Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

1986. február 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Előkészületek az HTESZ Három kép, három hír. A Dunántúltól a Tiszaközig több mint száz nagyipari üzem, ipari szövetkezet, s közös gaz­daság elektromos targoncáinak nagyjavítását, szervizelését vállalja a Csokvaományi Hegy­háti Termelőszövetkezet. Háttérül szolgál a több millió forintos alkatrészkészlet, s az a több tucat szervizkocsi, amelynek szérelöi mindenütt garanciát vállalnak elvégzett munká­juk után. Fotó: Morvay Tamás A határban ilyenkor, télvíz idején csak egyet­len állandó munka jelentkezik, a fakiterme­lés, amely minden erdőterülettel rendelkező gazdaságunkban ütemszerűen folyik. És ahol lehet, mint a képünkön látható Kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezetben is, meg­kezdték a rönkök szalagfűrészelését, hogy megfelelő mennyiségű deszka legyen a to­vábbi feldolgozáshoz. A Szalag- és Zsinórgyár, amely a könnyűipari üzemek, szövetkezetek, kisiparosok háttéripari vállalata, öt év alatt 21 százalékkal bővítette a termelését. Évente mintegy 400 millió méter árut, bútor-, cipő-, konfekcióipari terméket gyárt. Az idén további két százalékkal nö a termelés, és ezzel a mintegy 1500-féle cikket gyártó cég teljes egészében kielégíti az évi több mint 2000 megrendelőjének igényeit. gőzri _____________________________________>l9nóióy N egyvenmilliós nyereség a Miskolci HISZ-nél Március 4-én tartja tiszt­újító küldöttértekezletét az MTESZ Borsod Megyei Szer­vezete Miskolcon az EMÁSZ- székhúz tanácstermében. Az előkészítés tapasztalatairól, a közgyűlés programjáról, fel­adatairól tegnap délelőtt a Technika Házában tájékoz­tatta a sajtó képviselőit Bérezi Bála, a megyei elnök­ség tagja, az előkészítő bi­zottság elnöke. Elmondta, hogy az egyesületek ötéves munkájának értékelése meg­történt, a tudományos egye­sületi csoportok megyénk­ben jól végezték feladatai­kat. Az egyesületek vezeté­sében jelentős változás tör­tént, a korábbihoz képest magasabb például a fiatalok számaránya. Az MTESZ te­vékenységét a jövőben több jól felkészült fiatal szakem­ber is segíti, s ez várható­an tovább javítja a szakmai munka színvonalát. saság, ahogyan a Műszaki és Termeszéi tudományi Egyesü­letek Szövetségének Borsod Megyei Szervezete reagált arra a kormányprogramra, amely a népgazdaság átfogó elektronizálását tűzte célul. Az országban elsőként a borsodi szervezet rendezi meg az eleklronizálási na­pokat, amelynek megnyitójá­ra február 26-án délután 14 órakor került sor az ÉMÁSZ székházának tanácskozó ter­mében. A március 25-ig tartó ren­dezvénysorozatok valószínű­leg nagy érdeklődés mellett zajlaöaK nnajd, legalábbis a megriyi'lp ' . előadáson részt­vevők száma ezt sejteti. A megnyitó rendezvényen el­hangzói! előadásában dr. Gágyor Pál, az Ipari Infor­matikai Központ vezérigaz­gatója csak érintőlegesen tu­dott szólni azokról a lehető­ségekről, amelyeket az auto­matizálás, az ipari informa­tika nyújt a népgazdaság fejlesztésében. Az elektroni­ka kialakulására, jelentősé­gére fölhozott érzékletes pél­dáinak egyike az volt, ami­kor bemutatta, hogy az em­beri fejlődés eddigi szaka­szában minden forradalma­sító találmány tulajdonkép­pen az emberi izomerő meg- . sokszorosítását jelentette. Az elektronizálás teljesen új korszak, hiszen az ember A számítástechnika foko­zottabb elterjedése eleieké­ben szorosabb kapcsolat ala­kult ki a középiskolákkal, ami a képzés, továbbképzés céljait jól szolgálja. Mozgal­mas ével hagyott maga mö­gött 19115-ben az MTESZ, mert az éves munka mellett került sor az egyesületi tiszt­újító közgyűlések előkészíté­sére, lebonyolítására is. A nagyobb, vállalatoknál, mint a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár, koor­dinációs bizottságok alakul­tak a legfontosabb feladatok egyeztetésére. A március 4-i tisztújító küldöttértekezleten 4(19 kül­dött vesz részt, ők képvise­lik az egyesületekben dol­gozó 11 437 tagtársukat. Raj­tuk kívül ott lesznek még az ipari, mezőgazdasági üze­mek vezetői, oktatási intéz­mények képviselői is. szellemi képességét sokszo­rozza meg. Igaz ez a kom­munikáció fejlődésére is, hi­szen eddig a legkorszerűbb berendezésekkel is az ember az emberrel kommunikált, ám a számítógépek óriási fejlődése az emberiség tör­ténetében először tette lehe­tővé az ember és a gép kö­zöli i kommunikációt. Az előadó ezután részlete­sen szólt azokról a lehető­ségekről, amelyeket az elekt­ronika nyújt a termelés ha­tékonyságának növelésében. Külön kitért a kommuniká­ció és hírközlés fejlődésére. Mint mondta, a világban je­len pillanatban 2500 adat­bank ad elsősorban műszaki- ludományos információszol­gáltatást. A magyar közpon­tok 000 adatbázissal állnak kapcsolatban. Lehetőségként említette dr. Gágyor Pál, hogy Miskolc is bekapcso­lódhat az információs rend­szerekbe, ha az épülő Tech­nika Házában kialakítják az ehhez szükséges információs centrumot. Ez mindenkép­pen föl lendítené a megye műszaki-technikai fejlődését, segítené az alkotó munkát. Az előadás végén a részt­vevők megtekintették azt a japán filmet, amely bepil­lantást engedett a XXI. szá­zad gépgyártásába. F. I. Biztató fejlesztési letietóségelf a postánál Aktivisták tanácskozását tartották meg tegnap a Mis­kolci Postaigazgatóságon. Az eszmecserén az igazgatóság majdnem hétezer dolgozóját több mint kétszáz küldött képviselte. Megtárgyalták a posta VI. ötéves tervének teljesítését és részletesen elemezték a VII. ötéves terv feladatait, tennivalóit. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke elő­adói beszédében utalt rá, hogy az előző tervidőszak­ban a posta jelentős szolgál­tató ágazattá fejlődött. Dol­gozóinak döntő többsége be­csülettel oldotta meg fel­adatait. eleget tett a köve­telményeknek. Naponta ösz- szesen líl millió szolgálta­tást teljesítenek, s 1,5 millió ügyféllel kerülnek kapcsolat­ba. Pontatlanság, udvariat­lanság csak elenyészően kis hányaduknál tapasztalható; a dolgozók többsége ezt el­ítéli, s a hibák megszünte­tésén fáradoznak. A posta munkatársainak erőfeszítése­it a kormány nem egy hatá­rozatában méltányolta, és elismerte az elmúlt ötéves terv során. Az államtitkár szólt arról, hogy a VI1. ötéves tervben biztató fejlesztési lehetősé­gek nyílnak a Magyar Pos­ta számára. A megelőző idő­szakhoz képest számottevően növekedhetnek 'beruházása­ik s a távbeszélő-hálózat fej­lesztésére is 73 százalékkal több jut. A javuláshoz azon­ban az is szükséges, hogy a területi gazdasági szerveze­tek, intézmények ahhoz sa­ját eszközeikből segítséget nyújtsanak. Ugyancsak további lehető­ségek nyílnak a postások bé­rének növelésére és a szoci­ális körülmények javítására. Koczlca Antal, a Miskolci Postaigazgatóság vezetője többek között arról beszéit, hogy sikeresen léptek előre az elmúlt esztendőben a be­ruházások megvalósításában. Egyebek mellett több auto­mata központot helyeztek üzembe, és jól haladt a kis­posták felújítása. Nagy ered­mény volt — mondotta —, hogy Miskolc és körzete te­rületén a korábbinál jobbak a hírközlés feltételei, s ter­ven felül is sikerült telefo­nokat bekapcsolni. Nagyon fontos, hogy időben reagál­junk a lakossági észrevéte­lekre, és ha lehet soron kí­vül hasznosítsuk a jó javas­latokat. A vitában felszólalt Pén­tek Petronella, a Postások Szakszervezete Központi Ve­zetőségének titkára is, aki az ágazati szakszervezet, vala­mint a SZOT kongresszusá­nak határozataiból adódó helyi feladatokról beszélt. A postás aktivisták érte­kezlete további felszólalások­kal, majd az azokra adott válasszal ért véget. U. J. Jó évet zárt 1985-ben a Miskolci Háziipari Szövet­kezet. Az eredmények ked­vező alakuilását a gondos piackutatás, a pontos mun- .ka, a megrendelések határ­időn belüli teljesítése és a kellően kialakított ösztönző- rendszerek tették lehetővé. Hogyan is alakultak .a szá­mok, és valójában mit ta­karnak? Ez iránt érdeklőd­tünk Medveczky Gézánétól, a Miskolci Háziipari Szövet­kezet elnökasszonyától: — A 164 millió forintos árbevételi terv helyett 204 millió forint teljesítéséről adhattunk számot, amely 24 százalékos többletet jelent. A szövetkezet nyeresége en­nek következtében megha­ladta a negyvenmillió fo­rintot, amellyel párhuzamo­san természetesen emelke­dett a dolgozók keresete is: az előző évit 8,4 százalékkal múlta felül. nak a munka elvégzéséhez szükséges idővel. Jelenleg a megye negyven községében foglalkoztatunk bedolgozó­kat. — Említette; nagy az ér­deklődés az otthon elvégez­hető munka iránt. Terve­zik-e a bedolgozói hálózat kiterjeszkedését? — Igen. jó néhány terme­lőszövetkezet melléküzem­agával felvettük a kapcsola­tot, hiszen számos mellék­Megnyitották az eleklronizálási papokat Csak dicsérendő az a gyor­A Beton- es Vasbetonipari Müvek Szentendrei Gyárában oí idén mintegy 300 millió forint értékben készülnek az építkezé­sekhez, közmülejlewtcshez szükséges anyagok. A gravitációs betoncsőből 270 etei folyóméter előállítását tervezik. A BVM összes termckeíie 10 százalékos engedményt adnak a gyoi teiületón levő boltban. — Minek köszönhető mindez? — Szakszerű piackutatás­nak, a munkálatok gondos előkészítésének, a jó szerve­zésnek. vállalt kötelezettsé­geink pontos teljesítésének. És jobbak voltak az áraink is. A kötőüzemben például divatos, a kereslethez igazo­dó termékek kerültek le a gépekről. A gyermekruha- varrásná.l, annak ellenére, hogy csökkent az ezzel fog­lalkozó bedolgozói létszám, több lesz a késztermék. Csaknem ezerkétszáz bedol­gozónk munkájának értéke meghaladta az egymillió fo­rintot. Sikerült ugyanis olyan célprémium-rendszert kidolgozni, amely ösztönzött a termelékenység növelésé­re. Egy év alatt egyébként 131 ezer női ruhát és 92 ezer női blúzt készítettek asszo­nyaink. Ez utóbbit bedolgo- zásos rendszerben, amely a létszámcsökkenés ellenére kedvelt munkaforma. Első­sorban azért, mert a házi­asszonyok szívesen vállal­koznak a kiszabott ruhák összeállítására otthonaikban, ahol maguk gazdálkodhat­üzemágal felszámolnak, ne­künk meg szükségünk van a munkaerőre. Elmúlt évi eredményeinkhez legalább hasonlót, ám ha lehet, még jobbat szeretnénk elérni. És még valami, egyfajta bizton­ságérzetet jelent a bedolgo­zóknak. hogy szövetkezetünk­ben nem szezonális jellegű, hanem folyamatos a munka. Stabil jövedelemforrásra te­hetnek szert nálunk, s jó a kereseti lehetőség. Egy dol­gozó átlagos évi keresete megközelíti a harmincezer forintot. Ebben az évben pedig további keresetnöve­kedés várható. Ennek egyik biztosítéka az az egészséges versenyszellem, amely a negyven község bedolgozói körében kialakult. Munká­jukat a mérlegzáró közgyű­lésen értékeljük és jutal­mazzuk. Érdekeltté tettük a bedolgozókat a jobb minősé­gű munkavégzésben a prog­resszívan növekvő sajátos premizálási módszerrel is. (monos)

Next

/
Thumbnails
Contents