Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
1986. március 3., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az aprócska település egyetlen éttermében megérkeztünk után azon nyomban ott termett a felszolgáló és előre köszönt, majd ételeiket ajánlotta. Rendelés után az étel elkészültéig széttekint a vendég. Makulátlan tisztaságú fehér abroszok, az asztalokon a vázákban szal- mavirág, laktanyák folyosóin tapasztalható súrolt padozat, frissen festett falak... Mindez itt, az isten háta mögötti kis falucskában! Aztán a legfontosabb: a kedves, közvetlen szavak az idegenekhez. Jó szavak. Ilyenek, hogy: tetszenek sietni?, szólok a szakácsoknak, igyekezzenek; jó étvágyat kívánok; remélem ízlett a főztünk?; legyen szerencsénk máskor is etc. Az idegen nem győz csodálkozni! Hát még ha azt is hozzávesszük, hogy ez a vendéglátóhely nem is maszek, még csak nem is szerződéses üzlet. Nem, ezt egy vállalat üzemelteti. Csak úgy hagyományosan. És mégis .. . Szóval jólesik ez, mert ellenpéldát bárki, bármennyit kiemelhet emlékezetéből. A jó szó ... Amiből oly kevésszer részesülünk. Van helyette a gépies, kedvetlen, morgolódó. Amikkel egymást ingereljük, idegesítjük. A bérházi szomszéd „megtorló” akciói. Mert ha ő vasárnap reggel hét órakor már furkál, kalapál a lakásban, majd délután vagy este megmutatja a szomszéd: beüzemeli a Hi-Fi-t, remegnek a falak... Azután ha összefutnak a lépcsőházban — feltéve, hogy egyáltalán ismerik egymást — szórják a szitkot egymás fejére. Jó szó, megértés kevés. Más. Máig sem tudom eldönteni: a benzinkutaknál kiírt úgynevezett ingyenes szolgáltatásokat (ablakmosást, levegőnyomás-mérést) kérni Felújítják a Herman Ottó Múzeumot Miskolcon. Mától — március 3-tól — előreláthatóan három évig zárva tart a Papszer utca 1. szám alatti múzeumépület. A műemlék épületet az Országos Műemléki Felügyelőség tervei alapján korszerűsítik és kívül-belül felújítják. Ez alatt az idő alatt a Kossuth utca 13. szám alatti Borsod-miskolci Múkell, vagy enélkül is a személyzet kötelessége elvégezni. Mert ha van „kiegészítő pénz”, akkor ugyancsak készséges a kutas. Akkor kérdezés nélkül tisztítja a szélvédőt. Ha nincs? Nos, akkor próbálja csak kérni az ügyfél... Persze akkor is lemossák, de a szúró, döfő tekintet elől jobb ha beül járgányába. Meg a megjegyzések elől. Arról ne is beszéljünk, hogy mit gondol ilyenkor magában a benzinkutas. Persze mindenki azt gondol amit akar. Mondjuk itt én arra gondolok: mintha már hallottam volna valahol, hogy a benzinkutasok fizetését eleve úgy állapítják meg, hogy a lehetséges borravalót beleszámítják. Tehát ha úgy tetszik, ez esetben hivatalosan elfogadott a borravaló „intézménye”. így hát érthető, hogy a kútfejeknél télen fagyoskodó, nyáron izzadó, benzingőzt és kipufogógázt nyakló nélkül belé- legző dolgozók várnak „valamit” ezekért a szolgáltatásokért. Akkor miért, mitől ingyenes?! Csodálkozunk ha elmarad a jó szó? Csodálkozunk. Mert valahogy nem tudjuk természetesnek elfogadni ezt az állapotot. A boltokban, éttermekben, buszokon, hivatalokban, kórházakban és az élet minden területén szívesen felcserélnénk a morcos, minden — egyébként feladatkörébe tartozó — tevékenységéért pénzt váró, gépiesen, lelketlenül, elfásultan dolgozókat valami más indíttatású, mentalitású emberekre. Legalábbis a fejekben azokat az impulzusokat, melyek „csak” ilyen munkára serkentik. Olyanokra, melyek révén elsősorban a jó szóval operálnak. Igaz, ehhez sok minden másnak is változni kell(ene). zeumban láthatja majd a közönség az itt szokásos kiállításokat. Természetesen új helvet keresnek az elkövetkező évekre a hamar népszerűvé vált gyermekfoglalkozásoknak is. A gyermekfoglalkozásokra és a régi mesterségek bemutatóira a Múzeumi Igazgatóság Felszabadítók útja 28. szám alatti épületében kerül majd sor. MHSZaktívaértekezlet • Szerencsen Szerencsen a honvédelmi szövetség városi vezetősége a napokban aktívaértekezletet tartott. A város és a vonzáskörzetébe tartozó falvak honvédelmi klubjainak titkárain kívül részt vett a megbeszélésen Török László, a városi pártbizottság első titkára, Molnár Ernő alezredes, az MHSZ Országos Központja vezetőségének tagja. Eles Gábor alezredes, a szövetség megyei titkára, dr. Bíró László, a városi tanács titkára, s a tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek is képviseltették magukat. Zavodnyik János, az MHSZ városi titkára beszámolójában ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt öt évben az említett honvédelmi klubokban a hazafias, honvédelmi nevelés terén elértek. Tevékenységük eredményességét, egyszersmind az MHSZ- munka népszerűségét jól példázza, hogy a lakosság 4,3 százaléka tagja a szövetségnek. Ez az arány a megyei és az országos átlagnál egyaránt; jobb. Részletes tájékoztatást adott a titkár többi közt a sorköteles fiatalok előképzésének, a minőségi és tömegsportágak művelésének sikeréről. Az MHSZ gépjárművezető-képző iskoláján csaknem háromezren szereztek jogosítványt az értékelt időszakban. Jelentős értékű objektumokkal — közöttük korszerűen berendezett központi lőtérrel — is gazdagodott Szerencsen a szövetség. A hozzászólók sorában Molnár Ernő alezredes megalapozottnak minősítette a szerencsi vezetőség jövőre vonatkozó terveit. Török László megemlítette, hogy kiemelkedően jó a vezetőség kapcsolata a helvi KISZ-bi- zottsággal, az úttörőelnökséggel, több iskolával és községi vezetőséggel. Bejelentette, hogy Zavodnyik János március 1-jével nyugállományba vonul. A pártbizottság és más vezető szervek nevében köszönetét mondott négy évtizedes mozgalmi munkájáért, majd átadta az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. (T. I.) Mészáros István Hétfőtől zárva Felújítják a múzeumépületet Valentyin Raszputyin nem ismeretlen a magyar olvasók körében. Regényei: az „Élj és emlékezz!”, a háború embert torzító hatását, szörnyűségeit; a „Pénzt Marijának” a szolidaritás megható példáit; az „Isten veled, Matyóval” az ipari civilizáció előretörését, s ezzel párhuzamosan egy kis falu (Matyova) pusztulását, lakóinak elköltözését írja le elemi erővel, a nagy orosz klasszikusok nyomdokain haladva. „Egyszerűek” ezek a történetek és hősök, akik tulajdonképpen nem is „hősök” a szó megszokott jelentésében. Élnek, dolgoznak, szeretnek, teszik a dolgukat a távoli kis szibériai falvakban, amelyek a magyar olvasónak talán kicsit archaikusak is. Ha hasonlóságot keresünk, talán Móra, Tömörkény, Szabó Pál, Veres Péter regényeire, novelláira emlékeztetnek. Két éve jelent meg magyarul Raszputyin novelláinak gyűjteménye, a Mit mondjak a hollónak? A szerző ezekben sem tagadja meg fentebb felsorolt erényeit, csupán a műfaj (novella) követelményeinek megfelelően feszesebbek, zártabbak a történetek. Ezek közül választott ki egyet, az Áfonyaszüret címűt Kopányi György, s alkalmazta rádióra (szerda, 3. műsor, 22.28—23.03). Elöljáróban, s egyben elismerésként elmondhatjuk, hogy teljes értékű élményt nyújtott a 35 percnyi rádiójáték. Mégis annak, aki olvasta is a novellát, érdekes összevetésre kínál alkalmat az eredetivel. Raszputyinnak (és általában az orosz íróknak) az a varázsa, hogy néhány jól megválasztott jelzővel érzékeltetni tudja a hatalmas térségek — esetünkben a tajga — csendjét, nyugalmát, érintetlenségét, a természet fenségét és pompáját. Ezt természetesen nem tudja visszaadni semmiféle hangjáték, hiszen ennek a lényeges komponense éppen a drámai konfliktus. Ezzel nem azt állítom, hogy Raszputyin írásaiban nincs konfliktus, drámai erő. Sőt! Az Isten veled Matyova! éppen azért feledhetetlen élmény, mert a szerző érzékeltetni tudja a régi (faluközösség) és a feltartóztathatatlanul előre törő új (esetünkben az ipar, hiszen erőművet építenek az Angarán, s emiatt árasztják el a falut, a szigetet), drámai összeütközését, emberi tragédiáját. Raszputyin emberi-írói érzékenysége nagyon is mai, valós, mondhatnánk világjelenséget fogalmaz meg regényeiben: a természet és az ember konfliktusát, anélkül, hogy a „környezetvédelemről" prédikálna. Az Áfonyaszüret — nevezhető életképnek is — egy kamaszfiú nyári, vakációs élményét örökíti meg. Miután a szülei elutaztak, s a nagymamára bízták Szá- nyát (Lukácsi József alakítása nem volt illúziókeltő), a fiú ismerkedik a falu életével. Történik egyszer, hogy a nagymamának is el kell utaznia, Szánya egyedül marad. Ekkor jön Mi- tyáj, a falu kissé habókos A jó fogú gyermek félelem nélkül ül a kezelőszékbe, a szűrővizsgálatkor Miért nagy a zsúfoltság a fogászatokon? A legfontosabb a megelőzés! Gyakran és folyamatosan visszatérő panasz Miskolcon, hogy zsúfoltak a fogorvosi rendelők, s különösen nem megnyugtató a gyermekfogászati ellátás. Az elmúlt napokban ennek néztünk utána, kezdve a Szabó Lajos utcai iskolafogászaton. Dr. Bánfalvi Sarolta főorvosnő nemcsak ismeri, de munkaterületén legjobban érzékeli is a gondokat. Beszédes statisztikai adatokat mutat, amely szerint: a napi betegforgalom a I1J. kerületben, az úgynevezett vegyesrendelésen 14,2, iskolafogászaton 37,4. Ezzel szemben itt, a város I. és II. kerületét ellátó iskolafogászaton naponta 48 gyereket látnak el. Kevés a gyermekfogász, s igen nagy a feladat. Jogos volt a szülők panasza, hogy gyermekeiket csak reggel 7—10 óráig fogadták az ambulancián. Ezt követően csaik iskolai csoportokkal foglalkoznak. Kérték a szülők, mehessenek gyermekegarabonciása (Dégi István mély átéléssel formálja meg a figurát), hogy áfonyaszüretre csalja a fiút. Természetesen a tajgába, ami mindenkor romantikus kaland. Ütközben, az ócska vicinálison különböző emberekkel találkoznak, többek közt egy részeggel is. Mityájról már ekkor kiderül, hogy a morc, habókos külső alatt érző szív dobog. Pártfogásba veszi a részeget, akit az utasok — némi műfelháborodással — le akarnak szállítani a vonatról. Bajba jutott embernek tekinti a részeget, az alkoholistát. Mint ahogyan a történet végén Szá- nyát is, aki tapasztalatlanságában cinezett edénybe szedte az áfonyát. Ki kell öntenie, kárba veszett a munkája. De megismerte Volo- gya bácsit (Horváth József), a kárörvendő, sunyin lapító embertípust, aki nem figyelmeztette időben a fiút. A történetnek nincs csattanója, mégsincs tanulság nélkül. Ezt Mityáj fogalmazza meg, aki szerint a tajga nem szereti a Vologya bácsikat, a rossz embereket, s előbb- utóbb igazságot is szolgáltat. Mint a mesében? Nem, mint az életben — vallja hittel Raszputyin. (horpácsi) ikkel délután, munkaidőn kívül is a rendelésre. A kérés jogos, de teljesítése az adott orvoslétszám mellett lehetetlen volt. — Ép fogú gyerekeket akarok a körzetemben, s az egész városban és megyében — mondja a szakma iránti megszállottsággal Bánfalvi főorvosnő. Ennek érdekében folytatjuk az iskolákban a szűréseket, de kiterjesztettük az óvodáikra is. Sok energiát vesz ez igénybe, de remélem, a jövő generáció érdekében érdemes fáradozni. A megelőzés már a bölcsődében, óvodában kezdődik és folytatódik az általános iskolában a szűrésekkel. A prevenció azonban olyan nagy munika, amelyet az egészségügy önállóan nem képes felvállalni. Szükséges •hozzá a gondozónők, a pedagógusok és a szülők segítsége. Az óvodák, iskolák részéről meg is kapják a fogorvosak ezt a támogatást, megvan az együttműködési készség. A szülőket pedig szülői értekezleteken igyekeznek megnyerni, felvilágosítani a tennivalókról annak érdekében, hogy a felnövő generáció már a természetes testi higiénia részének tekintse a rendszeres fogápolást. Jelenleg azonban még nagyon sok a gyógyításra váró rossz fog, s ehhez Miskolcon kevés a fogorvos. A városba 1381 óta 30 fogorvos érkezett és 26 távozott, zömmel a fővárosba és környékére. Jelenleg a Semmelweis Rendelőintézethez tartozó I— II. kerületben és az üzemorvosi rendelőkben, iskolafogászaton, 28 státus van, ebből 5 nincs betöltve, 6 fogorvos pedig — betegség, gyes, katonaidő miatt — Tejcukorra érzékenyek által is fogyasztható laktózsze- gény tejsűrítmény készítését kezdi meg a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat és a Szegedi Konzervgyár. A két vállalat, amely már a technológiája kidolgozásában is együttműködött, magát a gyártást is megosztotta: a tejipari vállalatnál készült sűrítményt a konzervgyárban töltik dobozba. Hazánkban minden ötödik ember tejcukor-érzékeny, az üzletekben most kapható tetartósan távol van. Ezt az információt már dr. Bohátka László megyei sztomatoló- gus főorvostól 'kaptuk, akit szintén felkerestünk a fogászati ellátás gondjaival. — A lakosság kérésére azóta némileg segítettünk az iskolafogászati gondokon — mondotta a főorvos. A Szabó Lajos utcai rendelőben március 3-tól délután 2—19 óráig fogadják az ambulancián a gyermekeket. Hogyan lehetett ezt megoldani az ismert fogorvoshiány mellett? Rugalmas és •határozott szervezéssel. Két délutáni rendelést a Vasgyári Kórház és Rendelőintézet, hármat pedig a Semmelweis és a szájsebészeti osztály közösen vállalt. Szombaton reggel 7—13 óráig a két rendelőintézet fogászata, ezt követően pedig hétfő reggelig a szájsebészeten lévő ügyelet fogadja a felnőtteket és a gyermekeket egy- , aránt, sürgős esetben. (Ezt az információt egyébként a szülők tájékoztatására is szánjuk!) Dr. Bohátka László főorvos szintén hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, ugyanakkor elmondotta azt is, hogy mivel kevés a gyermekfogorvos, nem ártana a gyermekfogászatot a hiányszakmák közé sorolni, s ide is kiterjeszteni az ösztönzési rendszert. A VII. ötéves tervre az Egészségügyi Minisztérium 5 millió forintot ad a megyének, amely összeget a fogászati ellátásra, a •megelőzésre lehet csak elkölteni. Ez már jelentős segítség. Ennek ellenére — mondotta a megyei főorvos — nem nélkülözhetjük a politikai, állami és társadalmi szervek segítő támogatását sem. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden betegségmegelőzés — így a fogászati is — nemcsak az egészségügy feladata, mert egyedül nem jutunk előbbre. Felelős vezetőknek, pedagógusoknak, szülőknek együttes közreműködése és akarata kell ahhoz, hogy egy felnövekvő generáció helyes táplálkozással, kulturált szájhigiéniával eljusson oda, hogy kevesebb legyen az od- vas fog. Ez elhanyagolhatatlan része az egészségkultúrának. jet nem fogyaszthatja, következésképpen joggal számíthatnak arra, hogy az újdonság kapós lesz. A gyártása során — különféle ultraszűrő berendezésekkel — úgy vonják ki a tejcukrot, hogy az egyéb tápanyagok, az értékes fehérjék visszamaradjanak. Az így nyert, s már lak tóz nélküli sűrítményt aztán répacukorral édesítik, vaníliával, kávéval, karamellával ízesítik. Kapható lesz natúr, tehát tejízű változatban is. (a. i.) Laktokrém tejcukor, érzékenyeknek
