Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
1986. február 19., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A szántói történész Nem volt üstökös, nem volt fényesen ragyogó csillag, de hasznos, hangya- szorgalmú munkásságával, amelyet a nyelvtudomány és a történetírás területén végzett, mégis kiérdemelte a jogot a maradandóságra. Százhetvenhét évvel ezelőtt, 1809. február 19-én Abaújszá.ntón született, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Jászay Pál. Iskoláit a sárospataki kollégiumban végezte 1829- ben, de közben két ével, 1823—24 között, a késmárki evangélikus líceumba járt a német nyelv elsajátítása végett. Patakon, a történet és oklevelészet került érdeklődése középpontjába, s már diákként is másolt okleveleket, amelyekkel gazdaggá növekedett történeti gyűjteményét alapozta meg. 1832- ben a nagy kolerajárvány idején három hónapot töltött a Szabolcs vármegyei Nagykúllóbam, s az ottani levéltár gazdag anyagát tanulmányozta, illetve dolgozta fel. Jogi tanulmányai után az 1830. évi országgyűlésen Comáromi Istvánnal, Abaúj küldöttével volt jelen, ott ismerkedett meg kora politikai eszméivel. Gróf Teleki József jurátusaként 1832-ben Bécsbe kerül, ahol mint kancelláriai fogalmazó, majd titkár, tizenhat évet töltött. Itt is az udvari és magángyűjteményeket kutatta át, magyar vonatkozású történelmi dokumentumok után „nyomozva”. Alapos forrásgyűjtést és szövegta- nulmányokat folytatott, illetve értekezéseket írt. A forradalom Pestre hozta. 1848-ban Batthyány Lajos miniszterelnök személyi titkára lett. A szabadságharc bukása után visz- szavonult Abaújszántóra, ahol amikor sorsa véglegesen, megnyugtatóan rendeződött, nyugdíja biztosítva lett, újra tudományos munkába kezdett, s élete végéig történelmi tanulmányainak élt. Még betegen is vidéki levéltárakban kutatott. Csupán negyvenhárom esztendőt élt. Gyászbeszédet a Tudományos Akadémián halála után egy évvel, 1853. január 31-én Toldy Ferenc mondott, kegyelettel emlékezve meg Jászay Pál munkásságáról: „Ö egész terjedelmében érezte azt, hogy a magyart csak az értelmi súly mentheti meg .. Jászay Pál kitartó és tudományos megalapozottságú kutatómunkája, haza-, szülőföldszeretete ma is példakép lehet. A műveiben felhalmozott ismeret- anyag rendkívül sokrétű. Folklorisztikus adatai rendkívül megbízhatóak. Mint történetíró felett elhaladt az idő, műveinek megállapításai nagyobbrészt elavultak, mára idejétmúltak. De nem a ma már tévesnek ítélt következtetéseivel, hanem a jó szemmel meglátott és leírt megfigyeléseivel alkotott maradandót! Több nyelvészeti és történelmi dolgozatot írt. Többek között a Tudománytár, az Athenaeum közli ezeket a dolgozatait. Akadémiai székfogalaló értekezésében a magyar nyelv történetét vázolta. Történelmi művei közül kiemelkedik az Akadémiai nagydíjjal kitüntetett A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után és főműve, A magyar nemzet napjai a legrégebbi időktől című alkotása. Ez utóbbiban a hunoktól kezdve dolgozza fel történelmünket egészen az Aranybulláig. Szülőhelyén, Abaújszán- tón születésének 100. évfordulója alkalmából 1909- ben a helyi diákok emléktáblát avattak. Hamvai a szántói temetőben nyugszanak, a családi sírhelyen, ám a síremléken csupán édesanyja neve szeretjei, az ő neve nincs feltüntetve. Persze lehetne pótolni a hiányt a síremléken is, de sokkal maradandóbb jel, ha Jászay Pál emlékezetünkben ól. Dr. Maróti Zsuzsanna Faluhelyen nincs olyan nagy választék a boltokban, mint a városokban. Ezt, ha úgy tetszik, természetesnek is vehetjük. Ám, az is természetes, hogy azért szükség van ott is üzletekre, ahová a helyi lakos betérve megvásárolhatja a szükséges cikkeket, hogy ne kelljen egy-két, a háztartásokban szükséges apróságért akár csak néhány kilométert is utazni. Ormosbányán 2100 ember él, többségük idős, nyugdíjas. Nemrégiben kapott szárnyra a hír: bezárják a vegyesruházati boltot. Mert veszteséges. Az üzlet megszüntetéséről az izsófalvi tanácsot (ide tartozik Ormosbánya) ez év elején levélben értesítette a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. Márpedig a lakók ezt nem akarják. De a tanács sem. Bibliák István tanácselnök: — Januar 3-án érkezett a levél, hogy június 30-án felszámolják az üzletet. Veszteséges — ez az indoklás. Pedig kell ez a bolt. Azért is, mert a községben kiskeresetű emberek élnek. Azért is, mert ez visszafejlesztés lenne. Ami nagyon fontos: rossz hangulatot váltana ki az üzlet bezárása mind a lakosságban, mind a tanácsi vezetésben. Ugyanakkor erkölcsi vesztesek is lennénk, hiszen nálunk, a tanácson csapódna le ez az ügy. Ormosbányán az alapellátás biztosított. Van élelmiszer-, zöldség-gyümölcs-, iparcikk-, hús- és ruházati bolt. Ezeket meg szeretnénk tartani továbbra is. Véleményem szerint a bolti dolgozók létszáké . Többször foglalkoztunk már a megyei tanács legutóbbi ülésén felvetődött tennivalókkal, gondokkal, nyilvánvaló, hogy még szó lesz ezekről a későbbiékben is. Lévén: egész megyénk idei évének tanácsi gazdálkodásáról tanácskozott az ülés, ráadásul az idei év az új tervidőszak megalapozását is szolgálja, egyáltalán nem mindegy miként, hogyan sikeredik ez az alapozás. Fokozott figyelmet követel a tanácsoktól az is, hogy az idén a megnövekedett önállósággal, következésképpen megnövekedett felelősséggel gazdálkodnak. ugyanannyi pénzből, mint tavaly. Nem véletlen hát, hogy az önállóságról, az ezzel összefüggő számos kérdésről nem csupán a felszólalók beszéltek, hanem a szünetben kialakult kisebb csoportokban is. Miként az évet előkészítő, számos fórumon, falugyűlésen, népfrontesten is elmondták: szükséges a rendszeres párbeszéd, hogy a tanácsok tisztségviselői, döntésre jogosult szervei pontosan ismerjék a városok, községek lakóinak véleményét, kívánságait minden fontosabb kérdésben. A párbeszédnek viszont természetéből adódóan többoldalúnak kell lennie. A tanácsok dolgozói összegyűjtik, figyelemmel kísérik a javaslatokat, meghallgatják a véleményeket, de mindezt persze csakis akkor tehetik, ha elhangzanak vélemények, javaslatok. Ma már a tanácstagok által szervezett beszélgetésektől kezdve a népfrontrendezvényekig a legkülönbözőbb fórumok várják a községek, városok lakóit: jöjjenek, mondjanak véleményt. Nem mindig telítettek viszont ezek a fórumok. Elég sok helyütt bizony ugyanazt a néhány arcot látni akár ilyen, akár amolyan ösz- szejövetel van. Nem általános ez persze, időnként kevés a szék, szűk a terem, de igenis tapasztalható ez előbbi jelenség is. Nagy a hajtás, nem érünk rá, örülünk, ha otthon pihenhetünk — hangzik innen is, onnan is mind gyakrabban a válasz a „miért nem jön" kérdésre. És valóban nagy a hajtás, fokozódik a tennivaló, gmk-ban, ilyen-olyan csoportokban, háztájiban, kisgazdaságban, különmunkában. Hogy gyűljön a pénz, mert sok kell, egyre több kell mindenre. Kár lenne legyintenünk a jelzésekre: itt-ott nehezebb ma már a társadalmi munkát megszervezni, mint korábban. Itt-ott nehézkesebbé, nem aka- ródzommá vált a korábbi segítő szándék. Jönnek persze, hogyne jönnének az emberek, mutatósán rendeződnek a települések, a társadalmi munka eredményei továbbra is láthatók, kézzelfoghatók ügy- annyira, hogy a helyi tanácsok továbbra is számolnak ezzel a segítséggel, de tudomásul kell vennünk, hogy itt- ott már nehézkesebb. De a párbeszéd, a közös eszmecsere mégiscsak együttesen, többekkel lehetséges. A tanácsok igyekeznek majd ebben az évben is, ebben a tervidőszakban is a köz véleményét figyelembe véve a lehető legjobb célokra felhasználni a rendelkezésre álló pénzt. Egy kicsit ennél többet is, éppen a köz erejével, segítségével. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy mindenki, de legalábbis a lakók többsége résztvevője legyen a tervek kialakításának, ne később méltatlankodjon, ahogy mondani szokás a pálya széléről kiabálva, hogy nem így kellett volna, hanem amúgy. iMinderről ugyancsak szó esett a tanácsülés szünetében szót váltva városi, községi tanácselnökökkel. Ismételt jelzéseként annak, hogy az önállóság valóban sokrétű feladatot ró ki. Mindnyájunkra. Priska Tibor „Békaemberek" bányában Űjabban speciálisan kiképzett könnyűbúvárok segítségét is igénybe veszik az üzemzavarok elhárítására a Tatabányai Szénbányák vízveszélyes bányáiban. A föld alatti térségekben ugyanis nagy mennyiségű fakadó víz gyűlik össze, amit kútszerűen kiképzett víztározókban, úgynevezett zsompokban gyűjtenek össze. A könnyűbúvárok időről időre alámerülnek a mély zsompokba, és megtisztítják a víz alatti szivattyúk szűrőkosarát, ellenőrzik a berendezések műszaki állapotát. Szovjet termékbemutató A szovjet áruk budapesti, Kerepesi úti bemutatótermében február 25—28. között kiállítást rendeznek a szovjet vállalatok textilipari festékkínálatából — jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon a Szovjetunió magyar- országi kereskedelmi képviselete vegyi árukkal foglalkozó irodájának vezetői. Mint mondották, ezekből a színezőanyagokból a Szo- juzhimexport Külkereskedelmi Vállalat az idén csaknem 800 ezer rubel értékben szállít magyar partnereinek. A bemutatón a már jól ismert textilipari festékek mellett felsorakoztatják az újdonságokat is. Képzeletbeli utazás egy valóságos utazásért Szabó József, a Mezőgép miskolci központjának termelésszervezője, a Magyarország című hetilap és a Magyar Televízió által közösen meghirdetett „Utazás Quizlandbe” háromfordulós vetélkedőjének győztese. Kétszemélyes külföldi utazást nyert. — Bizonyára sokan gratuláltak már a győzelemhez! — Valóban. Ismerőseim, munkatársaim is örültek, drukkoltak és gratuláltak már. Olyanok is megkerestek a napokban, akikkel már nagyon régen találkoztam ... — Mit szólt a család a tévében szerepléshez? — Ök is örömmel vették. Két lányom közül főként a kisebb lányom büszke rám, lépten-nyomon dicsekszik az apjával. — Aki nézte a vetélkedőt, láthatta, hallhatta, igen jártas a politika világában. Mióta foglalkozik ezzel? — Diákkorom óta érdeklődöm a politika iránt. Annak idején a háborús dolgok ragadták meg a figyelmemet, aztán a többi esemény is foglalkoztatott. Politikusokról szóló életrajzokat, regényeket olvastam többnyire, és természetesen nyomon követtem a napi sajtó híradásait. — Korábban szerepelt már valamikor a televízióban? — Először voltam ott életemben. Teljesen ismeretlen volt minden, s talán ennek tudható be, hogy az első szerepléskor elég lámpalázas voltam . . . Aztán a második alkalommal már könnyebb volt. Egyébként az nem zavart, hogy nagy nyilvánosság előtt szereplek, tulajdonképpen nem is volt ott idő et- re gondolni. — Hogyan készült a versenyre? — Főleg a Magyarországból. Visszamenőleg öt-hat évre átolvastam a lapszámokat. Továbbá forrásanyagnak számítottak a Népszabadság cikkei és természetesen a könyvek, lexikonok, politikai témájú kiadványok. — Mivel foglalkozik még szabadidejében? — Nagyon szeretek kirándulni. pontosabban gyalogolni. Rendszeresen, havonta egyszer 30—40 kilométert gyalogolok a Bükkben, de az utóbbi időben nagyon megkedveltem Jósvafő környékét. Csodálatos ez a táj, itt kikapcsolódhat az ember. Aztán van egy bérelt kertünk, ezt a családdal közösen műveljük. — Űjabb vetélkedő esetén? — Ha lesz ilyen politikai jellegű verseny, ismét jelentkezem. Mészáros István Bezárják-e Ormosbányán g riihÓ7oti holtot? AZ ÜZLET UGYAN VESZTESÉGES DE MIT MONDANAK A LAKOSOK? Bár nem nagy a forgalom, a helybeliek közül sokan vásárolnak az üzletben. mának csökkentésével meg lehetne oldani ezt a kérdést. Mindenképp meg is kell, mert az emlberek nem ezt érdemlik. Megkerestük a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, Nagy Lajost is ez ügyben. — Az ormosbányai vegyesruházati bolt sajnos veszteséges. Például 1984-ben 323 ezer forint veszteség volt itt. Korábban már szerződéses formában működött, de ez sem vált be. Leváltottuk a boltvezetőt, mert leltári hiány mutatkozott. Aztán ismét meghirdettük szerződéses üzemeltetésre. Nem jelentkezett senki. Azóta a bolt forgalma folyamatosan csökken. Ezért döntött úgy a vállalat vezetése, valamit tenni kell. Nézze, ha csak azt el lehetne érni, hogy nullán maradjon, vagyis ne hozzon nyereséget, de ne is legyen veszteséges, nos, akkor mi nem zárjuk be. Áprilistól duplájára emelkedik a helyiség bérleti díja is. Elképzelhető, hogy tovább növekszik a veszteség. Kisebb alapterületű helyiségbe költözve, kevesebb dolgozót alkalmazva, azért hátha megmenthetjük még a bezárástól. Ezzel kapcsolatban még megkeresem a tanács elnökét. Nem véglegesen lezárt téma még ez ... Ebben bíznak az ormosbányai lakosok is. m. i. A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK hazánk egyik legnagyobb ipari vállalata. A technika rohamos fejlődése következtében egyre nagyobb szükség van jól képzett, sokoldalú szakemberekre. A vállalatnak szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolák képeznek szakembereket. Az általános iskola elvégzése után jelentkezni lehel az alábbi szakmákra: 100. Sz. Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola:- olvasztár- hengerész- forrasztár- öntő- kovács- gépszerelő és karbantartó- mintakészitö 101. Sz. Szemere Bertalan — hegesztő — marós — vas- és fémszerkezet lakatos — gépi forgácsoló — épületasztalos — bútorasztalos — fényező-mázoló Ipari Szakmunkásképző Intézet: — villanyszerelő — autószerelő — karosszéria lakatos — erősáramú — dízelmozdony-szerelő berendezés-szerelő — autóvillamossági szerelő 104. Sz. Debreczeni Márton Ipari Szakmunkásképző Intézet: — autószerelő — háztartási — gépszerelő gépszerelő és karbantartó — villamosgépkezelő — villanyszerelő 114. Sz. Eötvös József Ipari Szakmunkásképző Intézet: — vízvezeték- és készülékszerelő — központifűtés- és csőhálózat-szerelő — szobafestő-mázoló — kőműves — ács-állványozó — bádogos — épületburkoló — padlóburkoló A tanulmányi idő minden szakmunkásképző intézetben, szakmától függetlenül 3 év. A Gábor Áron Kohó- és Ontöipari Szakközépiskola középfokú végzettséget biztosít általános kohász- és öntőtagozaton A 100. Sz. Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola 4 éves képzési formában érettségit és szakmunkás-képesítést nyújt esztergályos, géplakatos, irányítástechnikai műszerész szakmákban. Érdeklődni: LENIN KOHÁSZATI MÜVEK, személyzeti és oktatási főosztály Miskolc, pf.: 567. 3540. Telefon: 52-402.
