Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
1986. március 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kedves vendégekei fogadtak a napokban a Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában. Kapolyi László ipari miniszter, Fejti György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára látogatott el ide, ahol elsősorban a hulladékfeldolgozó részleg munkáját tekintették meg. A gyárnak ez a munkahelye fontos feladatot lát el. Az a helyzet ugyanis, hogy a fonalgyártás .során jelentős mennyiségű hulladék keletkezik. Ezzel, az úgynevezett másodlagos nyersanyaggal hosszú éveken át nem tudlak mit kezdeni. A szemétbe dobták, vagy elégették, csupán egy minimális meny- nyiséget használtak fel ebből kisiparosok, elsősorban kárpitosok. A hulladék feldolgozására országosan is széles körű kutatások. kezdeményezések kezdődlek, amelyeknek gyümölcse Iíltll-re érett be. Ekkor született meg a döntés, hogy építeni kell egy feldolgozó üzemet. Most már csak afelől kellett intézkedni, hogy hol? Úgy határozlak, hogy a lúdladék feldolgozót a miskolci pamulfonodában helyezik el. Pontosan egy év alatt fel is épült e kisüzem, ami azt jelentette, hogy négy évvel ezelőtt. l!)112-ben már munkához is láthatón. A miskolci pamutfonoda vezetői és dolgozói — mint. azt gyakorlati fények tanúsítják — megfeleltek a bizalomnak. Nemcsak a Miskolcon képződő hulladékot dolgozzák fel. de az ország más üzemeiből is ide szállítják ezt a másodlagos nyersanyagot feldolgozásra. E hulladékból évente mintegy 1400 tonnát dolgoznak lel első osztályú fonallá, amit aztán a szövődéi«, kötödék vesznek át a miskolciaktól. Hogy a minőség minden tekintetben megfelel a követelményeknek. arra csak egyetlen példa. A hulladékból készített fonalból mintA Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ (Miskolc. Széchenyi út 35.) számítógépes „parkját” a szakmai képzés mellett úgy is hasznosítani szeretné, hogy lehetőséget biztosít a diákoknak (általános iskolásoknak és középiskolásoknak) a C—64- esek megismerésére és használatúra. egy .100—400 tonnát exportálnak is a halárainkon túli megrendelők legnagyobb megelégedésére. A hulladékfeldolgozó építésére annak idején 130 millió forintot fordítottak. A miskolciak egy raktárhelyiséget alakítottak ál erre* a célra, méghozzá úgy hogy e kisüzem a legkényesebb műszaki követelményeknek is megfelel. S hogy ezek a milliók jó helyre kerültek, arra bizonyság: ez a kisüzem évente kétszeres nyereséget produkál. A hulladékfeldolgozás hasznára és jelentőségére utal az is, hogy abból az 1400 lonnából, amit első osztályú fonallá alakítanak át. több mint 5 millió négyzetméter szövet gyártható. De ha ugyanezt a mennyiséget' csak pulóverek gyártására használnák fel. akkor két és fél millió ilyen ruhadarabot tudnának készíteni. A vendégek — akiket Szi- gethy Tibor, a fonoda igazgatója kalauzolt — elismeréssel szóltak a végzett munkáról és azokról az elképzelésekről. amelyeket a miskolci gyár a hulladékfeldolgozás kapacitásának a növelésére tervez. A tervek szerint azt szerelnék elérni, hogy az exportot a jelenlegi 400 tonnáról 600 tonnára növeljék. Ehhez természetesen szükség van arra is. hogy műszakilag még kedvezőbb feltételeket teremtsenek a másodlagos nyersanyagok feldolgozásához. Éppen ezért új gépek, berendezések vásárlására tettek intézkedéseket. Ha ezek a gépek a helyükre kerülnek. tovább javulnak a termelési feltételek. hatékonyabbá válik a munka. A négy hulladékfeldolgozó gép külföldi cégektől érkezik, s egyenértékű lesz a világszínvonallal. A miskolci fonodában tehát jó úton járnak, amikor nagy gondot fordítanak az eddig hulladéknak tekintett anyag feldolgozására és értékesítésére. A művelődési központ bérletet bocsátott ki e célból. A kétszáz forintos „belépőkártya” öt alkalommal két-két órai időtartamban biztosítja a látogatóknak a gépek használatút. Nyugodtan jelentkezhetnek azok is, akik most akarják megtanulni a C—64- esek „nyelvét”, a pénteken- kénti nyitott órákon mindig lesz tanácsadó, segítő a 10 gép mellett. Vizsgálták a hatékonyságot A Borsodi Szénbányák Vállalatnál egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hatékonyság növelésére. Tavaly .októberben például a beren- tei szénosztályozónál 48 órán keresztül vizsgálták a veszteségidők okait. A bányavállalat a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Ipargazdasági Tanszékének munkatársait bízta meg a mérések elvégzésével. A szakemberek három vagonbuktatónál és egy elhordó- szalagnál állítottak fel kamerákat és készítettek egy-, illetve kétpercenként felvételeket. A fotók alapján figyelemmel kísérhették a dolgozók munkáját, leterheltségét, pontos adatokat kaptak a beérkező vagonok meny- nyiségéről, időbeni elosztásáról, a szénosztályozó üzemidejéről és a munka szervezettségéről. A vizsgálatok rendkívül lényegesek, ugyanis a rapszodikus vagonürítések nemcsak az osztályozó, hanem a bányaüzemek munkáját is akadályozhatják. Az egyetem szakemberei a megfigyelésekből részletesen feltárják a veszteségidők okait, összetételét és mértékét. Az elemzés befejezését követően tesznek javaslatokat a szükséges munkaszervezési és a technológiai intézkedésekre, valamint a munkafegyelem javítását szolgáló eljárásokra. Megkétszerezték a nyereséget Huszonegy takarékszövetkezete van megyénknek, s az ipari, mezőgazdasági és a lakásszövetkezetekhez hasonlóan ezék is sorra megtartják ilyentájt szokásos zá rszá madó gyű lésüket. A Sárospatak és Vidéke Takarékszövetkezet küldött- gyűlésén a szövetkezet múlt évi gazdálkodásáról Kozs- nyánszky János elnök tájékoztatta a megjelenteket. Elmondotta, hogy a takarék- szövetkezetnek 4461 tagja van, az 1985. évi betétállomány 35 millió, a nyereség 1,2 millió forint volt, s ez kétszerese az előző évinek. A betétállomány nagyobbik hányadát. 20 milliót meghaladó összeget különböző hitelek. elsősorban lakásépítés címén a szövetkezet tagjai vették igénybe. Az 1986. évi tervben a betétállomány és a nyereség 10 százalékos növelését, a VII. ötéves tervidőszakban pedig új szövetkezeti székház építését irányozták elő. T. F. Bérlet - számítógépekhez Borsodban is terjed Biokertészkedés a háztájiban Nyugaton már egy-két évtizede, hazánkban az utóbbi két-három esztendőben indult el hódító útjára a kistermelők, kertbarátok között a biokertészkedés, a biogazdálkodás. Ez a tevékenység egyaránt jelent a hagyományostól eltérő új művelési módot és újfajta gondolkodást, szemléletet. A biogazdálkodás a természeteshez közeli életformák működését segíti, saját hasznunkra fordítva a természet önszabályozását. A biológiai növény- védelemmel például tudatosan alkalmazzuk a károsítok természetes ellenségeit. A talajműveléshez nem használunk vegyi anyagokat, amelyek a talaj élőlényeit károsítják. a tápanyagokat kom- poszttal és más szerves trágyákkal pótoljuk. A biokertészkedésnek, biogazdálkodásnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is egyre több a híve. alkalmazója; s hoay a számuk erőteljesen növekszik, abban nagy szelepe van a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnak, amely a biogazdálkodás „módszertanához” számos kiváló, gyakorlati tapasztalatokon alapuló szakkönyvet jelentetett meg az utóbbi időben. E könyvek sorában is messze legnépszerűbb a Bio- ifiizetek sorozat, amelynek a közelmúltban már a 12—15. füzete jelent meg. A rendkívül olcsó, ugyanakkor mindenki számára nagyon közérthetően megírt, jól értelmezhető ábrákkal, rajzokkal illusztrált füzetek jól segítik a biokertészek gyakorlati munkáját. Újabb és újabb hasznos ötleteket adnak, ezzel segítenek egyre eredményesebbé tenni a biogazdálkodást. A sorozat legutóbb megjelent füzetei közül a 12. a természetes anyagokból nyerhető bioleveket mutatja be Ezek a növekedést serkentő növényeket erősítő permetle vek külföldi tapasztalatokon alapulnak, s egyebek közöP ezek készítésének receptúrái' tartalmazza a könyv. A so- íozal 13. darabja a talaj szerkezetét, annak légcseréjét, vízgazdálkodását kedvezően befolyásoló giliszták szerepével, elszaporításával, a 14. füzet a biokertész növényvédőivel, a madarakkal, a madárvédelem lehetőségével foglalkozik. Rendkívül érdekes a 15. füzet témája is, hiszen a bioépítészetről, illetve az ehhez szorosan hozzákapcsolódó olyan életmódról szól, ahol a ház lakói aktívan részt vesznek az építkezésben, a húz „működtetésében”. s lehetőség szerint megtermelik a család zöldség- és gyümölcsszükség- 1 étét is. A biofüzetek valamennyi eddig megjelent darabja hasznos s a gyakorlatban iói hasznosítható ismereteket nvúitó olvasmány. (ha) Ai elmúlt évben 52 új otthont adtak át Mezőkövesd belvárosában. A lakásokat angol technológia alapján építették. A Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet dolgozói A képen o ló tantermes szakmunkásképző intézet átadási határideje 1987 júniusa. Az ország gazdasági helyzetéből adódóan 1985-ben is visszafogott volt az építőipari-beruházási tevékenység. Csak azok a vállalatok és szövetkezetek értek el megfelelő eredményekét, melyek időben alkalmazkodtak a változásokhoz, s kellő rugalmasságot tanúsítottak. A Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet kollektívája — a közelmúltban elkészült mérlegbeszámoló szerint — a feszített munkatempó ellenére is élni tudott a lehetőséggel. A számok arról tanúskodnak, hogy a mintegy 300 dolgozó 1985-ben is megtalálta számítását: az éves árbevételterv meghaladta a 110 millió forintot, a nyereség pedig a 12 milliót. A napokban a szőve! kezet. vezetőivel, Bán József né elnökkel és Gáspár Márton főmérnökkel arról beszélgettünk : biztosítható-e a sikeres átmenet az új ötéves tervciklus első évében? — Az eddigi felmérések szerint igen — mondta Gáspár Márton. — Az építő szakiparon belül termelő kapacitásunk jelentős hányada szerződés által lekötött, eszerint október 1-ig folyamatos munkákat végezhetünk. E téren legnagyobb feladatunk az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában tavaly elkezdett beruházás. A 45 millió forintot kitevő munka során még ebben az évben át kell adnunk az új csarnokot, s részfeladatként el kell végeznünk a szerelde. a raktárrészleg és a gal- vánöntöde technológiai munkálatait. A gyáron belül szövetkezetünket bízták meg a jelenlegi szociális épület bővítésével is. ennek összege 17,5 millió forint. A közelmúltban lezajlott tárgyalások eredményeként a második fél évben a mi feladatunk lesz egy újabb 37x50 méteres csarnok kialakítása is. — Másik nagy munkaterületünk a helyi szakmunkásképző intézet építése — vette át a szót Bán Józsefné. — Ezt a munkát versenytárgyaláson nyertük el. a 10 tantermes oktatási intézmény kivitelezési munkálatai megfelelő ütemben haladnak. A közelmúltban kezdtünk hozzá a harmadik szint és a tető szereléséhez, az átadás határideje: 1987 júniusa. Az egyéb szakipari munkákat illetően is jelentős feladatok várnak a kollektívára. Az átalakítási és felújítási tevékenységek közül említést érdemel a malomüzem kialakítása. A nyolcszintes épület a miskolci István-malomhoz hasonlít majd. A szövetkezet dolgozói a manapság slágerként számon tartott Forma—1-es autópálya kialakításából is kiveszik részüket, ötmillió 300 ezer forint értékben a mezőkövesdieket bízták meg az úgynevezett szociális blokk megvalósításával. A hét különálló épületet előre gyártott elemekből készítik, a gyártás már megkezdődött. — Az eddig említettek több mint kétharmadát kötik le kapacitásunknak — mondja Gáspár Márton. — A fennmaradó munkalehetőségeinket kisebb fenntartási és felújítási munkákkal egészítjük ki. Ezek közül az egyik legjelentősebb a mezőségi sertéstelep vágóhídiénak hűtőkamra-kialakítása. Említést kell még tenni saját gyártási tevékenységünkről is, az idén folytatjuk a konténeres felvonulási épületek előállítását, melyből az elmúlt évben 106 darabot értékesítettünk. Legnagyobb megrendelőnk a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat. Emellett minden lehetőséget kihasználunk annak érdekében, hogy az 1886-os évet is kedvező gazdasági eredménnyel zárjuk. Kisebb munkák elvégzéséről tárgyalunk a Csőszer leninvárosi kirendeltségével, s folytatjuk a város arculatát jelentősen meghatározó lakásépítési programot. Az angol technológia alapján megvalósított lakóépületekből az elmúlt évben 52 lakást adtunk át az új tulajdonosoknak. Kép és szöveg: Csákó Gyula ... — egészen pontosan az elrejtett benzinkút — Ernődön található. Nem messze — talán csak háromszáz métert e — a nagy forgalmú 3- as számú országúttól. Ennek ellenére mind a mai napig az „ismeretlenség homálya” fedi. Bizonyság erre sok autós ismerősöm bosszús kifa- kadása: érthetetlen, hogy a 3-as útnak ezen a szakaszán miért csak Mezőkövesdnél és Miskolcnál van üzemanyagtöltő állomás? Az emő- di benzinkutat ugyanis nem jelzi semmilyen tábla. Legalábbis a 3-as út mentén nem. Viszonl akik Bükkaranyos felől érkeznek Ernődre (évente négy-öt vándor), azokat közérthető, jól látható tábla igazítja el a csak vasárnap zárva tartó, normál benzin! árusító kút helyéről. Hogy miért nincs ilyen jel a valamivel nagyobb forgalmú fő közlekedési úton? A kút — forgalom híján gyakran unatkozásra kárhoztatott — kezelője szerint kérelmezték óda is az útbaigazító tábla elhelyezését, de állítólag az illetékes szerv nem engedélyezte. A kezelő szerint azzal érveltek: zavarná a közlekedést, a forgalmat a sok tábla. Mármint a meglevők és plusz még ez az egy! Tény, hogy Ernődön a 3-as út nagyközségen átvezető szakasza mellett, valóban sok a tábla. Például az egyik egy helyi butikra hívja lel a figyelmét az autósnak, a másik meg étvágycsinálóként laci- pecsenyére. Való igaz. ide még egy, csak benzinkutat jelző táblát elhelyezni meggondolandó. Bár nem tudom, mit szól mindehhez az a feledékeny Trabantos ismerősöm, akinek a közelmúltban éppen Ernődön fogyott el az utolsó csepp üzemanyaga. Szerencsére akadt, segítőkész autós, akinek tankjából ismerősöm gumicsővel szívhatott Mis- kolcig elégséges üzemanyagot. Apropó... el is felejtettem megkérdezni tőle. hogy a „kellemes benzinkortyok” után, betért-e Ernődön egy lacipecsenyére. (hajdú i.)
