Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

1986. március 25., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Volt egyszer egy század (IV.) Indulás előtt A 7. hadosztály 19. gya­logezredet Miskolcon állí­tották fel. Az I. zászlóalj egyik százada az Örszázad lett, amelyet MÓKÁN szá­zadnak is neveztek, meri tagjainak egy része tevé­kenyen részt vett a MÓ­KÁN Komité ellenállási mozgalomban, vagy nem­zetőrök voltak, vagy a fel- szabadulás után tagjai let­tek a karhatalmi katonai alakulatnak. Kékeknek is neveztek bennünket a haj­tóka (paroli) színe miatt. Március és április hó­napban rendszeres, kemény kiképzés folyt. Ezek közül is kiemelkedett a teljes me. netfelszereléssel végrehaj­tott mezőcsáti menelgya- korlat, amely a terepen végrehajtott harcászati gyakorlattal fejeződött be. Az „edzésre" szükség volt. Az idő azonban nehezen telt el, s érezni lehetett a türelmetlenséget. Sikerült elérni, hogy a század kül­döttségét fogadja Fekete Mihály, a kommunista párt titkára. Elmondtuk kéré­sünket. Ezt követően ápri­lis 26-án a Szabad Ma­gyarországban újabb cikk jelent meg: „Harcolni akarnak a miskolci önkén­tesek” címmel. 1945. május 1-én' nép­gyűlés volt, amelyen fel­szólalt Kaffka Zoltán ez­redes, hadosztályparancs­nok. A szónok szavai köz­ben érkezett meg a dísz­század, amelyet a közön­ség hosszasan ünnepelt. . . írta a Szabad Magyaror­szág május 3-i száma. Né­hány nap múlva elérkezett az öröm pillanata. A 19/1. zászlóalj MÓKÁN százada megkapta az elvonuíási pa­rancsol. Az indulás megszervezé­se és minden felelősség Fráter Gézára hárult, aki hivatásos tiszt hiányában, önként vállalta a század- parancsnoki teendőket, és kész volt ezt a kb. 120 fő­ből álló századot a harc­térre vezetni, mert megér­tette a haza hívó szavát. Szervezési munkájában csak a szakaszparancsno­kokra és néhány tapasz­talt, katonaviselt emberre támaszkodhatott. A század tagja volt 4—5 önkéntes nő is. Indulás előtt előlép­tetés volt, a fiatalok őrve­zetők lettek. Éreztük a ho. vezetőinek bizalmatlanságát, s ez kis­sé megmutatkozott a bú­csúztatáson is. Az indulás előtt pl. — ki tudja, miéri — elrendelték, hogy fegy­vereinket adjuk le. Ezl Fráter főhadnagy sem ér­tette. Ezért kollektiven úgy döntöttünk — egyet­értésével —, hogy a végre­hajtást megtagadjuk. A fegyvereket és a lőszert el­dugtuk a szekerek aljára, és pokróccal, más anyagok­kal taikartuk le. A laktanya elhagyása előtt egy kisebb csoport ki­vált a századból, és Princz Sándor alhadnagy, az egyik szakaszparancsnok vezetésével vonaton indult Budapestre. A századot Fráter Géza vezette. A két megerősített szakasznak a parancsnoka Deli Barnabás őrmester és Trázer János szakaszvezető volt. A raj- parancsnokok idősebb ka­tonák voltak. A hadosztályparancsnok írásban jelentette a HM- nek az indulást. A futár­postát Sándor Gyula és Af­ra Béla őrvezetők vonaton vitték Budapestre, azzal, hogy a feladatuk teljesíté­se után jöjjenek vissza Gyöngyösre, és itt csatla­kozzanak a századhoz. A laktanyát elhagyva, énekelve haladtunk a Ba­ross utca—Zsolcai kapu— Széchenyi út—Szemere ut­ca irányába Hejőcsaba és Budapest felé, az utcákon tartózkodók éljenzése köz­ben. Virágot szórtak kö­zénk. Dél elmúlt, amikor elértük az Erzsébet Kór­házat. Itt megálltunk, elő­szedtük eldugott, fegyvere­inket, csőre töltöttük és a kórházzal szemben levő had test-parancsnokság felé fordulva, dísztűzze) búcsúz, tunk a várostól. Estére ér­tünk Bükkábrán.v határá­ba. Itt töltöttük az éjsza­kát, szabad ég alatt. Reg­gel tovább indultunk Szi- halom. Kápolna irányába. Kápolnán falusi házakban kaptunk szállást. Jó idő volt, és a patakban füröd­ni is tudtunk. Fárasztó, erőltetett gya­loglás után értük el Gyön­gyöst. Ütközben a falvak és községek lakossága az utcára rohant, és éljenezte a századot. Friss kenyeret, süteményt osztogattak. A bort senki nem fogadta el Erre ma is nagyon büszke Fráter Géza. Gyöngyösön várták a százado't. A szá­zadparancsnokot fogadta a város vezetője, a kommu­nista párt titkára és a szovjet városparancsnok. A kölcsönös tájékoztatás után kijelölték az éjszakai szál. láshelyel. A legtöbben ma­gánlakásokban aludtak, dt jó néhán.vart az üres járá­si börtönben kaptunk szál­lást. A továbbindulás előtt érkezett meg Buda­pestről Sándor Gyula, de egyedül, és jelentette Afra Béla halálát, amely a Ke­leti pályaudvaron követke­zett be. (Béla a hátizsák­ba tette be a géppisztolyt, amely csőre volt töltve, így akarta feltenni a csomag­tartóra, de az elsült, és szíven találta. 16 éves volt.) Gyöngyöstől pihenten in­dultunk tovább. Alig gya­logoltunk néhány kilomé­tert, amikor ütemes zajra lettünk figyelmesek. Szeke­rek jöttek utánunk, vág­tatva, és megálltak a szá­zad mellett. 41 év után senki nem tudja, hogy ki küldte utánunk. Gyorsan felugráltunk a szekerekre, és meg sem álltunk Gö­döllőig. Itt a század fel­szállt a HÉV-re és a Ke­leti pályaudvaron várta meg Fráter Gézát. A pá­lyaudvaron találkoztunk a Princz által vezetett cso­porttal. Énekelve indul­tunk tovább a Mária Te­rézia laktanyába, amelyet ma Kilián laktanyának ne­veznek. A századot a HM képviselői várták, és elég nagyvonalúan intézték el feladatukat. Egy tartalékos főhadnagynak ez nem is volt furcsa. Közölték, hogy az éjszakai alvás után a századnak másnap reggel a Kelenföldi pályaudvarra kell menni, és onnan vo­nattal tovább Hajmáskér- re. Itt megkapjuk a to­vábbi parancsot. A lakta­nya körletein ajtó, ablak nem volt. Először az al­vást kellett előkészíteni. Pi­szok és szenny volt min­denütt. Alig vártuk a reg­gelt. Azt utunk a Manci- hídon vezetett keresztül. Láttuk a felrobbantott hi­dakat. Énekelve értünk Ke­lenföldre. A vasútállomás minden sínpárján szovjet szerelvények várakoztak. Fráter Géza elintézte, hogy magánházaknál aludjunk: Többen az állomáson vir­rasztótok. Délelőtt sikerült felszállni az egyik szekér­rel együtt, egy Ausztriába induló szerelvényre. A má­sik szekér visszament Mis­kolcra. Óriási izgalomban voltunk. Végre oda mehe­tünk, ahová elindultunk. Kora délelőtt értük el Martonvásárt. Rövid tar­tózkodás után lövöldözésre és kiabálásra figyeltünk fel. Rakéták repültek a le­vegőbe. Leugráltunk a sze­relvényről és látjuk, hogy ■i szovjet katonák egymás­ba borulva sírnak és zo­kognak. Vojna kaput? Voj- na kaput — halljuk innen- onnan. Egymásra nézünk, és tudomásul vettük, hogy számunkra is befejeződött a háború. A szerelvény több órás tartózkodás után kigördült az állomásról Hajmáskér irányába. A vasútállomáson leszálltunk a szerelvényről, elköszön­tünk a szovjet harcosok­tól. A hadosztály-parancs­nokság az udvaron fogad­ta a századot, Szász Ferenc ezredes, hadosztály-pa„. rancsnokkal az élen. Ott voltak a tábor magyar ön­kéntesei is. A fegyelmezett díszmenet után kijelölték a körleteinket, amelyet elő­ször lakhatóvá kellett ten­ni. Az egyik este Fráter Géza összehívta a századot, és a következőket mondot­ta: „...Fiúk! Én megígér­tem, hogy elviszlek benne­teket a háborúba, Auszt­riába. Nem rajtam mú­lott, hogy nem sikerült. Nekem szakmám van, le­szerelek és visszamegyek Diósgyőrbe...” Nem tud­tunk szóhoz jutni. Nekünk Fráter Géza több volt mint egy századparancs­nok. Volt a hadosztálynál egy szimpatikus, magas nö­vésű százados. Megszere­tett bennünket. Elmondtuk, hogy el szeretnénk búcsúz­tatni a parancsnokunkat. Segítsen. A század felso­rakozott az alakulótéren. Kaptunk egy zászlót , is. Va­laki rövid beszédben bú­csúztatta, majd díszmenet­ben vonultunk el előtte. Az 1. és a 6. magyar hadosztályok arcvonalbeli alkalmazására már nem ke­rült sor a háború befeje­zése miatt, de közremű­ködtek a továbbra is har­coló kisebb SS-csoporlok, magyar fasiszták és ukrán nacionalista bandák felszá­molásában. Az 1. és 6. ho. május 13-án kapta kézhez a 3. Ukrán Front parancsnok­ságának parancsát a haza­térésre. Itthon az 1. had­osztály Pápa—Zalaszent- grót—Répcelak körzetében, •a 6. gyaloghadosztály pe­dig Székesfehérvár—Bala­tonalmádi—Zirc körzetében helyezkedett el. Az 5. és a 7. gyaloghad­osztályt — amelyek teljes feltöltése és felszerelése még ekkorra sem fejező­dött be — a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) engedélyével az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 májusában, júniusában fel­oszlatta. A két hadosztály személyi állományát — az idősebb korosztályok kivé­telével, amelyeket lesze­reltek — az 1. és a 6. had­osztályok, illetve a szerve­zés alatt levő határvadász- századok kapták meg ki­egészítésként. Így került a MÓKÁN század több mint 70 ka­tonája a 6. ho. 16. gyalog­ezredének állományába. A párttagok segítették az akkor alakuló pártszerve­zetek munkáját. A MO- KAN-szakasz ott volt 1946. február 13-án a főváros felszabadulásának első év­fordulóján rendezett dísz- egységben. Antal Ferenc Műszeres vizsgálat \ posta javító- és szerelöüzemében Bottal Zoltán, a József Attila szocialista brigád tagja, LB lll/20-as főközpont vizsgálatát végzi. Fotó: Pásztor Károly Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Jogszabály-módosítások egy mondatban A 7« ÉVEN FELÜLIEK NYUGDIJÁNAK EMELÉSE Az 57/1985. MT sz. rende­letből. A nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről ren­delkezik a Minisztertanács rendelete. E szerint az 1986. január 1-e előtti időponttól megállapított nyugellátáso­kat, balesetis nyugellátáso­kat, kivételes ellátásokat — ideértve a sorkatona hozzá­tartozójának járó családi se­gélyt, valamint a tartalékos katonai szolgálatot teljesí­tők jövedelempótló segélyét — 1986. január l-jétől, il­letőleg minden naptári év első napjától 120 forinttal fel kell emelni. Ez az összeg egyébként az évenkénti rend­szeres emelés legkisebb ösz- szegc. Az általános szabálytól el­térően az emelés mértéke a fogyasztói árszínvonal eme­lésének a népgazdasági terv­ben előirányzott százaléka 1986-ban 5% — de legalább 150 forint annál, aki a 70. életévét már betöltötte, il­letve 1986-ban tölti be, vagy I—II. csoportba tartozó rok­kant, vagy vak személyi já­radékos, illetve vakok rend­szeres szociális segélyezett­je vagy hadigondozási pénz­ellátásban részesül. A rend­kívüli emelés az 1886-os év­re vonatkozik. Az 1987-es évtől történő évenkénti eme­lés mértékét minden évben az éves népgazdasági terv keretében határozzák meg. * MIKOR IDEGENÍTHETŐ EL AZ ÁLLAMI TULAJDONBAN ÁLLÓ HÁZINGATLAN? A 60/1985. MT számú ren­deletből. Az 1986. január 1-től ha­tályos jogszabály-módosítás szerint, ha az épületben le­vő, állami tulajdonban álló lakások legalább 75%-ának a bérlői kérik az elidegení­tést, a kijelölésre jogosult szerv (tanács vb) az elide­genítésre való kijelölést csak rendkívül indokolt esetben tagadhatja meg. Az érintett magánszemélyek a vételár- hátralékot — évi 3%-os ka­mat mellett — legfeljebb 35 _ év alatt fizethetik meg. A 25 évnél rövidebb törlesztési idő csak akkor állapítható meg, ha az esedékes kama­tokat is magában foglaló ha­vi törlesztőrészlet a szerző­déskötés időpontjában érvé­nyes havi lakbér Összegének 50%-ánál kevesebb lenne. * TANÁCSI TÁMOGATÁS ÉS FELEMELT SZOCIÁLPOLITIKAI KEDVEZMÉNY A LAKÁST ÉPÍTŐKNEK ÉS VÁSÁRLÓKNAK A 61/1985. MT számú ren­deletből. Közismert, hogy a lakást építők és vásárlók részére az állam kedvezményes ka­matozású és bankkölcsönt, valamint szociálpolitikai kedvezményt ad az állam­polgároknak. A helyi taná­csok kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egész­ben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére a lakótelep, az új vagy hasz­nált lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, felújítá­sához, fenntartásához az ál­lami vagy bankkölcsön tör­lesztő részleteinek megfize­téséhez, vagy más, a lakás­sal kapcsolatos költség vise­léséhez. Az építtetőt és a vásárlót az általa eltartott, vele kö­zös háztartásban élő gyer­mekek és egyéb eltartott családtagok után szociálpo­Számítógép keveri, adagol­ja a tápoldatot, a vizet, s irányítja a technológiai fo­lyamatok egy részét a Sár- szentmihályi Állami Gazda­ság inotah üvegházaiban. A komputer fő feladata az energiaárak s az egyéb ki­adások növekedéséből adódó veszteségek mérséklésére be­vezetett költségtakarékos, de ugyanakkor rendkívül nagy technológiai pontosságot kö­vetelő új eljárások vezény­lése. A primőr paradicsom ter­mesztésénél az idén elő­ször kőzetgyapotos. vízkultú- rás módszert alkalmaznak, amellyel várhatóan 30 szá­zalékkal csökkenthetik a hőenergia felhasználását, s -10 százalékkal növelhetik a termés mennyiségét. Az el­járásnál a termőföldet szab­vány méretű edényekbe adagolt kőzetgyapot, tőzeg litikai kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege gyermekenként 40 ezer Ft, a második gyermek után 65 ezer Ft, a harmadik gyer­mek után 125 ezer Ft. Más eltartott családtagok után személyenként 30 ezer Ft, de a kedvezmény az építési költség vagy vásárlási ár 45°i|-át nem haladhatja meg. * KEDVEZMÉNY AZOKNAK, AKIK AZ ÁLLAMI KÖLCSÖNT HAMARABB VISSZAFIZETIK A 44/1985. PM—ÉVM sz. rendeletből. Ha az adós az 1985. de­cember 31-ig nyújtott ka­matmentes. illetve kedvez­ményes kamatozású (1, 2, 3 vagy 3,5%-os) állami köl­csönökre még fennálló tar­tozását a vállalt határidő előtt saját pénzeszközeiből teljesen visszafizeti, úgy a fennálló tartozásából — ha a jogszabály másként nem rendelkezik — 40% enged­ményt kell adni. A teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés esetén az előírt éves törlesz­tési kötelezettségen felül fizetett összeg 40%-ának megfelelő engedményt kell adni. Dr. Sass Tibor és perlit helyettesíti, a nö­vények táplálékát pedig a számítógép által adagolt tápoldat biztosítja. A mód­szernek több előnye van: a megfelelő időben adagolt táplálék a szokásosnál in­tenzívebb, gyorsabb növeke­désre serkenti a növényeket, s mivel magasabb hőmérsék­letet csak a gyökérzetnél kell biztosítani, energiataka­rékosságot is lehetővé tesz. A kőzetgyapot „talajon” ter­mesztett, vízkultúrás paradi­csom ültetvények szemmel láthatóan beváltják a szak­emberek reményeit. A ma­gasba nyúló indákon 7—8 „emeleten” is érlelődnek a bogyók, s nem ritkák a 11— 12 paradicsomból álló „für­tök” sem. A számítások sze­rint az új eljárással a ko­rábbi 7—8 kilogramm he­lyett 10—12 kilogramm ter­mést takarítanak majd be egy-egy négyzetméterről. Számítógép az Mázban \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents