Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

1986. február 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 sport Gyér érdeklődés mellett került sor a hét végén Diósgyőrött a serdülő A korcsoportbeli és if­júsági atléták megyei sátorver­senyére. A kevés induló nem késztette különösebb erőkifejtés­re az esélyeseket, s így csak átlagos eredmények születtek. Ami érdekesség; több verseny­számban a serdülők jobb ered­ményt produkáltak, mint az if­júságiak . . . A sátorverseny győztesei, lá­nyok: serdülő A kcs: GO m sík­futás: Lengyel (DVTK) 8,4. 60 m gát: Tóth (S.-újhely) 9,8. Tá­volugrás: Szűk (Mezőkövesd) 491 cm. Magasugrás: Tóth (S.- újhely) 145 cm. Súlylökés: Bart- kó (B. Bányász) 910 cm. Ifjúsá­giak: 60 m: Tóth (DVTK) 8,6. 60 m gát: Csajbók (DVTK) 11,7. Távolugrás: Tóth (DVTK) 500 cm. Magasugrás: Bodnár (Zrí­nyi Gimnázium) 135 cm. Súly­lökés: Vichor (S.-patak) 718 cm. Fiúk, serdülök: 60 m: Mester (B. Bányász) 8 mp. 60 m gát: Szloboda (KVSE) 9,2. Távolug­rás: Gasszer (S.-újhely) 509 cm. Magasugrás: Szloboda (KVSE) 165 cm. Súlylökés: Kulcsár (S.- újhely) 13,58 m. Ifjúságiak, 60 m sík: Deme (KVSE) 7,6. 60 m gát: Lökös (KVSE) 9,8. Távol­ugrás: Kovács (KVSE) 580 cm. Magasugrás: Tóth Gy. (KVSE) 190 cm. Súlylökés: Nagy A. (KVSE) 12,60 m. Ligaülés Egerben EGERBEN, a Heves Me­gyei Tanácson került sor tegnap délelőtt a területi labdarúgó-bajnokság Mátra csoportjának szokásos idény­nyitó értekezletére, melyen az egyesületek vezetői, a szakosztályok irányítói és edzői vettek részt. Pusztai László, a hevesi szövetség elnöke köszöntötte a megje­lenteket, majd dr. Csicsai József, a versenybizottság elnöke értékelte az 1985—86- os pontvadászat őszi sze­zonját. (Bevezetőjében ki­emelte, hogy megítélésük szerint emelkedett a szín­vonal, bár a találkozók ní­vója nem érte el a kiemel­kedőnek minősített 1982—83- as szintet. Élesedtek a küz­delmek, egy-egy bajnoki pontért az eddigiektől na­gyobb harc alakult ki. Az Ózdi Kohász, a Honvéd Kö­teles SE, a BVSC és a Göd „belépése” új színt jelen­tett, miként pozitívum a Borsodi Bányász gárdájá­nak fiatalos lendülete is. Hozta magát a Salgótarjáni Síküveggyár, a Sajóbábonyi Vegyész és a Recsk —mind­három együttes háza táján jó képességű játékosokat neveltek fel. Több volt a hatvaniakban és a gyöngyö­siekben, akiknek — felké­szültségük, lehetőségeik alap­ján — az élcsoportban lenne a helyük. Az Edelényi Bá­nyász megközelítette az el­várható teljesítményt. A ki­eső zónában kilátástalannak látszik a Borsod nádiasdi Ko­hász helyzete, a gyáriak azonban nem 'adták fel, hu­száros tavaszi szerepléssel megmenekülhetnek. Javultra írandó, hogy bátran nyúl­tak a fiatalokhoz, a keret felfrissítését viszont talán hamarabb kellett volna el­kezdeniük. Dr. Csicsai Jó­zsef bejelentette: bevált az egy junior korú játékos kö­telező szerepeltetésének rendszere, így az továbbra is érvényben marad. Még egy, az utánpótlás-nevelés­sel kapcsolatos hír: azMiLSZ területi bizottságának fel­mérése alapján a Mátra cso­portban szereplő szakosztá­lyok foglalkoztatták a leg­több 16—25 év közötti fut­ballistát. AZ EDZŐK frontján' — akárcsak a korábbi eszten­dőben — ismét akadt moz­golódás, s a szakemberek vándorlása, szezon közbeni cseréje gátolta a szakmai munka fejlődését, a korsze­rű módszerek elterjedését. Nagy sikert aratott a de­cemberi továbbképzés, me­lyen dr. Lakat Károly mes­teredző 'tartott élményszám­ba menő előadást. A neves szakembert ismét felkérték, így március 3-án újabb re­ferátumot tart majd Eger­ben. Az edzőket a ligaülé­sen kritika is érte. Négy esetben kellett velük szem­ben eljárni, fegyelmi tár­gyalást kezdeményezni (töb­bet, mint a Mátra csoport eddigi nyolcesztendős törté­nete során). Ügy tűnik, hogy tűrőképességük véges, rend­szeresen a játékvezetőkben keresik a hibát. A BÍRÓK kaptak jogos és jogtalan bírálatot is. Műkö­désükre általában nem akadt érdemi panasz, a füttyösök közül néhányan viszont egy­szerűen nem tudták elfo­gadtatni magukat, szinte ke­resték az összeütközés lehe­tőségét. A versenybizottság felhívta a szakosztályok fi­gyelmét az új szabályokra, melyek értelmében a súlyo­sabb vétségek azonnali ki­állítással büntethetők. Az őszi szezonban egyébként romlott a fegyelmi helyzet. Harminckét labdarúgó jutott a kiállítás sorsára (egy év­vel korábban csak 22). A bí­rók 229 alkalommal mutat­ták fel a sárga lapot (1984 őszén 195-ször). A játéko­sok .közül a BVSC-s Flak bi­zonyult a legsportszerűbb­nek, a sajóbábonyi Orlóczky lett a harmadik. A füttyö­sök a legkevesebb sárga és piros lapot a BVSC labda­rúgóinak mutatták fel, a rangsorban a Sajóbábonyi Vegyész a második, az Ede­lényi Bányász pedig az 5— 6. helyre került. A közön­ség viselkedése alapján a sirokiák vitték el a pálmát, szurkolóik a legsportsze­rűbben biztatták kedven­ceiket. Dicséretet érdemel a sajóbábonyi „publikum” is, második helyezésük önma­gáért beszél. A TAVASZI szezonban is­mét lesznek csoportváloga­tott mérkőzésék. A Mátra együttese a Körös és a Ti­sza csoport legénységével méri össze tudását. A csa­pat felkészítésében Szent- marjay Tibor, Balázs And­rás, őze Tibor és Rákos Já­nos működik közre. Az idény március 1-ón kezdő­dik és június 8-án fejező­dik be. Ha létrejön a már­cius 16-ra tervezett buda­pesti magyar—brazil válo­gatott mérkőzés, akkor a harmadik forduló meccseit március 15-én játsszák le. K. T. Csak röviden... CSELGÁNCS. Körzeti rangsor­versenyre került sor Debrecen­ben. A serdülő mezőnyben az MVSC sportolói a következő he­lyezéseket érték el: 35 kg: 3. Bottyán. 44 kg: 3. Illyés. 60 kg: 1. Pásztor. 64 kg: i. Velti, 2. Hatvani. A felnőttek részére Budapes­ten rendeztek I. osztályú rang­sorversenyt. A 65 kilósok között Gercsák a 3. lett. míg 86 kiló­ban Hajdú győzött Balogh előtt. Ugyancsak a fővárosban ke­rült sor a junior korú női rang- sorversenyre. Az MVSC sporto­lói közül Király (44) második. Hrinda (52) és Macsuga (61) har­madik, Wittchen (56) és Kovács (66) ötödik helyezést ért el. SAKK. DUSE—Miskolci Medi­cor 9-5. Miskolc. OB II. A ta­valyi bajnokság ezüstérmesének hazai veresége nem kis megle­petés. Gy.: Lobermayer, dr. Nagy. D.: Kovács L., Czina, dr. Gergely, Jávorka, Szabó, Van- czák. Csepel SC—SÜMSE 7.5-6,5. Cse­pel, OB II férfi. Az újonc ki­élezett csatára késztette a ven­déglátó együttest. Gy.: Bai, Ba­lázs. Pájer. D.: Nagy, Pásztor, Bagoly, Balogh, Kiss, Szendrei, Kincses. ASZTALITENISZ. December 4. Drótmüvek—MALÉV SC 14-11. Budapest. NB II férfi. Nem for­gott veszélyben a miskolciak si­kere, pedig többen formájuk alatt szerepeltek. Gy.: Engi (4), Holló (3), Gulyás (3), Bagi (2), Mezőfi (2). KOSÁRLABDA. Egri Tanár­képző-Olefin SC 70-67 (40-29). Eger, NB II női. A szünet után igen feljavultak a leninvárosi fiatalok, s nem sok hiányzott a bravúrhoz. Ld.: Kocsis (15), Sándor (14). Fodor (14), Kardos (14). ÖKÖLVÍVÁS. Dublintől nem messze, egy kisvárosban került sor vasárnap este az Írország— Magyarország válogatott ökölví­vó-mérkőzés visszavágójára. Az első találkozót a vendéglátók nyerték 12-10-re, a visszavágón a magyar válogatott győzött 16-2-re. Együttesünkben ismét helyet kapott a 48 kilós súly­csoportban Isaszegi Róbert, a Borsodi Bányász sportolója, aki pontozásos győzelmet aratott Lawlor ellen. TEREMTORNA. Harmincegy osapat vett részt a Kazincbar­cikán megrendezett teremlabda­rúgó-tornán. A győzelmet a Ru- dabányai Ércbányász szerezte meg, második a Kazincbarcikai Főiskola, harmadik pedig az ÉRV lett. Teremtorna után Három csapatról ás a rendezésről Hal gólt „rámolt be” a Borsodi Építők Volán SC együttese vasárnap este a Miskolc Városi Sportcsar­nokban a Borsodi Bányász hálójába. A fél tucat góllal nyomatékosították a közle­kedésiek, hogy ezt a fajta játékot ők értik a legjob­ban. Ha bárkiben lett vol­na kétség efelől, alighanem elegendőnek bizonyultak a gólok a meggyőzésre. Való igaz: a BÉVSC legénysége óraműpontossággal morzsol­ta fel a vetélylársák ellen­állását, s akkor mérte rá­juk a döntő csapást, ami­kor azok a .legkevésbé szá­mítottak rá. Mi lehet a magyarázata, hogy a megyei I. osztály­ban szereplő társaság fölé tudott kerekedni a maga­sabb bajnokságokban edző­dött csapatoknak ? Nos, alighanem döntően esett latba, hogy közel azonos so­rokat tudták pályára külde­ni. Játékosaik elszántság dolgában felvették a ver­senyt a többiekkel, takti­kailag pedig egyértelműen föléjük kerekedtek. Védőik egyszerű eszközökkel hárí­tottak, s bátran vállalkoz­tak távoli lövésekre. Mozgé­kony támadóik nem egy esetben kergették kétségbe­esésbe az ellenfelek hátvé­deit, hogy aztán kíméletle­nül értékesítsék ügyesen ki­dolgozott helyzeteiket. Nem vitás, megérdemelten sze­rezték meg a tornagyőzel­met. Az előcsatározások során látottak arra engedtek kö­vetkeztetni, hogy a finálé másik résztvevője, a Hon­véd Papp József SE gárdá­ja lesz. Az elődöntőben előbb 12, aztán 9 góllal ad­ták le névjegyüket. S utá­na jött az a bizonyos ba­nánhéj, amelyet esetükben a Borsodi Bányász jelen­tett ... A sajószentpéteriek 5-0-ra nyertek a honvéd- együttes ellen, s erre bi­zony a legoptimistább bá­nyászszurkolók sem nagyon számíthattak. A tény dicsé­ri a fekete-fehéreket, ugyan­akkor joggal készteti töp­rengésre Balogh Zoltán ed­zőt és a teljes miskolci szakosztályvezetést. Mert ez a teremben tapasztalt for- mahullámzás sajnálatos mó­don olykor a szabad téren is jellemzője a gárdánák. Ilyesmit egy merész célokat teljesíteni igyekvő csapat nem engedhet meg magá­nak. A H. Papp J. SE játé­kosai láthatóan kirobbanó erőben futballoztak, nagy kedvvel vállalkoztak, jó kö­zösséget alkotva mutatkoz­tak be. Valamiképpen meg kellene szabadulniuk a gát­lásoktól, jó lenne, ha si­kerülne elhitetni velük: ők a legjobbak a Tisza cso­portban. Amennyiben ez a törekvés zsákutcába visz, nos, akkor le kell számolni­uk az illúziókkal... A negatív meglepetést a DVTK szereplése jelentette. Igaz, a piros-fehéréknek meg kellett küzdeniük azzal a „nehézséggel” is, amelyet a vetélytársak velük szem­ben különösen megnyilvá­nuló bizonyítani akarása je­lentett. Szinte kivétel nél­kül minden csapat rájuk fente a fogát, az okozott a „kicsik” számára megnyug­vást, ha minél jobban meg­szorongatták az NB II-es bajnokság 3. helyén álló vasgyári társaságot. Tudott dolog: a DVTK javában ké­szül a tavaszi idényre, te­hát ilyentájt fáradtabbak, megviseltebbék a labdarú­gók, s nem lehet tőlük ki­ugró produkciót várni. Csak­hogy az érvelés sántít, hi­szen a többiek is edzenek, gyakorolnak, készülnek. Már­pedig az egyáltalán nem túl­zásszámba menő igény, hogy a diósgyőriek igenis erőlkö­dés nélkül győzzék le a Borsod megyei vetélytársa- kat! Még ákkor is, ha a szö­vetség vezetői szerint emel­kedett a színvonal az át­szervezést követően az I. osztályban! Tudjuk persze, hogy nem szabad, s éppen ezért nem is vonunk le messzemenő következtetése­ket egy-egy előkészületi, il­letve teremben játszott ta­lálkozó tapasztalataiból, de a mutatott teljesítmény ke­vésnek tűnt a diósgyőriek­től. A bajnoki rajtig még két hét áll a sorok rende­zésére. A szurkolók azt re­mélik, hogy a nyitányon ütőképes gárda oszlatja el a kételyeket, amelyeket a tamáskodók támasztanak várható menetelésükkel kap­csolatban. A rendezésről is illik né­hány szót szólni. Nos, pergő ritmusban, gördülékenyen ment minden. Dicséret jár érte, hiszen nem akadt üresjárat, a csapatok idő­ben megérkeztek, s nem volt különösebb gond a já­tékvezetéssel sem. A kézi­labdázásról „átnyergelt” Bu­davári László sem lógott ki a sorból, határozottan, egy­értelműen fütyült. A jövőre vonatkozóan mindössze egyetlen észrevétel enged­tessék meg nekünk: jó len­ne, ha 1987-ben teljes lenne a mezőny, s nem hiányozna egyetlen, a nívót emelni ké­pes együttes sem. Igaz, az idén sem a rendezők hibá­jából maradt távol a KVSE, s nem került a nyolcas dön­tőbe az Ózd ... (doros) Bánkúti hópelyhek Mostanában igencsak látogatott a bánkúti siparadicsom, az el­múlt hét végén is ezrek hódoltak szenvedélyüknek. Sokan vettek részt a sikarneválon, felvételeink ott készültek. Fotó: Szabó István T otó nyeremények A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a 7. heti totónyeremények az ille­ték levonása után a következők. Tizenhárom plusz egy találatos szelvény 263 darab, nyereményük egyenként 28 582 forint. Tizenhá­rom találatot 162 fogadó ért el, ezekre a szelvényekre 18 576 fo­rintot fizetnek. Tizenkét talála­tos szelvény 8361 darab, nyere­ményük egyenként 629 forint. Tizenegy találata 80 416 fogadó­nak volt, a szelvények értéke egyenként 65 forint. A tiztalá- latos szelvények száma 297 024 darab, értékük egyenként 30 fo­rint. A közölt adatok nem vég­legesek. A bajnokcsapat edzője mindent elkövetett. Igyekezett el­hitetni a szurkolókkal, hogy megtizedelt együttessel kény­szerül pályára lépni a fontos MNK-mérkőzésen. Kezdésnél derült ki a „turpisság", csak a válogatott szélső hiányzott, akit tényleg mütöttek. Elgondolkoztatott: vajon miért volt szükség az indokolatlan panaszözönre? Való igaz: Komora Imre nem éppen reális helyzetértékeléséről nevezetes. Ehhez talán annyi adalék elégséges, amennyit nyilatkozott az Eger SE elleni elveszített MNK-találkozót követően. Figyeljük csak: „...szerintem a tizenegyes nem volt jogos...’1 „... Garaba kemény szerelését sem lá ttam szándékosnak." „.. . hogy a kupaküzdelemből kiestünk, abban a játékveze­tőé a fő szerep.” Komoránál ez „természetes”, hiszen hasonlókat mondott a BEK-ből történt kiesésük kapcsán tavaly ősszel és tavaly­előtt úgyszintén. Válogatottakat felvonultató csapatáról egyetlen elmarasztaló szót sem szólt... Lehet, hogy éppen ez a hosszú edzőség (egyik) titka? ... * Kezdem sokallani a Körös játékvezetőt ért kritikai meg­jegyzéseket. A győri illetőségű sportember vette magának a bátorságot és kiállította a válogatott beállóst. Garaba játéka nyitott könyv a szurkolók előtt. Bármit is írnak, mondanak róla, vajmi keveset tisztult az elmúlt évek során, bár meg­felelően ellátja a nemzeti tizenegynél a rá kiosztott szerep­körrel járó feladatokat. Persze, erről az ellenfelek támadói mesélhetnének leginkább... Nem az első eset, hogy idő előtt kényszerül a zuhanyozóba. S arra is hajlok, hogy hi­telt adjak a JB vezetőjének pártatlan állásfoglalására, aki szerint Garaba szándékosan (!) térdmagasságban rúgta meg ellenfelét, pedig a labda nem volt a közelben. A FIB'A és az UEFA előírásai egyértelműek, határozottan fel kell lépni a brutális játék és annak képviselőivel szem­ben. Kár, hogy a szombati tévéhíradó készítői elfeledkeztek egy „apróságról”: lejátszani, bemutatni a kiállítást megelőző „szerelést”. Pedig annak ismeretében bizonyára könnyebben foglalhatnának állást az elfogulatlan szurkolók, s esetleg Komora is megértené, miért döntött a kiállítás mellett Kő­rös játékvezető. Jómagam egyetlen dologra vagyok kíváncsi: mikor vezet a győri bíró legközelebb az élvonalban? ... D. L.

Next

/
Thumbnails
Contents