Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 29. szám Ara: 1,80 Ff Kedd, 1986. február 4. Kádár János és Lázár György fogadta Viktor Knlikovot Kádár János és Lázár György fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjet­unió marsallját, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyve­res Erőinek főparancsnokát. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke hét­főn, a Központi Bizottság székhazában fogadta a ha­zánkban - hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó Vik­tor KulilAovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főpa­rancsnokát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Pacsek Jó­zsef altábornagy, vezérkari főnök. Jelen volt Anatolij Grib­kov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Fegyveres Erői törzsének főnöke, Nyi- kolaj Szilcsenko vezérezre­des, a főparancsnok ma­gyarországi képviselője. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter hétfőn, a Honvédelmi Mi­nisztériumban tárgyalásokat folytatott Viktor Kulikov­val, a Szovjetunió marcali­jával, a VSZ tagállamai egyesített fegyveres erődnek (Folytatás a 2. oldalon) Az argentin külügyminiszter iiétfííi programja A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Dante Cuputo argentin külügymi­niszter hétfőn délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezután Dante Caputo és ven­déglátója, dr. Várkonyi Pé­ter külügyminiszter tárgya­lást folytatott a Külügymi­nisztériumban. A szívélyes légkörű, a köl­csönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen a külügyminiszterek tájékoz­tatták egymást országaik kül­politikai törekvéseiről. Véle­ményt cseréltek időszerű vi­lágpolitikai kérdésekről, kü­lönös figyelmet fordítva az enyhülés és a leszerelés, a békés egymás mellett élés és békés együttműködés ügyé­re, a párbeszéd erősítésének lehetőségeire, valamint a kö­zép-amerikai válság békés rendezésére. Áttekintették az államközi kapcsolatokat és a két ország közötti együttmű­ködés fejlesztésének módoza­tait. Megállapították, hogy a legfontosabb nemzetközi kér­désekben Magyarország és Argentína azonos vagy ha­sonló álláspontot képvisel. A külügyminiszterek hangsú­lyozták, hogy a békés egy­más mellett élés politikájá­nak nincs elfogadható alter­natívája. Nagyra értékelték a Mihail Gorbacsov január 15-i nyilatkozatában foglalt békejavaslatokat. Hangoztat­ták: országaik a jövőben is mindent megtesznek a világ­béke, a leszerelés és a nem­zetközi együttműködés elő­mozdításáért. A közép-ame­rikai válság megoldásáról szólva kifejtették, mindkét ország az igazságos politikai rendezés híve, s a tárgyalá­sos megoldást tartják egye­dül járható útnak. (Folytatás a 2. oldalon) Február van, s immár 29. éve február a mezőgazdasági könyvek hónapja (is). Ügy velem, találóan választották ki annak idején ez esemény időpontjául a második hónapot. S nem csupán azért, mert tél lé­vén az agrárágazat dolgozói — ilyenkor kevesebb a munka a határban, a gazda­ság körül — jobban ráérnek a könyvek, folyóiratok forgatására, tanulmányozásá­ra. Február a legkorábbi tavaszi növénye­ink magvetésének ideje, s jelképesen szel­lemi magvetésre, ismeretek elplántálására minden esztendőben újra és újra nagy szükség van. Erre „kényszerítő” példát számtalant sorolhatnék, de most csak egyet ragadok ki a közelmúltból. Múlt év decemberében emelkedett törvényerőre népgazdaságunk hetedik ötéves terve, s ez a mezőgazdasági termelés 7—10' százalékos növekedését irányozta elő, az előző, magas szintű öt­éves tervhez képest. E célok megvalósítá­sa érdekében a terv azt is leszögezi: „meg kell gyorsítani a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben elért eredmé­nyek gyakorlati hasznosítását”. Ügy gondolom, a nem mezőgazdasági ágazatban dolgozóknak sem kell bizony­gatnom: az információ, a szakirodalom kulcs a jövőhöz. A világ jeles közgazdá­szai napjainkban egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a gazdaság fejlődésé­nek ütemét hosszú távon a társadalom tagjainak képzettsége, termelési és tár­sadalmi kultúrája határoza meg. De ezt hangsúlyozta jóval előbb tömör iróniával a neves író, B. Shaw is, mondván: min­dig a tudatlanok szenvednek. A mezőgazdasági könyhónap része a tudás plóntálásának. Sőt fontos része! Az eltelt közel három évtized bebizonyította, hogy az egy hónapon át koncentráltan „áramoltatott” szaktudással — túl azon, hogy igazoljuk a mezőgazdaság tudomá­nyainak felértékelődését — olyan embere­ket kapcsolhattunk be a képzésbe, to­vábbképzésbe (gondoljunk például a kis­termelőkre), akik korábban nem tudtak saját lehetőségeikről. Dosztojevszkij írja egy helyütt: ha könyvek nélkül magunkra hagynak bennünket, mindjárt zavarba esünk, eltévedünk. Ez a mezőgazdasági ágazatban is érvényes igazság. Könyvből, könyvvel könnyebb, biztosabb, eredmé­nyesebb. A szakkultúrával való „takarékosság” tulajdonképpen a holnap szegénységével lenne egyenlő. Szerencsére erről szó sincs, hisz példák százai, ezrei bizonyítják, hogy idén is sokféle szakíró-olvasó találkozó, tudományos eszmecsere, gyakorlati bemu­tató során megtörténik a hagyományos szellemi magvetés, tudásplántálás. Ezt se­gíti az idei könyvhónapra összesen csak­nem hatszázezer példányban kiadott 43 új szakkönyv is. Ezek éppúgy szólnak a nö­vénytermesztőhöz, mint a közgazdászhoz, állattenyésztőhöz, mint a hobbikert-tulaj- donoshoz, továbbítva hozzájuk a legkor­szerűbb, legújabb ismereteket. Még valamit... ez az első pillanatban, gondolatban mellékesnek tűnik. Egy an­gol szociológus esztéta Ruskin írta azon könyvek kapcsán, amelyekre szükségünk van: ......azok a legjobb papíron, tisztán n yomtatva és tartósan bekötve legyenek”. Nos. a zömében a Mezőgazdasági Könyv­kiadó jóvoltából megjelentetett könyvek kiállításukban is híven reprezentálják a 29. mezőgazdasági könyvhónap jelentősé­gét. Mindenkinek jó olvasást! (hajdú i.) Permetezők, lemezjátszók, kerékpárok Leninvárosban Ozdon a mozgássérülteknek külön vásárt rendeztek Mára: szánkó várható Miskolcra Tegnap megyénkben is megkezdődött a téli vásár, amelynek időpontja ez al­kalommal február 3-a és 15-e közé esik. Hol, mivel várják az érdeklődőket? Ózdon, a Centrum Áru­házban hat és fél millió fo­rintos árukészlet szerepel a vásári programban. Hétfőn, a szokásos kilenc órai nyi­tás helyett már nyolc órá­tól várták a vevőket a har­minc-negyven százalékos en­gedménnyel kínált ruhák­hoz, pulóverekhez, lábbelik­hez. Legkeresettebbek a női csizmák voltak, ám sok-sok női és férfi télikabát is gaz­dára lelt az első napon. A bevétel megközelítette a kétmillió forintot. Említést érdemel, hogy az ózdi Cent­rum az elmúlt hét szom­batján külön vásárt szer­vezett a mozgássérültek ré­szére. A helyi vöröskeresz­tes szervezettel^ és a moz­gássérültek egyesületének vezetőségével kötött megál­lapodás értelmében ezen a délutánon kizárólag a szö­vetség tagjai válogathattak a portékákból, természete­sen a téli vásár szokásos engedményével. Leninvárosban a Sajó Áruház ruházati részlegé­ben már a nyitás utáni egy órában, csaknem ötvenezer forint értékű női csizmát adtak el. Keresettek voltak a női és a gyermek kötött­áruk, a felnőtt férfikabátok, valamint a férfi-női és gyer­mek téli nadrágok is. En­gedménnyel — harminc­százalékos kedvezménnyel juthattak hozzá jó néhány fehérneműhöz is a vásár so­rán. A leninyárosi áruház mű­szaki részlege egyéni ak­cióval csatlakozott a téli vásárihoz. Lemezjátszókat, import és hazai felnőtt, gyér m ek k érék pár oka t, háti- penmetezőket kínáltak vi­szonylag olcsó áron. Sajnos, a Triál ebben a szezonban kevesébb szánktól szállított ki itteni megrendelőjének, ezért a hiányt importból próbálták kielégíteni. A kormányozható szovjet szán­kókat, amelyeknek ára hat­százhetven forint, a téli vá­sár ideje alatt háromszáz­harmincöt forintért vásárol­hatják meg. Csaknem negyvenegymil- liió forint értékű árut vont be a vásári akcióba a Bor­sodi Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat tizenhét te­lepülésen levő százhúsz szakboltjában. A hagyomá­nyos, jövedelemérdékeltségű üzletek mellett, a szerződé­ses boltok is engedménnyel kínálják árucikkeiket. Eb­ben a szezonban igazán szé­les körből szerezték be az eladásra kínált portékákat, így plédéül a Rutextól, a Röviktóttől, a Skálától, a Fővárosi Cipőbolt Vállalat­tól és közvetlenül a gyár­tóktól. Bőséges választék van női téli és átmeneti ka­bátokból, kamasz zekékből és anorákokból, leánykaru­hákból. Kedvükre válogat­hatnak az érdeklődők a di­vatárukból, a kardigánok­ból és kötöttárukból. A mé­teráru osztályokon és üzle­tekben a legkülönbözőbb jersey- és szövetanyagokat, sötétítőket, bútorvásznakat kínálnak, mely különösen a fiatal házasok lakásainak berendezésénél jelent segít­séget. Lábbeliknél van vá­laszték női csizmákból, és gyermekcipőkből is. Miskolcon, a Széchenyi utca 64. szám alatti Sport­szerboltban engedményes áron kínálják az NDK-bői érkezett, száz-százhúsz cen­timéteres gyermek sítalpa­kat, a hoki es műkorcso­lyákat, valamint a sportos sípulóvereket. Jó hír a szán­kóra várakozóknak, misze­rint ma, azaz február 4-én az ígéret szerint, száz da­rab szánkót szállít a Triál a sportboltba. A Tanácsház tér 9-es számú sportbolt­ban harmincszázalékos ked­vezménnyel vásárolható há­romféle dzseki és a lénye­gesen gazdagabb választék­kal rendelkező magas nya­kú, különféle minőségű puló­verek sokasága. Bevonták az akcióba a gyermeksítalpat. A 380 forintért kínált por­tékát február 15-ig 266 fo­rintért vásárolhatják meg az érdeklődők. Monos Márta Sajtótájékoztató a szakszervezetek kongresszusának előkészületeiről Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, hétfőn tájékoztatta az újságírókat a szakszerve­zeti küldöttértekezletek, va­lamint az iparági-ágazati kongresszusok tapasztalatai­ról és a magyar szakszerve­zetek február 14—16-a kö­zött ülésező XXV. kongresz- szusának előkészületeiről. Elmondotta, hogy a külön­böző szintű szakszervezeti tanácskozások sorozata jó politikai légkörben és a tag­ság nagy aktivitásával zaj­lott le. Szinte a teljes tag­ság részt vett a szakszerve­zeti munka ötéves számve­tésében. és több százezren mondták el véleményüket az ország helyzetéről, a szakszervezet tevékenységé­ről és a legfontosabb em­beri gondokról. A tanácsko­zásokon elismerték azokat az eredményeket, amelyeket a szakszervezetek a nehéz vi­szonyok között is elértek, de sok bírálat is elhangzott a gazdasági, a szociális helyzet alakulása, továbbá a bére­zés visszásságai, a munkát nehezítő tényezők, s egyes, a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségek miatt. A XXV. kongresszusra készí­tett okmányok kidolgozása­kor valamennyi észrevételt figyelembe vettek, ezek alap­ján készült el a kongresz- szusi beszámoló, a határoza­ti javaslat, és az alapsza­bály módosításának terveze­te. Az okmányokban foglal­takról természetesen a kong­resszus dönt majd. A tagság javaslatai alap­ján a kongresszusi beszámo­ló részletesen foglalkozik, majd a szakszervezetek tár­sadalmi helyével, szerepé­vel, amelynek elvei tisztá­zottak ugyan, de a tagság joggal várja el, hogy a szak- szervezeti munka gyakorla­ta jobban igazodjék az élet­ben gyorsan változó követel­ményekhez. A magyar szak- szervezetek eddig is intéz­ményes és tevékeny részesei voltak politikai rendszerünk­nek, s nemcsak a politika (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents