Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
1986. február 26., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mire számíthatunk? I 1990-ig 2&-340 ezer Természetes vágyuk és .joguk az embereknek, hogy lakáshoz jussanak. Egyes felfogások szerint — többek között — az önálló otthon a felnőttség egyik kritériuma Eszerint nálunk csupán az elmúlt tíz év alatt több mint nyolcszázezer család került a felnőttek kategóriájába. De még mindig több száz- ezer család várakozik és reménykedik, mert vagy nincs külön lakása még, vagy ha van is, nem olyan, mint amilyent szeretne. Vagyis- — ha enyhült is — távolról sem szűnt meg a lakáshiány, sok fiatal házaspár, férfi és nő számára még most is a jó lakás áll a kívánságlista élén. Vajon mire számíthatnak 1990-ig? A népgazdaság hetedik ötéves terve megerősíti az elmúlt esztendőkben elkezdődött folyamatot: csökken az állami (szociálpolitikai) lakásépítés aránya és nő a magánépítkezéseké. Hazánkban az ötödik ötéves tervidőszakban 452 ezer lakás épült meg, a tavaly lezárultban pedig 370—390 ezer. Volt olyan esztendő, a hetvenes évek közepén, amikor évente majdnem százezer otthon készült el, 1984-ben viszont már csak 70 ezer. Az Országgyűlés által elfogadott új tervtörvény az elkövetkező öt esztendő alatt 320—340 ezer, zömében személyi tulajdonú lakás elkészítését irányozza elő. De nemcsak az új otthonok, hanem a régiek korszerűsítése, felújítása is szolgálja azt a jogos társadalmi célt, hogy javuljanak a lakáskörülmények. S korántsem mellékes: eközben korszerűbbek, rendezettebbek. szebbek lesznek a belvárosok, nem öregedik el a lakosságuk, mert; a városcentrumok újjávarázsolt, központi vagy gázfűtéses otthonaiban már a fiatalok is jól érzik magukat, A települések adottsága és a mára elért fejlettségi szint révén várható, hogy az ország legtöbb városában a továbbiakban is egyszerűbb lesz lakáshoz jutni, mint a külön gondokkal is küszködő Budapesten, Az állami építőipar megyei vállalatai hosszú ideje sikeresen tudják teljesíteni körzetük lakásépítési feladatait, a szép számú szövetkezettel és kisszervezettel karöltve, miközben Budapesten változatlanul kevés a munkákat befejező szakiparos. Lassú az a piaci folyamat, amelynek eredménye mind több megyénk városaiban érzékelhető: vállalkozó típusú építőipari szervezetek jöttek létre. Ezeket az jellemzi, hogy nem várják, amíg a megrendelők rájuk nyitják az ajtót, hanem maguk keresik meg a munkát. S mert a tervtörvény az öt esztendő első éveiben visz- szafogottabb beruházáspolitikát irányoz elő, remélhető, hogy a korábban nem lakást építő szervezetek is kiveszik részüket ebből a feladatból. Rajtuk kívül komoly szerep jut az ágazat háttériparának, az építőanyag-iparnak, hiszen hiába a megszerzett és közművesített telek, a vállalkozó szellemű kivitelező és a minden közös munkára elszánt család meg rokonság, ha nem kaphatók az alapvető építőanyagok. Ebben a tekintetben szerencsére megnyugtatónak ígérkezik a jövő: az építőanyag-ipar az elmúlt évben látványos frontáttörést hajtott végre, és az oly nehezen mozduló társadalmi szemlélet is megelégedéssel ismerte el, hogy a legfontosabb szerkezetekből, anyagokból sokat javult a kínálat, Nemcsak a házgyárak igyekeznek alkalmazkodni termékeikkel az építtetők igényeihez változatosabb, tetszetősebb és a hagyományos falazóanyagoknál olcsóbb panelek gyártásával, hanem a vasbeton gerendák, a korszerű. hőtakarékos téglák és nyílászárók termelői is sikeresen zárkóztak fel az építkezők kívánságához. Ezekkel a biztató törekvésekkel együtt is látni kell, hogy lezárult a lakásépítésnek az a kedvező szakasza, amikor az állam magára tudta vállalni az otthonteremtés költségeinek nagy részét. Mégis, a gazdasági gyarapodásunk lehetősége szerint komoly támogatásban részesülhetnek azok, akik vállalják az otthonteremtés fáradságos, áldozatos éveit. A kormány nemrégiben döntött a lakáshoz jutás pénzügyi feltételeinek korszerűsítéséről, ami a gyakorlatban kedvezményes hitelekkel, növekvő szociálpolitikai kedvezményekkel, munkáltatói és helyi (tanácsi) támogatással, valamint, jobban megszervezett telek- vásárlással segíti a személyi tulajdonú lakásépítést. Mert nem arról van szó csupán, hogy ezek révén tel- jesül-e a hetedik ötéves nép- gazdasági terv egyik fontos mutatószáma, a 320—340 ezer lakás. Emögött családok, sorsok húzódnak meg, remények, várakozások, jogos igények. S hogy valóság válik-e a tervekből, az nemcsak a szabályozókon és: a gazdasági környezeten múlik, hanem az alkotó és vállalkozó embereken is. Sz. K. DATUM ELÖADAS BÉRLET KEZDETE i szómba! MILLIOMOS NÁPOLY Csehov ifj. 15.00 MILLIOMOS NÁPOLY Katona 19.00 , 2. vasárnap MILLIOMOS NÁPOLY Déryné 19.00 3. hétfő Kenessey Jenő: A KESZKENŐ A Kassai Állami Színház vendégjátéka 19.00. 4. kedd A KÉK MADAR Gyermekelőadás 14.30 AHOGY TETSZIK Arany J. ifj. 19.00 5. szerda A KÉK MADAR Gyermekelőadás 14.30 AHOGY TETSZIK Radnóti ifj. 19.00 6. csütörtök AHOGY TETSZIK Schiller ifj. 19.00 7. péntek AHOGY TETSZIK Földes ifj. 17.00 8. szombat AHOGY TETSZIK József A. ifj. 15.00 9. vasárnap HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 10. hétfő A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE Népszerű 19.30 11. kedd AHOGY TETSZIK Kossuth ifj. 17.00 12. szerda AHOGY TETSZIK Shakespeare 19.00 13. csütörtök AHOGY TETSZIK Goldoni ifj. 19.00 14. péntek MILLIOMOS NÁPOLY Upor 19.00 15. szombat HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 16. vasárnap HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 17. hétfő Nincs előadás 18. kedd MILLIOMOS NÁPOLY Csortos 19.00 19. szerda MILLIOMOS NÁPOLY Lehár 19.00 20. csütörtök MILLIOMOS NÁPOLY Madách 19.0IL 21. péntek A 100. éves Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátó11.00 ipari Szakközépiskola jubileués 19.Q0 mi műsora 22. szombat HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 23. vasárnap HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 15.00 24. hétfő Nincs előadás 25. kedd HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 15.00 26. szerda HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 27. csütörtök HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 28. péntek HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 29. szombat HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 30. vasárnap HÁROM A KISLÁNY Bérletszünet 19.00 31. hétfő Nincs előadás játékszín 1. ÉNEK PHAEDRAÉRT 19.00 2. ÉNEK PHAEDRAÉRT 19.00 15. ÉNEK PHAEDRAÉRT 19.00 29. ÉNEK PHAEDRAÉRT 17.00 30. ÉNEK PHAEDRAÉRT 19.00 KAMARASZINHAZ 4. HUSZAROK 19.00 5. HUSZAROK 19.00 6. HUSZAROK 19.00 7. HUSZAROK 19.00 8. HUSZAROK 19.00 VENDÉGJÁTÉK 11. HUSZAROK Leninváros, 17.30 13. HUSZAROK Gyöngyös, 19.00 14. ÉNEK PHAEDRAÉRT Sátoraljaújhely, 19.00 18. ÉNEK PHAEDRAÉRT Bp., Radnóti Színpad, 19.00 23. TÓTÉK Vologda (Szu.), 19.00 24. TÖTÉK Vologda (Szu.), 19.00 25. TÓTÉK Cserepovec (Szu.), 19.00 Jegyek válthatók a színház jegyirodájában — hétfő kivételével — mindennap 13—1» ára Telefon: 15.480, Jegyek a bérletes előadásokra is kaphatóki Szervezési osztály: 38-960. A December 4. Drótműv ek huzalmű II. gyáregységében svéd gyártmányú egyenes húzógépen történik a nagy szilárdságú hatszögprofilú betonacél huzal gyártása, melyet az építőipar használ fel, Fojtán László felvétele A megrendelő az építőipar Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden a társadalmi tálaidon védelme Az utóbbi évek égjük legjelentősebb dokumentumának minősítette a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén az egyik hozzászóló azt a jelentést, amelyet a megyei NEB szakemberei készítettek. Témája: a társadalmi tulajdon védelmének helyzete az építőiparban. Egyebek között erről volt szó a meg.vei tanács vb- iilésén. Megyénk népi ellenőrei, egy országos vizsgálat részeként tekintették át az elmúlt esztendő harmadik negyedévében a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét az említett iparágban. A vizsgálat során három minisztériumi, két tanácsi, hét városgazdálkodási vállalathoz, hét szövetkezeti építőipari egységhez és egy vízgazdálkodási vállalathoz látogattak el. A NEB-vizsgálatot. indokolta és időszerűvé tette, hogy az utóbbi években megszaporodtak azok a lakossági jelzések, amelyek a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos gazdálkodást, az állam- polgári fegyelmet kifogásolták. A tapasztalatok szerint a társadalmi tulajdon védelmét előíró és biztosító alap- rendeletek, szabályozók jók, egyértelműek. Ám a rendeletek betartását, a felelősségi rendszer érvén,yesítését tekintve korántsem kedvező a helyzet. Jószerivel valamennyi vizsgált egységben találkoztak kifogásolható, helytelen gyakorlattal. Jóllehet. csökkent az építőiparon belül a társadalmi tulajdon elleni vétségek száma, ugyanakkor a visszaélések pénzben kifejezett értéke növekedett. Leggyakoribb a nagy értékű csalás, a sikkasztás és a gondatlan károkozás. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a felelősségre vonások száma aránytalanul alacsony az okozott károkhoz viszonyítva. Hasonló a helyzet a felderített vétségeknél. Az esetek többségében általában figyelmeztetéssel, megrovással, az „ej- nye-ejnyével” letudják az illetékesek a büntetést. Ez elsősorban azzal magj'aráz- ható, hogy a vállalatok „leírják” a károkból, lopásokból eredő veszteséget, esetleg más módszert, túlszámlázást alkalmaznak. Ily módon anyagilag nem kerülnek olyan hátrányba, amelyért érdemes esetleg egy alapos vizsgálatot elrendelni. És i még valami: a vállalatok vezetői „csak” erkölcsileg érdekeltek a társadalmi tulajdon védelmében, ezért elbagatellizálják, eltussolják a károkat. Lehetőséget teremt a visz- szaélésekre a belső ellenőrzések gyengesége is. A munka sok hel.yen formális, az ellenőrök csupán másodállásban dolgoznak, sok vállalatnál pedig pontosan annak a vezetőnek a hatáskörébe tartozik a belső ellenőrzés, aki ellen éppen indokolt lenne egy alapos vizsgálódást indítani. A jelentésből kitűnt., hogy törvényeink túlzottan: humánusak azokkal az egyé-: nekkel szemben, akik a kö-j zösségi tulajdont megkérő^ sítják. Az építőiparban a legtöbb visszaélésre az anyagelszámoltatás jelenlegi rendszere ad lehetőséget, hiszen abban minden tervezési, kivitelezési és leboiwolítási „hiba” eltüntethető. Ezért foi'dulhat elő, hog.y a tervben szereplő — mondjuk — 87 millió fo-< rintos beruházás a kivitelezők szerint három-négy hónap múltán már 124 millió forintba kerül. (monos) Zárszámadás a bekecsi termelőszövetkezetben A talpon maradás éve Bizonyára nem könnyű szívvel állt ki a bekecsi termelőszövetkezet elnöke sem a küldöttgyűlés elé, egy évvel ezelőtt. Szavai nyomán ugyanis bizonyossá vált a már pletykaként szálló hír: a közös gazdaság az 1984-es évet 120 millió forintos veszteséggel zárta. Néhány rosz- szul szervezett és ellenőrzött melléktevékenység elnyelte az alaptevékenység eredményeit, -egyéb ipari ágazatok sikereit és hihetetlen veszteséget okozott. Akkor egyévnyi türelmet kértek és kaptak a vezetők a tagságtól. A múlt hét végén megtartott küldöttgyűlésen Pisák János elnök derűsebb hangulatban tarthatta beszámolóját. — Tudjuk, egy évvel ezelőtt; kevesen adtak esélyt, a nyereséges gazdálkodásra. Most mégis emelt, fővel állunk itt, nem kell szégyenkeznünk. Azokat a feladatokat, amelyeket a szanálást követően az intézkedési tervben megfogalmaztunk, maradéktalanul végre is hajtottuk. Az elmúlt évi gazdálkodásunk igaz, végül is nyereséget nem termelt, de a veszteségrendezésből adódó pénzügyi kötelezettségünknek eleget tettünk, s ez bizony szép- eredmény. Ma már elmondhatjuk, szövetkezetünk talpon maradt, adósságait rendezte. Mi is történt az elmúlt évben Bekecsen? Hogyan tudtak kilábalni a 120 milliós veszteség szorításából? Elsősorban: a szövetkezet olyan állóeszközöket és készleteket értékesített, amelyek nem voltak feltétlenül szükségesek a termelés folytatásához. Aztán a vezetőség, a szanáló bizottság javaslata alapján, minden olyan ágazatot, amely veszteségesen gazdálkodott, felszámolt. még akkor is, ha ez jelentős számú munkahely-megszüntetéssel járt. A legtöbb ágazatot úgynevezett önelszámoló egység formájában szervezték át és a gazdálkodásban — mint azt a termelési mutatók is bizonyítják — sokat javult a hatékonyság. A veszteséges ágazatok megszüntetése eredményes módszernek bizonyult, de a jövőben ez az út tovább nem járható. Nagyon kevés ugyanis a munkalehetőség a környéken. A nők és a szakképzetlenek pedig egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni, ha munkahelyeik számát jelentősen le- csökkentik. A szövetkezeti vezetés nézete pedig az, hogy a bekecsi dolgozóknak a közös gazdaságból kell megélniük, a tisztességes, becsületes munka után való jövedelemhez jutniuk. A vezetőknek költségtakarékos megoldásokra kell törekedniük, a fő szempont a hatékonyság, a nyereség. S ha mindezt megvalósítják a gazdálkodásban, a vezetőség szerint az 1986-os évet már nj'ereséggel zárja a közös gazdaság.
