a mező- gazdaság is csatlakozott az elmaradó ágazatokhoz, ösz- szegzésképpen elmondhatjuk, hogy a VI. ötéves tervben nagy erőfeszítések árán sze­rény eredményeket produ­kált a. megye ipara. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban arról szólt, hogy a jelenlegi hely­zeten csak akkor- tudunk változtatni, ha jobban ki­használjuk lehetőségeinket, a belső tartalékokat. Elsősor­Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ked­den sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondotta, hogy 1985-ben a népgazdaság teljesítménye elmaradt a külgazdasági kö­vetelményektől. a konverti­bilis viszonylatban nem si­került elérni a kitűzött cé­lokat. Az áruforgalom aktí­vuma jelentősen elmaradt a tervezettől. A Magyar Nemzeti Bank a múlt esztendőben is pon­tosan eleget tett valamennyi fizetési kötelezettségének. Az ország likviditási helyzete kedvezően alakult, sikerült egyes, korábban felvett ne­hezebb feltételű hiteleket kedvezőbb lejáratú és kama­tozású hitelekkel felváltani. Az 1985-ben kötött megálla­podás alapján a Világbank összesen 228 millió dollár hosszú lejáratú fejlesztési köl­csönt nyújt Magyarország­nak az állattenyésztés, a vegyipar és a közlekedés fejlesztésére. Hazánk tagja lett a Világbank-csoport ke­retében működő két szerve­zetnek, a Nemzetközi Pénz­ügyi Társaságnak (IFC), va­ban az alkalmazkodó képes­ség javítására van szükség, fokozni kell a hatékonysá­got, hiszen ez az egyik leg­nehezebb pontja a VII. öt­éves terv célkitűzéseinek. Minden évért külön meg kell küzdeni, ha szeretnénk elérni, hogy a tervciklus utolsó két éve dinamikus fejlődéssel párosuljon — mondotta többek között. Ezután Valaska László, az MTESZ megyei szervezeté­nek titkára fűzött szóbeli ki­egészítőt az írásos jelentés­hez. Egyebek között szólt arról, hogy a 85 egyesületi cso­portnál és 4 intézőbizott­ságnál készült jelentések megfelelően tükrözik: a tu­dományos egyesületek az utóbbi öt évben lényegesen többet törődtek a modern technológiával, az elektroni­kával, mint a korábbi évek­ben. örvendetes az is, hogy nagyobb figyelmet fordítot­tak a középiskolai képzésre, az ott folyó munkára. Az ötéves munkát értéke­lő beszámolók hűen tükröz­ték a kapcsolódást a népgaz­dasági, területi, és vállalat-: politikai feladatokhoz. Azok az egyesületi csoportok, ame­lyek megfelelő gazdasági és intézményi háttérrel rendel­keztek arra törekedtek, hogy segítsék a gazdálkodás haté­konyságát. Az elmondottak érdekében különböző szak­mai fórumokat, vitákat, elő­adásokat és országos jellegű konferenciákat szerveztek. (Folytatás a 2. oldalon) lamint a Nemzetközi Fejlesz­tési Társulásnak (IDA). A belföldi hitelpolitika múlt évi eredményeiről Tí­már Mátyás elmondotta: a beruházási hitelfolyósítás négymiílliárd forinttal ha­ladta meg a tervezettet. Az ehhez szükséges forrást a többlet-hiteltörlesztések, a vállalati tartós betétállo­mány tervezettnél nagyobb növekedése, valamint a köt­vénykibocsátás biztosította. A hitelek fele a fizetési mérleget javító, a termelési költségeket csökkentő fej­lesztéseket szolgálta. Terv­szerű a világbanki hitelek felhasználása a gabonaprog­ramban, de elmaradás ta­pasztalható az energiaracio­nalizálási és az ipari szer­kezetátalakítási programok megvalósításában. Osztrák hitel igénybevételével a tervnek megfelelően folyta­tódott az idegenforgalmi program, ennek keretében a múlt évben 2,6 milliárd fo­rintot használtak fel ide­genforgalmi fejlesztésekre. A hazai fejlesztések fi­nanszírozásában növekszik a (Folytatás o 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Fejti György felszólalásában méltatta a Bánvölgye Tsz-ben elért eredményeket asmms 3883 ■■■BHnaHBaBBaaaHHwmni Tímár Mátyás sajtótájékoztatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents