Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

1986. március 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kedves vendégekei fogad­tak a napokban a Pamutfo­nóipari Vállalat Miskolci Gyárában. Kapolyi László ipari miniszter, Fejti György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára látogatott el ide, ahol első­sorban a hulladékfeldolgozó részleg munkáját tekintették meg. A gyárnak ez a munkahe­lye fontos feladatot lát el. Az a helyzet ugyanis, hogy a fo­nalgyártás .során jelentős mennyiségű hulladék kelet­kezik. Ezzel, az úgynevezett másodlagos nyersanyaggal hosszú éveken át nem tud­lak mit kezdeni. A szemét­be dobták, vagy elégették, csupán egy minimális meny- nyiséget használtak fel ebből kisiparosok, elsősorban kár­pitosok. A hulladék feldolgozására országosan is széles körű ku­tatások. kezdeményezések kezdődlek, amelyeknek gyü­mölcse Iíltll-re érett be. Ek­kor született meg a döntés, hogy építeni kell egy feldol­gozó üzemet. Most már csak afelől kellett intézkedni, hogy hol? Úgy határozlak, hogy a lúdladék feldolgozót a miskolci pamulfonodában he­lyezik el. Pontosan egy év alatt fel is épült e kisüzem, ami azt jelentette, hogy négy évvel ezelőtt. l!)112-ben már munkához is láthatón. A miskolci pamutfonoda vezetői és dolgozói — mint. azt gyakorlati fények tanú­sítják — megfeleltek a bi­zalomnak. Nemcsak a Mis­kolcon képződő hulladékot dolgozzák fel. de az ország más üzemeiből is ide szállít­ják ezt a másodlagos nyers­anyagot feldolgozásra. E hulladékból évente mintegy 1400 tonnát dolgoznak lel el­ső osztályú fonallá, amit az­tán a szövődéi«, kötödék vesznek át a miskolciaktól. Hogy a minőség minden te­kintetben megfelel a köve­telményeknek. arra csak egyetlen példa. A hulladék­ból készített fonalból mint­A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Mód­szertani Központ (Miskolc. Széchenyi út 35.) számítógé­pes „parkját” a szakmai képzés mellett úgy is hasz­nosítani szeretné, hogy lehe­tőséget biztosít a diákoknak (általános iskolásoknak és középiskolásoknak) a C—64- esek megismerésére és hasz­nálatúra. egy .100—400 tonnát expor­tálnak is a halárainkon túli megrendelők legnagyobb megelégedésére. A hulladékfeldolgozó épí­tésére annak idején 130 mil­lió forintot fordítottak. A miskolciak egy raktárhelyi­séget alakítottak ál erre* a célra, méghozzá úgy hogy e kisüzem a legkényesebb mű­szaki követelményeknek is megfelel. S hogy ezek a mil­liók jó helyre kerültek, ar­ra bizonyság: ez a kisüzem évente kétszeres nyereséget produkál. A hulladékfeldol­gozás hasznára és jelentősé­gére utal az is, hogy abból az 1400 lonnából, amit első osztályú fonallá alakítanak át. több mint 5 millió négy­zetméter szövet gyártható. De ha ugyanezt a mennyiséget' csak pulóverek gyártására használnák fel. akkor két és fél millió ilyen ruhadarabot tudnának készíteni. A vendégek — akiket Szi- gethy Tibor, a fonoda igaz­gatója kalauzolt — elisme­réssel szóltak a végzett mun­káról és azokról az elképze­lésekről. amelyeket a mis­kolci gyár a hulladékfeldol­gozás kapacitásának a növe­lésére tervez. A tervek szerint azt sze­relnék elérni, hogy az ex­portot a jelenlegi 400 ton­náról 600 tonnára növeljék. Ehhez természetesen szükség van arra is. hogy műszaki­lag még kedvezőbb feltétele­ket teremtsenek a másodla­gos nyersanyagok feldolgozá­sához. Éppen ezért új gépek, berendezések vásárlására tet­tek intézkedéseket. Ha ezek a gépek a helyükre kerül­nek. tovább javulnak a ter­melési feltételek. hatéko­nyabbá válik a munka. A négy hulladékfeldolgozó gép külföldi cégektől érkezik, s egyenértékű lesz a világszín­vonallal. A miskolci fonodában te­hát jó úton járnak, amikor nagy gondot fordítanak az eddig hulladéknak tekintett anyag feldolgozására és ér­tékesítésére. A művelődési központ bér­letet bocsátott ki e célból. A kétszáz forintos „belépőkár­tya” öt alkalommal két-két órai időtartamban biztosítja a látogatóknak a gépek hasz­nálatút. Nyugodtan jelent­kezhetnek azok is, akik most akarják megtanulni a C—64- esek „nyelvét”, a pénteken- kénti nyitott órákon mindig lesz tanácsadó, segítő a 10 gép mellett. Vizsgálták a hatékonyságot A Borsodi Szénbányák Vállalatnál egyre nagyobb figyelmet fordítanak a haté­konyság növelésére. Tavaly .októberben például a beren- tei szénosztályozónál 48 órán keresztül vizsgálták a vesz­teségidők okait. A bányavállalat a Miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­tem Ipargazdasági Tanszéké­nek munkatársait bízta meg a mérések elvégzésével. A szakemberek három vagon­buktatónál és egy elhordó- szalagnál állítottak fel ka­merákat és készítettek egy-, illetve kétpercenként felvé­teleket. A fotók alapján fi­gyelemmel kísérhették a dol­gozók munkáját, leterheltsé­gét, pontos adatokat kaptak a beérkező vagonok meny- nyiségéről, időbeni elosztásá­ról, a szénosztályozó üzem­idejéről és a munka szerve­zettségéről. A vizsgálatok rendkívül lényegesek, ugyan­is a rapszodikus vagonüríté­sek nemcsak az osztályozó, hanem a bányaüzemek mun­káját is akadályozhatják. Az egyetem szakemberei a megfigyelésekből részletesen feltárják a veszteségidők okait, összetételét és mérté­két. Az elemzés befejezését követően tesznek javaslato­kat a szükséges munkaszer­vezési és a technológiai in­tézkedésekre, valamint a munkafegyelem javítását szolgáló eljárásokra. Megkétszerezték a nyereséget Huszonegy takarékszövet­kezete van megyénknek, s az ipari, mezőgazdasági és a lakásszövetkezetekhez ha­sonlóan ezék is sorra meg­tartják ilyentájt szokásos zá rszá madó gyű lésüket. A Sárospatak és Vidéke Takarékszövetkezet küldött- gyűlésén a szövetkezet múlt évi gazdálkodásáról Kozs- nyánszky János elnök tájé­koztatta a megjelenteket. El­mondotta, hogy a takarék- szövetkezetnek 4461 tagja van, az 1985. évi betétállo­mány 35 millió, a nyereség 1,2 millió forint volt, s ez kétszerese az előző évinek. A betétállomány nagyobbik hányadát. 20 milliót megha­ladó összeget különböző hi­telek. elsősorban lakásépí­tés címén a szövetkezet tag­jai vették igénybe. Az 1986. évi tervben a be­tétállomány és a nyereség 10 százalékos növelését, a VII. ötéves tervidőszakban pedig új szövetkezeti székház épí­tését irányozták elő. T. F. Bérlet - számítógépekhez Borsodban is terjed Biokertészkedés a háztájiban Nyugaton már egy-két év­tizede, hazánkban az utóbbi két-három esztendőben in­dult el hódító útjára a kis­termelők, kertbarátok között a biokertészkedés, a biogaz­dálkodás. Ez a tevékenység egyaránt jelent a hagyomá­nyostól eltérő új művelési módot és újfajta gondolko­dást, szemléletet. A biogaz­dálkodás a természeteshez közeli életformák működését segíti, saját hasznunkra for­dítva a természet önszabá­lyozását. A biológiai növény- védelemmel például tudato­san alkalmazzuk a károsítok természetes ellenségeit. A ta­lajműveléshez nem haszná­lunk vegyi anyagokat, ame­lyek a talaj élőlényeit káro­sítják. a tápanyagokat kom- poszttal és más szerves trá­gyákkal pótoljuk. A biokertészkedésnek, bio­gazdálkodásnak Borsod-Aba­új-Zemplén megyében is egy­re több a híve. alkalmazója; s hoay a számuk erőteljesen növekszik, abban nagy sze­lepe van a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnak, amely a biogazdálkodás „módszertanához” számos kiváló, gyakorlati tapasztala­tokon alapuló szakkönyvet jelentetett meg az utóbbi idő­ben. E könyvek sorában is messze legnépszerűbb a Bio- ifiizetek sorozat, amelynek a közelmúltban már a 12—15. füzete jelent meg. A rend­kívül olcsó, ugyanakkor min­denki számára nagyon köz­érthetően megírt, jól értel­mezhető ábrákkal, rajzokkal illusztrált füzetek jól segítik a biokertészek gyakorlati munkáját. Újabb és újabb hasznos ötleteket adnak, ez­zel segítenek egyre eredmé­nyesebbé tenni a biogazdál­kodást. A sorozat legutóbb meg­jelent füzetei közül a 12. a természetes anyagokból nyer­hető bioleveket mutatja be Ezek a növekedést serkentő növényeket erősítő permetle vek külföldi tapasztalatokon alapulnak, s egyebek közöP ezek készítésének receptúrái' tartalmazza a könyv. A so- íozal 13. darabja a talaj szerkezetét, annak légcseré­jét, vízgazdálkodását kedve­zően befolyásoló giliszták szerepével, elszaporításával, a 14. füzet a biokertész nö­vényvédőivel, a madarakkal, a madárvédelem lehetőségé­vel foglalkozik. Rendkívül érdekes a 15. füzet témája is, hiszen a bioépítészetről, illetve az ehhez szorosan hozzákapcsolódó olyan élet­módról szól, ahol a ház lakói aktívan részt vesznek az építkezésben, a húz „működ­tetésében”. s lehetőség sze­rint megtermelik a család zöldség- és gyümölcsszükség- 1 étét is. A biofüzetek valamennyi eddig megjelent darabja hasznos s a gyakorlatban iói hasznosítható ismerete­ket nvúitó olvasmány. (ha) Ai elmúlt évben 52 új otthont adtak át Mezőkövesd belvárosában. A lakásokat angol tech­nológia alapján építették. A Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet dolgozói A képen o ló tantermes szakmunkásképző intézet át­adási határideje 1987 júniu­sa. Az ország gazdasági helyzetéből adódó­an 1985-ben is visszafogott volt az építő­ipari-beruházási tevékenység. Csak azok a vállalatok és szövetkezetek értek el megfelelő eredményekét, melyek időben alkalmazkodtak a változásokhoz, s kellő rugalmasságot tanúsítottak. A Mezőkö­vesdi Építőipari Szövetkezet kollektívája — a közelmúltban elkészült mérlegbeszá­moló szerint — a feszített munkatempó ellenére is élni tudott a lehetőséggel. A számok arról tanúskodnak, hogy a mint­egy 300 dolgozó 1985-ben is megtalálta számítását: az éves árbevételterv meg­haladta a 110 millió forintot, a nyereség pedig a 12 milliót. A napokban a sző­ve! kezet. vezetőivel, Bán József né elnökkel és Gáspár Márton főmérnökkel arról be­szélgettünk : biztosítható-e a sikeres át­menet az új ötéves tervciklus első évé­ben? — Az eddigi felmérések szerint igen — mondta Gáspár Márton. — Az építő szakiparon belül termelő kapacitásunk jelentős hányada szerződés által lekötött, eszerint október 1-ig folyamatos munká­kat végezhetünk. E téren legnagyobb fel­adatunk az Autóvillamossági Felszerelé­sek Gyárában tavaly elkezdett beruházás. A 45 millió forintot kitevő munka során még ebben az évben át kell adnunk az új csarnokot, s részfeladatként el kell végez­nünk a szerelde. a raktárrészleg és a gal- vánöntöde technológiai munkálatait. A gyáron belül szövetkezetünket bízták meg a jelenlegi szociális épület bővítésével is. ennek összege 17,5 millió forint. A közel­múltban lezajlott tárgyalások eredménye­ként a második fél évben a mi feladatunk lesz egy újabb 37x50 méteres csarnok ki­alakítása is. — Másik nagy munkaterületünk a he­lyi szakmunkásképző intézet építése — vette át a szót Bán Józsefné. — Ezt a munkát versenytárgyaláson nyertük el. a 10 tantermes oktatási intézmény kivitele­zési munkálatai megfelelő ütemben halad­nak. A közelmúltban kezdtünk hozzá a harmadik szint és a tető szereléséhez, az átadás határideje: 1987 júniusa. Az egyéb szakipari munkákat illetően is jelentős feladatok várnak a kollektívára. Az átalakítási és felújítási tevékenységek közül említést érdemel a malomüzem ki­alakítása. A nyolcszintes épület a miskol­ci István-malomhoz hasonlít majd. A szö­vetkezet dolgozói a manapság slágerként számon tartott Forma—1-es autópálya ki­alakításából is kiveszik részüket, ötmillió 300 ezer forint értékben a mezőkövesdie­ket bízták meg az úgynevezett szociális blokk megvalósításával. A hét különálló épületet előre gyártott elemekből készítik, a gyártás már megkezdődött. — Az eddig említettek több mint két­harmadát kötik le kapacitásunknak — mondja Gáspár Márton. — A fennmara­dó munkalehetőségeinket kisebb fenntar­tási és felújítási munkákkal egészítjük ki. Ezek közül az egyik legjelentősebb a me­zőségi sertéstelep vágóhídiénak hűtő­kamra-kialakítása. Említést kell még ten­ni saját gyártási tevékenységünkről is, az idén folytatjuk a konténeres felvonulási épületek előállítását, melyből az elmúlt évben 106 darabot értékesítettünk. Leg­nagyobb megrendelőnk a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat. Emellett minden lehető­séget kihasználunk annak érdekében, hogy az 1886-os évet is kedvező gazdasági ered­ménnyel zárjuk. Kisebb munkák elvégzé­séről tárgyalunk a Csőszer leninvárosi kirendeltségével, s folytatjuk a város ar­culatát jelentősen meghatározó lakásépí­tési programot. Az angol technológia alap­ján megvalósított lakóépületekből az el­múlt évben 52 lakást adtunk át az új tu­lajdonosoknak. Kép és szöveg: Csákó Gyula ... — egészen pontosan az elrejtett benzinkút — Ernő­dön található. Nem messze — talán csak háromszáz mé­tert e — a nagy forgalmú 3- as számú országúttól. Ennek ellenére mind a mai napig az „ismeretlenség homálya” fedi. Bizonyság erre sok au­tós ismerősöm bosszús kifa- kadása: érthetetlen, hogy a 3-as útnak ezen a szakaszán miért csak Mezőkövesdnél és Miskolcnál van üzem­anyagtöltő állomás? Az emő- di benzinkutat ugyanis nem jelzi semmilyen tábla. Leg­alábbis a 3-as út mentén nem. Viszonl akik Bükkara­nyos felől érkeznek Ernődre (évente négy-öt vándor), azo­kat közérthető, jól látható tábla igazítja el a csak va­sárnap zárva tartó, normál benzin! árusító kút helyéről. Hogy miért nincs ilyen jel a valamivel nagyobb forgal­mú fő közlekedési úton? A kút — forgalom híján gyak­ran unatkozásra kárhozta­tott — kezelője szerint ké­relmezték óda is az útba­igazító tábla elhelyezését, de állítólag az illetékes szerv nem engedélyezte. A kezelő szerint azzal érveltek: za­varná a közlekedést, a for­galmat a sok tábla. Már­mint a meglevők és plusz még ez az egy! Tény, hogy Ernődön a 3-as út nagyköz­ségen átvezető szakasza mel­lett, valóban sok a tábla. Például az egyik egy helyi butikra hívja lel a figyel­mét az autósnak, a másik meg étvágycsinálóként laci- pecsenyére. Való igaz. ide még egy, csak benzinkutat jelző táblát elhelyezni meg­gondolandó. Bár nem tudom, mit szól mindehhez az a feledékeny Trabantos ismerősöm, aki­nek a közelmúltban éppen Ernődön fogyott el az utolsó csepp üzemanyaga. Szeren­csére akadt, segítőkész autós, akinek tankjából ismerősöm gumicsővel szívhatott Mis- kolcig elégséges üzemanya­got. Apropó... el is felejtet­tem megkérdezni tőle. hogy a „kellemes benzinkortyok” után, betért-e Ernődön egy lacipecsenyére. (hajdú i.)

Next

/
Thumbnails
Contents