Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
1986. március 26., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 "ff* Hm w * gr gr. * Törvény a sajtóról írta: Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese A nemzeti rüggetlenségért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeinkről immáron két évszázad óta elválaszthatatlan a szabad sajtó gondolata, az írott szó erejének, becsületének joga, hogy aktív részese legyen a magyar nép felemelkedéséért folytatott harcnak. 1848 és 1919 is ezt akarta megvalósítani. A beteljesülés azonban két másik évszámhoz kötődik. 1945-höz és 1986-hoz. A felszabadulás a nemzeti függetlenség és a béklyó nélküli társadalmi haladás valós feltételeit teremtette meg. Az új magyar sajtótörvény megszületéséhez pedig a párt immár három évtizedes, töretlen politikája, a szocialista törvényesség megszilárdulása és továbbfejlesztésének igénye, valamint a szocialista demokrácia erősítésének szükségessége vezetett el. Sajtónk az elmúlt évtizedekben is a nép sajtója volt — a szavak legnemesebb értelmében—, mint ahogy az új sajtótörvénybe foglaltak is jelen voltak mindennapi életünkben. A Magyar Szocialista Munkáspárt tájékoztatáspolitikája és alkotmányunk alapjog-szintű megfogalmazásai — miként az alacsonyabb jogszabályok is — a legfontosabb teendők egyikének tartották a szocialista politikai nyilvánosság megteremtését. működtetését, melyhez a nyílt, nyitott és a nép ügye, a haladás iránt elkötelezett sajtó éppúgy hozzátartozik, mint a társadalom tájékoztatásának kötelessége. A magyar sajtó ezeknek a feladatoknak megfelelően pontos, gyors és hiteles közléseivel, a valóság tényeinek tükrözésével, az összefüggések érzékeltetésével és cselekvésre ösztönző közhangulat formálásával szolgálta pártunknak a nép érdekeit képviselő politikáját. Az 1886. évi II. törvény tehát tulajdonképpen a kor követelményeinek megfelelően összegez és előre tekint. Összegezi több évtizedes társadalmi-politikai fejlődésünk eredményeit és figyel szocialista jövőnk követelményeire. Megfogalmazódott ez azokban a rendkívül széles körű társadalmi réteg- és szakmai vitákban is, melyek nem kis szerepet játszottak a törvény készre formálásában. Az eszmecserékben sokszínű vélemények hangzottak el, a többségi egyetértés mellett esetenként tükröződtek bennük szorongások, félelmek és aggodalmak, ellentétes érdekek és kívánságok. De ez így volt természetes. Minden kor minden sajtótörvénye ellentétes szándékok kereszttűzéiben állt és ki-ki úgy ítélte meg a törvényeket, ahogyan társadalmi helyzete és politikai nézetei meghatározták. Az új magyar sajtótörvény több dologban is különbözik elődjeitől. Mindenekelőtt abban, hogy szocialista hazánk és társadalmunk legalapvetőbb tájékoztatási érdekeit, a tájékoztatás demokratizmusának fejlesztését szolgáló tényezőket sikerült a törvényben kodifikálni. Szelleme, minden paragrafusa — a tiltásokban is — a legtágabban értelmezett emberséget tükrözi. Nemcsak arra ad lehetőséget. hogy véleményét és gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon közölhesse, hanem meg is gátolja antihumánus eszmék, emberiség-ellenes lázálmok, nemzeti és társadalmi érdekeinket sértő elképzelések terjesztését. Nemcsak a sajtó feladatait fogalmazza meg — tájékoztatás-politikánk elveinek és gyakorlatának megfelelően —, hanem kimondja az állampolgárok jogát is a tájékoztatáshoz, a felvilágosítási kö- lelezettség előírásával is segítve ezeknek az egymással összefüggő követelményeknek az érvényesülését. Végül pedig nemcsak deklarálja a jogokat és kötelezettségeket, hanem biztosítja is, hogy azokkal élni lehessen, normák alapján, egészen a bírói védelemig. Ezek a lényegi vonások bizonyítják, hogy a szocialista Magyarország népképviselete újabb jelentős törvényt szentesített döntésével. Olyat, ami nemcsak a hírlapírók, a televíziósok, vagy a rádiósok ügye, hanem az egész társadalomé. Ezekből a lényegi vonásokból következik igazán közügy volta, ezekből adódóan igazán szocialista sajtótörvény. Bár a törvény csak szeptember 1-én lép hatályba a végrehajtására vonatkozó kormányrendelettel együtt, gyakorlati próbája máris elkezdődik. Elsősorban a közvélemény és a politikai-társadalmi vezetés közösen érheti el, hogy a paragrafusokat ne használhassa senki se bástya, se lövészárok gyanánt. Vagyis ne bújhassanak mögé azok, akik a felvilágosítás megtagadásával kívánják kivédeni a társadalom nyilvánosságát és ellenőrzését. De ne lámadhassanak azok sem, akik önző célokra óhajtják kihasználni a törvény adta lehetőségeket. Az előkészítés — a viták és egyeztetések — során gyakran elhangzott, hogy a sajtó túl nagy hatalomhoz jut, mert mindenbe beleszólhat, mindent „kiteregethet”. Akik így vélekednek, nemcsak a törvény szándékait, hanem politikánkat is félreértik. A sajtó nem a hatalomhoz, hanem társadalmunk érdekeinek szolgálatához kapott feltételeket. A politikai nyilvánosság egyik jelentős fórumaként az állampolgárokat segíti, hogy alkotó módon tudjanak élni jogaikkal. És segíti azokat is a köz véleményének — egyetértésének vagy bírálatának — továbbításával, akiket éppen a közösség hatalmazott fel vezetői teendőik ellátására. Aki tehát késlelteti, akadályozza vagy megtagadja a sajtó felvilágosítását, valójában azok felvilágosítását tagadja meg, akiknek a bizalmából vezetővé vált. Ugyanakkor a sajtóra — és minden újságíróra is — a korábbiaknál nagyobb felelősséget ró a társadalom és a politika elkötelezett, immár törvénnyel szabályozott szolgálata. Felelősséget az anyag- gyűjtésben, a vélemények továbbításában és a tapasztaltak megítélésében is, hogy az eszme és a politika iránti hűség kifogástalan etikai magatartással, tudásszomjjal és felkészültséggel párosuljon. Sajtónk csak ezeknek a tulajdonságoknak a birtokában tud küldetésének megfelelni. avagy... Barátomat többen is gúnyolják. — Két éve nincs semmi haszon a szőlőn. Bolond vagy, pont’ olyankor vágsz szőlőtelepítésbe, amikor más abbahagyja? — kapja az okosabbnál okosabb tanácsokat, ö mindezeket szelíden tűri, s csupán annyit jegyez meg: — Várjátok ki a végét. Hogy nálunk mikor milyen a szőlőművelési és ezzel szoros összefüggésben a szőlőtelepítési kedv, azt legpontosabban a szaporítóanyag előállító, oltványtermesztő üzemek évi termesztési adataiból tudhatjuk meg. ök ugyanis a termelők megrendelései, igényei alapján készítik terveiket, állítják elő a szaporítóanyagot. Nos, a mostani adatok a barátomat gúnyoló „okosakat” látszanak igazolni. Megyénkben a Tokaj-hegyal- jai Állami Gazdasági Borkombinát IV. kerülete oltványtermesztő üzemágának több éves adatai azt bizonyítják: visszaesett a szaporítóanyag iránti kereslet, következésképp visszaesett a telepítési kedv. Ott, ahol évekkel korábban 2,5 millió, sőt a szakcsoporti termeltetéssel 5—6 millió oltványt is előállítottak iskolázásra, idén mindössze 600 ezer oltvány készül hasonló célra. Mi mást mutat ez, mint hogy nincs hajlandóság új ültetvények létesítésére. Ami nyilván abból következik, hogy az utóbbi két évben — mindenekelőtt az ■ időjárási kedvezőtlenségek miatt — egyenesen ráfizetésessé vált a szőlőtermesztés. — Én mégis a barátjának adok igazat — hallottam Tarcalon Szabó Lajostól, az oltványtermesztési ágazat vezetőjétől. — Meggyőződésem, hogy a szőlő jövedelmezősége 1—2 éven belül a tavalyi, tavalyelőttinél kedvezőbben alakul majd. Szóval lesz ára a szőlőnek, ami sok egyéb mellett elsősorban azzal lesz magyarázható, hogy az utóbbi két évben országosan több volt a kipusztulás, a kivágás, Műszaki-gazdasági konferenciát tartottak a Borsodi Vegyi Kombinátban, ahol az elmúlt időszak eredményeit és a jövő feladatait értékelték. A konferencián Tolnai Lajos vezérigazgató számolt be a kazincbarcikai nagyvállalat munkájáról. Mint mondotta, 1985 végén, egy fontos fejlődési szakasz zárult le a vállalat történetében. A végzett munkáról elmondható, hogy a megnövekedett terhek és a negatív hatások ellenére a gyár tovább fejlődött, a külső megítélések szerint is kombináttá, azaz több profilú termelőegységgé vált, a működése pedig meghatározó lett a magyar vegyiparban. Az elmúlt évi munka alapján a BVK kollektívája a központi energiakorlátozás ellenére kismértékben túlszárnyalta az éves tervet és összesen 1,5 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el. Az eredmények tételeiről szólva a vezérigazgató ismertette, hogy a nitrogén- műtrágya-gyár közel 3 százalékkal, a pvc-gvár 5,8 százalékkal termelt többet, az intermedier gyár eredménye pedig mintegy 15 millió forinttal haladta meg n tervezett szintet. ■évi tellek a BVK-ban A termelési tervek teljesítése mellett figyelemre méltó az a tevékenység is, amit a dolgozó kollektívák a költségek csökkentése érdekében, elsősorban az anyaggal és energiával való takarékosság érdekében vállaltak. A vállalatnál ez a megtakarítás együttesen megközelítően 70 millió forintot, tesz ki, amiből kiemelkedik a pvc-gyár- ban a fajlagos anyagfelhasználásból és az energia mérsékléséből eredő megtakarítás. A minőségről szólva a vezérigazgató megjegyezte, hogy a nitrogénműtrágya-gyár termékeinek színvonala az elmúlt évben változatlanul megfelelt mind a hazai, mind a külföldi vásárlók igényeinek. Ugyancsak megfelelő volt az intermedier gyár termékeinek minősége is, mondta a vezérigazgató. Nem lehetett panasz az S—5000-es típusú pvc-porok összetételére sem. A jövőben azonban szükséges, hogy e spec’s nvn'ségű tormV’ek kifejlesztésében is előrelépjen a vállalat. Ez nemcsak az export szempontjából fontos követelmény, hanem egyre határozottabb igény a saját feldolgozásban is elsősorban a vérterápiás eszközök gyártásúiban. továbbá a nyújtható fóliák készítésében. Különös figyelmet érdemel a porkeverékek minőségének ellenőrzése, mert az elmúlt évben néhány típusnál a minőségingadozás körülményessé tette a feldolgozást. Az elmúlt esztendőben a BVK-ban számos kisebb fejlesztés, beruházás és új termékek gyártásának előkészületei történtek meg. Tovább folyt például az originális BF—51-es csávázószer gyártásának kifejlesztése, amelyből már az elmúlt évben megkezdték az értékesítést. Befejező szakaszához jutott az Izoproturon beruházása és folytatódtak az Ipredion termék gyártástechnológiai-fejlesztési munkálatai is. Usvanesak folytatódott a mc‘il-etil-anilin (MEA) üzemi beruházása. Mindezek együttesen hozzájárultak a gyár növényvédőszer- és gyógyszer intermedier-programjának kiteljesedéséhez. Tovább folytak az MDI-fej- lesztéssel kapcsolatos előkészítő munkák is, a Világbank jóváhagyása után a Magyar Nemzeti Bankkal a gyár megkötötte a megállapodást egy új üzem felépítésére. Az idei feladatokról szólva a BVK legfontosabb célkitűzései között első helyen kell említenünk, hogy az idén az elmúlt évitől 150 millió forinttal magasabb, összesen 1,7 milliárd forint értékű nyereségtervet készített a vállalat. Ezt a tervet csak nagyobb szervezettséggel, hatékonyabb munkával, továbbá még fokozottabb anyag- és energiatakarékossággal lehet teljesíteni. Mindezek eredményeként az idén mintegy 8 százalékos bérfejlesztést tervez a dolgozói részére a vállalat. H. G. Alany és nemes találkoztatása, avagy oltás angol nyelves párosítással. mint az új telepítés. A szinten tartás egészséges rotációt kívánna, vagyis amennyi öreg, vagy elfagyott szőlőt kivágunk, helyükre annyi újat telepítsünk. Ez az arány országosan megbomlott az elmúlt két évben. De már idén tavasszal úgy tapasztalom, hogy ezt, s ennek várható hátrányait észrevették az üzemek. — Milyen jelekből következtet erre? — Amikor az ez évi szaporítóanyagot, tehát az alany- és csapvesszőt megszedtük, még a tavalyihoz hasonló lanyha érdeklődés mutatkozott. Ezért rendezkedtünk be „csupán” 600 ezer oltvány elkészítésére. Ám napjainkban már sokkal többre lenne igény! Sajnos, ezekkel az igényekkel megkéstek az üzemek. Mindenesetre az újra növekvő érdeklődés biztató a jövőre nézve, arra, hogy egy év múlva újra milliós nagyságrendben fogunk szőlőoltványt előállítani. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát IV. kerületének tarcali oltvány- termesztő üzemében február 17-én kezdődött az idei oltási szezon, s mint azt a vezetőtől megtudtuk, várhatóan április 10-ig tart. Ez időszak alatt készül el a már említett 600 ezer darab oltás. Hegyalja hagyományos fajtáinak, a furmintnak és a hárslevelűnek a legkitűnőbb kiónjait, a T—92-es, a 8/ 5682-es, a P—41-es és a H 311-es kiónokat oltják le. szaporítják. Az alanyt és a nemes csapot úgynevezett angol nyelves párosítással egyesítik. Mindezt kézzel, s természetesen oltókés segítségével teszik. Kivéve egy dolgozót, aki nyugatnémet márkájú oltógéppel dolgozik. — A kézi oltás eredése 4 —5 százalékkal ugyan biztosabb, mint a gépié — hallottuk Szabó Lajostól —, de nekünk egy kicsit már a jövőre is kell gondolnunk. Ugyanis már ma is egyre kevesebben vállalkoznak a kézi oltásra, szóval a jövő útja itt is a gép. Egyébként, amíg géppel 8 óra alatt 1600 —2000 oltást lehet elvégezni, a kezelője ügyességétől függően. addig kézzel csak 1200 —1300 oltás készíthető el. A tágas, kellemes klímájú tarcali oltócsarnok egyik sarkában található a paraffino- zó. Az elkészült oltványokat itt mártják 80 fokos paraffinoldatba. Jeszenszky Árpád, az oltások országos hírű mestere egyik könyvében ennek fontosságát ekképp magyarázza: „A paraffin bevonja a vesszőt és iskolázáskor csirkézpi sem szükséges, a harmatgyökerezés is elmarad. Ez igen nagy munka-megtakarítást jelent.” Márpedig munka így is marad az oltványokkal elég. — A paraffinnal bevont, oltványokat úgynevezett állványos- ládába rakjuk fűrészpor közé. Egy ládába 1600 —1700 darabot. Ezután hűtőházba kerülnek, ahol 0—2 fokos hőmérsékleten tartjuk. A tárolóban április 15-e után kezdődik az előhajta- tás, ami azt jelenti, hogy a hőmérsékletet 28—30 fokra emeljük, és ezzel egyidejűleg 85—90 százalékos relatív páratartalmat biztosítunk. Az előhajtatás 18—20 napig tart. Ezt 3—4 napos edzés követi, a külső fényhez és hőmérséklethez szoktatjuk az oltványokat, majd május 10-e körül kezdjük meg a kiültetésüket, iskolázásukat. Ez évben a bodrogkeresz- túri Henye-dűlőben lesz a borkombinát oltványiskolája. — Tavaly az iskolázott oltványoknál 46,8 százalékos, kiváló eredési arányt értünk el. Idén megcélozzuk az 50 százalékot — jegyezte meg Szabó Lajos. Jeszenszky írja: „Nyelves párosítással 35—40%-os, I. osztályú oltvány előállítása jó eredménynek mondható nagyüzemben.” Szóval a Tarcalon megcélozott 50 százalékos eredés — nagyon kiváló eredmény lenne. Reméljük, terveiket sikerül realizálniuk. ami 300 ezer kész, megeredt, telepítésre alkalmas szőlőoltványt jelent majd. A háromszázezer oltványból százhúszezer darabot a tarcali vállalat telepít el, míg a többi a mádi, a hercegkúti szövetkezetbe és szakcso- poiti telepítésekre kerül. Hajdú Imre
