Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-05 / 30. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. február 5., szerda Megnyílt a leszerelési konferencia Az Országos Béketanács ülése Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke az Országos Béke tanács ülésén Az Izvesztyija a szovjet kádercserékről Genfben kedden megnyílt a leszerelési konferencia idei ülésszaka, amelyen a szov­jet—amerikai csúcstalálko­zón megindult tárgyalási fo­lyamat nyomán elsősorban a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésében van kilátás némi haladásra. A 40 ország, köztük ha­zánk képviselőit egyesítő genfi fórum az egyetlen a világon, ahol a tagállamok átfogóan tárgyalnak a lesze­relés és a fegyverkorlátozás kérdéseiről. Az augusztusig tartó új ülésszak napirendje hasonló a korábbiakhoz: az ENSZ-közgyűlés határozatai­nak megfelelően tárgyalnak az atomfegyver-kísérletek, az űrhadviselés, a vegyi, illetve a sugárfegyverek eltiltásáról, az általános és teljes lesze­relés kérdéseiről. A konfe­rencia tavalyi ülésszaka — az előző évekhez hasonlóan — igen kevés gyakorlati eredményt hozott, míg az idei bizonyos óvatos remé­nyek jegyében kezdődik. A megnyitóülésen Viktor Iszraeljan, a Szovjetunió nagykövete felidézve orszá­ga új, nagy fontosságú lesze­relési indítványait, hangoz­tatta: bizalommal, előítéle­tektől mentesen kell tárgyal­ni a genfi fórumon is, ami­hez jó, konkrét gyakorlati alapot nyújtanak a szovjet javaslatok. Az a nagy érdek­lődés, amellyel azokat világ­szerte fogadják, máris biz­tató jelenség. A csúcstalál­kozó — hangoztatta —, bi­zonyos jótékony hatást gya­korol a nemzetközi légkörre általában. A feladat most az, hogy ne hagyják kihunyni e reményt, és gyakorlati tettek következzenek. A Szovjet­unió képviselője az atom­fegyver-kísérletek teljes eltil­tásáért, valamint az űr-, il­Budapesti lakásán köszön­tötték Fekete Mihály elvtár­sat, a felszabadulás előtti és az azt követő évek miskolci munkásmozgalmának kiemel­kedő személyiségét 80. szü­letésnapja alkalmából. Kö­szöntésén jelen voltak a bu­dapesti és a miskolci ellen­állási mozgalom képviselői. Ez alkalomból átadták a Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időjárás szűn­ni nem akaró szeszélyessége korunk betegsége. Sokan tud­ni vélik, azért változékony az idő, mert a rakéták, az űrhajók, az űrben folytatott kísérletek megbontották a természetes egyensúlyt. Va­lóban így volna? Bártfai Erzsébet orvosme­teorológus feljegyzésekre, ré­gi írásokra hivatkozik, ame­lyek bizonyítják: amióta a világ világ, bolond az idő­járás. A legszélsőségesebb példa erre az 1800-as évek vége, amikor is januárban kivirágzott a cseresznye, jú­niusban viszont esett a hó. Aztán 1741-ben tél nem is volt. Az 1782-es hideg, ke­mény télen pedig több em­ber megfagyott. Idén január 24-én hajnalban Budapesten 6,4 Celsius-fokos hőmérsékle­tet regisztráltak, száz esz­tendeje nem mértek ilyen meleget. Egész hónapban a meleg napok voltak túlsúly­ban, az időjárás szeszélyes­letve a vegyi hadviselés megakadályozásáról kötendő megállapodást jelölte meg el­sőrendű feladatnak. A vegyi fegyverek területén fel kell számolni az azokat előállító üzemeket is — mondotta. May-Britt Theorin, a svéd küldöttség vezetője üdvözöl­te a tényt, hogy a Szovjet­unió továbbra sem folytat atomfegyver-kísérleteket, és reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és más atomhatalmak követik e pél­dát. A Szovjetunió januári leszerelési javaslatai komoly tanulmányozást érdemelnek — hangoztatta. Svéd adatok szerint egyébként 1984-ben 55, tavaly már csak 30 atomfegyver-kísérletet haj­tottak végre a világon — azért kevesebbet, mert ér­vénybe lépett a szovjet fel­függesztés. A svéd képviselő határozottan bírálta Fran­ciaországot, amely — a tér­ség országainak tiltakozása ellenére — tavalyi 8 atom­fegyver-kísérletével már meg­előzte a Szovjetuniót, amely csak 7 kísérletet végzett, szemben az Egyesült Álla­mok 15 atomröbbantásával. A svéd küldöttség vezető­je síkraszállt az űrhadvise­lést eltiltó nemzetközi szer­ződés mellett is, egyúttal sürgette: ne szegjék meg a rakétaelhárító védelmi rend­szerekre vonatkozó szovjet— amerikai megállapodást (ABM-szerződés). A megnyitóülésen ismer­tették Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár üzenetét, amelyben mielőbbi gyakor­lati megállapodásokra szólí­totta fel a genfi konferen­ciát, elsőrendű feladatának ugyancsak az atomfegyver­kísérletek eltiltását jelölve meg. Miskolc Városi Pártbizottság első titkárának és a városi tanács elnökének ajándékát és köszöntő levelét. Fekete Mihályt, a munkás- mozgalomban eltöltött több évtizedes tevékenysége elis­meréseként, 80. születésnap­ja alkalmából a Magyar Népköztársaság Csillagrend­jével tüntették ki. ségét tekintve áprilisra em­lékeztetett a január. Már az ókorban megfi­gyelték, hogy a gyakori idő­járás-változásra rendkívül érzékenyen reagálnak az em­berek. Csökken az ellenálló­képességük, gyakrabban kap­nak fertőzést, bizonyos be­tegségek az átlagosnál sű­rűbben lépnek fel. Ma azt mondjuk: frontérzékenyek vagyunk. Különösen az eny­hébb, a melegebb időt szen­vedjük meg, a szervezetet túlságosan megterheli a hir­telen átállás, felhasználja az összes energiatartalékát. Vannak, akik nehezebben viselik a gyakori és szélső­séges változásokat, különö­sen a nagyobb városokban élők. Rosszullétekre, görcsös fejfájásra, fáradtságra pa­Az Országos Béketanács kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében ülést tartott; az OBT elfo­gadta a nemzetközi békeév hazai eseményeinek prog­ramtervezetét. Az ülésen részt vett és felszólalt Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke. Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke megnyitójában megemlékezett a közelmúlt­ban elhunyt Hincz Gyula Kossuth-díjas festőművész­ről, aki egyik alapítója volt a magyar békemozgalomnak. A továbbiakban kiemelte, hogy a nemzetközi békemoz­galom világszerte az ENSZ által meghirdetett nemzetkö­zi békeév programjához kap­csolódva végzi idei munká­ját, s ehhez igazodnak a kü­A TASZSZ szovjet hír- ügynökség párizsi keltezésű anyagban ismertette a Szov­jetunió ottani nagykövetsé­gének keddi nyilatkozatát. Ez emlékeztetett arra, hogy a francia hatóságok a párizsi szovjet katonai atta­sé munkatársai közül két diplomatát és egy műszaki beosztottat, valamint a szov­jet kereskedelmi képviselet egy tagját felszólították az ország elhagyására. A nyilatkozat a megala­pozatlan vádak alapján tett lépést a Szovjetunióval szemben kifejezetten barát­ságtalannak és provokatív jellegűnek nevezte. Ugyanakkor emlékeztetett: naszkodnak az emberek. Megfigyelték: ilyen napokon gyakoribbak és súlyosabbak a balesetek. A kevésbé teherbírók azon­nal gyógyszerhez nyúlnak, holott betegségről szó sincs. Arra viszont nem gondolnak az enyhülést remélők, hogy senki sem tudja pontosan, mi játszódik le a szervezet­ben az időjárás-változáskor, tehát lehet, hogy éppen a gyógyszerrel árt magának az ember. Ezért valóban csak végső esetben, kizárólag or­vosi tanácsra és utasítás sze­rint szalbad gyógyszert szed­ni. Tapasztalatok szerint a le­vegő egyéb eredetű szennye­zése döntőbb, mint az űrkí­sérletek szennyező hatása. Két elmélet alakult ki. Az lönböző akciók is. A nem­zetközi békeév gondolata vi­lágszerte és hazánkban is kedvező fogadtatásra talált: célja, hogy az ENSZ tagálla­mai és a békéért küzdő milliók még határozottabb és konkrétabb lépéseket tegye­nek a háborús veszély elhá­rítása, az államok közötti tartós együttműködés erősí­tése érdekében. A BVT a kö­zelmúltban felhívta a világ valamennyi békemozgalmát, hogy 1986-ot tegyék a fordu­lat esztendejévé, a bizalom, a megértés, a közös cselek­vés időszakává. A nemzetkö­zi békeévhez biztató kezde­tet adott a Szovjetunió új, nagyszabású javaslata a nuk­leáris és vegyi fegyverek megsemmisítésére és az űr­fegyverkezés leállítására. a francia fél figyelmét már nemegyszer felhívták arra, hogy több Moszkvában dol­gozó francia munkatárs nem tartja be a Szovjetunióban működő külföldi képvisele­tekre érvényes magatartási szabályokat, s meg nem en­gedett tevékenységet folytat. Emiatt egy hetet kapott a Szovjetunió elhagyására két diplomata és egy műszaki beosztású munkatárs — a moszkvai francia katonai at­tasé munkatársai —, vala­mint a követség kereskedel­mi részlegének próbaidős be­osztottja. Mind a négyen jogállásukkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak. egyik szerint, ha a levegő szennyezése így folytatódik, megszaporodik a felhőzet, és nem engedi át a Nap sugár­zását, következésképpen le­hűlés várható. A másik fel­fogás szerint: az „üvegház­hatás” érvényesül; azaz a megnövekedett felhőzet a magába szívott hőt nem su­gározza vissza a légkörbe, emiatt felmelegedés várható, s a sarkokon olvadásnak in­dul a jég. Mielőtt bárki pánikba esne eme jóslatoktól, leszögezhet­jük: mindkét elmélet támo­gatói nagyon távoli jövőre teszik az esetleges felmele­gedést, avagy a lehűlést. Pontos, egyértelmű válasz még nincs, csupán teóriák vannak arra, hogy mi az a ma még kevéssé ismert me­chanizmus, amely kiegyen­súlyozza a levegőszennyezés hatását. Mindenesetre annyi bizo­nyos, hogy az időjárás-vál­tozások kellemetlen követ­kezményei kiegyensúlyozott, egészséges életmóddal jelen­tősen enyhíthetők. A társadalmi-gazdasági fej­lődés meggyorsítását célul kitűző irányvonalnak termé­szetes velejárója a Szovjet­unióban a vezetők tervszerű, átgondolt cseréje. A párt eb­ben is példát mutat: az alap­szervezetek 23 százalékában új titkárt választottak ebben a beszámolási időszakban. A városi és járási első titkárok 30 százaléka először tölt be ilyen tisztséget. A területi és határterületi pártbizottságok, a köztársasági kommunista pártok központi bizottsági titkárai közül 141-et mentet­tek fel, közöttük 45 első tit­kárt. Több ezer a miniszté­riumok új vezető tisztvise­lőinek, az új vállalati igaz­gatóknak a száma. Ez a szovjet méretek mel­lett is jelentős, dinamikus kádermozgás természetesen személyi és gazdasági követ­kezményekkel jár együtt. Ezekkel foglalkozott ismét az Izvesztyija. A problémát elő­ször a múlt év novemberé­nek végén vetette fel ugyan­ez a lap. Akkor arról írt, hogy na­ponta születnek elöntések a vezetők kiválasztásával kap­csolatban. Ezek néha nehéz­ségeket okoznak, emberi sor­sokat változtatnak meg, jól­lehet, számos személyi prob­léma fel sem merült volna, ha az igazgatási rendszeren belül megfelelően működne az önkéntes nyugdíjba vonu­lás intézménye. Az önkéntes nyugdíjba vo­nulás helyett azonban gyak­rabban hallani a kifejezést: „felmentették”. A „felmen­tés” pedig következmények­kel jár a volt vezető és csa­ládja szempontjából. Volt,. aki szívinfarktust kapott, pe­dig korábban számos figyel­meztetést kapott rossz mun­kája miatt. Nem olyan fi­gyelmeztetést, amilyent az ésszerű kockázatot vállaló, bátor vezető kap, s amellyel akár dicsekedni is lehet, mint a harcban szerzett sebekkel. A visszatérő kérdés: miért nem ismerte fel magától a helyzetet az illető? Miért nem állt félre önként, miért nem volt benne elegendő belső tartás ahhoz, hogy fel­mérje a helyzetét? Ha a mi­nisztérium dönt a felmentés­ről, az már sokkal kellemet­lenebb, az ágazat egy érdem­dús vezetőjének önbecsülését sértik meg. Ám ha a helyén marad, azt a gazdaság érde­kei szenvedik meg. A hely­zet tehát világos, csak a bel­ső hang marad sokszor néma — írta az Izvesztyija. A cikk megjelenésének más­napján nem egy vezető fel­tette a kérdést: „odafentről” sugallták-e a témát? És so­kan megnyugodtak, amikor kiderült: „fentről” nem ér­kezett utasítás. Márpedig, hangsúlyozza újabb állásfog­lalásában a tekintélyes szov­jet lap, éppen azoknak kel­lene távozniuk, akik mindig minden döntést „onnan” vár­nak, még most is, amikor a Tetanusz elleni, védőoltást kap­nak az idős emberek is — jelen­tették be kedden &2 Egészség­ügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Dr. Vass Ádám és dr. Szatmári Marianna, az Egészségügyi Minisztérium osz­tályvezetői. valamint az Országos Közegészségügyi Intézet osztály- vezetői, kórházi főorvosok, a Ma­gyar Általános Orvosok Tudo­mányos Egyesületének képvise­lői elmondták: az egészségügyi miniszter rendelete szerint ebben az évben tetanusz elleni védöol­kezdeményezés, az önálló döntés és gondolkodás az egész átalakulási folyamat legfontosabb kísérőjelensé­geivé válnak. Meg kell adni a lehetősé­gét annak, hogy valaki arcá­nak, önbecsülésének és a kör­nyezete megbecsülésének megőrzésével mondhasson le — írja a lap, de helyt ad azoknak az olvasói vélemé­nyeknek is, amelyek szerint az önkéntes lemondás egye­lőre nem reális. A „lemon­dó” ugyanis túl sokat veszít. Ráadásul a korábbi gyakor­lat az volt, hogy ha egyszer valaki vezető posztra került, az gyakorlatilag élete végéig a helyén maradhat. Egyesek tehát szükséges újításként, mások a „bevált gyakorlat” elleni támadásként értékelik a kádercseréket. Az egyik olvasó arra hívja fel a figyelmet, hogy az ered­mények meghamisítása, a ve­zetői beosztással való vissza­élés, a protekció, az alkal­matlanság miatt felmentett vezetők egy része ereje tel­jében távozott. Különben is, nem lehet mindent a „he­lyükhöz ragadt nyugdíjasok” rovására írni. Előfordul — írja másvalaki —, hogy a régi masina megbízhatóan dolgozik, s az újabbak nem tudják ugyanazt a színvona­lat nyújtani, üresjáratban fo­rognak. Az új, a fiatal veze­tő sem tudja tálcán hozni az eredményeket. A legtehetsé­gesebb vezető akarata is csak az egész gazdasági me­chanizmus ugyanilyen irány­ba történő elmozdulásával párhuzamosan hozhat ered­ményeket. Vannak, akik korhatárt ja­vasolnak a vezetői beosztá­sokra, pontos jogi szabályo­zást. Érdekesek a vezetők pályázat útján történő kine­vezésével kapcsolatos javas­latok. Az Izvesztyija leír egy esetet, amelyben egy 24 éves, mindössze egyéves munka- viszonnyal rendelkező mér-, nők bizonyult a pályázat alapján a legalkalmasabbnak a műhelyvezetői munkakör­re, s az eredmények azóta igazolják kinevezését. A fia­tal műhelyfőnök elődje, egy negyven év körüli szakem­ber a tervezőirodában kapott fontos beosztást, s ott jól megállja a helyét. Ügy lát­szik, nem szabad az embe­reket sokáig ugyanabban a beosztásban hagyni — álla­pítja meg a példa kapcsán a lap. Az Izvesztyija írásaiból és a szovjet sajtó más megnyil­vánulásaiból is kitetszik: a tervszerű kádermunka, az alkalmatlan vezetők tudatos lecserélése töretlenül tovább folyik. Ennek természetes velejárója a fiatalítás. Szem­betűnő a törekvés, hogy eze­ket a kényes, emberi sorsok­ra kiható döntéseket a lehe­tő legkörültekintőbben, de mindenekelőtt a társadalom érdekeinek szem előtt tartá­sával hozzák meg. tást adnak az 1916. január 1. és 1925. december 31. között szüle­tetteknek. Megfelelő védettségük kialakítása érdekében három: ol­tás szükséges, egy, vagy két ol­tás nem elegendő a teljes védett­séghez. Az elsőt áorilLs 1. és má­jus 15., a másodikat május 1. és június 15. között, míg a harma­dikat — az úgynevezett emlékez­tető oltást — 1987. tavaszán ad­ják a körzeti, orvosok. Az oltás időpontját névre szóló meghívó­ban közlik az érintettekkel. Fekete Mihály köszöntése Mit mond az orvosmeteorológus? Frontok és emberek Szovjet tiltakozás Tetanusz védőoltás is embereknek 30—40% árengedménnyel, amíg a készlet tart. Konyhafelszerelési szaküzlet (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 2. I. emelet) Engedményes vásár 1986. február 5-től 12-ig Egyes háztartási és konyhafelszerelési cikkek Ajándékbolt (Miskolc, Rákóczi utca 2.) Vas-műszaki bolt (Arnót, Felszabadítók útja 70.) VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents