Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-06 / 4. szám
1986. január 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 kevés az igazi vendégig Beszélgetés Kovács Gáborral, a Miskolc Városi Tanács kereskedelmi osztályvezetőjével Miskolcon jelun tuti 313 vendéglátóhely található, igaz, ebben benne vannak az üzemi, gyermek- és diákétkeztetést ellátó étkezdék is. A kétszáz nyilvános szórakozóhely közül talán egy kézen is megszámlálhatok az igazán jó színvonalú éttermek, vagy bárok. Néhány év leforgása alatt négyszeresére nőtt a magánkézben levő presszók száma, ám ezek közül hetven kifejezetten kocsma jellegű, ahol a vendég állva „bekaphatja" pohár borát, féldecijét. Szórakozási egy szemerkényit sem nyújtanak. Legalábbis a jó értelemben vett szórakoztatás, a hangulatterem- lés marad el. Lehet-e mindent, a hangulatteremtési is csak az italra bízni? A fenti adatok, megállapítások a megyeszékhely illetékes kereskedelmi vezetőitől származnak. Mindezeket kiegészíthetjük a saját tapasztalatainkkal is. Azzal, hogy több vendéglő színvonala alatta marad az elvárhalónak, hogy elvétve találkozni udvarias kiszolgálással, a békésen iddogálókat néhol dülöngélő 'részegek zavarják. Hol vannak azok az éttermek, vendéglők, ahol fél országban híres halászlevet, vagy pörköltöt főznek, ahol a fácánleves utánozhatatlan aranyló színénél már csak a kitűnő fűszerek adta izek a csodálatosabbak, ahol a diszkrét, családias hangulatra mindig lehet számítani. Sokan mondják, hogy rohanó korunkban a vendéglátáson sem lehet számon kérni a harmincas évekre jellemző szokásrendszert, amelynek középpontjában mindig a vendég állt és a vendéglős örült, ha a legkülönlegesebb kívánságokat is teljesíthette. (Miskolcon az egyik étterem vezetőjét és alkalmazottját letartóztatták, mert a reklamáló vendéget helybenhagyták.) __ A szerződéses és magánkézben levő é ttermektől, büféktől, kocsmáktól azt várta a lakosság, hogy lényegesen javul majd a színvonal, hogy megújulnak a berendezések, nagyobb lesz a tisztaság, és ha mindez az új „üzemelési formák” malmára hajtotta volna a vizet, akkor automatikusan elvártuk volna, hogy a vállalati vendéglátóhelyek is igyekeznek majd felzárkózni — mondja Kovács Gábor, a Miskolc Városi Tanács kereskedelmi osztályvezetője. — Nem így történt? — Nem. Mégpedig azért nem, mert u magas licitek után egyetlen cél lebeg a vendéglős szeme előtt: ezt a pénzt bizony meg kell szerezni, söl, azon felül bizonyos haszonra is szert szeretne tenni, hiszen azért vállalkozott, kockáztatott. Márpedig, ha ilyen szoros pénzügyi kényszer alatt áll, lehetőleg egy fillért sem ruház be fölöslegesen, hanem fut a pénze után. így aztán még az is megtörténik, hogy a korábban elfogadható színvonalú étterem, vendéglő tovább züllik és ahol addig hidegtál, pár jó falat is jutott a vendégnek az ital mellé, most már csupáncsak fröccsözni, inni lehet. Ezt nem nézhettük el, szerződésbontást kezdeményeztünk a Thália büfé és a Bástya eszpresszó vezetőjével szemben, ami aztán meg is történt. Ehhez egyébként a tanács kereskedelmi osztálya illetékeseinek is igen kitartó munkát kell végezni, a bizonyítás, az eljárás hihetetlen hosszú időt vesz igénybe. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a rendőrség sokat segít nekünk. — Mégis megtörténhet, hogy verik a vendégeket egy étteremben? — Az a tapasztalatunk, hogy az ellenőrzéseken túl megbízható, jó jelzőrendszer számunkra a lakossági észrevétel, a panaszok, kifogások sora. Valami különös véletlen folytán addig nem érkezett hozzánk ilyen jelzés. Amikor kitudódott, az illetőket letartóztatták. Ezt a témakört egyébként azzal is zárhatjuk, hogy bizonyos vendéglők, kocsmák színvonala valóban leromlott, mondhatnám a vendégkör és a vendéglősök kölcsönösen lehúzták egymást. — Miért nem tapasztaljuk, hogy ha szükséges, a másodosztályú szórakozóhelyet visszaminősítik a valóságos sztnuo- nalnak megfelelő osztályúvá? — Nem indíthatunk el egy ilyen folyamatot. Ha ma visszaminősítjük harmad- osztályúvá, holnap a negyedosztályon meditálhatnánk már. Nekünk ezeket a vendéglőket fel kell emelnünk ahelyett, hogy rájuk hagynánk a leromlást. Célunkat bírságolással, különböző szankciókkal igyekszünk elérni. Akár a vendéglátóhely bezárásával is. — A miskolci Sörgödör este 22 óráig sörözőként működik, akkor bezár és egy óra múlva 23 órakor mint bár nyitja meg kapuit. Mi történik az alatt az egy óra alatt, hogy az újranyitástól már magasabb tarifával számolhat a pincér? Netán kicserélik a berendezést különbre, ami indokolja az egy osztállyal magasabb ára- ka í ? — Erről természetesen nincs szó. Éjszakai szórakozást szeretnének nyújtani azoknak, akik ezt igénylik. Hadd térjek vissza a vendéglátóhelyek számához. Miskolcon nincs sok szórakozóhely, éjszakai mulató pedig még kevesebb. Márpedig egy ekkora nagyvárosban ilyen iránt is van igény, idegenforgalmi idényben pedig hangsúlyozottan mutatkozik ennek hiánya. Legyen hát, de az koreografált. rendezett, esti varietéműsor legyen, igényes produkció minden ízében. Ha ez hiányzik, inkább le kell mondanunk az éjszakai szórakoztatásról. — Ott tartunk, hogy a megbízható színvonalat jelenleg a vállalati kézben levő nagyobb éttermek garantálják, ahol még napjainkban is elüldögélhet kávéja mellett a vendég anélkül, hogy kinéznék onnan a pincérek. — Kétségtelen, hogy a néhány négyzet- méternyi alapterületű „presszók”, büfék a gyorsfogyasztásra, a nagy vendégforgásra rendezkedtek be. Emögött a nyilvánvaló gyors meggazdagodási szándék áll. Magánjellegű büfét kívánnak nyitni például Hejöcsabán két vendéglő szomszédságában és mi hiába próbálkoztunk: rendezkedjenek be fagylaltra, kávéra, egytálételre, amire ott a környéken mutatkozik is kereslet. Fellebbezést fellebbezés követ, az eredmény pedig, hogy a környéken egy újabb ivóhely létesül. Gondoltunk különféle korlátozásokra, ám, ha a nyitáshoz szükséges feltételeket valaki fel tudja mutatni (képesítés, helyiség, felszereltség stb.) a jelenlegi engedélyezési körülmények között nem tudunk nemet mondani. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy akár minden második házban kocsma tegyen. A rendőrség, az építésügyi hatóság, a Köjál ügyel arra. hogy a feltételek megszegői ellen felléphessünk. — A vendégek megkárosításáért akár tízezer forintos birság is kiszabható, söl a harmadik eset után az illető vendéglátós búcsút mondhat a szakmájának is. — Ez igaz, ám a szerződéses üzletek vezetői valóságos művészek abban, hogy jól forgassák az alkalmazottakat és a harmadik esetet nem várják meg. Olyan munkával bízzák meg az illetőt, ahol az ilyesmi nem érheti utol. — Abban nyilvánvalóan dönthet a tfl- nács kereskedelmi osztálya, hogy kinek és milyen célra adja át a saját beruházásban épített létesítményeket. Remélhetjük, hogy a jövőben többször lesz szerencséjük órásoknak, cipészeknek, szűcsöknek ilyen helyiségek megszerzésében? — Az avasi lakótelepen ilyen jellegű boltok zártak be a közelmúltban, mert ráfizetésesek voltak. Mi előnyt biztosítottunk a számukra, hogy az alapellátást segítsék. Megnyugtatom, hogy a helyükre nem kocsmák költöztek. Az év első felében áttekintve Miskolc belvárosának kereskedelmi ellátottságát, tisztázzuk igényeinket a vendéglátásban résztvevőkkel is. Akik a várható színvonalnak nem felelnek meg, azokat onnan kitelepítjük, cserehelyiséget kapnak, ám nem a frekventált területeken. Ha kell kártalanítjuk azokat, akik nem képesek eleget tenni az elvárásoknak. City grill jellegű, alkohol- mentes vendéglátóhelyeké lesz az előny, az ilyeneket a jó feltételekhez hozzásegítjük a kocsmásodás rovására. Ezt a tervezetet 1986. július 30-ra állítjuk össze és abban a jelenleginél szerencsésebb vendéglátói arányokat is meghatározzuk, ami hosszabb távon a belvárosi rekonstrukcióval együtt maradéktalanul meg is valósul — mondta befejezésül a városi tanács oszt á 1 y vezetői e. Nagy József Fabulissimo, Hélia D, Fa, Crem 21, Fanjai, Cremedas, Max Factor. Helena Rubinstein . . . sorakoznak a piperepolcon a kozmetikumok. Szemráncók, redők, gyűrődések. szépségrontó barázdák simulnak ki selymes rétegük alatt, már-már percenként érezzük az évék visszaröpü- lésél, a fiatalodás, a szépülés fergeteges gyorsaságát, az üdeség és báj növekvő varázsát. Ügyes ujjak simítják el az árkokat, a felesleges kinövéséket, megfeszítik a meglazult izmokat, és máris kész a csoda ... Nézegetem a kicsinosított hölgyeket, az év végi karneválba induló megfiatalított asszonyságokat, a fénylő, sima homlokokat, rugalmas nyakakat, pirosló ajkakat, és isten ne szóljon rám, de mosolygok a kirittyentett hölgyeken. Elképzelem őket a szilveszteri dínom-dánom után fáradtan, pongyolában, fésületlenül, léhámlott. lekopott kozmetikumaik maradványaival homlokuk és fülcimpájuk környékén. És eszembe jutnak azok az idős hölgyek, akik patyolattisztára mosott-vasalt szolid blúzukban, egyszerű, ünnepi ruhájukban indultak köszönteni az új évet. Nem takargatják, simítgatják ráncaikat, gyűrődéseiket, szépek úgy, ahogy az éveik alakították őket És miközben tűnődöm a kozmetikum ők áldásos hatásán, sokkal szárazabb fogalmak sorakoznék elő: leltár, előszállítás, bizományba átadás, hiteltörlesztési halasztás, amortizációs alapra könyvelt veszteség ... Kozmetika ez is ... a javából. így szépülnék, csino- sodnak év végén a vállalatok, szövetkezetek. Tünedez- nek a veszteségék ráncai, az elmaradások gyűrődései, a költségvetési hiányok szeplő- foltjai, tünedezik a valóságos, hiteles arckép, mázzal. krémmel, leplező és eltakaró réteggel bevonva azt a pillanatfelvételt, amiről exponálása percében tudjuk, hogy lesz mit retusálni rajta. S mint tudjuk, a retusált kép sohasem valódi, sohasem igazi, úgy is mondhatnám: nem az élő mása. De ne legyék túl szigorú. Hajtandó vágyóik elfogadni az ámítást, a kegyes csalást, a szépítő másítást, ha nem túlságosan feltűnő, ha nincs a kelleténél vastagabb kozmetikum a pórusokon. Már csak egészségügyi okok miatt is tartózkodnék a túladagolástól. hiszen mii van, ha a vastagon félként réteg elzárja a pórusokat? Mint tudjuk, a bőrnek is van funkciója a légzésben ... Nézegetem tehát a Max Factort, a leltárt, a Creme- dast, a hiteltörlesztési kérelmet, a Helena Rubinsteint és az elszámolási trükköt, nézegetem és akárhogy latolgatok. még mindig jobban tetszik egy tiszta tekintetű. kissé fakó bőrű, ám az évek adta fáradtság szépségétől árkos arcú asszony, mint a túlfényesített. dáma... (sz. I.) Találóbban ünnepel talán senki sem jellemezhetett volna, mint ahogyan Shakespeare egyik víg játékának címében tette. Ünnepeink általában egyértelmű politikai. népi-nemzeti vagy különféle vallási történések emlékezésére hagyományozod nak. Április 4-e hazánk felszabadulásának évfordulója. augusztus 20. alkotmányunk ünnepe, december 25 —26., a karácsony. Jézus születésének adózó tisztelet- adás, de ugyanígy vagyunk a húsvéttal, pünkösddel, halottak napjával stb. És mit ünnepelünk január 6-án. tehát vízkeresztkor? Kíváncsi voltam, hogyan él ennek az ünnepnek az eredete iskolából hozott, s fokozatosan megkopó emlékeink között? Alig-alig kaptam elfogadható válaszokat, amin cseppet sem lehet csodálkozni. A vízkereszt ünnepének forrása ugyanis egyháztörténeti, liturgiái szempontból valóban bonyolult problémakör. Eredete — akárcsak a keresztény naptáré — szintúgy hii.bás matematikai számításra vezethető vissza. Az ókorban, i. e. mintegy kétezer esztendővel ezelőtt, az egyiptomi Alexandriában a Szűztől Született Nap (Hé- liosz) születése napját ünnepelték azon a január 6-án, amit téves csillagászati kalkuláció alapján a téli napfordulónak véltek. (Valóságosan: december 21.) Később az ott lakó keresztények az ünnepet „keresztényesítet- ték”, s a Nap — mint a fény, melegség, az élet — újjászületését Jézus világrajövetelével azonosították. Ám, a judeai tanítás évszázadok teltével államvallás lett. Felduzzadt a hittételek feletti okoskodók száma is. Kétségessé vált Jézus istensége. Az egyházközösségeken belül elkerülhetetlennek látszott a szakadás. Megakadályozása érdekében 325-ben összehívták a nicea'i zsinatot. Az egyetemes zsinat Jézus születési idejét december 25-re deklarálta. így január 6. korábbi hiteseményét semmisnek tékintették. Az ünnep hagyománya azonban valami más evangéliumi történést kívánt. Ezt a célt szolgálta az úgynevezett „három királyok hódolása”, ami Krisztus születésének időpontját a téli napfordulóhoz közelebbi dátumra terelte. Nesztoriosz konstantinápolyi püspök kételyeit követők úgy vélték; ha december 25-e Jézus születése, az csak az Ember születése. (Homousion.) Az isteni szellem később költözött testébe, s ezt az időpontot január 6-ában, víZkereszt ünnepén fogadták el, amikor is Jézust a Jordán folyó vizében Keresztelő Szent János alámerítéssel megkeresztelte. Az efezusi zsinat, mint eretnek szakadár gondolatokat, tanításukat elítélte. A nyugati egyháznak is gyakorlatilag szüksége volt az évezred alatt meggyökeresedett népi hagyományok tiszteletben tartására. így a pogány emlékek közül Dio- nüszosznak a források vizét borrá változtató cselekedetének napját — azaz a január 6-át — János evangéliumából a kánai menyegzővel helyettesítették, ahol Jézus — első csodájaként — hat kővödörnyi (kb. 240 liter) vizet, anyja, Mária kérésére borrá változtatott. Ebből a legendából bagyomá- nyozódott reánk még a napjainkban is fennmaradt víz- keresztkori vízszentelés, illetve némely vidéken az előző napi házszentelés rítusa, mint a karácsonyi ájtatossá- got befejező, s a vidám farsangi időszakot szélesre táró ünnepnap. Rclhly Gyula I