Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
1986. március 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Lap-szem-lélek The Citadel roslav Dietl Kórház a vá.......mindenki gépszerűe n csak a saját egyetlen funkcióját teljesíti a mese során, amelyet az író tetszése szerint igazít." Így minősít Nagy Péter — túl a világirodalom remekein, s megalkotván saját tekintélyes életművét is — egy hajdani bestsellert. A kitűnő irodalomtörténész csaknem fél századdal a regény nemzetközi sikere után —, melynek elolvasását annak idején kamaszkori sznobériája megakadályozta — egyszerre kiváncsi lesz A. J. Cronin hatásának titkára, és sok százezer olvasó után ö is kézbe veszi az „orvosregényt”, melyet a hazai közönség Réztábla a kapu alatt címen ismer és — máig is! — emleget. Nem tudom, hogy tulajdonképpen mit várt Nagy Péter a regénytől, hiszen a mű esztétikai értékeiben aligha bízhatott, de az kétségtelen, hogy bizonyos szellemi izgalommal és várakozással közelített a sikerkönyvhöz. A The Citadel (A fellegvár) — ez volt a mű eredeti címe — minden titka bámulatos könnyedséggel és eleganciával fejtetik meg. (Ifjú kritikusjelöltek szemináriumának kötelező penzumává tenném.) „A történet maga igen egyszerű, modem drapériákba öltöztetett tündérmese” — írja Nagy Péter, mindjárt a méltatás első soraiban. S később kiderül, hogy a mese itt a kulcsszó. „Mert egyetlen figyelemre méltó oldala van Cronin írói tevékenységének: tud mesélni.” Az irodalomtörténész nemcsak a Cronin-művet méltatja a Nagyvilág (1986 március) hasábjain, hanem Margaret Mitchell sikerkönyvét is. Kiderül, hogy az Elfújta a szél varázsereje is jórészt a mesének köszönhető. „ ... az egész regény hangulata, dús me- sélése időnként Jókait juttatja az ember eszébe.” Kétségtelen, hogy a mesének mindig kell, hogy legyen valami aktuális izgalma. „A Réztábla a kapu alatt a maga idejében minden bizonnyal, ha nem is »forradalmi-“, de lázadó gesztus volt — állapítja meg Nagy Péter — talán először támadt rá szenvedélyesen az orvosi hivatás fellegvárára, mutatott rá az orvosi pálya elüzletiese- désére, az orvosok nagy részének hivatástudat-nélküliségére, a páciensek hiszékenységét kihasználó sarlatánságaira.” Némi malíciával azt is mondhatnám, hogy a könyv semmit sem vesztett aktualitásából, amit az is bizonyít, hogy a tévésorozat elsöprő sikere után most nálunk is kiadták Jaros szélén című regényét, eleve számítva a hazai olvasó fogékonyságára, és persze fizetőkészségére is. Mert a könyv ára 49 forint, ugyanakkor, mikor Dante Isteni színjátékát az Európa igényes kiadásában már 33 forintért — vagyis féláron — megvehetjük. Mindez azt bizonyítja, hogy a mese nem vesztett aktualitásából, ámbár — Dante költői műve is mese — van némi különbség a mesék között. Vajon megéri-e az emberiség, hogy az Isteni színjáték rádióközvetítésekor is annyian kapcsolják be a rádiót, mint mikor a Szabó családról szóló mese kezdődik? Aligha. A Szabó családot viszont könyv formában is sikerrel lehetne népszerűsíteni. De talán nem az Európa Könyvkiadónak. Túlsúly Isten ments, hogy félreértés essék, ezért előrebocsátom: kedvelem, szeretem a kövér gyerekeket. Már kicsiny koromtól így van. Nem utolsósorban talán azért, mert együtt nőttem fel egy remek kis da- gi kölyökkel nagy testvéri barátságban. De később sem szereztem rossz benyomásokat. Nem ettek el előlem a kövér gyerekek sem ételt, sem életteret. Ellenkezőleg, inkább adtak. Lőwinger barátom sokszor megosztotta velem az uzsonnáját, s szükség esetén mindig lemásolhattam a házi feladatát. Tulajdonképpen egy szép kis tárcát — vagy ilyesmit — kellene kerekítenem a kedves és jó kövér gyerekekről, s én most mégsem ezt teszem. Mert olvastam a Népszavában egy közleményt (1986. március 17.) a SZOT-üdültetésekről, aminek néhány — dőlt betűvel szedett — sora különösen megragadta a figyelmem. Íme: „Ami igazán új, a túlsúlyos általános iskolások négyhetes fogyókúrás üdülése, mely március 9-én kezdődött és április 5-ig tart.” Ez tényleg igazán új! Új már a példamutató eufemizmus is, amely nem ismer elhízottat, vagy kövéret, hanem azt mondja: túlsúlyos. (Azt hiszem, a kifejezés a mindennapi érintkezésben nem nyer majd polgárjogot, mert túl súlyos.) De hát térjünk a lényegre. És ismételten próbáljuk meg elkerülni a félreértéseket. Amennyiben kóros kövérségű gyerekek gyógyhelyéről, orvosi kezeléséről volna szó, megemelném a kalapom! De a túltáplált nebulók négyhetes fogyókúrás üdülése kicsit irritál. Miután nem vagyok már fiatal, óhatatlan, hogy ne említsek régi dolgokat. így hát eszembe jut, hogy tanyai tanító apóm miként könyörgött az uradalom méltóságos asszonyának, hogy adna naponta öt liter tejet, mert iskolásai az éhségtől ájultan esnek ki a pádból. Lelki szemeim elé idézem a filmhíradó képeit, melyek '19-ben is meg ’45 után is azt mutatták, hogy miként gondoskodik a proletárok állama a kiéhezett, vérszegény gyerekekről. Mindez nagyon szép — mondhatná valaki —, de ha ma már nincsenek rosz- szul táplált gyerekek, akkor csak természetes, hogy az új társadalmi cél: arccal a kövér gyerekek felé! Vajon tényleg nincsenek a hazában gyengén, vagy rosszul táplálkozó családok és gyerekek? Várkonyi Endre publikációja szerint (Magyarország 1986/11.) a hazai családok 14 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. S noha a hátrányos helyzetűek több mint fele idős ember, azért — gondolom — elég sok gyerek is él a létminimum határán. Ezeknek négyhetes kondíciójavító üdülés sokat jelentene. Avagy netán ebben a rétegben is vannak túlsúlyos gyerekek? Nem hiszem, hogy ez a jellemző. Egy azonban biztos: ahol kövér a gyerek, ott van mit enni. A halmozottan hátrányos helyzetűeknek azonban nincs igazán mit enniük. Következésképp: nekünk — itt és most! — nem lehetnek más társadalmi céljaink, minthogy mindenkit megpróbáljunk kellően ellátni, táplálni. Magyarán: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy a társadalombiztosítás fillérjeit és forintjait duci kölykök (akiket én személy szerint nagyon kedvelek!) fogyókúrás üdülésére fordítsuk. A SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága szervezhet ugyan fogyókúrás üdültetést, de csak önköltséges alapon. Kíváncsi vagyok, hányán jelentkeznének? Merthogy egy ilyen speciális — négy hétig tartó — kúra eléggé drága lehet. Különösen iskolai oktatással egybekötve. Mert valószínű, hogy az alapvető ismereteiket azért nem vonják meg a gyerekektől a kúra időtartamára. Négy hétig üdülőből járni iskolába— ez nem is lehet rossz. Hogy örülnének ennek azok a falusi, tanyasi gyerekek, akik naponta hajnalban kelnek, s kilométereket gyalogolnak a körzeti iskoláig. A gyaloglástól aztán van is étvágyuk. Mégsem hiszem azonban, hogy minden százból 1—2-nél több volna közülük a túlsúlyos. Különben —, ha jól meggondolom — nem is igazán új ez a fogyókúrás üdülés. Az úgynevezett jóléti társadalmakban már régen kitalálták. Luxusszanatóriumok — luxus árakon — állnak a fogyni kívánók rendelkezésére. A kúrák költségét azonban sehol sem a szakszervezetek fizetik... Gyarmati Béla _________________________ M ég javában tartanak a magyar nyelv hete rendezvényei megyénkben, de a TIT Borsod Megyei Szervezete mór újabb országos jelentőségű rendezvények szervezését kezdte meg. A szervezet rendezésében az idén 11. alkalommal tartják meg a nyári egyetemet. A július 30-tól augusztus 9-ig tartó rendezvényen 38 előadás hangzik majd el a „Vállalati élet belső környezete, a vállalati élet megújulásának erőforrásai” című tárgykörben. A jelentkezési lapok már kimentek az érdekeltekhez. A korábbi évek tapasztalatai alapján mintegy 100 fő jelentkezését várják. Az előadások mellett a résztvevők tanulmányozzák majd e témakörbe tartozóan Sajóbá- bonyban az Északmagyarországi Vegyiműveket és látogatást tesznek Kassán is, a Kohászati Kombinátban. Az utca talán legelhanyagoltabb épülete a 34-es számú, pedig ez is műemlék Uradalmi épületek Diósgyőrben Sürgős helyreállítást igényelnek a fiókkönyvtár bejárati részét gazdagító díszítőelemek A 24-es számú ház díszes kapuja Diósgyőr hajdani főutcáján, a Blaha Luj- • za utcában, szemügyre vehetjük mindazok kát az épületeket, amelyek úgyszólván mindegyike az 1700-as évek derekán épült. Az itt sorakozó műemlék házak a várhoz tartozó koronauradalom tulajdonában voltak. Az utca 34-es számot viselő épületében — mely igen romos, elhanyagolt állapotban van — irányították a koronauradalom gazdasági ügyeit. A 32-es számú ház jelenleg a városi könyvtár fiókkönyvtára. Sok éven ót — miután már a diósgyőri vár lakhatatlanná vált — innen irányították a koronauradalmat. Kár, hogy o kapubejárat fölött lévő díszítőelemek tönkrementek, töredezettek. Sétálva a Blaha Lujza utcán, azzal a földszintes épülettel is találkozhatunk, mely egykor börtönként szolgált, majd 1886-tól lakóházként funkcionált. Barangolásom során betévedtem az utca 24- es számú házának lépcsöházába. Meglepődtem, milyen szép, díszes kapuja és lépcsőházi korlátja van ennek az egyemeletes épületnek. Csak sajnos a környezete lesújtó. Ezek a régi diósgyőri műemlék házak jelentős szerepet töltenek be városunk történelmi múltjában. A Blaha Lujza utcán sorakozó műemlékek nagyobb megbecsülést érdemelnének. Fojtán László Á tavaszhírnök fecske A fecskék általában közkedveltséget élveznek az emberek részéről, és jóakaratú védelemben részesülnek. Ennek több oka van: csinos külsejük, kellemes énekük, bizalmas természetük éppúgy, mint közismert hasznosságuk, ügyes rovarvadászatuk. Több országban, így Németországban is máig él az ősi babona: a tavaszhírnök fecske szerencsehozó állat. Az arabok a fecskéket a „paradicsom madarainak” nevezik. Joggal tartjuk őket időjósoknak, ha alacsonyan repülnek, eső ígérkezik. A mi fecskénk, az acélkék hátú füsti fecske csak ritkán építi félig nyitott fészkét a házak külső falóra. Valami fedélre van szüksége fészke fölé, ereszre vagy kiugró párkányra. A tojó jó két hétig ül magányosan 4 —5, rőtbarna pettyes tojásain. A fiókák három hétig maradnak a fészekben, mialatt a hím is eteti őket. Eleségüket — főként szúnyogokat és legyeket — a közeli istállóknál, továbbá legelők vagy vizek felett fog- dossák, ott, ahol bőven akad zsákmány. Ismeretes, hogy az északi féltekén élő fecskék augusztustól kezdve nagy vonuló csapatokba tömörülnek. Egy szép őszi napon felkerekednek, és hosszú útjuk végcélja Dél-Afrika, India, Űj- Guinea és Argentína. A nálunk fészkelő fecskék általában a Kongó vidékére repülnek, bár találtak mór magyar gyűrűs példányt Dél- Afrikában is. Tizennyolc napos fiókák számára táplálékot hordó füsti fecske
