Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 53. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. március 4. Szép szó — a KISZ felhívása Megkezdődött a magyar nyelv hete Berecz János ünnepi megnyitója Zsúfolásig megtelt a megyei tanács díszterme a magyar nyelv hetének ünnepi megnyitójára, amelyen az érdeklődőket dr. Ladányi József köszöntötte. A Borsod-'Abaúj-Zemplén Megyei Tanács díszterme szűknek bizonyult tegnap délután. A megye kulturális életének képviselői, a társadalmi élet tisztségviselői, érdeklődő pedagógusok és fiatalok foglalták el a székeket, amelyek kevésnek bizonyultak, tgv szép számmal szorultak fel a karzatra, s ló néhányan a széksorok mögött állva hallgatták végig a magyar nyelv hetének megnyitó ünnepségéi, amelyen dr. Ladányi József. a megyei tanács elnöke emlékeztetett arra. hogy az anyanyelvért indítóit húszéves mozgalom mindig is otthon érezhette magát ezen a tájon. Vizsolyban élt. dolgozott Károlyi Gáspár, akinek nevéhez, az. első teljes bibliafordítást fűzzük, a zempléni Széphalomról küldte nyelv- és izlésújitó leveleit Kazinczy Ferenc, aki figyelmeztetett a műfordítás hasznosságára is. Születése és pályakezdése ide kapcsolja Kossuth Lajosi, akinek beszédei és írásai a nyelvészet, az anyanyelv szempontjából is jelentősek. A hagyományokon túl azonban az önmagunkért érzett felelősség is megköveteli tölünk. hogy közüggyé tegyük azt a magatartást, amely a tudományos búvárkodáson túl, a hétköznapokban állít mércéi az igényes, tartalmas beszédnek. Dr. Ladányi József emlékezteién arra, hogy az elmúlt években a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által gondozott rendezvénysorozat megyénkben igen széles körben vonzotta az embereket. Ennek az elismerése, hogy a magyar nyelv hetének központi megnyitójára — amelyen részt vett Fejti György. az MSZMP KB tagja, a meDr. Berecz János ünnepi megnyitóját mondja gyei pártbizottság első titkára és Rottler Ferenc, a TIT főtitkára is — Miskolcon kerülhetett sor. A március 24-ig tarló rendezvénysorozatot dr. Berecz János, az MSZMP KB titkára nyitotta meg. aki bevezetőjében szólt, arról, hogy életünk minden területén új ismeretekre, világos gondolatokra van szükségünk, s arra. hogy elgondolásaink helyességéről, terveink hasznosságáról meggyőzzünk másokat. Sajnos — mondta a Központi Bizottság titkára — mai közéletünkben nem mindig a világos gondolatokat tisztán kifejező megfogalmazásokkal találkozhatunk. Mert igaz, hogy közéletünk élénkül, s hogy nap mint nap előbukkannak bölcs gondolatok. De vannak parttalan tanácskozások, amelyek csak az időt rabolják, s amelyeken ködös, divatos fordulatokkal próbálják elfedni a mondanivaló sivárságát. Az olyan tartalom nélküli mondatfűzések, mint a ,testükre szabott feladatok", „az érdeklődés homlokterébe állították", a „nem ragozom tovább" vagy az idegen szavak túlburjánzása azért veszélyesek, meri a tömegek elöl elzárják a megértést. Vannak szavak, amelyeknek létjogosultságuk van eg.v-egy szaktudományban. de a köznyelvben idegenek. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetett az előadó a tömegkommunikációs eszközöknél dolgozók nagy felelősségére, hiszen a televízió, a rádió, a sajtó milliókhoz jut el. s közvetít beszédszokásokat. — A mindennapi munkánkban — mondotta — éreznünk kell azt a felelősséget, amellyel anyanyelvűnknek tartozunk. Kell, hogy legyen bennünk any- nyi műgond, ami segítheti a nyelv fejlődését. A tagolt, a hajlékony emberi nyelv az emberiség legnagyszerűbb vívmánya, mely zsenge korától kíséri és szolgálja is az embert. (Folytatás a 4. oldalon) Tovább nyomoznak Palme gyilkosa után A Pulme-gyilkosság ügyében nyomozó svéd rendőrség egyelőre csak a gyilkos fegyverének típusát azonosította. a tettes és a merénylet oka sajnos továbbra is ismeretlen. A nyomozók a fegyver felkutatására a lakossághoz fordultak segítségért. A svéd kormány vasárnap tartott először hivatalos ülést Palme halála óta. A kabinetülésen meghallgatták a rendőrség beszámolóját a nyomozás állásáról. Ingvar Carlsson ügyvezető miniszterelnök az ülésről távozóban közölte, hogy a tragikus gyilkosság ellenére sem hirdetnek országos gyászt, hiszen — mint mondotta — „azok a valódi, mély és erős érzelmek, amelyeket népünk ezekben a napokban kinyilvánít. szükségtelenné teszik a formális aktust". Kongressz Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdte második munkahetét. Az SZKP KB politikai beszámolójának, a Központi Revíziós Bizottság jelentésének, a pártprogram ú j szövegezésének és a szervezeti szabályzat módosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kongresszus napirendjének ötödik pontjára: „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai Httlli—1990-re és a 2000- ig tartó időszakra". Mint ismeretes. a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra — az 1981—1985-ös időszakon túl — már az SZKP •XXVJ. kongresszusa is tárgyalta. A hétfő délelőtti ülésen Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke látta el az elnöki tisztséget. Kevéssel 10 óra után adta meg a szól Nyikolaj Rizskovnak, a Politikai Bizoftság tagjának. a Minisztertanács elnökének, hogy tartsa meg előadói beszédét az ötödik napirendi pontról. A „fő irányok" tervezetét az előzetes országos vitára bocsátás során sok ezer kollektívában összesen mintegy 110 millió ember elemezte, véleményezte, egészítette ki javaslataival, ötleteivel. így került a közel 100 oldalas okmány a pártkongresszus elé. amely három napot szentel megvitatásának. 8 Szovjetunió gazdasági fejlesztésének lő inyairol az 11-1990-es évekre és a 10-ig terjedi időszakra Elöljáróban Nyikolaj Ri/.skov megállapította: az SZKP Központi Bizottságának a XXV11. kongresszus elé terjesztett politikai beszámolója, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott, alkotó módon, a marxizmus—leninizmus megingat hatatlan elveinek jegyében mélyrehatóan megalapozta a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját, átgondolt tormában tartalmazta a párt-, az állami és társadami élet kérdéseinek egész komplexumát. Újító szellemben határozta meg a szocializmus sokoldalú tökéletesítésének stratégiáját és taktikáját, az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikáját. A felhalmozódott fogyatékosságok és nehézségek okainak értékelésében az eszmei tartalom, az elmélet i gondolkodás mélysége és a megalkuvás-nélküliség, az új feladatok meghatározásában a realizmus és merészség — mindez alapot ad arra, hogy nagy történelmi jelentőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai beszámolóját — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés 1988—1990- re és a 2000-ig szóló fő irányainak tervezete. amelyet a párt Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztett, fontos politikai és népgazdasági dokumentum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előlerjeszlell gyorsítási koncepció alkotja. A tervezet részletezi azokat a programfeladatokat és célokat, amelyeket az évszázad végéig kell megoldani, meghatározza a termelőerők és a társadalom szociális fejlődése minőségi átalakításának fő irányvonalait, A fő irányok tervezete teljes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekeinek. a jövőbe vetett reményeinek. Ezt teljes erővel megmutatta a tervezet valóban országos népi vitája, amelyben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részi. A tervezetet — mondotta a szovjet Minisztertanács elnöke — nagy érdeklődéssel fogadták külföldön is. Érthető, hogy a tervezethez való viszony nem egyértelmű. Oszlályellenségeink és ellenfeleink megpróbálják eltorzítani a kitűzött tervek lényegét és céljait. Természetes azonban, hogy nem tudják nem elismerni nagyszabású voltát és méreteit. Barátaink, mindenekelőtt a testvéri szocialista országokban, ebben a dokumentumban az új társadalmi rendszer fölényének megnyilvánulását, és azt a képességét látják, hogy meg tudja oldani a mai kor alapvető társadalmi-gazdasági problémáit. Nyikolaj Rizskov ezután áttért a beszámoló I. fejezetére: I. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése a XI. ötéves tervidőszakban Az előadó elmondotta: A fő irányok tervezete összegezte az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit. Ezek minden alapot megadnak arra. hogy levonjuk a következtetést: a szovjet emberek munkája jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági hatalmának megerősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartottuk hazánk védelmi képességét. Mindazonáltal a XXVI. kongresszus által megjelölt feladatok végrehajtása nem egyszerű, hanem annak kezdeti szakaszában. mondhatni, igen bonyolult helyzetben ment végbe. A gazdaság fejlődésében a 70- es években tapasztalt kedvezőtlen tendenciák nemcsak hogy nem enyhültek, hanem a 80-as évek' elején még erősödtek is. Ez pedig tükröződött a XI. ötéves terv teljesítésének menetében. Az első két évben tovább csökkent a növekedés üteme. Rosz- szabbodtak a gazdálkodás minőségi mutatói. Az ipari termelés növekedésének üteme 1982-ben másfélszer kisebb volt, mint a X. ötéves terv éveiben átlagosan. A problémák növekedése hatással volt a legfontosabb problémák megoldására a szociális szférában is. így az ötéves tervidőszak második évében ténylegesen megállt a lakosság reáljövedelmének növekedése. Ebben egész sor tényező játszott közre. A fogyatékosságok alapvető okai abban rejlenek, hogy a gyakorlati tevékenységben nem vették figyelembe idejekorán a megváltozott gazdasági helyzetet, amely alapjában véve az extenzív növekedés lehetőségének kimerülésével függött össze. \nem mutattak kellő állhatatosságot a tudományos-műszaki haladás eredményeinek fel- használásában. s a népgazdaságnak és az irányításnak az idő követelményei szerinti átalakításában. Megengedhetetlen mértékben gyengült a fegyelem és a rend. Csökkent az igényesség és a felelősség. Tömegessé vált a tervmódosítás helytelen gyakorlata. Ezeket a jelenségeket nem értékelték elvi-politikai szempontból. nem vonták le a szükséges gyakorlati következtetéseket. A hétfői nap első felszólalója Nyikolaj Rizskov A párt kritikusan elemezte a kialakult helyzetei, és intézkedéseket tett a gazdasági építés vezetésének megerősítésére, mindenekelőtt a Szervezettség és a munka- fegyelem növelésére. Ezek az intézkedések az egész nép támogatására találtak, és lökést adtak előrehaladásunkhoz. Ennek eredményeképpen 1983 elejétől némi előrelépés történt, bizonyos fokig megjavult a XI. ötéves terv teljesítésének menete. (Folytatás a 2. oldalon)
