Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. január 7., kedd Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Kambodzsa nemzeti ünnepén távirat­ban üdvözölte Heng Samrint, a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága főtitkárát, a Kambodzsai Nép- köztársaság Államtanácsa elnökét, és Hun Sent, a Kambod­zsai Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét. Kedves Elvtársak! A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertaná­csa, dolgozó népünk és a magunk nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának, Miniszter- tanácsának és a baráti kambodzsai népnek. Népünk nagyra értékeli a kambodzsai népnek az ország­építő munkájában elért eredményeit. Meggyőződésünk, hogy forradalmi vívmányaik megszilárdítására, az új társada­lom építésére irányuló erőfeszítéseik újabb sikereket hoz­nak, és eredményesen járulnak hozzá pártjuk közelmúltban tartott V. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósításához. Támogatásunkról biztosítjuk a Kambodzsai Népköztársa­ság kormányának a délkelet-ázsiai térség békéjének és biz­tonságának erősítésére irányuló politikáját. Örömmel állapítjuk meg, hogy hazánk és a Kambodzsai Népköztársaság kapcsolatai népeink törekvéseivel összhang­ban, a béke és a szocializmus közös ügye javára töretlenül fejlődnek. További sikereket kívánunk Önöknek és a kambodzsai népnek az ország előtt álló feladatok, az első ötéves nép- gazdasági terv valóra váltásához. * A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszön­tötte Chea Sim-et, a Kambodzsai Népköztársaság Nemzet- gyűlésének elnökét. Az évforduló alkalmából táviratban üd­vözölte kambodzsai partnerszervezetét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. Kaddumi Moszkvában KGST: az öt fő irány Elektronizálás Moszkvába érkezett és hét­főn megkezdte- tárgyalásait Faruk Kaddumi, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet politikai osztályának ve­zetője. Palesztin források közlé­se szerint Kaddumi, akit a PFSZ „külügyminiszterének” tekintenek, egyebek között a Szovjetunió és a PFSZ vi­szonyáról tárgyal vendéglá­tóival. A KGST-tagországok múlt óv decemberében Moszkvá­ban elfogadott távlati tudo­mány os-iműszaiki fejlesztési programja az előrehaladás öt fő irányát jelöli ki. Ezek közül az első helyen a nép­gazdaság átfogó elektronizá­lása áll, amely előfeltétele annak, hogy előbbre lehes­sen lépni a tudományos és a műszaki forradalom más területein is. A közös program az elekt­ronizálás feladatát abban szabja meg, hogy tömegessé váljon a szocialista népgaz­daságokban a mikroelektro­nikai berendezések, és első­sorban a számítástechnikai eszközök, valamint a tele­kommunikációs berendezé­sek használata. Elengedhe­tetlenül szükség van erre ahhoz, hogy jelentősen nö­velni lehessen a munkater­melékenységet, fokozni az anyag- és energiamegtakarí­tást, csökkenteni a tudomá­nyos kutatásokra szánt időt. Az átfogó elektronizálás, a számítástechnika széles körű alkalmazása eredményéként alapvetően megváltozik a népgazdaságok irányításának információs bázisa. A mik­roelektronika és a számítás­technika elterjedése sajátos katalizátorként a gazdaság és a nem termelő területek egészében meggyorsítja a tudományos-műszaki hala­dást. A KGST tagországai ter­mészetesen nem a nulláról indulnak e tervek végrehaj­tásában. A közösségen belül már 15 éve folyik az egysé­gesített számítógéprendszer különböző nagyságú gépei­nek gyártása. Előállításuk­ban jelenleg a tagországok 30 tudományos kutató- és tervezőintézete, s több, mint hetven üzeme vesz részt. E másfél évtized alatt a szá­mítástechnikai eszközök KGST-n belüli kereskedel­mének értéke harminckét­szeresére nőtt. Elég széles­körűvé vált e területen a tagállamok közötti speoiali- zác-ió is. A 2000-ig kidolgozott ter­vek az erőfeszítések egyesí­tésével valósággal forradal­masítani kívánják a fejlő­dést ezen a területen. A tag­országok elhatározták példá­ul, hogy létrehoznak egy má­sodpercenként több, mint tízmilliárd művelet végre­hajtására alkalmas új gene­rációs szuper számítógépet. A különösen bonyolult tu­dományos feladatok megol­dása érdekében megterem­tik az ember—gép párbeszéd korszerű esziközeit. Hozzá­látnak a kisebb teljesítmé­nyű, de fejlett programja­iknak köszönhetően nagyon sokrétűen alkalmazható szá­mítástechnikai tömegeszkö­zök, a személyi számítógé­pek gyártásához is. Nagyon meggyorsítja majd a hírközlés fejlődését a nagy sebességű száloptikai eszkö­zök gyártása. A hírek és te­levíziós programok nagy tá­volságra való továbbítása érdekében kifejlesztik a mű­holdas hírközlő és tv-mű- sorszóró rendszerek új ge­nerációját. A komplex program e részének megvalósításával nagyon megemelkedik a munka termelékenységének évi átlagos növekedési üte­me és a KGST-országokban felére csökken a termelés anyag- és energiaigénye. A számítástechnikai eszközök­kel kombinált hírközlési technika fejlesztése biztosít­ja a termelési beruházások megtakarítását, az irányító apparátus létszámának csök­kentését. Hatékonyabbá vá­lik az oktatás, a szakképzés, az orvosi ellátás és a lakos­sági szolgáltatások. Az elekt­ronika alkalmazása az élet mindennapi részévé válik, hozzájárul a nehéz kétkezi és a. nem alkotó jellegű munka visszaszorításához. Kibővített párttttkárd ér­tekezletet tartottak tegnap a Borsod-Ab&új-Zemplén és Heves Megyei Vám- és Pénz­ügyőrség Parancsnokságán. Az értekezleten az eddigi pa­rancsnokolt, dr. Király Vin­ce alezredest, érdemei elis­merése mellett felmentették (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő bérnövekményt ad­hatunk, így többen választ­ják majd munkahelyüknek a gyárat. Azt tervezzük, hogy mintegy 100—150 további munkahelyet létesítünk majd, illetve lehetőséget teremtünk ennyi új munkavállaló fog­lalkoztatására. Egyelőre saj­nos alapvető problémánk a közlekedés és a hírközlés. Ezek nincsenek megnyugta­tóan megoldva. Vannak ugyanis Olyan községele, ahonnan a bejáró munká­sok a műsziaikkezdés előtt másfél órával megérkeznek Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására hét­főn a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Kovács Je­nő, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának tisztségéből, mivel más be­osztásba, az Országos Vám- és Pénzügyőr Iskola pa­rancsnokává nevezték ki. Ezzel egyidejűleg a megyei Vám- és Pénzügyőrség pa­rancsnokává kinevezték Föl­dest Balázs pénzügyőr őrna­gyot. a gyárba, mert csak akkor van autóbusz. Telefon ... Nem is tudom mi lenne ve­lünk, hia nem lenne te­lexünk ... Az infrastrukturális elma­radás ma már szinte lehe­tetlenné teszi, hogy a me­gye iparban szegény északi perifériáján dolgozó üzemek zavartalanul működjenek. Pedig fontos lenne, mert na­gyobb számiban foglalkoztat­va a munkaerőt, ezek a gyúrok és gyáregységek biz­tosítják egy-egy szűfcebb te­rület népességmegtartó ere­jét. helyettes vezetője és Thür- ner Gyula, a KB Külügyi Osztályának munkatársa. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetté. Népességmegtartó erő a végeken H. G. florváth István a Szovjetunióba utazott Közös kereskedőházak Megszűnt a Művelődés... Hagyományosan jók a ma­gyar—osztrák gazdasági kap­csolatok. Valaha szekerek, hajók szállították az árut Buda és Bécs között, a vágó­állatokat pedig élénk ostor- csattogtatás közben lábon hajtották a kereskedők a császárváros mészárosainak. Magyarország élelmiszert adott el Ausztriának, míg nyugati szomszédunk főleg iparcikkeket szállított ne­künk. A kereskedelem romanti­kus korszaka már régen le­zárult, a mai helyzet bonyo­lultabb, több leleményt és új formákat kíván mindkét fél­től. A két ország gazdasági szakemberei, vegyes vállala­tainak képviselői éppen ezért az elmúlt esztendő végén kétnapos tanácskozást tartot­tak Bécsben. Ezen magyar részről a többi között részt vett Csikós-Nagy Béla aka­démikus, Kovács Gyula, a bécsi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője, és Ob- lath György, az Intercoope- ration Kereskedelemfejlesz­tési Rt. nevű magyar válla­lat vezérigazgatója. BURGENLAND »PÁROSÍTÁSA" Nyugati szomszédaink kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tottak a tanácskozásnak. Mu­tatja ezt az is, hogy a meg­nyitót dr. Kari Vak, az egyik legnagyobb osztrák bank ve­zérigazgatója tartotta, aki népszerű közéleti személyi­ség Ausztriában. A megbe­szélésen a gazdasági szak­emberek az együttműködés új formáiról vitatkoztak. Kö­zülük talán egyelőre kettőt érdemes kiemelni. Burgenlandban, ahol je­lenleg nem olyan mértékű az iparosítás, mint Ausztria többi részén, korszerű ipar- vállalatokat létesítenek. A bécsi szakemberek azt aján­lották, hogy ezek létrehozá­sában vegyenek részt a ma­gyarok is. A terv megvaló­sítására újabb magyar—oszt­rák vegyes vállalatok alakul­nának. Az osztrák ajánlat értékelése nyilvánvalóan hosszú és alapos elemzőmun­kát kíván. Mindenesetre ez új fejlemény. Eddig ugyanis csak osztrák tőke jutott be hozzánk, így épült több bu­dapesti szálloda. Az osztrá­kok kedvezményeket és más előnyöket ígértek a magya­roknak, ha- részt vesznek Burgenland iparának fejlesz­tésében. Dr. Kari Vak, a bécsi Zentralsparkasse und Kom- merzialbank elnöke azt ajánlotta, hogy Bécsben és Budapesten hozzák létre a gazdasági együttműködés, a közös kereskedelem új for­máit. Az osztrák szakembe­rek részletes tervet dolgoz­tak ki, ebben először is tör­téneti visszatekintéssel igye­keznek igazolni elképzeléseik helyességét. A bécsi tanul­mány szerint a világgazda­ság struktúraváltozása, a transznacionális vállalatok térnyerése, a csúcstechnoló­giák gyors elévülése, és az általános piaci folyamatokra való azonnali reagálás kény­szere megköveteli a nemzet- gazdaságoktól a legfontosabb piacokon való állandó jelen­létet. NEM JAPÁN RECEPT A korábbi kereskedőháza­kat az ipari és kereskedő tőke magas koncentrációja jellemezte. Korunkban az in­formáció koncentrációja a mérvadó. Ezáltal a kisebb nemzetgazdaságok számára is megnyílik a lehetőség ke­reskedőházak létrehozására. A nagy teljesítményű szá­mítógépek, a teletext, az adatbankok léte biztosítja az anyaországtól távoli keres­kedőházak hatékony műkö­dését, a nemzeti és nemzet­közi piac változásaira törté­nő azonnali reagálást. Az elmúlt évtizedekben a japánok alakították ki a sa­játos arculatú üzletházaikat. Osztrák szakemberek szerint a magyar—osztrák kereske­dőházak további lépést je­lenítenék a japán modellhez képest. Az újdonság az, hogy ezek nemcsak egyetlen nem­zetgazdaság vállalatait tömö­rítik, hanem lehetőséget te­remtenek több ország válla­latainak megszervezésére. Az osztrák Zentralsparkas­se és Kommerzialbank terve első lépcsőként biztosítani óhajtja a kereskedőházak alapításának tárgyi feltéte­leit. Ezért felkutatja a tra­dicionális városközpontok­ban található épületeket. Ké­sőbb a bécsi bank vállalko­zik a gyakorlati megvalósí­tásra, a tervek kivitelezésé­re, beszerzi a kereskedőház működtetéséhez szükséges integrált digitális irodai kom­munikációs rendszert, és megkeresi a kereskedőházak­ba beköltöző vállalatokat és cégeket. A második lépcső­ben a létrejövő konzorcium különféle szolgáltatásokat biztosít a kereskedőházban tevékenykedők számára. FOLYTATÓDNAK A TÁRGYALÁSOK Az elképzelések szerint az első kereskedőházak Bécsben alakulnának meg, még 1986- ban, az osztrák főváros kö­zéppontjában. Az osztrákok azt ajánlják a magyar szak­embereknek, hogy a máso­dik közös kereskedőházat Budapesten létesítsék. A mai világgazdasági hely­zet mindenkitől, aki keres­kedni óhajt, állandóan friss ötletet, leleményt és új for­mát követel. Ezért biztatóak a magyar—osztrák gazdasági tárgyalások. S még biztatóbb az a tény, hogy a megbeszé­lések folytatódnak. M. K. Eredeti formájában meg­szűnt a Művelődés című bu­karesti magyar nyelvű nem­zetiségi kulturális folyóirat. Január 1-től — mint az utolsó, most megjelent szám­ban közli a szerkesztőség — Cintarea Romaniei (Meg- éneklünk Románia) címmel jelenik majd meg, s román nyelven ismerteti a közmű­velőknek, kulturális terüle­ten dolgozóknak szánt mód­szertani és irányító cikkeit. Magyar nyelven műsorokat közölnek majd műkedvelő együttesek számára — szín­darabokat, kórusműveket, stb. Az utolsó rendkívül gaz­dag lapszám indító cikke „Győzött a román nemzet akarata” címmel jelent meg, s az 1918-as egyesülésről szól. ízelítőül a lap többi cikkéből: „Dalos vasárnap a Tatros forrásánál” címmel ri­port a csángóvidéken tartott gyimesi fesztiválról; „Népi alkotótábor Csernatonban” címmel beszámoló az ötödik csernatoni fafaragó alkotótá­borról, amelyet Haszmann József faragómester, nép­rajzkutató szervezett; „Őr­járaton az óvárosban” cím­mel a brassói műemlékek megőrzéséről nyilatkozik Günther Schuller Herder- díjas építészmérnök. A Mű­velődés rendkívül gazdag hagyományokkal rendelkező lap volt: az 1985-ös a 38. év­folyam. A bécsi magyar-osztrák gazdasági tárgyalások egy pillanata Értesítjük tisztelt megrendelőinket, hogy rövid határidővel vállaliuk nt, vízelvezetés, vízvezeték tervezését 1986. évi - általunk végzett — kivitelezés esetén a tervezési díjat csak a munka beindulása után számlázzuk. Kérjük, megrendelésüket vállalatunk központjába juttassák el. Miskolci Közúti Építő Vállalat Miskolc, Győri kapu 23. szám Új parancsnok a Pénzügyőrségen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents