Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

ESZH-MMSVAIORSZÄG AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 33. szám Ára: 2, Szombat, 1986. február 8. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Határozatok a Kubai KP kongresszusán A Kubai Kommunista Párt harmadik kongresszusának csütörtökön az éjszakai órák­ban véget ért plenáris ülé­sén a küldöttek elfogadták a tanácskozás gazdaságpoliti­kai határozatait. A jövőben nagyobb sze­rephez jutnak a tervek ki- lolgozásában a munkahelyi kollektívák. A vállalatok számára bővítik a hitelfelvé­tel lehetőségeit, s várható az árrendszer módosítása is. A határozat hangsúlyozza, hogy a bérpolitikában előtérbe kell helyezni az elvégzett munka szerinti javadalma­zás elvét. A gazdaságirányítás tökéletesítésének legfőbb fel­tételei az ellenőrzés szigorí­tása, a vállalatirányítási rendszer tökéletesítése és a gazdasági vezetőkkel szem­ben támasztott követelmé­nyek fokozása. „A gazdasági és társadal­A KISZ Központi Bizottsá­ga Hámori Csaba első titkár elnökletével pénteken ülést tartott az ifjúsági szövetség székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Dre- cin József művelődési mi­nisztériumi államtitkár. mi irányelvek az 1986—90-es időszakra” elnevezésű hatá­rozat elsőrendű fontosságú célként határozza, meg az or­szág exportbevételeinek nö­velését. valamint az import­helyettesítő termékeit gyár­tásának bővítését. Ugyan­csak elengedhetetlennek tart­ja az anyag- és energiataka­rékosság általánosabbá téte­lét a gazdaság valamennyi ágazatában. Az eddigieknél hatéko­nyabban kell kihasználni a meglevő termelőkapacitáso­kat, és fokozni kell a haté­konyságot a beruházások te­rén, mert ez nélkülözhetet­len az iparosítás ütemének fokozásához — mutat rá a dokumentum. Ezzel kapcso­latban rendkívüli jelentősé­get tulajdonít a szocialista közösség országaival megva­lósuló gazdasági . integráció­nak. A Központi Bizottság Var- ga-Sabján Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a KISZ feladatait a diáksport és az ifjúság szabadidősport­ja, valamint az ifjúsági tu­rizmus fejlesztésének terüle­tén. Uj főtitkár Dél-Jemenben A Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottsága csütörtö­kön Ali Szalem al-Biedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság eddigi helyi köz- igazgatási miniszterét válasz­totta meg a párt központi bizottságának új főtitkárává. Ali Szalem al-Bied a tiszt­ségétől megfosztott Ali Nasz- szer Mohammedet követi a főtitkári poszton. A főtitkár helyettese Szalem Szaleh Mo­hammed, a politikai bizott­ság tagja lett. Gorbacsov nyilatkozata a Llmaniténak Fontos bel- és külpoliti­kai kérdésekre tért ki Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a L’Humanité- nak, a Francia Kommunista Párt központi lapjának adott nyilatkozatában. Az SZKP KB főtitkára február 4-én fogadta Roland Leroyt, az FKP Politikai Bizottságának tágját, a L Humanité igazga­tóját Gérard Streiffet, az FKP KB tagját, a L’Huma- nité állandó moszkvai tudó­sítóját, és J. Fortot, a lap külpolitikai rovatvezetőjét és válaszolt kérdéseikre. Az in­terjú): hétfői számunkban részletesen ismertetjük. A KISZ KB ülése l'M ■ ' 'f^-9 Sajtótájékoztató Leninvárosban Tiszaszederkény község 1966. március 31-én kapott járási jogú városi rangot. Mai nevét Lenin születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából adományozta az Elnö­ki Tanács. A várossá nyil­vánítás 20. évfordulóját ün­nepük az idén megyénk if­jú szocialista városában. Eb­ből az alkalomból tegnap sajtótájékoztatót tartottak a leninvárosi tanácsházán. A sajtó képviselői előtt Hege­dűs György tanácselnök ele­venítette fel az elmúlt húsz év dinamikus fejlődését és Bánkúton rendezték meg a Magyar Néphadsereg 1986. évi országos sibajnokságát. A résztvevők lesiklásban, futás­ismertette az évforduló tisz­teletére rendezendő megem­lékezések programját. A helyi ünnepségek kap­csolódnak nemzeti ünnepe­inkhez. Így a várossá nyil­vánítás 20. évfordulóját — a szerencsés' időbeli egyezés ezt egyébként isi lehetővé te­szi — együtt ünnepük ha­zánk felszabadulásának nem­zeti ünnepével. Május else­jén pedig Leninvárosban lesz a megyei központi ünnepség. Júniusban Budapesten a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Házában „Leninváros és ban és járőrversenyben mér­ték össze tudásukat, ügyessé­güket. Képünkön: a Miskolci Helyörségparancsnokság csa­patának három tagja látható. a városkörnyék bemutatko­zik” címmel nagyszabású ki­állítást és kulturális műsort szerveznek. Augusztusban a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére és- hozzá­járulásával rendezik meg a honvéd tiszthelyettesek ava­tását. Ugyancsak augusztus­ban kerül sor az MHSZ ren­dezésében a szocialista or­szágok testvériség—barátság ejtőernyős komplex verse­nyére. A nagyobb rendezvények mellett számos helyi kezde­ményezés szolgálja, hogy a leninvárosiak jobban megis­merjék és megszeressék vá­rosukat. Ezek sorába tarto­zik: „A mi városunk” gyer- mekrajzpályázat, a. várostör­téneti vetélkedő, különböző helyi kiállítások, és más tár­sadalmi kezdeményezések. A várossá nyilvánítás 20. évfordulójának megünneplé­sére a város vezető szervei szolid programot dolgoztak ki. A rendezvények azonban elég vonzóak és sokrétűek ahhoz, hogy a leninvárosiak körében serkentse és erősít­se a lokálpatriotizmust, a közös felelősséget a lakókör­nyezetért és nem kevésbé a mind eredményesebben dol­gozó munkahelyekért. Ezt ajánlja a Hívogató Befejeződött az MN síbajnoksága Februári határkép Januárban még azt hit­tük, nagyobb buktatók nél­kül megússzuk az idei telet. Az akkori enyhe időjárás, a meleget is adó napsugár elolvasztotta a házak ereszé­ről lelógó jégcsapokat, aha­tárt fehérre festő hótakarót. Tán a tavaszelő illatát is megéreatük a dühödten tomboló szélben. Aztán jött a február, és a további jó idő helyett kemény telet ho­zott. Hajnalban mínusz 18 fokra is összehúzódik a hi­gany szála, a mezőgazdá­szok pedig aggódva nézik a sokszor hótaikaró nélküli csupasz határt. Féltik a földben a vetéseket a kifa­gyástól. Fagyhaláltól pedig az újszülött állatokat, mert megkezdődtek az ellesek a szabadtartású húsmarhaága- zatban és a juhásza tokban. De még a zárt istállókban is sok helyütt elfagytak a vízvezetékek. Zavartalanul folytatódnak viszont a téli gépjavítások. Igaz, több me­zőgazdasági üzem ütemmó­dosításra kényszerült, mert alkatrészellátás! gondok adódtak. Legalábbis erről értesítették bennünket a termelőszövetkezetek, amikor határképről, a téli munkák helyzetéről érdeklődtünk. Viszlai Gábor, a selyebi Virradat Termelőszövetkezet elnöke: — A sokat emlege­tett kedvezőtlen időjárású tavalyi év valószínű az idei év eredményeire is rányom­ja a bélyeget. Szövetkeze­tünk területén ugyanis a ta- liajszerkezetben és termőké­pességben az erózió miatt olyan kedvezőtlen változá­sok következték be, ame­lyeket egy éven belül nem lehet pótolni. Az 1986-ra ve­tett őszi növények csak az elmúlt év december köze­pén kezdtek kikelni. A mos­tani hideg idő és az 1—ti centiméteres hótakaró pedig bizonyára további karokat Okoz, főleg az őszi káposz­tarepcét féltjük a kifagyás­tól. A tavalyi év „keserű le­vesét” eszik most az állat- tenyésztők, hiszen a takar­mányok, ezen belül is a gazdasági abrakok minősége csökkent értékű. Ahhoz, hogy az ágazat takarmány- igényét a . mennyiségen túl Támad minőségileg is ki tudjuk elégíteni, különböző kiegé­szítőket kellene felhasznál­nunk. Gondot jelent viszont, hogy a meglevő takarmá­nyok önköltsége magas, az említett kiegészítők pedig tovább növelik a takarmá­nyozás költségeit, így ez év­ben az állattenyésztés .a gaz­daságtalan termelés iránijá­ba mozdul. Tovább rontja a helyzetet, hogy a most be­köszöntött rendkívüli hideg következtében az istállók­ban elfagytak a vízvezeté­kek, az állatoknak az ivó­víz biztosítása pedig plusz­munkát igényel. A mínusz 15—48 fokban a takarmány- felhasználás nő, ugyanakkor a súlygyarapodás csökken Az elmúlt éven például ha­sonló időszakban egy kiló­val több abrakfelihasználás- sal szemben a hizlalásban mintegy 400 gramm súly­gyarapodás-csökkenéssel szá­molhattunk állatonként. Már most látjuk azonban, az eredménykieséseink pótolha­tók, igaz, ehhez a gazdaság vezetésének és tagságának is fegyelmezettebb helytállásá­ra van szükség. Nem a hirtelen jött hideg okoz elsődleges gondot a nagybarcai Bánvölgye Ter­melőszövetkezet vezetésének. Szabón György, a szövetke­zet elnöke: — Nálunk a hi­deg az állattenyésztés ter­melését nem vetette vissza. Igaz, az istállóink melegek, és az állatállomány részére a megfelelő abrak és szálas takarmány biztosított. A ha­tárikép is kedvező. Az őszi kalászos vetésterületeink több mint kétharmadát meg­felelő hótakaró borítja. An­nak ellenére, hogy a maga­san lejtős és a peremterü­letekről a szél a hótakarót megvéknyította. bízunk ab­ban, hogy a télből már ki­felé megyünk és a fagy nem okoz nagyobb károkat. Gondunk tehát nem kint a földeken, hanem bent, a a fagy meleg géphűhelyekben je­lentkezik, ugyanis sok fejtö­rést okoz a hiányzó alkat­részek beszerzése. Ott, ahol lehet, felújításokkal pótol­juk a hiányt, ám most feb­ruárban és márciusban 23 gépkocsit kellene levizsgáz­tatnunk, és bizony, van olyan alkatrész, amit sem helyi pótlással, sem pedig vásárlással nem tudunk biz­tosítani. A téli gépjavításoknál az előre meghatározott ütem­től el kellett térni az alkat­részhiány miatt a tiszaka- rádi termelőszövetkezetben is. Laczkó Sándor elnökhe­lyettes : — Nálunk elsősor­ban az IFA-gépkocsiknál és NDK-gyártmányú gépeknél jelentkezett alkatrészhiány. Bízunk azonban abban, hogy időre elkészülünk a téli gépjavítással. Elég fej­törést jelent nekünk az, hogy mi lesz az őszi búzá­val és a káposztarepcével. Jelenleg ugyanis közel 1300 hektár területet borít bel­víz, hótakaró nincs a föl­deken, így komoly kifa­gyásra számíthatunk. A most beköszöntő hideg hatására megnőtt az állattenyésztés­ben a tabarmányfelhaszna- lás is, igaz, ez idáig terme­léscsökkenést nem észlel­tünk ... A legkedvezőbb a kép a hejőpapi Új fiiét Termelő- szövetkezetben, ahol az őszi vetéseket elegendő vastag­ságú hótakaró védi és mint Ragályi József, a szövetkezet elnöke jelezte, jól haladnak az ősziek fej trágyázásával. Az állattenyésztési ágazat téli felkészülését igazolja, hogy a keményebb időjárás ellenére is kisebb áramki­maradásoktól eltekintve, az ágazatban ez -idáig semmilyen gond nem jelentkezett. Túl vannak már a téli gépjaví­tás zömén, igaz, alkatrészel­látási gondok sem hátráltat­ták a munkát. (bea) Eszmecsere és bányalátogatás Képviselők a szénbányáknál Csendesülni látszik a vihar a szénbányák és a Tüzépek körül, egyenletesebb a szén­ellátás, mint néhány hónap­pal ezelőtt. Ez a látszólagos nyugalom azonban a szak­embereket és a közösségek képviselőit nem tévesztheti meg. Már most gondolkodni kell azokon a megoldáso­kon, amelyekkel elkerülhe­tő egy olyan feszültséggel teli időszak, mint amilyen az elmúlt év ősze volt, amikor ezrek álltak sorba szénért, és százak maradtak hónapo­kon át tüzelő nélkül. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében zajlott le az a beszélgetés, amelyet február 7-én, pénteken délelőtt foly­tattak az országgyűlési kép­viselők Borsod megyei cso­portjának tagjai a Borsodi Szénbányák vezetőivel. A vállalat székházának nagy­termében Kiss Dezső, a szén­bányák vezérigazgatója, or­szággyűlési képviselő tájé­koztatta a vendégeket mind­azokról a kérdésekről, ame­lyek legjobban foglalkoztat­ják a tizenhatezres kollektí­vát. A vezérigazgató többek kö­zött elmondta, hogy ma nyolc mélyművelésű és egy külszí­ni fejtésből bányásznak sze­net a borsodi medencében. A tavaly felszínre hozott 4 millió 360 ezer tonna szén 80 százalékát 13 komplexen gépesített frontfejtés termel­te ki. A szénmennyiség kö­zel fele került a lakosság­hoz, azonban ez sem elégí­tette ki az igényeket, pedig a bányászok szabadnapjukat is feláldozva, átlagban 318,5 munkanapot dolgoztak 1985- ben. Nehezíti a bányászatban kiéleződő gondok megoldá­sát, hogy a lassan növekvő bérszínvonal nem jelent csá­bítóerőt a fiatalok számára. Szűkülnek a termelési lehe­tőségek is, hiszen az elmúlt években zárták be a királdi aknát, hamarosan kimerül az ormosi, s számolni kell a farkaslyu.ki és a rudolfi bá­nyák bezárásával is. Ez any- nyit jelent, hogy ha nem ke­rül sor újabb mélyművelésű, nagy kapacitású bánya nyi­tására, akkor néhány éven belül 2,6—2,8 millió tonnára esik vissza a vállalat ter­melése, s ilyen arányban a lakosságnak juttatható szén mennyisége is. A termelés szintentartásához nem áll­nak rendelkezésre a szüksé­ges anyagi források, a bank­hitelek csak a részproblé­mák megoldásához elegendő­ek, s előrevetítik a teljes el­adósodás veszélyét. A tájékoztató után a kép­viselők tettek fel kérdéseket a vállalat szakembereinek. A válaszokból megtudtuk, hogy az edelényi bánya még az ezredforduló után is ter­melhet, ám bányászlakások nem épülnek a településen. Elsősorban Ózd, Putnok, Ka­zincbarcika és Miskolc kap majd bányászlakásokat, a ter­vek szerint 1600-at a VII. ötéves tervben. A szociálpo­litikával kapcsolatos fölveté­sekre Kiss Dezső elmondta, hogy vállalati pénzből 60 millió forintot fordítanak jó­léti és kulturális célokra. Ar­ra a kérdésre, hogy miért nem a vállalathoz tartozik a bükkábrányi külfejtés, a ve­zérigazgató rámutatott, hogy a Borsodi Szénbányáknak sem elég szakembere, sem pedig gépei és berendezései nincsenek a külszíni bá­nyászkodáshoz. A beszélgetést Dudla Jó­zsef, a képviselőcsoport ve­zetője foglalta össze. Ki­emelte, hogy remélhetőleg ez a találkozó is a bányá­szat presztízsének emelését szolgálja majd. Arra kérte képviselőtársait, hogy ta­pasztalataikról számoljanak be munkahelyükön és vá­lasztói körzetükben. Mint be­fejezésül mondta, a csoport kötelességének érzi, hogy a bányászok gondjairól, kéré­seiről és javaslatairól tájé­koztassa az illetékeseket. A megyéi képviselőcsoport egy része a beszélgetést kö­vetően meglátogatta a köz­ponti szénosztályozó szénmo­sóüzemét, a csoport többi tagja pedig látogatást tett a lyukói és a szelesi bányában. # Interjúk a KISZ kongresszusa előtt # Beszélgetés Szikora Robival 0 Az elnök mondja a magáét. .. (összeállításunk a 8-9. oldalon) az Észak-Magyarország ifjúsági melléklete Fónagy I.

Next

/
Thumbnails
Contents