Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

1986. február 26., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mire számíthatunk? I 1990-ig 2&-340 ezer Természetes vágyuk és .jo­guk az embereknek, hogy la­káshoz jussanak. Egyes felfo­gások szerint — többek kö­zött — az önálló otthon a felnőttség egyik kritériuma Eszerint nálunk csupán az elmúlt tíz év alatt több mint nyolcszázezer család került a felnőttek kategóriájába. De még mindig több száz- ezer család várakozik és re­ménykedik, mert vagy nincs külön lakása még, vagy ha van is, nem olyan, mint ami­lyent szeretne. Vagyis- — ha enyhült is — távolról sem szűnt meg a lakáshiány, sok fiatal házaspár, férfi és nő számára még most is a jó lakás áll a kívánságlista élén. Vajon mire számíthatnak 1990-ig? A népgazdaság hetedik öt­éves terve megerősíti az el­múlt esztendőkben elkezdő­dött folyamatot: csökken az állami (szociálpolitikai) la­kásépítés aránya és nő a magánépítkezéseké. Hazánk­ban az ötödik ötéves terv­időszakban 452 ezer lakás épült meg, a tavaly lezárult­ban pedig 370—390 ezer. Volt olyan esztendő, a het­venes évek közepén, amikor évente majdnem százezer otthon készült el, 1984-ben viszont már csak 70 ezer. Az Országgyűlés által elfo­gadott új tervtörvény az el­következő öt esztendő alatt 320—340 ezer, zömében sze­mélyi tulajdonú lakás elké­szítését irányozza elő. De nemcsak az új otthonok, ha­nem a régiek korszerűsítése, felújítása is szolgálja azt a jogos társadalmi célt, hogy javuljanak a lakáskörülmé­nyek. S korántsem mellékes: eközben korszerűbbek, ren­dezettebbek. szebbek lesznek a belvárosok, nem öregedik el a lakosságuk, mert; a vá­roscentrumok újjávarázsolt, központi vagy gázfűtéses otthonaiban már a fiatalok is jól érzik magukat, A települések adottsága és a mára elért fejlettségi szint révén várható, hogy az or­szág legtöbb városában a továbbiakban is egyszerűbb lesz lakáshoz jutni, mint a külön gondokkal is küszködő Budapesten, Az állami épí­tőipar megyei vállalatai hosszú ideje sikeresen tud­ják teljesíteni körzetük la­kásépítési feladatait, a szép számú szövetkezettel és kis­szervezettel karöltve, miköz­ben Budapesten változatla­nul kevés a munkákat befe­jező szakiparos. Lassú az a piaci folyamat, amelynek eredménye mind több megyénk városaiban érzékelhető: vállalkozó típu­sú építőipari szervezetek jöt­tek létre. Ezeket az jellem­zi, hogy nem várják, amíg a megrendelők rájuk nyitják az ajtót, hanem maguk ke­resik meg a munkát. S mert a tervtörvény az öt esztendő első éveiben visz- szafogottabb beruházáspoli­tikát irányoz elő, remélhető, hogy a korábban nem lakást építő szervezetek is kive­szik részüket ebből a fel­adatból. Rajtuk kívül komoly sze­rep jut az ágazat háttéripa­rának, az építőanyag-ipar­nak, hiszen hiába a meg­szerzett és közművesített te­lek, a vállalkozó szellemű kivitelező és a minden kö­zös munkára elszánt család meg rokonság, ha nem kap­hatók az alapvető építőanya­gok. Ebben a tekintetben szerencsére megnyugtatónak ígérkezik a jövő: az építő­anyag-ipar az elmúlt évben látványos frontáttörést haj­tott végre, és az oly nehe­zen mozduló társadalmi szemlélet is megelégedéssel ismerte el, hogy a legfon­tosabb szerkezetekből, anya­gokból sokat javult a kíná­lat, Nemcsak a házgyárak igyekeznek alkalmazkodni termékeikkel az építtetők igényeihez változatosabb, tet­szetősebb és a hagyományos falazóanyagoknál olcsóbb panelek gyártásával, hanem a vasbeton gerendák, a kor­szerű. hőtakarékos téglák és nyílászárók termelői is sike­resen zárkóztak fel az épít­kezők kívánságához. Ezekkel a biztató törekvé­sekkel együtt is látni kell, hogy lezárult a lakásépítés­nek az a kedvező szakasza, amikor az állam magára tud­ta vállalni az otthonteremtés költségeinek nagy részét. Mégis, a gazdasági gyarapo­dásunk lehetősége szerint ko­moly támogatásban részesül­hetnek azok, akik vállalják az otthonteremtés fáradságos, áldozatos éveit. A kormány nemrégiben döntött a lakás­hoz jutás pénzügyi feltételei­nek korszerűsítéséről, ami a gyakorlatban kedvezményes hitelekkel, növekvő szociál­politikai kedvezményekkel, munkáltatói és helyi (taná­csi) támogatással, valamint, jobban megszervezett telek- vásárlással segíti a személyi tulajdonú lakásépítést. Mert nem arról van szó csupán, hogy ezek révén tel- jesül-e a hetedik ötéves nép- gazdasági terv egyik fontos mutatószáma, a 320—340 ezer lakás. Emögött családok, sor­sok húzódnak meg, remé­nyek, várakozások, jogos igé­nyek. S hogy valóság válik-e a tervekből, az nemcsak a szabályozókon és: a gazdasá­gi környezeten múlik, ha­nem az alkotó és vállalkozó embereken is. Sz. K. DATUM ELÖADAS BÉRLET KEZDETE i szómba! MILLIOMOS NÁPOLY Csehov ifj. 15.00 MILLIOMOS NÁPOLY Katona 19.00 , 2. vasárnap MILLIOMOS NÁPOLY Déryné 19.00 3. hétfő Kenessey Jenő: A KESZKENŐ A Kassai Állami Színház vendég­játéka 19.00. 4. kedd A KÉK MADAR Gyermekelőadás 14.30 AHOGY TETSZIK Arany J. ifj. 19.00 5. szerda A KÉK MADAR Gyermekelőadás 14.30 AHOGY TETSZIK Radnóti ifj. 19.00 6. csütörtök AHOGY TETSZIK Schiller ifj. 19.00 7. péntek AHOGY TETSZIK Földes ifj. 17.00 8. szombat AHOGY TETSZIK József A. ifj. 15.00 9. vasárnap HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 10. hétfő A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE Népszerű 19.30 11. kedd AHOGY TETSZIK Kossuth ifj. 17.00 12. szerda AHOGY TETSZIK Shakespeare 19.00 13. csütörtök AHOGY TETSZIK Goldoni ifj. 19.00 14. péntek MILLIOMOS NÁPOLY Upor 19.00 15. szombat HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 16. vasárnap HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 17. hétfő Nincs előadás 18. kedd MILLIOMOS NÁPOLY Csortos 19.00 19. szerda MILLIOMOS NÁPOLY Lehár 19.00 20. csütörtök MILLIOMOS NÁPOLY Madách 19.0IL 21. péntek A 100. éves Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátó­11.00 ipari Szakközépiskola jubileu­és 19.Q0 mi műsora 22. szombat HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 23. vasárnap HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 15.00 24. hétfő Nincs előadás 25. kedd HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 15.00 26. szerda HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 27. csütörtök HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 28. péntek HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 29. szombat HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 30. vasárnap HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 31. hétfő Nincs előadás játékszín 1. ÉNEK PHAEDRAÉRT 19.00 2. ÉNEK PHAEDRAÉRT 19.00 15. ÉNEK PHAEDRAÉRT 19.00 29. ÉNEK PHAEDRAÉRT 17.00 30. ÉNEK PHAEDRAÉRT 19.00 KAMARASZINHAZ 4. HUSZAROK 19.00 5. HUSZAROK 19.00 6. HUSZAROK 19.00 7. HUSZAROK 19.00 8. HUSZAROK 19.00 VENDÉGJÁTÉK 11. HUSZAROK Leninváros, 17.30 13. HUSZAROK Gyöngyös, 19.00 14. ÉNEK PHAEDRAÉRT Sátoraljaújhely, 19.00 18. ÉNEK PHAEDRAÉRT Bp., Radnóti Színpad, 19.00 23. TÓTÉK Vologda (Szu.), 19.00 24. TÖTÉK Vologda (Szu.), 19.00 25. TÓTÉK Cserepovec (Szu.), 19.00 Jegyek válthatók a színház jegyirodájában — hétfő kivételével — mindennap 13—1» ára Telefon: 15.480, Jegyek a bérletes előadásokra is kaphatóki Szervezési osztály: 38-960. A December 4. Drótműv ek huzalmű II. gyáregységében svéd gyártmányú egyenes húzó­gépen történik a nagy szilárdságú hatszögprofilú betonacél huzal gyártása, melyet az épí­tőipar használ fel, Fojtán László felvétele A megrendelő az építőipar Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden a társadalmi tálaidon védelme Az utóbbi évek égjük leg­jelentősebb dokumentumá­nak minősítette a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak tegnapi ülésén az egyik hozzászóló azt a jelentést, amelyet a megyei NEB szak­emberei készítettek. Témája: a társadalmi tulajdon védel­mének helyzete az építőipar­ban. Egyebek között erről volt szó a meg.vei tanács vb- iilésén. Megyénk népi ellenőrei, egy országos vizsgálat része­ként tekintették át az elmúlt esztendő harmadik negyed­évében a társadalmi tulaj­don védelmének helyzetét az említett iparágban. A vizs­gálat során három miniszté­riumi, két tanácsi, hét vá­rosgazdálkodási vállalathoz, hét szövetkezeti építőipari egységhez és egy vízgazdál­kodási vállalathoz látogattak el. A NEB-vizsgálatot. indo­kolta és időszerűvé tette, hogy az utóbbi években meg­szaporodtak azok a lakossá­gi jelzések, amelyek a társa­dalmi tulajdonnal kapcsola­tos gazdálkodást, az állam- polgári fegyelmet kifogásol­ták. A tapasztalatok szerint a társadalmi tulajdon védel­mét előíró és biztosító alap- rendeletek, szabályozók jók, egyértelműek. Ám a rende­letek betartását, a felelőssé­gi rendszer érvén,yesítését tekintve korántsem kedvező a helyzet. Jószerivel vala­mennyi vizsgált egységben találkoztak kifogásolható, helytelen gyakorlattal. Jól­lehet. csökkent az építőipa­ron belül a társadalmi tu­lajdon elleni vétségek szá­ma, ugyanakkor a visszaélé­sek pénzben kifejezett érté­ke növekedett. Leggyakoribb a nagy értékű csalás, a sik­kasztás és a gondatlan kár­okozás. Érdemes megemlíte­ni azt is, hogy a felelősség­re vonások száma aránytala­nul alacsony az okozott ká­rokhoz viszonyítva. Hasonló a helyzet a felderített vétsé­geknél. Az esetek többségé­ben általában figyelmezte­téssel, megrovással, az „ej- nye-ejnyével” letudják az illetékesek a büntetést. Ez elsősorban azzal magj'aráz- ható, hogy a vállalatok „le­írják” a károkból, lopások­ból eredő veszteséget, eset­leg más módszert, túlszám­lázást alkalmaznak. Ily mó­don anyagilag nem kerülnek olyan hátrányba, amelyért érdemes esetleg egy alapos vizsgálatot elrendelni. És i még valami: a vállalatok ve­zetői „csak” erkölcsileg ér­dekeltek a társadalmi tulaj­don védelmében, ezért elba­gatellizálják, eltussolják a károkat. Lehetőséget teremt a visz- szaélésekre a belső ellenőr­zések gyengesége is. A mun­ka sok hel.yen formális, az ellenőrök csupán másodállás­ban dolgoznak, sok vállalat­nál pedig pontosan annak a vezetőnek a hatáskörébe tar­tozik a belső ellenőrzés, aki ellen éppen indokolt lenne egy alapos vizsgálódást indí­tani. A jelentésből kitűnt., hogy törvényeink túlzottan: humánusak azokkal az egyé-: nekkel szemben, akik a kö-j zösségi tulajdont megkérő^ sítják. Az építőiparban a legtöbb visszaélésre az anyagelszá­moltatás jelenlegi rendszere ad lehetőséget, hiszen abban minden tervezési, kivitelezé­si és leboiwolítási „hiba” el­tüntethető. Ezért foi'dulhat elő, hog.y a tervben szereplő — mondjuk — 87 millió fo-< rintos beruházás a kivitele­zők szerint három-négy hó­nap múltán már 124 millió forintba kerül. (monos) Zárszámadás a bekecsi termelőszövetkezetben A talpon maradás éve Bizonyára nem könnyű szívvel állt ki a bekecsi ter­melőszövetkezet elnöke sem a küldöttgyűlés elé, egy év­vel ezelőtt. Szavai nyomán ugyanis bizonyossá vált a már pletykaként szálló hír: a közös gazdaság az 1984-es évet 120 millió forintos vesz­teséggel zárta. Néhány rosz- szul szervezett és ellenőr­zött melléktevékenység el­nyelte az alaptevékenység eredményeit, -egyéb ipari ágazatok sikereit és hihetet­len veszteséget okozott. Ak­kor egyévnyi türelmet kér­tek és kaptak a vezetők a tagságtól. A múlt hét végén megtartott küldöttgyűlésen Pisák János elnök derűsebb hangulatban tarthatta be­számolóját. — Tudjuk, egy évvel ez­előtt; kevesen adtak esélyt, a nyereséges gazdálkodásra. Most mégis emelt, fővel ál­lunk itt, nem kell szégyen­keznünk. Azokat a felada­tokat, amelyeket a szaná­lást követően az intézkedé­si tervben megfogalmaz­tunk, maradéktalanul végre is hajtottuk. Az elmúlt évi gazdálkodásunk igaz, végül is nyereséget nem termelt, de a veszteségrendezésből adódó pénzügyi kötelezettsé­günknek eleget tettünk, s ez bizony szép- eredmény. Ma már elmondhatjuk, szövet­kezetünk talpon maradt, adósságait rendezte. Mi is történt az elmúlt évben Bekecsen? Hogyan tudtak kilábalni a 120 mil­liós veszteség szorításából? Elsősorban: a szövetkezet olyan állóeszközöket és készleteket értékesített, ame­lyek nem voltak feltétlenül szükségesek a termelés foly­tatásához. Aztán a vezető­ség, a szanáló bizottság ja­vaslata alapján, minden olyan ágazatot, amely vesz­teségesen gazdálkodott, fel­számolt. még akkor is, ha ez jelentős számú munka­hely-megszüntetéssel járt. A legtöbb ágazatot úgynevezett önelszámoló egység formá­jában szervezték át és a gazdálkodásban — mint azt a termelési mutatók is bi­zonyítják — sokat javult a hatékonyság. A veszteséges ágazatok megszüntetése ered­ményes módszernek bizo­nyult, de a jövőben ez az út tovább nem járható. Na­gyon kevés ugyanis a mun­kalehetőség a környéken. A nők és a szakképzetlenek pe­dig egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni, ha munkahe­lyeik számát jelentősen le- csökkentik. A szövetkezeti vezetés nézete pedig az, hogy a bekecsi dolgozóknak a közös gazdaságból kell megélniük, a tisztességes, becsületes munka után való jövedelemhez jutniuk. A ve­zetőknek költségtakarékos megoldásokra kell töreked­niük, a fő szempont a ha­tékonyság, a nyereség. S ha mindezt megvalósítják a gazdálkodásban, a vezetőség szerint az 1986-os évet már nj'ereséggel zárja a közös gazdaság.

Next

/
Thumbnails
Contents