Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 32. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1986. február 7. II világűr militarizálása ellen Ház a falunak, jövőnek Az ember csak keresve talál jobb helyet magának. Ha éppen a Sátoraljaújhelyig vezető főúton halad. Hercegkúton bő két éve jártunk. Volt akkor a falunak egy nagy terve: ha zsebbe kell is nyúlni, a portákon, akkor is kell egy normális művelődési ház. A ház, a régi felújult, megvan ma már. ... S néhány szót - képekkel - erről akarunk mondani lapunk 4. oldalán. ló hírek a Lenin Kohászati ivekből Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Szűrös Mátyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az Ország- gyűlés alelnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A testület megvitatta a Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának január 15-i nyilatkozatában ismertetett, átfogó szovjet nukleáris leszerelési programot, és állást foglalt a javaslattal kapcsolatban. A külügyi bizottság a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősítette, hogy a legújalbb szovjet javaslatok az évszázad végéig terjedő konkrét menetrendet irányoznak elő a világ nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása, a világűr militarizálásának megakadályozása., valamint a vegyi fegyverek teljes és általános megsemmisítése érdekében. A külügyi bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szovjet kezdeményezés síkraszáll a hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentése mellett is — mindenekelőtt az európai térségben —, és szorgalmazza a fegyverkezési verseny megfékezése során ban tegnap, február 6-án eszmecserét folytattak a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa felkészülésének eddigi tapasztalatairól. Az eszmecserén részt vett és felszólalt Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt* bizottság első titkára. felszabaduló anyagi eszközöknek a fejlődés meggyorsítása, a világ égető problémáinak megoldása érdekében történő felhasználását. A külügyi bizottság rámutatott, hogy a javaslatok messzemenően figyelembe veszik valamennyi érintett fél jogos biztonsági igényét, az egész emberiség érdekeit. Rugalmasságuk lehetőséget kínál a problémák fokozatos, ésszerű megoldására, az előrehaladást segítő kompromisszumok kimunkálására valamennyi leszerelési fórumon. A külügyi bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyetemes jelentőségű, szovjet javaslatokat valamennyi érdekelt fél — mindenekelőtt az Egyesült Államok — gondosan, jelentőségüknek megfelelően tanulmányozza, és azokra mielőbb érdemi, építő jellegű, a két nagyhatalom vezetőinek genfi csúcs- találkozóján közösen elfogadott elveknek megfelelő választ adjon. Ez kedvező fordulatot eredményezhetne a nemzetközi helyzetben, megnyithatná az utat a nukleáris fenyegetés végleges elhárításához, a nemzetközi biztonság tartós szavatolásához, s a bizalom építésével előmozdítaná az enyhülés újabb szakaszának kibontakozását:, a különböző társadalmi rendA szakszervezeti választások utáni helyzetet, illetve az ágazati kongresszusok tapasztalatait Básti János, az SZMT vezető titkára összegezte. Mint mondotta, az ágazati kongresszusok és a küldöttértekezletek is igazolták, hogy a szakszervezeti mozgalom képes a tartalmi megújulásra, és megtalálta azokat a módszereelőnyös gazdasági, műszakitudományos és kulturális kapcsolatainak fejlődését is. Az Országgyűlés külügyi bizottsága üdvözli és támogatásáról biztosítja a nagy horderejű szovjet leszerelési programot. Reményét fejezi ki, hogy a különböző két- és többoldalú fórumokon mielőbb hatékony megállapodások születnek a nukleáris és egyéb fegyverzetek korlátozására, majd fokozatos felszámolására, a háborús veszély csökkentésére és kiküszöbölésére. Meggyőződése, hogy e cél eléréséhez szükség van az emberiség jövőjéért felelősséget érző valamennyi politikai tényező, a kormányok, a pártok, a társadalmi szervezetek és mozgalmak, minden békeszerető ember tevékeny hozzájárulására — fejeződik be a külügyi bizottság állásfoglalása. A testület megvitatta és jóváhagyta 1986-ra szóló munkatervét is. A két napirendi pont feletti vitában felszólalt Várkonyi Péter, Péter János, Jakab Róbert- né, a külügyi bizottság titkára, valamint Morvay László (Bp.), Réger Antal (országos lista), Szentágothai János (országos lista), Barcs Sándor (országos lista), Kállai Gyula (országos lista) és Sebesi Lászlóné (Békés megye) képviselők. két, amelyekkel közelebb kerülve a tagsághoz, megfelelően tudja képviselni a bérből és fizetésből élő dolgozók érdekeit. A megye szakszervezeti vezetése — hangot adva a munkáskollektívák kérésének — azt a véleményt képviseli a jövőben, s így a most sorra kerülő XXV. kongresszuson is, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nyugdíjasok, az ifjúság és az értelmiség gondjainak enyhítésére. A népgazdaság előtt álló tervidőszakban, a mozgalomnak bővítenei és szilárdítania kell érvrendszerét, meggyőzőbben kell politizálnia, hatékonyabban kell képviselnie a szervezett dolgozók érdekeit. Ezt követően a középszintű szakszervezeti vezetők mondták el tapasztalataikat az ágazati, ipari kongresszusokról, és beszámoltak azokról a kérdésekről is, amelyek ma leginkább foglalkoztatják a szakterületek dolgozóit. Elhangzott többek között, hogy még nem mindegyik munkaterületen sikerült bevezetni a negyvenórás munkahetet. Több szakmában a sürgős bérrendezés is ma már csak a munkaerő megtartására elegendő, holott fiatalításra is szükség lenne. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt, a Lenin— Kohászati Művek vendég- házában sajtótájékoztatót tartottak a gyár vezetői. A sajtó képviselőit Drótos László vezérigazgató és munkatársai tájékoztatták a vállalat VI. ötéves tervének teljesítéséről, annak nehézségeiről, valamint a VII. ötéves terv főbb célkitűzéseiről. A vezérigazgató jó hírekkel kezdte a tájékoztatást. Ismertette az Állami Tervbizottság decemberi döntését, miszerint rendezik a kohászati ágazat pénzügyi helyzetét. A döntésnek az a lényege, hogy a kormányzat törli a kohászati üzemek adósságainak, azok kamatainak nagy részét, ameny- nyiben olyan vállalati, műszaki, gazdasági programot készítenek, amely tartósan biztosítja az eredményes gazdálkodást. A Tervbizottság intézkedése viszonylag kedvező feltételeket teremt a kohászatban a VII. ötéves terv indításához. A másik jó hír, a diósgyőri kohászok erőfeszítésének eredményét tanúsítja: a múlt év december havában hagyta el a legtöbb kész- és félkésztermék a gyáróriást, fennállása óta. örvendetes, hogy ez a tendencia január hónapban is folytatódott. Ezekben a hetekben új impulzusokat ad a munkához az a vállalás, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére tettek. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusát pedig .február 15-én és 16-án kommunista műszakkal köszöntik Diósgyőrben. A sajtótájékoztatón szó esett az LKM VI. ötéves tervének teljesítéséről, az elmúlt évek súlyos gondjairól. Mint ismeretes, a VI. ötéves tervben gyarapodott ugyan a gyár, megépült a kombinált acélmű, de kapacitását nem tudták kihasználni, további fejlesztések hiányában. A tervciklus legnagyobb ellentmondásává vált, hogy a 10 milliárd forintos beruházás időközben megnövekedett gazdasági terhei, sújtották a vállalatot, miközben a tervezett eredmények nem jelentkeztek. Súlyosbította a helyzetet, hogy a VI. ötéves terv éveiben a korábbi esztendők nyereségét meghatározó tőkés export világpiaci átlagára 30 százalékkal esett vissza, az importból beszerzett nyersanyag és energia ára pedig 40—60 százalékkal emelkedett. Az adott körülmények között a diósgyőriek a negatív hatások ellensúlyozására, a vállalati tartalékok feltárására és azok gyors, maximális felhasználására törekedtek. A vezető szakemberek a körülmények kényszerítő hatására is, 1982-ben megkezdték a közép- és hosszú távú vállalati stratégia kidolgozását, amelyet azóta a Lenin Kohászati Művek megújulási programjaként emleget a beavatott közvélemény. A hosszú távú megújulási stratégia két alappillére, a műszaki-technológiai feltételek rendszerének fejlesztése, valamint az emberi tényezők jobb kihasználása. A középtávú gondolkodásban, a VII. ötéves tervben pedig az új kombinált acélmű ötvözött acél gyártási kapacitásának teljes kihasználása áll előtérben. Programjukban jelentős szerepet szánnak a magyar— szovjet termelési együttműködésben rejlő lehetőségeknek, és a magyar ipar versenyképességét növelő háttéripari fejlesztéseknek. Kohászati intermedierek, gépipari előgyártmányok gyártmányfejlesztése révén, a jelenlegi import jelentős részének kiváltását tervezik. Valamennyi területen gondolnak a méréskultúra, az elektronika, a robotok és az automatikák terjesztésére, a munkatermelékenység javítására. A fejlesztési célok megvalósításának és a tervezett feladatok végrehajtásának alapja, a vállalat gazdaságos működéséhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítása mellett, a belső tartalékok további feltárása, hasznosítása; a rugalmas kereskedelempolitika ; általában a hatékonyság fokozása, többek között korszerű ösztönzési rendszerekkel. A diósgyőri kohászat vezetői a sajtótájékoztatón optimistán nyilatkoztak a következő évek kilátásairól — bár még nem kevés bizonytalansági tényező zavarja a biztonságosabb tervezést. Optimizmusukat segíti az Állami Tervbizottság említett döntése és saját erőfeszítéseik múlt év végi és ez év eleji eredményei. Ezek természetesen jó hatással vannak a gyár dolgozóinak közérzetére is. Ennek is, de minden bizonnyal az érdekeltségi rendszer fejlesztésének, a munkaerő-gazdálkodás kezdeményezéseinek is köszönhető, hogy csökkenőben van az a nagyfokú fluktuáció, amely az elmúlt években — sajnos — jellemző volt az LKM-ben. I A tekercshúzó gépsor 1985-ben létesült az LKM-ben szerű államok kölcsönösen Szakszervezeti választások után - kongresszus előtt Eszmecsere az SZMT-ben Básti János, az SZMT vezető titkára a kongresszusi felkészülés megyei tapasztalatait összegzi A szakszervezetek megyei Vezetői az SZMT-székházwmmmnmmm ■H MHHH mmmnmmmmmm HBMnnip ■m Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága
