Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

1986. március 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * SZÁMÍTÓG £ P A Z I S KOLA BA H Ismerkedés a Commodore—16 számítógéppel Kön. körivel, ellipszist a CHICLE utasítással rajzolhatunk. Pl.: CIRCLE l. X. Y. R egy (X. Y) középpontú. R sugarú kört rajzol. Az utasítás általános alakja: CIRCLE. S. KX. KY. RX. RY, 1 S — azt mutatja, hogy rajzolni ahogy a DRAW-nál) KX. KY — a középpont koorcii RX. RY — az X ill. Y irányban és kistengelye) IK. IV — a kirajzolandó körív I E — az elforgatás szöge I. — a középponti szög Az alábbi programok segítségéve az egyes változók szerepét. # Klsö programunk ellip­szisekből rajzol lel egy áb­rát. A 40. sorban a nagyten­gely állandóan nő, a kisten­gely állandóan csökken 90- töl 0-ig. # Következő programunk a Szaturnuszt és az öt kö­rülvevő gyűrűt rajzolja le. Itt nem kell az egész ellip­szist kirajzolni, hanem csak egy ívet. A mi ábránkon a 23 foktól 337 fokig terjed ez az ív. (Ezt az adatot próbál­kozással lehel meghatároz­ni.) Javítsuk ki a rajzot úgy, hogy a gyűrű ne csak egy vonal, hanem egy szélesebb <. IV. E. L. ahol vagy törülni akarunk-e (ugyanúgy. rt átmérő (azaz az ellipszis nagy- zdö-. illetve végpontja részletesebben is megismerhetjük 10 COLOR 0,1-COLOR 1,2 20 GRRPHIC 1,1 30 FOR 1=0 TO 90 STER 10 40 CIRCLE 1,159,99,1,90-1 50 NEXT I 60 GETKEV R$ 70 GRRPHIC 0 10 COLOR 0/1 COLOR 1/2 20 GRRPHIC 1/1 30 CIRCLE 1/159/99/50 40 CIRCLE 1/159/99,110/30/23/337 50 GETKEV R* 60 GRRPHIC 0 csík legyen! Vigyázzunk, mert ekkor a Szaturnusz sem teljes kör már. hanem két körívből tevődik össze! • Ha igénybe vesszük az el­forgatás adta lehetőséget, köny- nyen tudunk virágot, rajtolni a képernyőre. Itt is a 40. sorban van a lényeg. Áz ellipszis kö­zéppontját mindig jobbra toljuk egy kicsit (az első koordinátája I I 70: és I állandóan nő): és eközben a középpontja körül el is forgatjuk előbb 50. majd 70 stb. fokkal. A két. látszólag fe­leslegesen kitett vesszőnek is szerepe van. Az RY 20- kis­tengely után a körív kezdő-, illetve végpontjának megadása következne. Mi ezeket nem ír­tuk be. de a helyét akkor is ki kellett hagynunk, különben az I-t nem az elforgatás szögé­• A CIRCLE utasítással nem­csak kört. hanem tetszőleges szabályos sokszöget is ábrázol­hatunk. Az utolso, L-lel jelöl * változó határozza meg. hog.v végül Is háromszög. hétszög vagy esetleg kör lesz-e. A CIRCLE-utasítás ugyanis az I által meghatározott középponti szöghöz tartozó húrokat rajzol­ja ki. Az alapértelmezés sze­rint L = 2 fok. tehát olyan ki­csi hogy a húr és a körvona1 gyakorlatilag egybeesik. De pl. L = 00 esetén csak .'160 fok 00 fok = 0 húrt fog kirajzolni 10 COLOR 0/1:COLOR 1/2 20 GRRPHIC 1/1 30 FOR 1=50 TO 130 STEP 20 40 CIRCLE 1/1+70/80/50/20///I 50 NEXT I 60 GETKEV R$ 70 GRRPHIC 0 nek. hanem a körív kezdőpont­jának értelmezte volna a gép. Mivel példánkban nem adtuk meg IK és IV értékét, az a számítógép alapértelmezése sze­rint 0. illetve 360, tehát a teljes kört (ellipszist) rajzolja ki. 10 COLOR 0/1:COLOR 1/2 20 GRRPHIC 1/1 30 FOR 1=3 TO 6 40 KX=40#I-30;KY=20#I+10 50 CIRCLE l/KX/KY/50///,,360/1 60 NEXT I 70 GETKEV R$:GRAPHIC 0 a gép — azaz egy szabályos hatszöget. Az n oldalú szabályos sokszög kirajzolásához 300 n-nek kell választani az L értékét. • Ha a középpont koordinátá­it előjellel ellátva adjuk meg ugyanazt tapasztaljuk, amit ;« 1)11 A W-utasitás esetén —. hov a gép ilyenkör az aktuális gra­fikus kurzorhoz képest viszo­nyítja a középpontot. Ha megfi­gyelted. hogy a kör kirajzold sa után hol van a grafikus kiír zor. biztosan nem okoz nehézs? get az alábbi program értelme­zése sem. • Még egy alakzat rajzoló uta­sítás maradt hatna: a BOX. 1 zel téglalapot. négy?.etet tudunk rajzolni. Általános alakja: Bt. S. XF. YF. XA, YA. E.- T S — rajzolás vagy törlés XF. YF — a bal felső sarok koordinátái XA. YA — a jobb alsó sarok koordinátái E — a téglalap középponti« körüli elforgatás szöge T — ha 0, akkor csak a kere­tet rajzolja: ha l. akkor a téglalap belse­jét is kitölti az S által megha­tározott színnel. Alábbi programunk véletlen méretű és helyzetű téglalapokat rajzol a képernyőre, vagy tö­röl róla. Kicsit nehéz megállí­tani a •RUN STOP** b..«entyú* vel. mert amíg a gép a tégla­10 COLOR 0;1-COLOR 1/2 20 GRAPHIC 1/1 30 FOR 1=1 TO 10 40 CIRCLE 1/+30/+60/50 50 HEXT I 60 GETKEY fl$:GRRPHIC 0 10 COLOR 0/1:COLOR 1,2 20 GRAPHIC 1/1 30 X=RND<0>#320 40 V=RND(0)*200 50 U=RHD<0»K320 60 V=RND<0>*200 70 E=2#RND(0):S=360#RNB <0) 80 BOX E/X/Y/U/V/S/1 90 GET fl$ 100 IF THEN 30 110 GRRPHIC 0 lap beszinezésével foglalkozik, nem törődik a mi óhajaink­kal". Egészítsük ki a progra­mot. hogy bármely billentyű le­nyomására (ha nem is rögtön de a téglalap besatirozása után) leálljon a program futást). Egy általad irt program segítségével próbáld ki, hogy itt is érvényes-e az előjelzésre, amit a DRAW-nál és a CIRCLE- nél tapasztaltunk! Kozma Agnes tanár, 1. Sz. Ipari Szakközépiskola A lett pilóták megkapták a tavi sirályok repülési út­vonalának térképét. Ez csökkenti annak a veszélyét, hogy a madarak összeütköz­nek a repülőgépekkel. Az ornitológusok hosszú ideje figyelik a tavi sirályokat, amelyeknek száma gyorsan növekszik. Mig a 40-es évek végén az Engure-tavon csak 200 sirálypár fészkelt, nap­jainkban számuk több mint 2(1 ezer. A sirályok jól al­kalmazkodtak az ember kö­zelségéhez, szívesen tartóz­kodnak a halfeldolgozó üze­mek közelében. Hűkéz %on-e jöyőjemd vitt Egy angol kutatócsoport 12 évi munkával egy mind­össze 540 grammos, elem­mel működtetett, számítógé­pes vezérlésű mükezel fej­lesztett ki. A kis számítógép a ruha övén helyezhető el. A számítógép a kéz ujjait a tenyérbe beépített négy motor, sebességváltó és fék működtetésével egyenként mozgatja. A műkézen elhe­lyezeti érzékelők visszajel­zései alapján az elektroni­kus ellenőrző egység dönt arról, hogy a 14 lehetséges közül a kéz milyen alakot öltsön, s mekkora erőt fejt­sen ki? A műkézzel olyan aprólé­kos munka is elvégezhető, mint például egy csavarnak a behajtása vagy egy ciga­retta felemelése. A műkéz mozgása nagyon közel van a természeteshez, az egyik mozdulat harmonikusan kap­csolódik a másikhoz. A mű­kéznek csak a mintapéldá­nya készült el, kereskedel­mi forgalomban még nin­csen. Az autókonstruktörök # és autógyárak régi vá­gya az elektromos meghajtású autó, de ez a kívánsága a környezetvédő szakembereknek is. Három tényező indokolja ezt. Egy­részt a levegő szennyeződé­se elleni küzdelem, másrészt a szénlhid rag énki ncs véges mennyisége (ezen az sem változtat, hogy például je­lenleg túlkínálat van a pia­con, amely lefelé hajtja az árát), harmadrészt pedig az a tény, hogy a villamos meghajtású járművek fel­építése, szerkezete egysze­rűbb a benzines üzeműek- nél. Az előrelépés legna­gyobb akadálya, hogy a villamos energiát tároló ak­kumulátorok túl súlyosak. A világ sok országában foglalkoznak a személygép­kocsi elektromos meghajtá­sával, például Amerikában, Japánban, a Szovjetunióban, Olaszországban, Svédország­ban. A személyszállítás má­sak, ugyancsak fejlődésnek indult területe a villamos hajtású autóbuszoké, ezek is elterjedőben vannak. De so­kak véleménye szerint a fe­héráru szállításában is nagy szerep vár a jövőben az elektromos meghajtásra. A városi teherszállítás, tehát a városi forgalomban sűrűn megállásra kényszerített postaáutók, tejeskocsik, bevá­sárlóautó, Patyolat-jármű­vek, csomagkihordó és sze­métgyűjtő autók esetében szintén ideális lenne a vil­lamos meghajtás. A fejlesztés sarkpontja a hordozható áramforrások súlyának csökkentése. Ha ugyanis nehéz az áramfor­rás és kicsi a belőle kive­hető energia (azaz, ha kicsi az áramforrás fajlagos ener­giasűrűsége), akkor ez az autó forgalmi jelzőinek: a sebesség, az akciórádiusz, a hordképesség valamelyiké­nek jelentős mértékű csök­kentését okozza. A jelenleg alkalmazott ólomakkumulá­torok energiasűrűsége még sokkal kisebb a kívánatosnál, az új, nagy energiasűrűségű akkum u Iá torok elterjedésére viszont a közel jövőben nem számíthatunk. Az elmúlt években 10—15 százalék volt a hagyományos akku­mulátorok fajlagos energia- sűrűségének a növekedése. De azt is tudni kell, hogy az elméleti energiasűrűség­nek még mindössze a 6—38 százalékát érték el. A hagyományos akkumu­látoroknál a fajlagos ener­giasűrűség növelése több ap­ró szerkezeti változtatás kö- következménye: igyekeztek a szerkezeti elemek súlyát csökkenteni anélkül, hogy az akkumulátorban tárolt ener­gia csökkenne. Az ólomakku­mulátor hagyományos tégla alakú edénye helyett henge­res edényt alkalmaztak, mert az változatlan térfogata el­lenére kevesebb anyagból is elkészíthető és könnyebb. Az elektromos meghajtású autók komolyabb elterjedé­séhez azonban ennél sokkal jelentősebb változtatásokra van szükség, teljesen új tí­pusú, más elven működő akkumulátorra! Nem lehet megjósolni, hogy ezek mi­korra lesznek készen. Képünkön: egy a sok pró­bálkozás közül: a General Electric Delta nevű kísérleti személyautója. r Újra megtalált vadlovak Tűzoltó aeroszolfelhő A Kína legtávolabbi vi­dékein tevékenykedő geoló­gusok olyan vadon élő ázsi­ai vadlovakra bukkantak, amelyekről a kutatók azt tartották, hogy természeti környezetükben már régen kipusztultak. A ritka vadlova- kat az Ujgur Autonóm Te­rület lakatlan hegyeiben fe­dezték fel. Egyébként ilyen. úgynevezett przewalszki vad­lovat 1968 óta vadon élve nem láttak a tudósok. Őshazájuk Mongólia és Kína határte­rülete, körülbelül hétezer pél­dányuk él a világ állatkertiéi­ben. Ezek az állatok azonban csupán 13 állat leszármazot­tai, így vérük „felfrissítését” nagy jelentőségűnek tartják a zoológusok. Kutatók a tűzoltás új módszerét dolgozták ki. Folyékony széndioxidot táplálnak nagy nyomással különleges tartály­ba, amelynek hőmérsékletét mínusz 40 fokon tartják. A tar­tályból kiszökve a széndioxidból nagy kiterjedésű aeroszol- felhő képződik, amely kioltja a lángokat. Az aeroszolfelhő több száz fokkal csökkenti a parázsló tárgyak hőmérsékle­tét, Az új módszerrel főként a nagy könyvtárak és áruhá­zak tüzet küzdhetik le eredményesen — minden olyan épü­let tüzet, amelyben nagy mennyiségű éghető anyagot tárol­nak. A szemüveg útja Pontos statisztika ter- 0 mészetesen nincs, de a becslések szerint a fejlett országok lakosságá­nak legalább tíz százaléka használ szemüveget. Tulaj­donképpen máig nincs el­döntve. hogy ki találta fel a szemüveget. Az biztos, hogy az irodalomban Plini- us az első, aki leírta, hogy Néró császár a színházi via­dalokat smaragdon át szem­lélte, de ez a smaragd aligha lehetett, szemüveg. Mások szerint Szent Jeromos lett volna a szemüveg feltalálója, de ezt sem sikerült bebizo­nyítani. Ma a legáltaláno­sabban azt fogadják el, hogy a szemüveget Salvino d' Ar- mato degli Armati találta fel 1285 és 1290 között. Az első szemüveglencséket Eu­rópában a muranói üveg­gyárban készítették 1300 kö­rül. Tény ugyanakkor az is. hogy nagyi tóüvegek köszö­rülésével korábban már az arabok is foglalkoztak. Va­lószínűleg a kínaiak is ké­szítettek szemüveget, koráb­ban. mint az európaiak, bár orrnyergen ült, hanem a homlokukra támaszkodott. Képi ábrázolása közül az első az 1414—1418-ig tartott konstanzi zsinatot ismertető verses kézirat egyik képén században a spanyol divat felkapta a szemüveg haszná­latát. de divatszerűen visel­ték a francia forradalom idején is. A magyar pápa­szem elnevezés eredete is­meretlen, az 1590-es CSalepi- nus-féle szótárban szerepel először. Az idők folyamán — leg­inkább a divat szerint — sokféle formája alakult ki a szemüvegnek: volt az üvegje kisebb vagy na­gyobb, kerék vagy ovális, használata szerint készítet­tek homorú vagy domború, sőt hengeres és hasábos (prizma) lencséket. Megje­lentek a bifokális (sőt újab­ban a trifokális) lencsék is azok számára, akiknek kö­zeire és távolra más-más szemüvegre van szükségük. Egyre jobban terjednek a szemre közvetlenül ráhe­lyezhető kontaktlencsék is. Szintén néhány évtizedes újítás, hogy a nagyobb sú­lyú üveglencsét egyre in­kább felváltják a könnyebb, kevésbé törékeny műanyag lencsék. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNI KA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents